Új Néplap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-30 / 179. szám
Nyáron egyszerű Befőzés - eltevés Pikáns meggyhús Hozzávalók: 5 kg meggy, 1,5 kg cukor,. 1 dl enyhe ecet, í dkg szalicil. Összekeverjük a kimagozott meggyet a cukorral, az ecettel meg a szalicillal, és 24 óráig - időnként megkeverve - állni hagyjuk. Másnap üvegekbe töltjük, és azonnal lekötve a kamrába tesszük. Lehet nagy üvegbe is eltenni, mert kinyitva sem romlik meg. Télen levesnek, mártásnak, süteményhez egyaránt kitűnő. Befőtt cukor nélkül Hozzávalók: egészen friss, nem puha gyümölcs, szalicil. Alaposan megmossuk, és kiválogatjuk a gyümölcsöt, ha kell, meghámozzuk, a szilvát, barackot kimagozzuk, félbevágjuk. Jól kimosott üvegekbe rakjuk, csapvízzel felöntjük, mindegyik üvegbe késhegyni szalicilt rakunk, és az üvegeket lekötjük. Nedves gőzben addig gőzöljük, míg az üvegekben lévő víz gyöngyözni nem kezd. Ekkor letakarjuk a gőzben lévő üvegeket, és abban hagyjuk kihűlni. Cukor nélküli baracklekvár ve, szárazgőzben tartjuk másnapig. Szilvalekvár Hozzávalók: 8 kg szilva, 2 dl 10 százalékos ecet, 80 dkg cukor. Egy ép zománcú, tízliteres lábas aljára öntjük az ecetet, belerakjuk a megmosott, lecsu- mázott, kimagvalt szilvát, és ráöntjük a cukrot. Nagyon kis tűzön (a gázon lángelosztón) nyolc óra alatt fő meg, anélkül, hogy kevergetnénk, és nem frö- csög. Sóska télire Hozzávalók: sóska, ahány liternyi a megpárolt sóska, annyi késhegynyi szalicil. Többször megmossuk a megtisztított sóskát, levétől lecsurgatjuk, és befőzőlábasban addig pároljuk (víz nélkül), míg teljesen pépessé nem válik. Közékeverjük a szalicilt, és kihűtjük. Félliteres üvegekbe töltjük, tetejére annyi olvasztott zsírt csurgatunk, hogy a főzeléket teljesen elszigetelje, és lekötve a kamrába tesszük. (Télen elég tejfölös-lisztes habarással majd besűríteni.) Hozzávalók: ananászbarack, szalicil. Készíthetjük úgy, hogy a héját rajta hagyjuk, de úgy is, hogy a barackokat tésztaszűrőbe téve, egy pillanatra forró vízbe mártjuk, és a héját egy mozdulattal lehúzzuk róla. Kimagozzuk, húsdarálón ledaráljuk a gyümölcsöt, és állandóan ke- vergetve addig főzzük, akár a cukros lekvárt. Főzésideje egy kicsit tovább tart. Végül kilónként egy késhegynyi szalicilt adunk hozzá, és üvegekbe töltParadicsomlé Augusztus végén érdemes eltenni, akkor legédesebb a paradicsom. A tisztára mosott, érett szemeket négyrét vágjuk, majd nyersen áttörve felforraljuk. 5-10 percig főzzük, majd anélkül, hogy fűszert vagy szalicilt tennénk bele, forrón üvegekbe töltjük, lezárjuk, és egy napra szárazgőzbe tesszük. Mivel tartósítószer nincs benne, télen csecsemőknek is adhatjuk. Kistermelők - kertbarátok Uborka a kiskertből A konzervipari termékek árának emelkedése s a házikertekben megtermelt friss zöldségfélék megnövelték a háziasszonyok kedvét, hogy megkeressék nagyanyáink régi receptjeit, és tartósítsák a kedvelt csemegéket. Ilyen régi recepten alapszik például a kovászos uborka készítése is. A kovászos uborka készítésekor a zöldségnövényben levő cukorból a tejsavbaktériumok tejsavat termelnek, melynek jó tartósító hatása van. A tejsav kedvező az emberi szervezet számára, mert kellemes ízű és frissítő hatású. Nem annyira ingerlő, mint az ecetsav, mely egyeseknél emésztési zavarokat okozhat. Az uborka tartósítása tejsavas erjesztéssel - egy kis odafigyeléssel - igen egyszerűen, házilag is megoldható. Kovászos uborkának 15, esetleg 20 cm hosszú, arányosan vastag, szabályos alakú, egészséges, ép, szár nélküli és a virágzat maradványaitól megtisztított uborka alkalmas. A deformált, „hasas", sárguló és a túlérett uborka nem megfelelő erre a célra. Egy-két órai vízben való áztatás után az uborkák felületét tisztára dörzsöljük, mivel az erjedést gátló baktériumok zöme a héjon található. Ajánlatos az uborkát négy oldalán bevagdalni. Ezt követően a befőttesüvegek aljára egy kg uborkára számítva 1-2 darab babérlevelet, valamint kis csomó kaprot tegyünk. A friss zöld kapor üde virágzata, zsenge levelei es szárreszei kellemes ízt és illatot kölcsönöznek az eltett uborkának. Egyesek tormát és meggyfalevelet is használnak az ízesítéshez. Egy liter vízhez 30 gramm sót számítsunk. A feltöltőlevet először felforraljuk, majd hűlni hagyjuk. Minél több sót adunk az oldatba, annál lassúbb lesz az erjedés. A gondosan berakott uborkára ezután ráöntjük a kihűlt feltöltőlevet, amelynek az uborkát teljesen el kell lepnie! Majd egy tányérral lefedjük az edényt. Vigyázzunk, ne nyomjuk meg túlzottan az uborkát, mert az nem állja a nyomást (ne rakjunk rá nehezéket), mert megpuhulhat. A tejsavbaktériumok 20 C-foknál magasabb hőmérsékleten fejtik ki leginkább tevékenységüket. Óvjuk a kovászos anyagot a hőingadozástól! Minél több tejsav képződik az erjedés során, annál tartósabb lesz az uborka. Az erjedés a hőmérséklet és az uborka mennyiségétől függően 2-4 hétig tarthat. (Ha egy darab kenyeret teszünk a lé tetejére, akkor 4-5 nap alatt kész a kovászos uborka.) Ha „pimpó" képződik a lé felszínén, érdemes azt eltávolítani. Az uborkát ilyenkor kiszedjük, és leöblítjük. Magát az üveget is jól ki kell mosni! Majd az uborkát újra az edénybe tesszük, s újonnan készített, felfőzött és lehűtött sós oldattal leöntjük. Széles Csaba Nyáron egyszerű Hazánk „aranyforrásai” A GYÓGYVIZEKRŐL Már az ősember figyelmét is magára vonta a föld mélyéből korlátlan mennyiségben áramló meleg víz, amelyet ösztönösen tisztításra és fájdalmainak csillapítására használt. Ötezer éves fürdőkultúráról beszélnek az Indus foly9. melletti romok. Az antik fürdőkultúrák hordozói, a rómaiak, birodalmuk minden zugába elvitték, minden városban voltak nyilvános fürdők. Hazánk gyógyvizekben Európa egyik leggazdagabb országa, 85 helyen majdnem háromszáz gyógyforrást tartanak nyilván. Az orvosok szerint a fürdő olyan, mint a gyógyszer: megfelelő adagolásban gyógyít; túl- és helytelenül adagolva, káros. A f yógyvizekben különböző anyagok találatók oldott állapotban: a többi között kalcium, fluor, magnézium, vas, mész, só és radioaktív anyagok. Az eltérő összetétel és hőfok határozza meg, hogy milyen gyógyhatású a víz. Hogyan gyógyítanak a vizek? A vízben oldott anyagok egy része a bőrt izgatja, más részük bejut a bőr felszíni rétegeibe, s megváltoztatva a bőr kémiai összetételét, hatást gyakorol az egész szervezetre. Nagyon fontos a gyógyvizek hőhatása is. A meleg fürdő 39-40 C-fok hőmérsékletű víz, amelynek hatására a bőr erei - átmeneti szűkület után - kitágulnak. A szív gyorsabban kezd dolgozni, hogy fenn tudja tartani a megnagyobbodott vérpálya keringését. Ez átmenetileg vérnyomás-emelkedést okoz, mely például a magas vérnyomásban szenvedőknek kifejezetten káros. Ők langyos vízben kezdjenek fürödni, és csak fokozatosan keverjenek hozzá forróbbat. Nehogy azt higgyék az alacsony vér- nyomásúak, hogy nekik viszont jó a meleg fürdő. Ha hosszabb ideig vannak a meleg vízben, az értágító hatás érvényesül, és bizony ők is rosszul lesznek. Legjobb, ha a fejükre vizes borogatást tesznek. A meleg fürdő viszont csillapítja az ízületek és az izmok fájdalmait, olaja az izomgörcsöt, elősegíti a gyulladásos anyagok eltávozását. Bizonyára sokan észrevették, ha hosszú ideig fürdenek meleg vízben, gyengék, báE adtak lesznek. Ezért meleg vízben ne gyünk öt-tíz percnél tovább. Felfrissít a langyos zuhany és a kiadós pihenés. Sokan kedvelik a gőzfürdőt, mert azt hiszik, hogy itt véglegesen megszabadulhatnak a felesleges kilóktól. Fiatalok, idősek néha órákig kínozzák magukat, és nem gondolnak arra, hogy ebből baj is lehet. Minden gőzfürdőben van nedves vagy száraz kamra. A gőzkamrában a levegő víztelítettsége miatt a verejték nem tud elpárologni, s így könnyen elájulhatunk. A hőlég- kamra levegője viszont száraz, így bőrünkről a verejtek könnyen elpárolog. A magas hőmérséklet ellenére itt kisebb a rosszullét veszélye, mint a gőzkamrában. A hőlég- kamrában 10-15 percnél tovább ne legyünk. Idős, beteg emberek előzetesen kérjenek tanácsot orvosuktól. A finneknél elképzelhetetlen, hogy ne legyen szauna, amely a gőzfürdő egyik jellegzetes formája. Ma már nálunk is egyre több fürdőben található. A forróra felizzí- tott kövekre hideg vizet öntenek, és az így fejlődött gőzt használják edzésre, gyógyításra. A langyos fürdővíz 35 fokos víz, nyugtató, pihentető. Mindenkinek ajánljuk, mert a gyógyvíz és a levegő mechanikai és kémiai hatása itt érvényesül a legjobban. Itt eltölthetünk akár egy órát is. A hideg fürdő 24-28 fokos, mozgásszervi betegség kezelésére nem alkalmas. A hideg víz hatására a bőr elhalványodik, majd kipirul. A hideg vizes ledörzsölés f yógyír az ideges, kimerült, álmatlan em- ereknek. Az edzett, egészséges emberek a hideg-meleg vizes zuhanyokat, a váltott fürdőket kedvelik. Nekik van igazuk, mert a bőrerek összehúzódása, maja kitágulása egészséges. Csak minél fiatalabb korban kell elkezdeni. Az idős emberek az orvosukkal tanácskozzanak arról, hogy ajánlja- e ezt az edzési formát. Gyógyfürdőinkben forró (39-40 fokos), közömbös (35 fokos) és hűvös (32-33 fokos) vizű medencéket találhatunk. Az előzu- hany után először a melegebb medencébe menjünk. Ne merüljünk el benne nyakig, hanem csak a fájó testrészünket áztassuk meg körülbelül ötjaercig. Utána a közömbös hőmérsékletű medence következik vagy a zuhany. így nem leszünk bágyadtak. Ledörzsölés, száradás után pihenjünk legalább egy fél órát. Dr. Katona Edit
