Új Néplap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-23 / 173. szám
1992. JÚLIUS 23. Kunsági Extra—Kunhegyes • • Üzemorvosból kereskedő? Amikor dr. Präger Péterék üzletébe betér valaki, és ha nem a felesége, de ő is ott van, nemegyszer így kérik az árut:- Doktor úr, tessék nekem adni valamilyen jó mosóport! Igen, nem elírás a megszólítás, hiszen Präger Péter orvostu700 körül alakult, ezért másképpen határozott. Mint nagykereskedő tevékenykedik, aki gyógy- termékekkel, vegyi árukkal is foglalkozik, sőt viszonteladókat is kiszolgál. Meglehetősen olcsón kínálja az áruféleségeket, ezért azután sokszor akadnak a dományi egyetemi diplomával rendelkezik. Sőt, miután többre vágyott: üzemorvosi, üzemegészségügyi okleveleket is szerzett. Mielőtt a helyi gyárak a végzetes haldoklás útjára léptek volna, idejében váltott, és feleségestül együtt elvégezte a megfelelő kereskedelmi iskolát is. Nem fogadta el az önkormányzattól a háziorvosi szolgálatot, mert rendelőt nem biztosítottak volna, a fizetése pedig 17 ezer boltban vevők. Őszintén szólva, a szakmához sem lett hűtlen, hiszen hetente kétszer: szerda meg szombat esténként egy-egy órában a lakásán lévő rendelőben fogadja a hozzá forduló helybeli panaszosokat. Nem másért, „csak” azért, mert kereskedés ide, árusítás oda, azért akadnak nem kevesen, akik az itt eltöltött évek során megkedvelték ezt a bajszos doktort, és ragaszkodnak hozzá. A települést díszítik Két éve annak, amikor a művelődési központ, a könyvtár meg a polgármesteri hivatal jóvoltából fafaragó tábor színhelye volt a település. Az alapítók. - a kisújszállási Czobor Sándör, a kunszentmártoni Virágh <Mnps és a helybeli Szelekovszky .István - száma azóta újabb' pégy fafaragóval bővült, jobban mondva öttel, hiszen egy székely ezermester is társult hozzájuk. A tíznapos tábor során szebbnél szebb alkotások kerültek ki vésőik, kisbabáik alól. Ajándékként pedig mindenki egy-egy művét a településre hagyta. így a nagykun várost díszíti majd a morzsoló parásztémber, a icun- hegyesi huszárkapitány, egy míves kopjafa, a sokfejű kígyó, no meg a strand bejáratánál a székely kapu. A tárgyakat egyelőre a kiállítóteremben helyezték el, hogy azután a megfelelő időben elköltözzenek állandó helyükre: a főtérre, a művelődési központba, a könyvtárba, valamint a temetőbe. Védett, helyi természeti értékek A város vezetése felmérette a település határában mindazokat a természeti értékeket, amelyeket a későbbiek folyamán szeretne védetté nyilvánítani, mégpedig a természetvédelmi hatósággal közösen. Minderről a mai képviselő-testületi ülésen is szó lesz. Ezek a következők lehetnek: a kunhalmok közül a 93,8 méter magasságú Gergely-ha- lom, Karcag-Kunhegyes-Kun- madaras határában. Sajnos a keleti és a déli oldalát kincskereső szándékkal elhordták, és a falszakaszból középkori telep nyomai bukkantak elő. A Törökkori-halom Karcag és Kunhegyes, a Vágott-halom Kunhegyes-Ti- szagyenda határán emelkedik. Érdekes, hogy az utóbbit határárok szeli ketté. A Kettős-halom Abádszalók és Kunhegyes határán, a Cibak-halom a város külterületének a délnyugati részén látható. A Hármas-halom 96,9 méter magasságú, és a Vénkert északi részén található, a Jaj-halom Kolbász határrészen emelkedik. A másik Kettős-halom közismert neve Akasztó-halom, a Nagykunsági főcsatorna hídja körül. Állítólag egykoron, a törökök kiűzése után akasztottak rá olyan embereket, akik összejátszottak a lófarkas megszállókkal. Van még egy domb, a Nagy Purgány-halom, a bánhalmi halastavi megállótól keletre. Az egyéb védettnek javasolt területek között az egyik legérdekesebb a Fűzfás-dűlő, amely az északnyugati határrészen található. Egykoron a Tisza menetrend szerint öntött ki, és különböző mélyedéseken, fokokon átjutott az áradás Kisújig, Kunhegyesig. Egy ilyen vízfolyás útjátjelölik az öreg fűzfák. Az Epreskert a Nagy kákát és Nagyka- katszél utcák határolta részen, belterületen látható. Noha az eperfák telepítettek, a háborítatlan terület jó búvóhelyül szolgál a kisállatoknak, rovaroknak. Végezetül, de nem utolsósorban a testület védetté javasolja a volt munkásőrbázis parkját. A területen negyvenkilenc féle fa, bokor, cserje díszük, és védett madarai között akad gyöngybagoly, fülesbagoly, kuvik meg kakukk is. Felvételünk ebben a parkban készült. UDULO A VAROS SZÉLÉN Mezőcsátiból kunhegyesi Noha Lengyel Andor nyugdíjas tanár úr egykoron Mezőcsáton látta meg a napvilágot, több mint fél évszázada a település lakója, és már ízig-vérig kunhegyesinek vallja magát. 1950-től két évig tanyasi tanító, utána a Kossuth iskola tanára, majd járási tanulmányi szakfelügyelő 1961-ig. A legtakarékosabb járművel, kerékpárral kereste fel a járás iskoláit, majd hosszú éveken keresztül a politechnika megyei vezető szak- felügyelője. Ügyes kezét igazolja, hogy a kobaktök díszítéséhez ép- penúgy ért, mint a csontba faragáshoz, karcolozáshoz, bőrdíszművességhez vagy éppen a bőrdomborításhoz. (Mellesleg jegyzem meg, még a famunkához is, mivel ottjártunkkor éppen a konyhaasztal körüli székeket faragta, díszítette.) Temérdek helyi, járási, megyei, országos kiállítás, oklevelek, díjak bizonyítják keze munkáját. Legújabban a kobaktökök szerelmese: csodaszép motívumokat ró rájuk, és mint mondja, ezek az emberiség ősi ivóedényei. Sőt, ha a jámbor vándor kettőt belőlük üresen a derekára kötött, a legszélesebb folyót is átúszta. Egykoron csíkot tartott benne a kun ember, ámbár a korabeli regula nem éppen elismerően szólt róluk. „Halász, csikász, madarász, Puttonyos, kobakos, pákász Egytől-ogyik éhenkórász, Üres bakóban kaparász’ ’ Ennek ellenére a nyugdíjas tanár úr szereti őket, és alkotásai révén hozza vissza a letűnt pusztai, vízi világ múlt századbeli meg korábbi alakjait, figuráit. írta: D. Szabó Miklós Fotó: Nagy Zsolt A polgármesteri hivatal üdülője a vasút mellett, a Szent István szabadidőparkban árnyas fákkal határolt területen található. A környező faházakban és a kőből készült úgynevezett főépületben, egyszerre összesen kétszáz személy üdülhet. Élnek is a lehetőséggel a pihenni vágyók, hiszen csak a múlt hónapban Esztergomtól Hevesig, Kőszegtől Nyíregyházáig több mint ötezer vendégéjszakát töltöttek Azt nem írhatjuk, hogy Fegyvernek és Bánhalma között épül az út, mert már tavaly év végére elkészült. Azután hosszú csend következett, senki sem nyúlt az útpadkán heverő földkupacokhoz, szóval minden maradt a régiben. A minap Kunhegyesre igyekezve furcsa változást észleltünk: Bánhalma határában munkagépek, kubikusok tették a dolgukat, csinosították, formálták az út melletti szakaszt. Mint hallottuk, a munka, a padkaépítés, az útjelzők kitűzése folytatódik, és <o n ' J itt el a családok meg a táborozok. A faházak egyébként három- és ötágyasak. Egy szoba egy éjszakára a benne lakóknak - legyenek hárman vagy öten - mindössze 600(!) forintba kerül, és ottjártunkkor is huszonnégy család nyaralt. Általában olyanok, akik szeretik a csendet, nyugalmat, és igazi kikapcsolódásra vágynak. Nem beszélve arról, hogy a szomszédban lévő strandra bérlet váltható. Aki pedig a gyomor ha minden igaz, szeptember végére teljesen elkészül ez a szakasz, amely következtében Kunhegyesre. Tiszafüredre az út jó örömeire gondol, az sem marad éhen, hiszen az üdülőben 150 forintért napi háromszori olyan étkezést biztosítanak, ahol a vacsora is főtt étel. Bár nem panaszkodnak a forgalomra, hiszen június óta a legtöbbször telt házuk van, a nyár hátralévő részére még korlátozott számban elfogadnak jelentkezéseket. A városháza 26-222-es számán, vagy közvetlenül az üdülőben a 26- 839-es számon. tíz kilométerrel rövidül. Szóval, állítólag szeptember végére. Mit tehetnénk mindehhez? Úgy legyen ... Csinosodik az országút (széle)
