Új Néplap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-25 / 175. szám
Il 1992. JÚLIUS 25. Jászsági Extra—Jászapáti 5 * Alapítvány az egészségért Saját egészségéért - mint az egyik legfőbb értékért - mindenki maga teheti a legtöbbet. Legjobb a bajt megelőzni, azonban a megelőzésnek is a megfelelő egészségügyi ellátás jelenti a hátterét. Ha pedig mégis megbetegszünk, csakis az utóbbi segíthet rajtunk. így tehát az egészségügy, illetve a jó ellátás közérdek. Tudja ezt mindenki, mégis nehéz elérni, hogy összefogás alakuljon ki e fontos dolog előre- viteléért. A jászapáti polgármesteri hivatalban Mihályi István jegyző elmondta, hogy az elmúlt egykét évtizedben - a jelenleginél lényegesen jobb anyagi feltételek között - többen és többször is kezdeményeztek ilyet, mégsem jártak sok sikerrel. Aztán most, amikor „mindenkinek üres a zsebe”, váratlanul jóval pozitívabb hozzáállást mutattak az ügyhöz a Jászság önkormányzatai. így megteremtették a „Jászság Egészségéért Alapítvány” létrehozásának feltételeit, amelyet az egészségügyi intézmények gyógyászati eszközökkel való jobb ellátása érdekében hoznak létre. Az alapítványt még nem jegyezték be, de rövidesen erre is sor kerül. Az önkormányzatok abban is megállapodtak, hogy ki-ki lakó- népességének számaránya alapján járul hozzá az alapítvány gyarapításához, azaz valamennyi jász település 50 forintot fizet be lakosonként. A jászapáti városi képviselő-testület emellett még 500 ezer forint támogatásról is döntött, mert - mint a döntés meghozatala előtt elmondták - a képviselők messzemenően azonosulnak a célkitűzésekkel. Az alapítvány létrehozásának kétségtelenül tanulságai vannak. Az egyik az, hogy jó célok érdekében akkor is lehetséges összefogni, amikor kevesebb a ráfordítható pénz. A másik: mintha megmozdult volna valami ebben az országban a jó célokhoz való csatlakozásban... így nehéz lesz ... Tisztában vagyunk az egészségügyi dolgozók nehéz helyzetével. Anyagi-és erkölcsi megbecsültségük alacsony, túlhajszoltak, munkakörülményeik a legtöbb helyen a minimálisan megengedhetőnél is rosszabbak. Különösen neftef a-helyzet a körzetekben (tiszlllál a kivételnek). E helyzeten a „gyógyítás ro- botosainak” reményei szerint is javíthat a háziorvosi rendszerre való áttérés, amely az egészségügyi ellátás „alapszintjét” is javítani hivatott. Az átmenet - mint minden más átmenet is - azonban különféle gondoktól terhes. Ezekről szerettünk volna beszélgetni dr. Szlovencsák Imre főorvossal, aki Jászapátin az eddigi körzetek A művelődési ház kiállításának egyik szép tüzzománcdarabja, Sisa József alkotása Hiába vártak a betegek... ilyen irányú átszervezéséről adhatott volna információkat az Új Néplap olvasóinak. Sajnos, a beszélgetés nem jött létre. Szerdán dél körül pontosan ötven percet rostokoltunk a várakozóhelyiségben, de a főorvos úrhoz nem sikerült bejutnunk. Hogy miért? Azért, mert a rendelő orvosai és egészségügyi dolgozói értekezletet tartottak. Mégpedig - a kiszűrődő hangok alapján - éppen a háziorvosi rendszer őket érintő teendőit beszélték meg. Volt mit, mert egyes pillanatokban igencsak bábeli hangzavar uralkodott odabent. És nem kapkodták el a dolgot. Nem is szabad, fontos kérdésekről volt szó. Csak egyetlen szépséghibája volt az egésznek. Az, hogy mindez rendelési időben történt. Kint - velünk együtt - jó néhány beteg várakozott: terhes anyák, idős emberek is. Amikor pedig az egyik néni - nem bírván már türelemmel a véget nem érő vitát - az ajtóhoz ment és bekopogott, bentről egy női hang ripakodott rá durván: - „Nincs rendelés!”- Az idős asszony megszégyenül- tei#elcsoszogott. Ekkor határoztuk el mi is, hogy nem várunk tovább. Az egészet felháborítónak találtuk. Az csak egy dolog ugyanis, hogy az ilyenfajta munkaértekezleteket - legyen bár szó még oly fontos dolgokról is - nem rendelési időben kellene tartani. De az ilyen hang a beteggel szemben egyszerűen megengedhetetlen. Nem lehet rá indok se a túlhajszoltság, se az alacsony megbecsültség. Amely utóbbi pontosan az ilyen és a hasonló jelenségek miatt alacsony. S ahhoz, hogy változzék, a beteghez való viszonynak is változnia kell. Csak reméljük, hogy ezt a most bevezetendő, új háziorvosi rendszer - előbb vagy utóbb ezt is kikényszeríti. Uj parancsnok a jászapáti rendőrőrs élén Nincs egyezség a téeszben matosan növekvő munkanélküliség másodlagos hatásait. A városban ugyanis elég jelentős az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők száma, s minden munkahelyről őket küldik el először. Ez viszont szinte „predesztinál” többeket a bűnözésre. Ezekkel az okokkal is összefügg, hogy az elkövetett bűncselekmények jellege szinte kizárólag vagyon elleni, ezen belül is különösen a lopás és a betöréses lopás a sok. Külön hangsúlyozta, hogy ez utóbbiak milyen szorosan összefüggenek az orgazdasággal, hiszen az eltulajdonított értékeket igen ritkán találják meg az elkövetőknél, annál gyakrabban olyan helyeken, ahol - már másodlagosan - értékesítik azokat, például piacokon. A valódi orgazdákat azonban nem könnyű megfogni. Felderítési eredményességük nem rossz, ez az utóbbi időben nem változott számottevően. Megkérdeztük a parancsnokot, hogy érzékel-e változást lakossági kapcsolataikban. O úgy látja, hogy ezek - bár igen lassan, de javulnak. Az ellenük irányuló korábbi ellenszenv csökkent, most inkább segítik az emberek munkájukat, amire persze a több bűncselekmény is rákényszeríti őket, s bizony, ha valaki saját bőrén tapasztalja, hogy mit jelent áldozattá válni, rögtön változik a „hozzáállása” is. Napjainkban a szövetkezetek az átalakulás időszakát élik. Nincs ez másképp a Velemi Endre Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben sem, amely két településen - Jászapátin és Jász- iványban - gazdálkodik. A változás gondjairól Lázár Tibor elnökhelyettessel beszélgettünk. Megtudtuk, hogy náluk bekövetkezett, amit ők semmiképpen nem szerettek volna: az érdekegyeztető fórumon meghiúsult a megállapodás a kárpótlandók- kal, nem tudtak megegyezni a földalapok kijelölésében. A kárpótlási hivatal elfogadta javaslatukat. Sőt úgy tűnt, hogy a fórumon is kialakul egy ésszerű kompromisszum. Nem így történt. így most már az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal kezében van a döntés. Ez semmiképpen sem jó, mert nem az itteni emberek döntenek - lényegében saját sorsukról. A kárpótlandók a termelőszövetkezet 206 ezer aranykoronányi földjéből összesen 82 ezret igényeltek vissza. Ezzel szemben a tsz csak 71 ezerre tudott „ajánlatot tenni”. Ez volt a meg- állapodás meghiúsulásának egyik oka. A másik, hogy a kárpótlásra javasolt földek nagyobbik része Jászivány körzetében van. Ezt a kárpótlandók semmiképp se tudták elfogadni. Megkérdeztük az elnökhelyettest, mi volt eredeti javaslatuk „háttere’ ’. Ő a 11 ezer aranykoronányi „hiány” okát elsősorban a természetvédelmi területek kijelölésében adta meg, amelyeket nem vonhattak be a kárpótlásba. A kárpótlandók pedig azért „kerülnének’ ’ többen Jász- iványba, mert először a tagi részarány-tulajdonosok igényeit kívánták kielégíteni Apáti körzetében, hiszen nekik elsősorban mégis csak saját, ezemégyszáz tagjukra kell gondolniuk. Ez annál is inkább így kell legyen, mert szerinte a kárpótlandók többsége csak „külső” ember lehet. Ugyanis helyben ők legfeljebb harminc-ötven emberről tudnak, akik földet igényeltek vissza. A „külsőknek” meg lényegében mindegy, hogy hol kapnak területet. Jelenleg itt tart tehát az „ügy”. Magyarán szólva: sehol sem. Egy eredmény azért mégis van. A kárpótlásra javasolt földeket a tsz az idén már nem tudja bevetni. Ezek a területek csupán „egytárcsás alapművelést” kapnak, további sorsuk pedig csak a kárpótlási hivatal határozata után dől el - fejezte be az elnökhelyettes. Az oldalt írta: Székely Péter Fotó: Tarpai Zoltán Szemán Ferenc törzszászlós személyében új parancsnoka van a jászapáti rendőrőrsnek. Kinevezése augusztus elsejétől érvényes, azonban már jelenleg is - megbízott parancsnokként - ő vezeti az őrsöt. Az előzmény: elődje családi okokra hivatkozva áthelyezését kérte, és felettesei méltányolták az indokait. Szemán törzszászlós fiatal ember, de a rendőri munka valamennyi területén megfordult már, így a parancsnoki beosztáshoz elengedhetetlen kellő áttekintéssel rendelkezik az őrs tevékenysége felett, amelynek egyébként annak létrehozása óta munkatársa. Helybéli, így a körülményeket meglehetősen jól ismeri. Elmondta, hogy tevékenységükben ők is érzékelik a folya> Polgárőrség Jászapátin? Sajnálatos országos tendencia, hogy romlik a közbiztonság, növekszik a bűnözés. E tekintetben nem „lóg ki a sorból ’ ’ Jászapáti sem, amint azt a város képviselő-testülete nemrég - a közállapotokat értékelve - megállapította, bár valamit javított a helyzeten, hogy 1990-től itt is van önálló rendőrőrs. Igyekszik is az önkormányzat - valamennyi rendelkezésére álló eszközzel - támogatni a munkájukat. Ez mindenekelőtt a rendőrségi gépkocsik üzemanyagköltségeihez való pénzbeli hozzájárulásban, illetve az idetelepült rendőrök részére történő lakáskiutalásban jutott eddig kifejezésre, amely segítséggel a jövőben is élni kívánnak. Ugyanakkor újabb lépések megtételére is elhatározta magát az önkormányzat a helyzet javítása érdekében. Az egyik ilyen, hogy az önkormnyzati intézmények 1991. év i pénzmaradványainak terhére vagyonvédelmi berendezéseket szerelnek fel, pontosabban egy egész ilyen rendszert építenek ki, amelynek központja a helyi rendőrőrsön lesz. A munkálatok elvégzésére a már több hasonló rendszer kialakításakor tapasztalatokat szerzett Kód Kft.-nek adtak megbízást. A másik lehetséges lépés az, hogy Jászapátin is foglalkoznak a polgárőrség létrehozásának gondolatával. Ennek érdekében most több városban is tanulmányozzák az ott létrehozott hasonló szervezeteket, hiszen ezek egyfajta „mintát” jelenthetnek Apáti számára is. Azt remélik, hogy a polgárőrség tevékenysége jól egészíti majd ki a rendőrség munkáját.
