Új Néplap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-20 / 170. szám
r J| _ I 4 A szerkesztőség postájából 1992. JÚLIUS 20. Kálvária Már foglalással fenyegetnek! Két Volga típusú gépkocsit adtam el néhány évvel ezelőtt - pontosabban 1987-89-ben, amiket autómentésre használtam hogy tudjak venni egy dízelautót. Az egyiket budapesti, a másikat fertődi lakos vette meg. Az adásvételi szerződést két tanú előtt kötöttük meg - annak rendje és módja szerint. A következő napon pedig bemutattam a ken- deresi volt tanácsházán, ahol feljegyezték az új tulajdonosok nevét, címét; a megyei rendőrkapitányságtól elküldettem a gépkocsik kartonját az illetékes rend7 őrkapitányáságokra, valamint a vevők lakóhelye szerinti tanácshoz is levelet írtam. Mindezek értelmében, 15 napon belül a nevükre kellett volna íratni a kocsit, ellenkező esetben büntetést szabni ki rájuk (az adóbevallásra ugyan 30 nap a türelmi idő), ám ez azóta sem történt meg. Az átíratás, az adóbevallási kötelezettség ügyében sem az új tulajdonosok, sem az illetékes, akkor még tanácsi szervek nem intézkedtek. A eladott gépjárművek adóját is ránk terhelték, és megszégyenítő módon, a feleségem fizetéséből tiltattak le már egyszer 22 ezer forintot - jogtalanul. A kérelmemet, hogy intézzék már el végre az átíratást, az adó behajtását - érthetetlen, de a helyi, most már önkormányzat részéről mindig megalázó kömyezetta- nulmányozás követte... A Ken- deresi Nagyközségi Polgármesteri Hivatalon kívül az ügyemmel már foglalkozott - többek között - a Belügyminisztérium, a Pesti Központi Kerületi Bíróság, a Soproni Városi Bíróság, ennek dacára a helyzet változatlan. A volt megyei tanács segítségét is kértem annak idején, s a vizsgálatuk során rávilágítottak ugyan néhány hibára, amit Kenderesen vétettek, de végül is én a jogtalanul kivetett gépkocsiadó tisztázását, elintézését vártam. Legutóbb kértem, hogy az ügyemet vigyék a kenderesi önkormányzat képviselő-testülete elé, de tudomásom szerint erre nem került sor, mert most ott tartok, hogy július 21-én, de. 10 órakor - a helyi polgármesteri hivatal értesítése szerint - az adóhátralék behajtása végett, helyszíni foglalást tartanak nálam, s azzal fenyegetnek, hogy a végrehajtás akadályoztatása esetén 10 ezer forintig terjedő pénzbírsággal büntetnek. Erre csak azt tudom mondani, hogy állok elébe, mert igazságtalannak törvénytelennek tartom I Csupán zárójelben jegyzem meg, hogy 1975 óta Bánhalmán és Kenderesen több mint 250 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztem - kisiparosként. Sokat tettem a két településért. A jelenlegi gázosításnál például az összes földmunkát, homokterítést - a barátaim segítségével - magam végeztem ... Az önkormányzattól nem ezt az eljárást érdemeltem, és továbbra is az igazamért küzdők! Fekete János Bánhalma * * * (Az igazságszolgáltatás a bíróság tiszte. Olvasónk kálváriája bizonyára egy újabb eljárással ér majd véget, amikor fény derül a teljes igazságra. A szerk.) Szekérfuvarozói biztosítást köthettek volna Érdekképviselet nélkül Az idősebbek még emlékeznek arra, hogy 1945-1949-ig a parasztságnak volt érdekképviselete: a Kisgazdapár - karöltve a parasztszövetséggel, és még erős szövetségben volt a szociáldemokratákkal. Rákosi és társai ezt a két pártot tekintette a legnagyobb ellenségnek, és idegen erővel sikerült is szétverniük. Akkoriban a parasztság és a munkásság tejies tönkretételét jelentette. KoraRezett az erőszakos kollektivizálás, a padlás- söprés, a jobb módú parasztok üldözése, és több mint 40 év telt el a rendszerváltásig. A parlament megszavazta az új földtörvényt, és a többségben újra remény csillant, de a hosszúra nyúló privatizációval isrrjét becsapottnak érzi magát a parasztság. Hosszú távon nem lát tiszta képet, a magas kamatokkal nem mer nagyobb vállalkozásba fogni, hiszen a piackilátásaink is bizonytalanok. Súlyos hiba, hogy meglévő, nyereséges nagyüzemeket tesznek tönkre, mert enél- küí a tulajdonváltást meg lehetett volna oldalni. Most, 1992-ben sincs a parasztságnak érdeképviselete, mert a Kisgazdapárt mellett jelenleg sincs egy erős parasztszövetség, amin keresztül a parasztság kimondaná, hogy milyen áron tudnak termelni, hogy meghatározna egy védőárat, ami alá nem lehet menni, mert akkor ráfizetéssel termel. Ehelyett azt tapasztaljuk, hogy nem azok járnak jól, akik termelnek, hanem azok, akik nagy haszonkulccsal eladják. Mint a nevében is szerepel, nagy gyűjtőpárt volt a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt. Sajnos egyesek ezt most igyekeznek arra felhasználni, hogy az erő megosztott legyen. Súlyos hibának tartom, hogy nem a parasztságért harcolnak, hanem saját érdekeikért. Szűcs Kálmán Jászberény LEHET, HOGY EZ A NYÁR ÖRÖKKÉ TART? A szolnoki autóbusz-közlekedésben június 15-vel lépett életbe az a változás, melyről a Jászkun Volán már korábban tájékoztatta a lakosságot. Az 5 forintos módosítási jegyzék alapján azonban megállapítottam, hogy a változás különösen érinti a Tallinn városrész lakóit. Ugyanis a Vásárhelyi Pál (Vosztok) útról induló és ide tartó járatok ritkulnak talán a legerősebben. Úgy látszik, a Szolnok ispán (Kun Béla) körútiakat jobban szeretik, mert az ő egyenlegük - az 1/A járat sűrítésével - pozitív. Az a véleményem, hogy meg kellene szüntetniük a rengeteg üresjáratot, s úgy növeljék a vállalat hatékonyságát, hogy az állásidő helyett járatják a buszokat. Felhívom még a „Módosítójegyzék” szerkesztőinek figyelmét arra, hogy a Vosztok út új neve nem Városmajor, hanem Vásárhelyi Pál út lett; a jegyzéken az áll, hogy i 1992. június 15-től érvényes, de hogy meddig, azt nem tudjuk. Lehet, hogy ez a nyár örökké tart? Bizám György Szolnok ( “Expressz — ajánlva Csendre, nyugalomra vágynak Cibakházáról, a Holt-Tisza mentéről tett föl néhány kérdést egyik olvasónk, aki mások nevében is szól a közelükben lévő, olykor elviselhetetlen diszkózaj miatt. Levele névvel, címmel érkezett, de kérését tiszteletben tartva, nem hozzuk nyilvánosságra. Mint írja, a szabadtéri diszkó általános vagy konkrét szabályait szeretnék tudni, mivel a Cibakházi Polgármesteri Hivatal nem érzi magát kompetensnek arra, hogy a Holt-Ti- sza-parton strandbüfét működtető vállalkozót jobb belátásra bírja. Pontosabban: nem határozza meg számára a péntek-szombati napon tartott Jiszkó és egyéb, zenés rendezvények időtartamát (a 22 óra utáni nyitva tartást), a még elviselhető, megengedhető hangerőt; nem ad ki rendelkezést a büfében lévő tv, video üzemeltetésére. Sajnos előfordul, hogy két egymást követő éjszaka is zenés-táncos rendezvényt tartanak, ami nagymértékben zavarja a közelben lakók nyugalmát. Vajon kérhetik-e a zajszintbe- mérést, s ha igen, kitől? Zombor Imréné, akihez a cibakházi önkormányzatnál a vállalkozók, kereskedők, a velük kapcsolatos ügyek tartoznak, arról tájékoztatott, hogy a diszkózás miatt hozzájuk is érkezett egy bejelentés, melynek kapcsán már foglalkoznak a panasszal. Igaz, hogy nem szabályozták a büfé nyitvatartási idejét, de ezután sem határozzák meg - hacsak nem merül fel olyan probléma, ami indokolttá teszi. Tudomásuk szerint a büféből, a diszkóból hazatérő fiatalok hangoskodnak, zavarják leginkább a környéken lakók nyugalmát. Természetesen a körzeti megbízott közreműködésével igyekeznek rendet tartani a községben. Tény, hogy a szabadtéri diszkózást célszerű heti egy alkalomra szűkíteni, s ebben a polgármesteri hivatal már intézkedett, továbbá - saját költségükre - megrendelték a zajszint, a hangerő bemérését. A . A Jász-Nagykun-S*olnok Megyei Környezetvédelmi Felügyelőség bizonyára meghatározza majd azt a decibelt, ami fölé nem mehetnek a rendezvényeken, s amit a lakók még el tudnak viselni. „A vállalkozói szabadságot tiszteljük, de úgy érezzük, hogy állampolgári jogunk van a csendhez, a nyugalomhoz!” - fejezte be levelét olvasónk. Igaza van, de ne feledjük, a fiataloknak is, amikor azt mondják, joguk van a nyáresti szórakozáshoz, a kikapcsolódáshoz; hogy legalább hetente egyszer valahol összejöjjenek, s jól kitáncolják magukat. Ám a zenés rendezvényekre, az éjszakai csendre vonatkozó normát a vállalkozóval, a fiatalokkal is be kell tarttatni! Úgy látjuk, a cibakházi Holt-Tisza partján - egymás elvárásait tiszteletben tartva - sikerül békés megegyezésre jutni. „Úgy érzem, igazságtalanság történt’ ’ címmel adtuk közre (július 6-án) Homonnai Lászlóné tiszatenyői olvasónk levelét. Többek között azt írta, hogy véleménye szerint a biztosító úgy forgatja ki az embereket, ahogyan akarja, mert amikor két évvel ezelőtt elszaladtak a lovaik és megnyomták egy kocsi hátulját, hiába volt az állatok által okozott kárra biztosításuk, erre az esetre nem terjedt ki. A kocsiban keletkezett 17 ezer forintos kárt kifizette ugyan a biztosító a károsultnak, de ezt az összeget nekik - részletekben - azóta is törleszteniük kell. Olvasónk észrevételére Pintér Imre, az Állami Biztosító- AEGON Rt. megyei kárrendezési irodavezetője - miután kivizsgáltatta az ügyet - az alábbiakat válaszolta: Homonnai Lászlónétól valóban visszakértük az okozott kárt, de azért, mert nem rendelkezett megfelelő biztosítással. Ugyanis nem a lovak magukban szabadultak el, hanem kocsival együtt. A KRESZ szerint a lovas kocsi állati erővel vont járműnek minősül, s erre a lakásbiztosítás felelősségi kockázata (amivel a kedves ügyfelünk is rendelkezett) nem terjed ki. Amikor az eset történt, 1990-ben, Homon- naiék szekérfuvarozói biztosítást köthettek volna, napjainkban pedig KIB-et (KIB = a kisiparosokra vonatkozó biztosítási forma), hogy hasonló esetben ne kelljen a kárt visszafizetniük. Az ÁB-AEGON Általános Biztosító Rt. fiókjainkban munkatársaink bárkinek szívesen segítenek a számára legmegfelelőbb biztosítási módozat kiválasztásában. Ha már az egészségünk mindennél fontosabb ... Örömei értesültünk, hogy az emúlt időszakban a tiszti főorvosi hivatal, valamint a rendőrség közös összehangolt ellenőrzést tartott - egészségügyi és biztonsági szempontok alapján - a város különböző pontjain. Mivel figyelemre méltó rendellenességet nem tapasztaltak, szeretném tudni, vajon a tiszti főorvosi hivatal szakemberei mikor tartottak ellenőrzést például a Landler Jenő útról csatlakozó, a lengyel piac előtt vezető, a vasúti átjáróig terjedő útvonalon? Ugyanis minden olyan szenny, piszok megtalálható itt, ami szerintünk fertőzést okozhat. Nem csoda, mert sehol egy konténer, kuka, sehol egy illemhely. Az ember bármerre néz, szükségletüket végző járókelőket láthat . . . Túl nagy kérés, hogy erre a területre szeméttárolót rakjanak, valamint illemhelyet építsenek? További gond, hogy a vasúti átjáró közelében lévő Volán-telep gépkocsijai, dömperei sok esetben a zsúfolt útvonalon közlekednek - az amúgy is szennyel, bacilussal telítődött porfelhő a közeli házakat, magát a piacot is ellepi. Mindenki előtt ismert, hogy a külföldiek (eladók) tömegesen táboroznak ezen a területen - sokszor ittasan, hangoskodnak, zavarják a lakók nyugalmát. Kérjük a rendőrséget, ha lehetőség van rá, gyakrabban tartsanak itt ellenőrzést. A vasúti átjáróig gépkocsik sorakoznak az utca mindkét oldalán, így felmerül bennünk a kérdés: mi lenne, ha tüzoltóko- csinak, mentőautónak kellene sürgősen az utcába, valamely ház elé állni? A késlekedés miatt ki vállalja majd a felelősséget? Ha az egészségünk mindennél fontosabb, illő lenne már ezekkel a problémákkal komolyabban is foglalkozni! Özv. Deák Zoltánná „Köszönet az önzetlen segítségért” Június 6-án - a szolnoki temetőből hazafelé jövet - a Rózsa Ferenc úton megbotlottam, és szerencsétlenül elestem. Az utcán sajnos éppen nem járt senki, tehetetlenül éreztem magam, amikor egy piros autó állt meg mellettem. Egy fiatal hölgy szállt ki belőle, és segítségemre sietett. Mindjárt a kórházba szállított, ahol megvárta, míg a homlokomon összevarrták a sebet, és hazaszállított. Ebben a rohanó világban, amikor arról olvashatunk, hallunk, hogy fényes nappal megtámadják az embert az utcán, nagyon jó érzés volt az ellenkező példát tapasztalni, hogy volt, aki időt, fáradságot nem kímélve, egy 77 éves asszony mellett nem ment el segítségnyújtás nélkül. Köszönet a FIATAL HÖLGYNEK, akiről csak annyit tudok, hogy Szolnokon, a Jubileum téren lakik. Sándor Béláné A házasság művészete. elkészítéstől számítva - itt is kaphatnának 3-5 év eltérést.) Visszatérve az ifjú párokhoz: most elsősorban nekik kívánok sikeres életutat, sok boldogságot és jó egészséget. Molnár Ferencné nyugdíjas Bocsánat a kellemetlenségért Július 7-én nyomtalanul eltűnt a pénztárcám, és értesítettem a rendőrséget. Ismeretlen tettes ellen eljárást indítottak, ám - legnagyobb örömömre - a pénztárca (tartalmával együtt) közben megkerült. Kérem mindazon személyek bocsánatát, akiknek könnyelműségemmel, hanyagságommal kellemetlenséget okoztam. Helmbrecht Meier Kőtelek Ha a szépség a boldogság mércéje lenne, bizony kevesen lennének boldogok, mert ritka a szép, hibátlan és tökéletes ember. A beérkezett, s lapban már közreadott képeket nézegetve, miközben gyönyörködöm az ifjú párokban, elgondolkozom, hogy éppen egy új élet kezdetén állnak. Mindannyiuknak kívánom, hogy álmaik, vágyaik váljanak valóra, s legyen számukra olyan az életkörülmény, melyben tudják, merik vállalni az utódokat. A képekről ítélve, úgy látom, mintha a házasságra lépők életkora egy kicsit növekedett volna. Talán érdemes lenne majd erről egy kis statisztikát közreadni, ahogyan az is jó lenne, ha kb. 5 év múlva beszámolót olvashatnánk arról, a bemutatott ifjú párok hogyan bírták az együttélés nehézségeit. Ugyanis az ő életük határozza meg a jövő generáció és az idős emberek életszínvonalát is. És ha van rá lehetőség, majd hirdessék meg a „Leghosszabb ideig együtt” című pályázatot, hogy azokat is megöröAz oldalt összeállította: Csankó Miklósné kítsék, akikről már ritkábban készül fotó. Kíváncsi lennék, milyen érdeklődést váltana ki az idősebb korosztályból. Mert együtt megöregedni, az a házasság művészete. (A fotók - az Földünk egy szeglete A képen látható szeméthegyet a Jászdózsáról Jászárokszállás felé vezető műút mellett láthatjuk. Van ott minden: mosógép, ágy, tévé, fazekak stb. Lehet, hogy akik oda szállították, nem ezen a földön élnek? (Fotó: T. Z.)
