Új Néplap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-14 / 165. szám

I 4 Érdekességek 1992. JÚLIUS 14. Műhold „pórázon’ Az utolsó próbák is sikerül­tek, minden készen áll az útra: csütörtökön indul az űrbe Cape Canavaralról az Atlantis visz- szatérő űrhajóval az első olasz űrhajós, Franco Malerba. A 45 éves, genovai születésű mér­nök és fizikus, számítógépes szakember 7 napos űrutazást tesz a NASA-legénység tagja­ként, s visz magával egy egé­szen különleges, újfajta műhol­dat. Ennek kipróbálása lesz tu­lajdonképpen az Atlantis fő fel­adata. Az olasz tervezésű és gyárt­mányú, 520 kilós, másfél méter átmérőjű, gömb alakú műhol­dat „pórázon” engedik ki az űrhajóból. Egy alig 2,5 milli­méterátmérőjű huzalon vontat­ja majd maga után, pontosab­ban maga fölött az Atlantis. A huzal 20 kilométer hosszúságú, ennyire távolodik el a műhold, majd a kísérletek és mérések befejezésével - a huzalt felgön­gyölve - visszahúzzák az űrha­jóba. A padovai egyetemen dol­gozó Giuseppe Colombo olasz űrkutató mérnök, az amerikai NASA külső munkatársának ötlete volt ilyen műhold szer­kesztése még a hetvenes évek­ben. Az űrhajótól távol olyan kísérletek és mérések is folytat­hatók, amelyek magában az űr­hajóban nem. Ez‘indokolja az ilyen újfajta űreszközök alkal­mazását. A „Tethered” műholdat a padovai egyetémea%ejlesztet- ték ki, és az IRl-csoporthoz tar­tozó Alenia híradás-technikai nagyvállalat készítette el. Érté­ke 160 milliárd líra (135 millió dollár). „Igen bonyolult beren­dezés. A NASA-ban átvételkor nagyon szigorú és komplex el­lenőrzésnek vetették alá, de minden próbát sikerrel kiállt” - mondja alig leplezett büszke­séggel Gustavo Oelker mér­nök, a Tethered-program veze­tője. A tudományos közvéle­ményben nagy érdeklődéssel várják a pórázon kiengedett műhold első kísérletét. Egye­bek között az űrben történő áramfejlesztés lehetőségét pró­bálják ki vele. 5000 voltos fe­szültséget remélnek gerjeszteni benne, s mintegy 10 kilowatt- nyi áramot fejleszteni, amely az összekötő huzalpórázon ke­resztül érkezik az űrhajóba. Ha a kísérlet sikerül, a következő nemzedékhez tartozó űrállo­mások áramfejlesztője körvo­nalazódhat az Atlantis útja eredményeként. Esetleg a Marsra induló, embert szállító űrhajóé - álmodoznak az olasz űrkutatási hivatal szakemberei. Az egész művelet legkénye­sebb mozzanatának a 20 kilo­méteres huzal felgöngyölítése ígérkezik, a műhold behúzása az űrhajóba. Ezt a hétórás mű­veletet lélegzetvisszafojtva kö­vetik majd az űrhajóból és a földi űrközpontból. A Tethered előállításán szá­zan dolgoztak, összesen leg­alább egymillió munkaórát az Alenia laboratóriumában. A NASA-val kötött szerződés még két hasonló felbocsátást és kísérletet tartalmaz, az egyik talán száz kilométer hosszú „pórázzal”. „Büszkék vagyunk ötle­tünkre, az újfajta űreszközre, és bízunk benne, hogy az jól vizs­gázik majd” - mondja az olasz űrprogram vezetője, Carlo Bo- nifazi. Malerba, az űrhajós pe­dig úgy érzi magát, mint nagy genovai elődje, Kolumbusz Kristóf, aki 500 évvel ezelőtt új világot fedezett fel. MTI-Panoráma ” A bűvös plasztikkártya - Ausztriában Az utolsó hóhér Befejezte földi pályafu­tását Anglia legismertebb ítéletvégrehajtója, aki már gyermekkorában is hóhér szeretett volna lenni. Albert Pierpoint „ügyfeleitől” el­térően szép kort ért meg, 87 éves korában érte a békés vég. Pályafutása 25 éve alatt, 1931 és 1956 között Pierpo­int 433 férfit és 17 nőt akasztott fel, többet, mint bármelyik elődje. A Pierpo­int családnál apáról fiúra szállt a mesterség. Az ítélet- végrehajtó már 12 évesen azt írta egy iskolai fogalma­zásban, hogy ő bizony hó­hér szeretne lenni, mint apja és nagyapja, mert ehhez a foglalkozáshoz olyan em­berre van szükség, akinek nem remeg a keze. A hóhér a jelek szerint pályafutása végére meghasonlott, ugyanis nyugállományba vonulása után bekapcsoló­dott a halálbüntetés eltörlé­séért indított mozgalomba. - Noha mindenkinél több el­ítéltet végeztem ki Angliá­ban, nem éreztem, hogy a halálbüntetés elérte volna elrettentő hatását - nyilat­kozta egyszer. Talán a legismertebb an­gol hóhér szavai is számítot­tak, amikor a brit honatyák 1969-ben eltörölték a halál- büntetést. Bécsben ezeken a napok­ban megemlékeztek az első pénzautomata üzembe helye­zésének 25. évfordulójáról: a nevezetes esemény helyszíne persze nem az osztrák főváros, hanem a pénzügyekben jócs­kán élenjáró London volt. A Barclays egyik fiókjában az új masina a különleges, papírból készült szelvényre 10 angol fontot bocsátott ki 1967. júni­us végi üzembe helyezésekor. Ma úgy mondják, világszerte 350 ezer pénzautomata műkö­dik, s használatukhoz meg­annyi bank bocsát ki plasztik- kártyát. A bűvös kártyácskákért Ausztriában dúl a harc: a kö­zönség számára kényelme­sebb pénzkezelést, adott eset­ben pedig státuszszimbólumot jelent, míg a kibocsátóknak busás hasznot. Ez utóbbiak annyira elégedettek lehetnek, hogy jnpstanában még a hasz­nálati díj csoklcentésére is rá­szánták magukat. Kezdődött a Visával: aki - Ausztriában - augusztus végéig kiváltja, fele annyit fizet érte. Már eddig 30 ezren csatlakoztak - s ezzel a Visa-kártyatulajdonosok szá­ma 320 ezerre nőtt. Ez már csak hajszállal kevesebb, mint amennyien az Eurocardot vá­lasztják, s rémületében, hogy lemarad, ez utóbbi ugyanezt az utat választotta: kedvezmé­nyes feltételeket az újonnan csatlakozóknak. A Diners Club a harmadik, 80 ezres tá­borral. Ok nem érzik kény­szerítve magukat semmiféle engedményre: elég vonzerő­nek tartják a 100 ezer schillin- gig terjedő hitelfelvételi lehe­tőséget, amit a tagság jelent. Nem beszélve arról, hogy éppen emiatt kimondottan előnytelen lenne, ha nagyon felhígulna a tulajdonosok kö­re. Negyedik az American Express - 38 ezren lobogtatják Ausztria-szerte, s aki kicsit is járatos ilyen ügyekben, tudja: mögöttük tisztes jövedelem áll. A bankok szeretik a pénz­automatára jogosító kártyát: míg a csekkrendszer sok mun­kát jelent - egy csekk feldolgo­zása emiatt 20-25 schilling költséggel jár (ez évente 4-6 milliárd), addig a kártyáért, il­letve a pénzautomata haszná­latáért havonta csak egyszer kell a számlákhoz nyúlni. MTI-Panoráma Saját nyála leplezte le a gyilkost Hét évre és egészen külön­leges vizsgálati eljárások fel­használására volt szüksége a lille-i rendőrségnek egy gyil­kos leleplezéséhez. Aperino Figueirinha portugál vendég- munkás még 1985 júniusában tűnt el Montataire városkában levő lakásából: hajnali mű­szakra indult, de sohasem ér­kezett meg. Felesége és két gyereke hiába várta, de rövide­sen gépelt levél érkezett a férfi aláírásával, amelyben közölte: elhagyta családját, ne keres­sék. A rendőrség nyomozása sem vezetett eredményre, a férfinek nem bukkantak nyo­mára. Felesége egy ideig haza­költözött Portugáliába, de az­után ismét visszatért a francia városkába, ahol, mint kiderült, még férje eltűnése előtt vi­szonyra lépett egy helyi lakos­sal, Dániel Acennel. Amikor szóba került, hogy a portugál család visszatér hazájába, Acen úgy döntött, mindenáron megtartja magának az asz- szonyt - ezért ölte meg a férjét. Hogy a gyanút elterelje, idő­ről-időre leveleket küldözge­tett az eltűnt férj nevében a feleséghez, illetve a család más tagjaihoz: ügyenesen ha­misítva Figuéirinha aláírását, azt követelte, hogy hagyjanak neki békét. A feleség még egy magánnyomozót is fogadott az eltűnt férj felkutatására - őt te­lefonon hívta fel a férfi nevé­ben, hasonló követeléssel. A detektív azonban magnón rög­zítette a beszélgetést, és a szak­értői vizsgálat megállapította: nem az eltűnt ember beszélt. Hasonlóképpen bebizonyoso­dott az alapos vizsgálat során az is, hogy nem ő írta alá a leveleket sem. A gyilkost végül is a leve­lek leplezték le: nyállal ragasz­totta le azokat, a nyál azonban egyedi genetikai jellemzők hordozója. Mivel a rendőrség régóta gyanakodott a szerető­re, nyálmintát vettek tőle, s ez minden gyanún felül bebizo­nyította: ő volt a levelek fel­adója. Acen végül is beismerte tettét, s a nyomozókat elvezet­te oda, ahol elásta áldozatát: a csontvázat megtalálták és azo­nosították. MTI-Panoráma Freddie macskája vita tárgya Nagy botrány fenyeget Fred­die Mercury, a tavaly novem­berben elhunyt Queen-énekes egyik macskája, Oscar miatt. Oscar még 1990. májusban kóborolt el Freddie Mercury londoni, kensingtoni házából, majd beköltözött egy szom­szédhoz, a 30 éves Jo Mundy- hoz. Mercury végrendeletében nyolcmillió fontot kitevő va­gyonának nagy részét, kensing­toni házát és hat macskáját, köz­tük Oscart, Mary Austinra hagyta. Mary Austin Mercury fiatalkori barátnője volt. Mary Austin és a hagyaték kezelői most perrel fenyegetik a szomszédasszonyt, ha nem adja vissza a 15 éves macskát. Jo Mundy azóta vidékre költözött, és vitte Oscart is. A The Sun című brit lap sze­rint Freddie Mercury annyira szerette Oscart, hogy munkatár­sai többször Oscar „aláírásá­val” küldtek neki üdvözlőkár­tyákat, születésnapi levelezőla­pot - a szöveg alá nyomták a macska festékbe mártott lábát. Jo Mundy viszont nem érti, akkor miért történhetett, hogy Oscar mégis csapzottan, lon- csosan, éhesen és betegen szö­kött át hozzá. Azt állítja, hogy eddig 1000 fontot költött állatorvosra. - Mary Austinnak most született megint gyereke, és öt macskája is van. Pont ez az egy hiányzik? - panaszolta Freddie Mercury volt szomszédja. A zöld teában rejlik a hosszú élet titka? Miben rejlik vajon a hosszú élet titka? Nos, a világ legma­gasabb várható élettartamával méltán dicsekedő Japán né­hány tudósa arra a következte­tésre jutott, hogy a megoldást a zöld tea körül is kell keresgél­ni. Ha megvizsgáljuk a zöld növény elismert vagy feltétele­zett gyógyerejét, lenyűgöző listát kapunk. A tea alkalmas a fertőzések leküzdésére, a cu­korbetegség és a fogszuvaso­dás ellen, csökkenti a koleszte­rinszintet és a vérnyomást, megerősíti a hajszálerek falait, fogyókúrás és vízhajtó hatása van. Fontos szerepet játszik a rák megelőzésében, de hatásos a fehérvérűség és az AIDS ke­zelésében is. Egy rákkutató intézet tudó­sai szerint a zöld tea egyik ke­serű alkotóanyaga fékezi a le­ukémiáért és az AIDS-ért fele­lős vírusok szaporodását. En­nek az anyagnak a hatóereje állítólag az AZT, az egyetlen törzskönyvezett AIDS-ellenes gyógyszerrel hasonlítható össze. A sejtfehérjékre gyako­rolt mellékhatása miatt azon­ban ez az anyag még mindig nem adható AIDS-es betegek­nek. A feltaláló kutatóorvos azonban bízik a gyógyszer mi­előbbi kifejlesztésében. A zöld teát Kínában már 4000 éve ismerik. Japánba a VIII. század körül került át buddhista szerzetesek közvetí­tésével, és villámgyorsan elter­jedt az egész szigetország terü­letén. A teaivás szertartása szinte vallássá vált a japánok körében, a teafogyasztás mű­vészetét külön oktatják a felnö­vekvő nemzedékeknek. A fekete teával ellentétben leforrázáskor a zöld tea nem veszti el gyógyhatását teljesen - feltéve, hogy rövid ideig áz­tatják a leveleket. Sajnos az A- és az E-vitamin így is kioldó­dik, a levelek C-vitamin-, kal­cium- és vastartalma pedig a felére csökken. Egy találékony japán professzornak ekkor ju­tott eszébe, hogy ne igya, ha­nem „egye” a teát: a levelek rágcsálásával próbálkozott. Magyarázata szerint 6 gramm teafű elfogyasztásával szerve­zete E-vitamin szükségletének 50 százalékát biztosítja, A-vi- tamin esetében ez 20 százalék. A múlt hónapban a zöld tea már meg is jelent a japán pia­con új formájában: ehető por­ként. Konyhai szakértők szerint a teapor kiválóan alkalmas pás­tétomok, rostonsültek, ham­burgerek, spage^ik, saláták dí­szítésére. Fagylaltot már készí­tettek belőle, most rágógumit is ízesítenek vele. Ha hinni le­het egyes kutatóknak, a részeg­ség ellen is hatásosan alkal­mazható. MTI-Panoráma-Gyere, koma, keressünk egy árnyajHhtelyet., ahol ebben a rekkenö me legben meg tudunk inni egy(-két} krigli sört! (MTI-főtó: FrijídmanaEndre) PUMA HELYETT — VALAMI KISEBB Hetek óta lázban ég Felső-Ausztria, és azon belül is Linz környéke. A pánikot egy derék kutya- tulajdonos keltette, aki bernáthegyijét sétáltatva a környező erdőben fura állatra lett figyelmes. Nagy volt, barna, selymes szőrű, macska külle­műbe annál sokkalta nagyobb. Amúgy nem csinált semmi különöset, de jobb félni, mint megijedni, a kutyatulajdonos otthon utánanézett a könyvekben, és úgy döntött, még a legjobban a pumára hasonlít a látott állat. Mivel úgy gondolta, hogy ez azért nincs rendjén, bejelentette tapasztalatait a csendőr­ségen, ahol szakértők bevonásával úgy vélték, a puma veszélyes is lehet. Bár nem volt egybehangzó ez a vélemény, de hát ki tudhatja ... Megindult a hajtóvadászat és egyben a nyomo­zás. Ez utóbbi azt a különös eredményt hozta, hogy senkinek nem hiányzik ilyesmi a háztartásából a környéken, sem a két állatkertnek, sem a Linzben vendégszereplő cirkusznak. Azért átfésülték az er­dőket - eredmény nélkül. Egy szép napon, ponto­sabban éjfélkor végre jött egy bejelentés, amelynek nyomába lehetett indulni. A bejelentő hölgyet ál­mából ébresztette a különös zaj, és úgy vélte, a kertben bujkál egy oda nem illő lény. A csendőrség kábítószerpisztollyal felszerelkezett szakértőkkel behatolt a kertbe. A bokrok közül rémülten nézett rájuk a riadalom okozója - egy jól megtermett sün­disznó. Linz környékéről mostanában nincs hír a pumáról. Párizs a világ kulturális fővárosa akar lenni Párizs keleti részén óriási könyvtár épül. A Louvre 1994-ig csaknem a kétszeresére akarja nö­velni kiállítóterületét. Előtte kertészek serege dol­gozik, hogy a Tuilleriák kertjét újra olyanná tegye, mint amilyenre azt XIV. Lajos, a Napkirály idejé­ben Le Notre kertművész megálmodta. Az idén az André Breton-kiállítás a Pompidou Központban, a Géricault-kiállítás a Grand Palais­ban, az Edvard Munch és Franciaország című kiál­lítás az Orsay Múzeumban és a Giacometti-kiállí- tás a párizsi Modem Művészetek Múzeumában emelkedett ki a rendezvények sorából. A Louvre- ban is tolongott a tömeg, hogy megnézzen három kiállítást a XIV. és XV. századi német művé­szetről. Különösen nagy érdeklődést keltettek Alb­recht Dürer rézkarcai és metszetei. Az év párizsi színházi eseménye Patrice Chereau visszatérése volt, aki két évvel ezelőtt lemondott a nanterrei Maison de la Culture avantgarde színházá­nak vezetéséről, és visszavonult a színpadtól. A francia filmipar továbbra is a művészfilmek elkötelezettje, függetlenül attól, hogy bevált régi vagy új fiatal rendezőkről van-e szó. A 63 éves Jacques Rivetta közel négyórás kamarajátékot ren­dezett. A 29 éves Loos Carax három évi forgatás után elkészítette a francia filmtörténet legdrágább filmjét. Egy vízisízés a Szajnán színes tűzijáték alatt, ez a csúcspontja gyengéd és egyszerre brutá­lis szerelmi történetnek Klaus-Michael Grüber, Denis Lavant és Juliette Binoche szereplésével. (Ferenczy Europress)

Next

/
Thumbnails
Contents