Új Néplap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-28 / 177. szám
4 1992. JÚLIUS 28. =~r Azt beszélik Rákóczifalván... Utolsó esély Legyen gáz! Tizennégy hónapnak kellett eltelnie, hogy megkössék a gázfogyasztói megállapodást a Tigáznál - mondotta Bodács István polgármester. Fontos feltétel volt, hogy a téesz tulajdonában lévő célvezetéket megvegye a falu. Hárommillióhétszázezer forintba került a vétel. Szerencséjük volt, hogy a termelőszövetkezet részletfizetési kedvezményt adott. Tavaly augusztusban kérdezőbiztosok keresték fel a lakosokat, hogy megtudják: mennyit áldoznak az önerős gázfejlesztésre. Az akkor kiadott kérdőívben 33-52 ezer forintos határt jelöltek meg. Nyolszázharminc- nyolc igen szavazatot számláltak fejlesztés mellett, a többség azonban visszautasította a felkínált lehetőséget. Százhatvanki- lencen úgy foglaltak állást, hogy ha a többiek belekezdenek, akkor ők is melléjük állnak. A leglényegesebb az, hogy ilyen lehetőség csak az idén lesz. Ingatlanonként egy csőcsonk bevezetése 35 ezer forintba kerülne. Ha készpénzben törlesztenek, akkor a befizetés után fél éven belül a polgármesteri hivatal közműfejlesztési hozzájárulás címén 15 százalékot, vagyis 5200 forintot visszatérít. Ez abban az estben is igaz, ha kölcsönt vesznek fel. Ekkor a takarékszövetkezet, három évre meghitelezei a bekerülési költséget. Ezeregyszáz lakosra havonta 1100 forint törlesztésjutna. Ha az idén befizetik a pénzt, akkor a jelenlegi jogszabályok szerint az államtól visszakövetelhetnek egy összeget - a községfejlesztési hozzájárulást -, s ez 15 százalékot jelent. A 35 ezer forintos tarifa esetében ez 5200 forint. Idén a Vörös Hadsereg útra a Napfény vendéglőig és a Rákóczi útra vinnék be a gázt. A technika feltételeken lehet valamicskét javítani, de ez gyenge töltés az erős árral szemben. A falu társadalmának átalakulása már régen elkezdődött, ám ez a folyamat a „másikra figyelés” megszűnésekor a legszembetűnőbb. Fellazult az az ösztönös és kölcsönös ellenőrzés, amely kordában tartotta az indulatokat. A városból kiáradó felelőtlenség elérte a falut - állapítja meg. A városlakó kalitkában, egy dobozban él. Sokan nem tudKözbizonytalanság így mondja Téglás Pál, a község katolikus lelkipásztora: közbizonytalanság van. Asztalán egy irat a közbiztonsági alap létrehozásáról . A plébános úr is tagja a kuratóriumnak. Kevés pénz van a kezükben, de aggasztóbb ennél, hogy az anyagiaknál sokkal jobban fogy az erkölcsi tőke. A munkák javán már túl vannak Hatvanszázalékos készültségi fokú a tornaterem. A megrendelő önkormányzatnál bíznak abban, hogy 1993 áprilisában elkészül, s nem lépik túl a 40 millió 500 ezer forintos költségkeretet. Sajnos, az áfát a jelenlegi szabályok értelmében nem igényelhetik vissza. Két osztály tornázhat majd benne egy időben, ugyanis a termet függönnyel ketté lehet választani. A küzdőtér 850 négyzetméteres. Sajnos a társadalmi munka nem sikerült úgy, ahogy az a felajánlásokból várható volt. Jelentős összegeket sikerült volna megtakarítani. Jól jött viszont az a 10 ezer font, amit a brit nagykövetség másodtitkárának közbenjárásának köszönhetően a Károly Herceg Alapítványtól kaptak. Segélyek, támogatások Kilencvenegyezer forintból hatvankét gyermek kap szociális támogatást havonta. A segélykeret nem merült ki. Sajnos nagyon keményen kellett meghúzni a határvonalat. Szigorúan veszik a környezet- tanulmányt. Az egészségügyi és szociális bizottság és a polgármesteri hivatal dolgozói mérik fel az életkörülményeket. Kilenc gyermek szaktáborban üdül Zánkán, 1100 forintot kaptak a polgármesteri keretből személyenként az általános iskolákban végzett tehetséges tanulók. Az önkormányzat 590 ezer forintot adott az első lakáshoz jutóknak. Hét család részesedett ebből az összegből. A kamatterhek enyhítésére huszonnégy családnak nyújtottak segítséget. Vizsgálják a lehetőségét annak, hogy a jövőben hogyan segíthetik a rászorulókat. v ______________J n ak mit kezdeni magukkal. A technikai fejlődés árnyoldalai ott jelentkeznek először. Talán csak kivagyiságból rongálnak vagy lopnak, de rendszerint komolyabbra fordul a dolog. Nem is beszélve más bűnös cselekedetekről, mint a zsidózás vagy a horogkeresztek falra firkálása. Ekkor még nem, is/beszéltünk az italozásról, a durva beszédről. A nagyvárosokban lehet igazán „partizánkodni”. A falut is elérte ez a hullám. Van úgy - tájékoztat Téglás Pál -, hogy az istentiszteleteken részt vevők lezárt kerékpárjaira egy külön személynek kell figyelni, mert még a lelakatolt kétkerekűeket is elviszik. Aki ilyesmit tesz, az ritkán találkozik pappal. Nekik nincs istenük. De úgy látszik, sok fiatalnak igazi anyja, apja sincs, mert ha lenne nem engednék, hogy gyerekeik randalírozzanak az éjszakában. Nem szeretem az „elmúlt negyven év” agyonkoptatott kifejezést használni, de annyi bizonyos: a mai garázdák szülei nemigen jártak templomba. Mit tudhatnak a hitről? És az erkölcsről? A kör bezárult? Könyvespolcnyi szakirodalmat áttanulmányozva sem jön rá egykönnyen az ember: miért nem nyitjuk ki a szánkat. Tát- va bámuljuk a történéseket. Bélának meg Józsinak elmondjuk a házon belül, hogy mi nyomaszt minket, de azek a gondolatok valahogy mégsem bújnak ki a „nyílászárókon”. Pedig a hátba döfésnél százszor jobb lenne a szemtől szembe játék.- Tudom, sok értelmiségit megbántok, de részükről csak apátiát tapasztalok - mondja Tóth Lajos, a Rákóczifalvi Polgárok Köre elnöke. - Elsősorban nekik lenne „lámpás” feladatuk. Ezt az értelmiségi lét követeli. Többszöri kezdeményezés ellenére sem bővül a polgárok köre. A helyi újság írógárdája sem gyarapodott. Lehet, hogy ennyire nehéz egy vonzóbb holnapot megrajzolni? Az alapítók a pártpolitkai céloktól mentes csoportot hoztak létre.- Jó lenne már vállalni a véleményünket - mondja az elnök. - Ebben sokat segíthet a helyi sajtó, ám úgy tűnik, érdektelenség fogadja. A Tárogatót szeretnénk még jobban kinyimi. Az alakuláskor az volt az alapvető célunk, hogy a demokratikus szemlélethez illő civil társadalom alakuljon ki. A hazánkban megszokott személyes okon túl nehéz megszabadulni a külső, objektív terhektől. A lakosság jó része a mezőgazdaságból él - ehhez egy sajátos életstílus kapcsolódik -, mások ingáznak. Kinek marad energiája a közéletre? Két város között Még mindig nem hisszük el, milyen fontos a rólunk kialakult kép tudatos formálása, pedig egy tudományág is foglalkozik ezzel a feladattal. A Lajtán túl pár száz lelket számláló települések reklámozzák magukat, itt mintha kevésbé figyelnénk erre. Szolnok és Martfű között nehéz távlatokat keresni olyan községnek, mint Rákóczifalva. Itt még is megpróbálták. Az angol és német nyelven megfogalmazott prospektus nem tengerbe dobott palacküzenet. Jelzés. Itt vagyunk, ide érdemes eljönni. Külföldre utazó honfitársaink a hozzánk érkező idegenek magukkal viszik a jól sikerült kiadványt. Németországba, Angliába; a szélrózsa minden irányába. Hátha ... Mit is mond ez a színes füzet? A községhatárban fellelhető szénsavmezőről ad hírt, a termálvízről; vámszabadterületekkel kecsegtető fekvéséről; a magyar tájat kedvelőknek a Tisza-partról; egy közeli repülőtérről. Ha az üzenetet elolvassák, megismerik a szerkesztők gondolatát: Mi partnerek leszünk. A szikvíz pásztora A század derekának nagy ba- juszú szovjet tanítómestere így válaszolt egy híres amerikai zenésznek: a dzsessz jó, de a béke még jobb. Valahogy így vannak a „vízissza’ ’ emberek is a Tisza vizével. Lehet, hogy egyeseknek jó, de jobb az artézi. Hát még ha a rákóczifalvairól van szó. Nem is pocsékolják el. Két szikvizes olyan borbavalót készít belőle, hogy „az csak na”! Nem véletlenül került szóba a Tisza vize. Furcsamód még a szolnoki vízmű dolgozóinak is Pásztor Istvántól szállítják nagy ballonokban a vizet. Nyolcvankettőtől tölti jó öreg gépével a palackokat. Nyáridőben 5-600 liter fogy naponta, s látszik, sok vállalat is innen rendeli dolgozóinak a frissítőt. A töltőmasina erős szódát készít. Jobban összetöri a vizet, mint a szódásszifont rázó embert. A csereüvegeknek ráadásul nincs meg az a hibája, mint az otthon használatos palackoknak, melyeknek ha megcsorbul a szerkezete, nem javítják őket se- hol. Szó se róla, ezek is javításra szorulnak, de van olyan közöttük, melyek jóval a háború előtt készültek. Ezeket rekeszben vagy klasszikus fogással, a két csőrt összefogva lehet vinni és cserélni. A víz a föld ajándéka, az üzlet nincs messze a főtértől, a tartály hamar megtelik. Pásztor István feleségének nagybátyja is szikvizes volt. Akkor persze fillérekért adták a szódát, de a csengőt megszólaltató helybéliek gyakori látogatásából úgy tetszik, nekik az üvegenkén- ti öt forintért megéri. Sport Kincs, ami van Húszezer forintot dobtak akkor össze a sportbarátok, hogy legalább mosóport vehessenek az épületek tisztán tartására. Mindez a Rákóczifalva Sportegyesület első, alakuló ülésén történt. A város nagyságú községben akadnak még olyan polgárok, akik szívükön viselik lakóhelyük sportéletét. Hajdanában nem volt ilyen kiélezett a helyzet. Jól működő termelőszövetkezet támogatta a népszerű testedzést. A Volánnal történt egyesülés viszont sok helybéli önérzetét sértette. Amikor a téesz élére állította a pénzét, elkezdődött a hanyatlás. Félmilliós tartozással és több százezer be nem hajtható követeléssel eljött a mélypont. Végül egy előkészítetlen ülésen lemondott az elnökség - említette az egyik sportvezető. Húsz ember azonban összefogott, létrehozták a sportegyesületet, ám nekik nincs elég pénzük ahhoz, hogy fenntartsák a csapatot. Az önkormányzat támogatása nélkül nem igen tudna boldogulni az Hamarosan nyit a büfé Az önkormányzat támogatása nélkül nemigen boldogulhatna a sportegyesület SE. A téesz fizeti a vízdíjat, az áramot, segíti az autóbusz üzemeltetését. Múlt év nyarán utolsó mentsvárként útjára indítottak egy sport kft.-t. Az akció nem sikerült, most a végelszámolás stádiumában vannak. A történtek személyi, alkalmatlansági és gazdasági okokra vezethetők vissza. A labdarúgócsapat még most is az NB IlI-ban játszik. A válságos időszakban is helytálltak. Mit kíván a Rákóczifalva SE? Olyan egyesületté kívánnak válni, amelyre ismét felfigyelne az egész falu. Gondolni kell az utánpótlásra. Nem csak a fociról van szó. Ideje lenne felújítani a régi hagyományokat. A kézilabda, a diáksportkör feltámasztásával kapcsolatban már megtették az első lépéseket. Többen érdeklődnek a kosárlabda, a sakk, az asztalitenisz után. Az önkormányzati testület számára a sport támogatása és szinten tartása azért is fontos, hogy az új sportcsarnok átadását követően továbbléphessenek. Várhatóan a közeljövőben lövészszakosztály alakul. Erősíti a helybeliek önbizalmát, hogy a legutóbi versenyeken sikeresen szerepeltek a tekézők. Az oldalt írta Szurmay Zoltán Fotó: Nagy Zsolt
