Új Néplap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-14 / 165. szám
I 4 Érdekességek 1992. JÚLIUS 14. Műhold „pórázon’ Az utolsó próbák is sikerültek, minden készen áll az útra: csütörtökön indul az űrbe Cape Canavaralról az Atlantis visz- szatérő űrhajóval az első olasz űrhajós, Franco Malerba. A 45 éves, genovai születésű mérnök és fizikus, számítógépes szakember 7 napos űrutazást tesz a NASA-legénység tagjaként, s visz magával egy egészen különleges, újfajta műholdat. Ennek kipróbálása lesz tulajdonképpen az Atlantis fő feladata. Az olasz tervezésű és gyártmányú, 520 kilós, másfél méter átmérőjű, gömb alakú műholdat „pórázon” engedik ki az űrhajóból. Egy alig 2,5 milliméterátmérőjű huzalon vontatja majd maga után, pontosabban maga fölött az Atlantis. A huzal 20 kilométer hosszúságú, ennyire távolodik el a műhold, majd a kísérletek és mérések befejezésével - a huzalt felgöngyölve - visszahúzzák az űrhajóba. A padovai egyetemen dolgozó Giuseppe Colombo olasz űrkutató mérnök, az amerikai NASA külső munkatársának ötlete volt ilyen műhold szerkesztése még a hetvenes években. Az űrhajótól távol olyan kísérletek és mérések is folytathatók, amelyek magában az űrhajóban nem. Ez‘indokolja az ilyen újfajta űreszközök alkalmazását. A „Tethered” műholdat a padovai egyetémea%ejlesztet- ték ki, és az IRl-csoporthoz tartozó Alenia híradás-technikai nagyvállalat készítette el. Értéke 160 milliárd líra (135 millió dollár). „Igen bonyolult berendezés. A NASA-ban átvételkor nagyon szigorú és komplex ellenőrzésnek vetették alá, de minden próbát sikerrel kiállt” - mondja alig leplezett büszkeséggel Gustavo Oelker mérnök, a Tethered-program vezetője. A tudományos közvéleményben nagy érdeklődéssel várják a pórázon kiengedett műhold első kísérletét. Egyebek között az űrben történő áramfejlesztés lehetőségét próbálják ki vele. 5000 voltos feszültséget remélnek gerjeszteni benne, s mintegy 10 kilowatt- nyi áramot fejleszteni, amely az összekötő huzalpórázon keresztül érkezik az űrhajóba. Ha a kísérlet sikerül, a következő nemzedékhez tartozó űrállomások áramfejlesztője körvonalazódhat az Atlantis útja eredményeként. Esetleg a Marsra induló, embert szállító űrhajóé - álmodoznak az olasz űrkutatási hivatal szakemberei. Az egész művelet legkényesebb mozzanatának a 20 kilométeres huzal felgöngyölítése ígérkezik, a műhold behúzása az űrhajóba. Ezt a hétórás műveletet lélegzetvisszafojtva követik majd az űrhajóból és a földi űrközpontból. A Tethered előállításán százan dolgoztak, összesen legalább egymillió munkaórát az Alenia laboratóriumában. A NASA-val kötött szerződés még két hasonló felbocsátást és kísérletet tartalmaz, az egyik talán száz kilométer hosszú „pórázzal”. „Büszkék vagyunk ötletünkre, az újfajta űreszközre, és bízunk benne, hogy az jól vizsgázik majd” - mondja az olasz űrprogram vezetője, Carlo Bo- nifazi. Malerba, az űrhajós pedig úgy érzi magát, mint nagy genovai elődje, Kolumbusz Kristóf, aki 500 évvel ezelőtt új világot fedezett fel. MTI-Panoráma ” A bűvös plasztikkártya - Ausztriában Az utolsó hóhér Befejezte földi pályafutását Anglia legismertebb ítéletvégrehajtója, aki már gyermekkorában is hóhér szeretett volna lenni. Albert Pierpoint „ügyfeleitől” eltérően szép kort ért meg, 87 éves korában érte a békés vég. Pályafutása 25 éve alatt, 1931 és 1956 között Pierpoint 433 férfit és 17 nőt akasztott fel, többet, mint bármelyik elődje. A Pierpoint családnál apáról fiúra szállt a mesterség. Az ítélet- végrehajtó már 12 évesen azt írta egy iskolai fogalmazásban, hogy ő bizony hóhér szeretne lenni, mint apja és nagyapja, mert ehhez a foglalkozáshoz olyan emberre van szükség, akinek nem remeg a keze. A hóhér a jelek szerint pályafutása végére meghasonlott, ugyanis nyugállományba vonulása után bekapcsolódott a halálbüntetés eltörléséért indított mozgalomba. - Noha mindenkinél több elítéltet végeztem ki Angliában, nem éreztem, hogy a halálbüntetés elérte volna elrettentő hatását - nyilatkozta egyszer. Talán a legismertebb angol hóhér szavai is számítottak, amikor a brit honatyák 1969-ben eltörölték a halál- büntetést. Bécsben ezeken a napokban megemlékeztek az első pénzautomata üzembe helyezésének 25. évfordulójáról: a nevezetes esemény helyszíne persze nem az osztrák főváros, hanem a pénzügyekben jócskán élenjáró London volt. A Barclays egyik fiókjában az új masina a különleges, papírból készült szelvényre 10 angol fontot bocsátott ki 1967. június végi üzembe helyezésekor. Ma úgy mondják, világszerte 350 ezer pénzautomata működik, s használatukhoz megannyi bank bocsát ki plasztik- kártyát. A bűvös kártyácskákért Ausztriában dúl a harc: a közönség számára kényelmesebb pénzkezelést, adott esetben pedig státuszszimbólumot jelent, míg a kibocsátóknak busás hasznot. Ez utóbbiak annyira elégedettek lehetnek, hogy jnpstanában még a használati díj csoklcentésére is rászánták magukat. Kezdődött a Visával: aki - Ausztriában - augusztus végéig kiváltja, fele annyit fizet érte. Már eddig 30 ezren csatlakoztak - s ezzel a Visa-kártyatulajdonosok száma 320 ezerre nőtt. Ez már csak hajszállal kevesebb, mint amennyien az Eurocardot választják, s rémületében, hogy lemarad, ez utóbbi ugyanezt az utat választotta: kedvezményes feltételeket az újonnan csatlakozóknak. A Diners Club a harmadik, 80 ezres táborral. Ok nem érzik kényszerítve magukat semmiféle engedményre: elég vonzerőnek tartják a 100 ezer schillin- gig terjedő hitelfelvételi lehetőséget, amit a tagság jelent. Nem beszélve arról, hogy éppen emiatt kimondottan előnytelen lenne, ha nagyon felhígulna a tulajdonosok köre. Negyedik az American Express - 38 ezren lobogtatják Ausztria-szerte, s aki kicsit is járatos ilyen ügyekben, tudja: mögöttük tisztes jövedelem áll. A bankok szeretik a pénzautomatára jogosító kártyát: míg a csekkrendszer sok munkát jelent - egy csekk feldolgozása emiatt 20-25 schilling költséggel jár (ez évente 4-6 milliárd), addig a kártyáért, illetve a pénzautomata használatáért havonta csak egyszer kell a számlákhoz nyúlni. MTI-Panoráma Saját nyála leplezte le a gyilkost Hét évre és egészen különleges vizsgálati eljárások felhasználására volt szüksége a lille-i rendőrségnek egy gyilkos leleplezéséhez. Aperino Figueirinha portugál vendég- munkás még 1985 júniusában tűnt el Montataire városkában levő lakásából: hajnali műszakra indult, de sohasem érkezett meg. Felesége és két gyereke hiába várta, de rövidesen gépelt levél érkezett a férfi aláírásával, amelyben közölte: elhagyta családját, ne keressék. A rendőrség nyomozása sem vezetett eredményre, a férfinek nem bukkantak nyomára. Felesége egy ideig hazaköltözött Portugáliába, de azután ismét visszatért a francia városkába, ahol, mint kiderült, még férje eltűnése előtt viszonyra lépett egy helyi lakossal, Dániel Acennel. Amikor szóba került, hogy a portugál család visszatér hazájába, Acen úgy döntött, mindenáron megtartja magának az asz- szonyt - ezért ölte meg a férjét. Hogy a gyanút elterelje, időről-időre leveleket küldözgetett az eltűnt férj nevében a feleséghez, illetve a család más tagjaihoz: ügyenesen hamisítva Figuéirinha aláírását, azt követelte, hogy hagyjanak neki békét. A feleség még egy magánnyomozót is fogadott az eltűnt férj felkutatására - őt telefonon hívta fel a férfi nevében, hasonló követeléssel. A detektív azonban magnón rögzítette a beszélgetést, és a szakértői vizsgálat megállapította: nem az eltűnt ember beszélt. Hasonlóképpen bebizonyosodott az alapos vizsgálat során az is, hogy nem ő írta alá a leveleket sem. A gyilkost végül is a levelek leplezték le: nyállal ragasztotta le azokat, a nyál azonban egyedi genetikai jellemzők hordozója. Mivel a rendőrség régóta gyanakodott a szeretőre, nyálmintát vettek tőle, s ez minden gyanún felül bebizonyította: ő volt a levelek feladója. Acen végül is beismerte tettét, s a nyomozókat elvezette oda, ahol elásta áldozatát: a csontvázat megtalálták és azonosították. MTI-Panoráma Freddie macskája vita tárgya Nagy botrány fenyeget Freddie Mercury, a tavaly novemberben elhunyt Queen-énekes egyik macskája, Oscar miatt. Oscar még 1990. májusban kóborolt el Freddie Mercury londoni, kensingtoni házából, majd beköltözött egy szomszédhoz, a 30 éves Jo Mundy- hoz. Mercury végrendeletében nyolcmillió fontot kitevő vagyonának nagy részét, kensingtoni házát és hat macskáját, köztük Oscart, Mary Austinra hagyta. Mary Austin Mercury fiatalkori barátnője volt. Mary Austin és a hagyaték kezelői most perrel fenyegetik a szomszédasszonyt, ha nem adja vissza a 15 éves macskát. Jo Mundy azóta vidékre költözött, és vitte Oscart is. A The Sun című brit lap szerint Freddie Mercury annyira szerette Oscart, hogy munkatársai többször Oscar „aláírásával” küldtek neki üdvözlőkártyákat, születésnapi levelezőlapot - a szöveg alá nyomták a macska festékbe mártott lábát. Jo Mundy viszont nem érti, akkor miért történhetett, hogy Oscar mégis csapzottan, lon- csosan, éhesen és betegen szökött át hozzá. Azt állítja, hogy eddig 1000 fontot költött állatorvosra. - Mary Austinnak most született megint gyereke, és öt macskája is van. Pont ez az egy hiányzik? - panaszolta Freddie Mercury volt szomszédja. A zöld teában rejlik a hosszú élet titka? Miben rejlik vajon a hosszú élet titka? Nos, a világ legmagasabb várható élettartamával méltán dicsekedő Japán néhány tudósa arra a következtetésre jutott, hogy a megoldást a zöld tea körül is kell keresgélni. Ha megvizsgáljuk a zöld növény elismert vagy feltételezett gyógyerejét, lenyűgöző listát kapunk. A tea alkalmas a fertőzések leküzdésére, a cukorbetegség és a fogszuvasodás ellen, csökkenti a koleszterinszintet és a vérnyomást, megerősíti a hajszálerek falait, fogyókúrás és vízhajtó hatása van. Fontos szerepet játszik a rák megelőzésében, de hatásos a fehérvérűség és az AIDS kezelésében is. Egy rákkutató intézet tudósai szerint a zöld tea egyik keserű alkotóanyaga fékezi a leukémiáért és az AIDS-ért felelős vírusok szaporodását. Ennek az anyagnak a hatóereje állítólag az AZT, az egyetlen törzskönyvezett AIDS-ellenes gyógyszerrel hasonlítható össze. A sejtfehérjékre gyakorolt mellékhatása miatt azonban ez az anyag még mindig nem adható AIDS-es betegeknek. A feltaláló kutatóorvos azonban bízik a gyógyszer mielőbbi kifejlesztésében. A zöld teát Kínában már 4000 éve ismerik. Japánba a VIII. század körül került át buddhista szerzetesek közvetítésével, és villámgyorsan elterjedt az egész szigetország területén. A teaivás szertartása szinte vallássá vált a japánok körében, a teafogyasztás művészetét külön oktatják a felnövekvő nemzedékeknek. A fekete teával ellentétben leforrázáskor a zöld tea nem veszti el gyógyhatását teljesen - feltéve, hogy rövid ideig áztatják a leveleket. Sajnos az A- és az E-vitamin így is kioldódik, a levelek C-vitamin-, kalcium- és vastartalma pedig a felére csökken. Egy találékony japán professzornak ekkor jutott eszébe, hogy ne igya, hanem „egye” a teát: a levelek rágcsálásával próbálkozott. Magyarázata szerint 6 gramm teafű elfogyasztásával szervezete E-vitamin szükségletének 50 százalékát biztosítja, A-vi- tamin esetében ez 20 százalék. A múlt hónapban a zöld tea már meg is jelent a japán piacon új formájában: ehető porként. Konyhai szakértők szerint a teapor kiválóan alkalmas pástétomok, rostonsültek, hamburgerek, spage^ik, saláták díszítésére. Fagylaltot már készítettek belőle, most rágógumit is ízesítenek vele. Ha hinni lehet egyes kutatóknak, a részegség ellen is hatásosan alkalmazható. MTI-Panoráma-Gyere, koma, keressünk egy árnyajHhtelyet., ahol ebben a rekkenö me legben meg tudunk inni egy(-két} krigli sört! (MTI-főtó: FrijídmanaEndre) PUMA HELYETT — VALAMI KISEBB Hetek óta lázban ég Felső-Ausztria, és azon belül is Linz környéke. A pánikot egy derék kutya- tulajdonos keltette, aki bernáthegyijét sétáltatva a környező erdőben fura állatra lett figyelmes. Nagy volt, barna, selymes szőrű, macska külleműbe annál sokkalta nagyobb. Amúgy nem csinált semmi különöset, de jobb félni, mint megijedni, a kutyatulajdonos otthon utánanézett a könyvekben, és úgy döntött, még a legjobban a pumára hasonlít a látott állat. Mivel úgy gondolta, hogy ez azért nincs rendjén, bejelentette tapasztalatait a csendőrségen, ahol szakértők bevonásával úgy vélték, a puma veszélyes is lehet. Bár nem volt egybehangzó ez a vélemény, de hát ki tudhatja ... Megindult a hajtóvadászat és egyben a nyomozás. Ez utóbbi azt a különös eredményt hozta, hogy senkinek nem hiányzik ilyesmi a háztartásából a környéken, sem a két állatkertnek, sem a Linzben vendégszereplő cirkusznak. Azért átfésülték az erdőket - eredmény nélkül. Egy szép napon, pontosabban éjfélkor végre jött egy bejelentés, amelynek nyomába lehetett indulni. A bejelentő hölgyet álmából ébresztette a különös zaj, és úgy vélte, a kertben bujkál egy oda nem illő lény. A csendőrség kábítószerpisztollyal felszerelkezett szakértőkkel behatolt a kertbe. A bokrok közül rémülten nézett rájuk a riadalom okozója - egy jól megtermett sündisznó. Linz környékéről mostanában nincs hír a pumáról. Párizs a világ kulturális fővárosa akar lenni Párizs keleti részén óriási könyvtár épül. A Louvre 1994-ig csaknem a kétszeresére akarja növelni kiállítóterületét. Előtte kertészek serege dolgozik, hogy a Tuilleriák kertjét újra olyanná tegye, mint amilyenre azt XIV. Lajos, a Napkirály idejében Le Notre kertművész megálmodta. Az idén az André Breton-kiállítás a Pompidou Központban, a Géricault-kiállítás a Grand Palaisban, az Edvard Munch és Franciaország című kiállítás az Orsay Múzeumban és a Giacometti-kiállí- tás a párizsi Modem Művészetek Múzeumában emelkedett ki a rendezvények sorából. A Louvre- ban is tolongott a tömeg, hogy megnézzen három kiállítást a XIV. és XV. századi német művészetről. Különösen nagy érdeklődést keltettek Albrecht Dürer rézkarcai és metszetei. Az év párizsi színházi eseménye Patrice Chereau visszatérése volt, aki két évvel ezelőtt lemondott a nanterrei Maison de la Culture avantgarde színházának vezetéséről, és visszavonult a színpadtól. A francia filmipar továbbra is a művészfilmek elkötelezettje, függetlenül attól, hogy bevált régi vagy új fiatal rendezőkről van-e szó. A 63 éves Jacques Rivetta közel négyórás kamarajátékot rendezett. A 29 éves Loos Carax három évi forgatás után elkészítette a francia filmtörténet legdrágább filmjét. Egy vízisízés a Szajnán színes tűzijáték alatt, ez a csúcspontja gyengéd és egyszerre brutális szerelmi történetnek Klaus-Michael Grüber, Denis Lavant és Juliette Binoche szereplésével. (Ferenczy Europress)
