Új Néplap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-15 / 166. szám

Nagykövetek Göncz Árpádnál Göncz Árpád köztársasági elnök kedden a Parlamentben fogdta dr. Hajós Ferencet, a Szlovén Köztársaság nagykö­vetét, Koichi Tsutsumit, Japán nagykövetét és dr. Ali Khalid El-Husseint, a Szudáni Köz­társaság nagykövetét, akik át­adták megbízólevelüket. Külföldiek házasságkötése Ezentúl csak valóban indo­kolt esetben ad felmentést az igazságügy-miniszter az alól a törvényi kötelezettség alól, miszerint a Magyarországon házasodni kívánó nem magyar állampolgárnak hazájából kell tanúsítványt hoznia, hogy sa­ját állama törvényei, illetve személyes joga alapján házas­ságkötésének akadálya nincs. Magyarok III. Világtalálkozója Több mint fél évszázad múl­tán augusztusbban rendezik meg a Magyarok III. Világta­lálkozóját, amelyhez számos szakmai tanácskozás is kap­csolódik. A fórumok között több olyan is lesz, amelynek képviselői első ízben cserélhe­tik ki tapasztalataikat Magyar- országon. Magyar­osztrák megállapodás A boszniai menekültekkel, a kitoloncolási egyezménnyel és a határőrizeti együttműkö­dés fejlesztésével foglalkozó tárcaközi megbeszélést tartott Budapesten a magyar és az osztrák belügyminisztérium kedden. A két fél megállapo­dott: szorgalmazni fogják, hogy a boszniai menekülteket az egykori Jugoszlávia terüle­tén kialakított, biztonságos - a békefenntartó erők által ellen­őrzött - zónában helyezzék el. Jármű­matuzsálemek Szentendrén A budapesti tömegközleke­désről csaknem 130 éve be­szélhetünk. Az utóbbi ‘évek­ben a Budapesti Közlekedési Vállalat gondjai megsokasod­tak, de az elkövetkező idő­szakban a fővárosi közlekedés fejlődésnek fog indulni. E sza­vakkal nyitotta meg Holl Sán­dor, a BKV vezérigazgatója a vállalat Városi Tömegközle­kedési Múzeumát Szentend­rén. A keddi ünnepélyes meg­nyitón részt vett Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és víz­ügyi miniszter. A kiállítás hét­fő kivételével 10-18 óra között tekinthető meg. III. évfolyam 166. szám 1992. július 15.. szerda Ara: 9.60 I i JÁSZ-N AG YKUN-SZOLNOK GYEI NAPILAP „Tüzet ................... ................—------------7 • # £ -E J viszek, lángot viszek ..d W* jf = V „V A Patkós csárda balladája Itt kinn a pusztán kimértebben hullanak az órából az idő homokszemei, mint a nyüzsgő városban. Mert nem torlódnak egymásra zajongva az esemé­nyek, a történéseknek aztán indázó utóéletük kere­kedik, végül megkövül az egész, később tán balla­dává nemesedik, s ha lesz még egyszer fonó ebben az életben, biztos, hogy a lányok kántálva éneklik a Patkós csárda balladáját, amelynek nádtetejére Tassi Péter gvufát scrcintctt. Szundi Balázs ül az üszkös romok szomszédsá­gában, és még mindig nem hiszi, ami történt. Ügyes vállalkozó ő Jászárokszállásról, olyan, aki tudja, mit akar. A Patkósra szemet vetett, és keményen beszállt a licitálásba, amikor árulták. Ötmillió 900 ezer volt a kikiáltási ár, és négyen állták a versenyt. Ő mindig rátett, mindig rátett, végül kis híján 9 millióért az övé lett a csárda és a motel. Ráköltött hirtelen még 2 és fél milliót. (Folytatás a 2. old.) Támogatás a falusi turizmusnak Több mint 1000 faluból pályáz­hatnak szeptember l-jéig állami támogatásra mindazok, akik a fa­lusi-tanyai vendégfogadás feltéte­leit kívánják megteremteni a jövő­ben. Az állami támogatás mértéke, amelyet a modernizálás költségei­nek fedezésére lehet igénybe ven­ni: 30 százalékos. Ezt az elmaradt területek fejlesztéséről és a mun­kahelyteremtést szolgáló terület­fej lesztési támogatásról intézkedő, a múlt hónap közepén megjelent kormányrendelet tette lehetővé. Hazánk az első a volt szocialista országok közül, ahol a falusi ven­dégfogadás kiépítéséhez a kor­mány a nyugat-európai gyakorlat­nak megfelelő feltételeket biztosít. Jelenleg e tevékenységi forma 10 ágyig és évi 300 ezer forint bruttó bevételig személyi jövedelemadó­mentes, kivéve: az üdülő- és gyógyhelyeket. Ehhez csatlakozik az a pályázat útján most elnyerhető segítség, amelyet a kormány biztosít a kije­lölt településeknek. További anya­gi forrást biztosíthat az ilyen célo­kat szolgáló világbanki hitel, amelyre minden településről lehet pályázni. (MTI) Gazdaoklevelet ad Kenderes sági szakmunkásképzés indul, amely gazdaoklevelet is ad. A képzés korszerűsítésével pár­huzamosan a tárgyi feltételeket is fejlesztik: már elkészült a kerté­szeti egység (üvegházakkal), a „gazdakonyha’ ’ (hús- és zöldség- feldolgozó, illetve tárolóhelyisé­gekkel), telepítettek zöldségest, gyümölcsöst és szőlőt, most ké­szül a sokféle háziállat tartására alkalmas „minifarm”. Az oktatás keretében itt folyó gazdálkodást mintának is szánják a környék kis­termelői, gazdálkodói számára. Kenderesen gyönyörű helyen, az egykori Horthy-kastélyban és annak négyhektáros körzetében működik a mezőgazdasági szakis­kola. Itt minden a múlt hangulatát árasztja, ugyanakkor az iskola ve­zetését és tanárait nagyon is a jövő foglalkoztatja, tanítványaik jövő­je­Ezért az eddig egyoldalú - nö­vénytermesztő gépész - képzést folyamatosan megújítják, ami azt jelenti, hogy immár harmadik éve új és új formákat indítanak be. Szeptembertől - kísérleti jelleggel - négyéves általános mezőgazda­Ma már csak emlék Szétszóródva a nagyvilágban Erdélyi fogorvos­MA: Gazdasági tájoló 3. oldal Holnap: Melléklet a Tisza-tóról Csütörtöki lapunkban az Alföld Balatonjáról, a Tisza-tó­ról adunk nyolcoldalas ismertetést. Mellékletünkben szó lesz a tó környéki települések nyári programjáról, a közbiz­tonságról, a szálláslehetőségekről, az ottani árakról, meg még sok mindenről, ami a nyaralókat érdekelheti. találkozó Szajolban Munka nélkül - remény nélkül Nem születünk vállalkozónak Példa értékű találkozó volt a minap a szajoli kempingben. Az esemény példázza egy nép szét­szóródását a nagyvilágban, de azt is, miért fáj a? erdélyi magyar foga... Húszéves találkozójukat tar­tották Szajolban a marosvásár­helyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet 1972-ben végzett magyar fogorvosai, akik időközben, fő­leg az utóbbi tíz évben elvándo­rolni kényszerültek most is imá­dott szülőföldjükről. Tel-Aviv- tól Amerikáig mindenfelé sodor­ta őket az otthoni szorítás kény­szere, a húsz év előtti társaság több mint kétharmada már nem Romániában él. Az elűzöttek-el- menekültek többsége Magyaror­szágon talált új hazára, egyikük, dr. Varga István épp Szajolban dolgozik, a másik kolléga, dr. Oláh Judit meg Karcagon él, cél­szerűnek látszott itt megszervez­ni a „csapatgyülekezetet”. Nem kis munkába került ez a szervezés (a szintén Magyaror­szágon élő dr. Móritz József és dr. Részegh Domokos végezte), több mint ötszáz levelet küldöz­gettek mindenfelé, amíg egyez­tetni lehetett az időpontot. Végül is huszonketten (többnyire csa­ládostól) eljöttek. Egy Ausztriá­ból, kettő Svédországból, három fogász Németországból érke­zett, bámészkodtak is a sok sze­mélygépkocsi láttán a kemping környékén lakó szajoliak. Jel­lemző, hogy az otthon maradot­tak közül bár öten jelezték rész­vételi szándékukat (Folytatás a 2. oldalon) Mit meg nem próbál az ember, ha munka nélkül marad! A csa­lád eltartásának kényszere sok­szor olyan ötleteket sugall, amely más körülmények között nyilván eszünkbe se jutna. Mivel lehetőség nemigen adódik, vál­lalkozásba kezdünk. Csakhogy vállalkozónak is születni kell... Hogy ez mennyire igaz, azt jól Nincs gyümölcsfaadó! Kisújszálláson elterjedt a hír, hogy a közterületen, a házak előtt lévő gyü­mölcsfák után adót kell fizetni. Egye­sek azt is tudni vélik, hogy darabon­ként 200 forintot. Állítólag a közterü­let-felügyelő már megkezdte a pénz beszedését. Az érintett lakosság nagy számban érdeklődik a polgármesteri hivatalnál, a képviselőknél, hogy mi az igazság. Mondják, hogy inkább ki­vágják a fát, csak ne kelljen adót vagy büntetést fizetni. Az igazság azelterjedt hírrel szem­ben az, hogy ilyen rendeletet, illetve határozatot az önkormányzat nem ho­zott, semmiféle gyümölcsfa-adózta­tásról nincs szó! példázza a besenyszögi Urbán Szabó János esete. Először a feleség maradt mun­ka nélkül. Korábban varrásból élt. Bedolgozói rendszerben dol­gozott, hiszen az egyik gyerme­kük értelmi fogyatékos, így az anya otthon maradt vele. Aztán eljött az az időszak, amikor a var­rodában nem adtak többé bér­Szakosított pénzintézeti mun­kát is végez a jövőben a Bizomá­nyi Kereskedőház és Záloghitel Rt., az egykori Bizományi Áru­ház Vállalat. Legalábbis ez sze­repel majd abban stratégiai terv­ben, amelyet a cég megbízására a Coopsystem Szervezési-Veze­tési Tanácsadó Kft. dolgoz ki a BÁV további működéséről. A program szerint a bizomá­nyi a zálogtevékenység mellett foglalkozik majd közraktárjegy kibocsátásával, leszámítolással, ingatlanjelzáloggal, brókertevé­kenységgel, áruszállításból és munkát. Akkor mással próbál­kozott. Női szabóként maradt otthon, kiváltotta az engedélyt. Az idén vissza is adta. Megren­delők nemigen van, a társada­lombiztosítási járulékot meg fi­zetni kell minden hónapban, akár esik, akár fúj. A férj a téeszben dolgozott. (Folytatás a 2. old.) szolgáltatásból származó köve­telések vásárlásával és eladásá­val. A terv tartalmazza a zálog­üzletági tevékenység bővítését is, így például elfogad majd ezentúl festményeket, bélyege­ket, értékpapírokat, sőt autókat is, és ezekre zálogkölcsönt nyújt. A privatizációs folyamat első lépéseként már rész­vénytársasággá alakult a BÁV még 1991 végén. Folyamatban van a dolgozói rész­vénykibocsátás, egyidejűleg tár­gyalásokat kezdtek hazai és kül­földi befektetőkkel az ÁVÜ- részvénycsomag eladásáról. A szabálytalankodók fizettek Mint köztudott, július 11-én és 12-én fokozott közúti ellenőrzést tartottak szerte az országban. A Tiszafüredi Rendőrkapitányság terü­letén ezen a két napon 883 járművet ellenőriztek a rend őrei. Igazából nem volt sok dolguk, hisz valamilyen közlekedési szabálysértés miatt mindössze csak 14 feljelentés történt, s a helyszíni bírságok összege pedig 27 ezer 400 forintra rúgott. Külföldiekkel szemben két esetben kellett helyszíni bírságot kiszabniuk a rendőröknek. Ugyanakkor olyan súlyos közlekedési szabálysértés egyik nap sem történt, ami gyorsított eljárást igényelt volna. Privatizáció a BÁV-nál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents