Új Néplap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-04 / 131. szám

1992. JÚNIUS 4. Kunsági Extra - Kunhegyes 7 A szeméttelep helyén Szabadidőközpont épül Kevés a pénz A városban sokáig nem volt például egy olyan pálya, ahol a fiatalok szabad idejükben ked­vükre sportolhattak volna. De nemsokára lesz. Hisz mint Kuna testületi ülésen szintén megsza­vazott 100 ezer forintot, s az is­kola valójában a saját pénzéből is hozzájárul a pálya építéséhez. Mert arról van szó, hogy létezik egy tehetséggondozó alapít­vány, amely a szellemi tevé­kenységen túl a sportot is támo­gatja. S ebből az alapítványból most 50 ezer forintot fordítanak a pálya építésére. Ám ez még mindig kevés, s így - ha nem lesz több pénz, jó esetben is csak a jövő év őszére készülhet el, szé­pülhet meg a környék. De ha az ott lakók is tudnának segíteni, s néhány száz forintot befizetné­nek az alapítvány számlájára - melyet a kunszentmártoni OTP- nél vezetnek, és száma 822-000- 151 -, meglehet, hogy még az idén elkészülhetne a Széchenyi városrészben az a szabadidőköz­pont, amelyet természetesen nemcsak az iskola tanulói, ha­nem a városban élő fiatalok is használhatnak majd. Az iskola tanulói locsolják a pálya körül nemrégiben elültetett fákat ----------------------------------------------------­A Tüzép-telepen Mini Fészek Áruház nyílik Imrétől, a Széchenyi István Ál­talános Iskola igazgatójától megtudtuk, az önkormányzat in­gyenesen rendelkezésre bocsá­totta azt az iskola melletti terüle­tet, ami korábban szeméttelep volt. A döntés után szinte azon­nal elindult a munka, föltöltötték és elegyengették a hepehupás te­rületet, kialakítottak egy kézi- labdapályát, most épül körülötte a futópálya, és készül már a szán­kózódomb is. Az igazgató el­mondása szerint sok városbeli cég segédkezett abban, hogy mi­nél hamarabb birtokukba vehes­sék a fiatalok a kis szabadidő- központot. Persze mindemellett pénzre is szükség van. Azt meg úgy teremtették elő, hogy nyer­tek egy pályázaton az országos sportalapból 100 ezer forintot, s most nyújtanak be egy újabb pá­lyázatot. Ugyanakkor az önkor­mányzat a legutóbbi képviselő­Egyre inkább megfigyelhető, hogy a különböző cégek talpon ma­radásuk érdekében keresik a lehető­ségeket, bővítik profiljukat, termé­szetesen úgy, hogy amibe belevág­nak, az mégis csak kapcsolódjon alaptevékenységükhöz. Tulajdon­képpen egy mondatban így lehetne összefoglalni azt, amiről most szó lesz. A Kelet-magyarországi Tüzép Rt. kunszentmártoni telepén ugyanis június 10-én két és fél mil­liós árukészlettel megnyílik az a mini Fészek Áruház, ahol a lakás- építkezésekhez és felújításokhoz szükséges kellékeket árulják majd. Mint hallottuk, a vízvezeték-szerel­vényektől kezdve a tapétákon és padlóburkolókon át egészen a komplett fürdőszoba-berendezése­kig mindent megtalálhatnak ott a vásárlók. Az üzlet 1200 négyzet- méteres alapterületű, s hozzá ugyanolyan nagyságú raktár is tar­tozik. A cég vezetőinek a kisáruház megnyitásával az a céljuk, hogy nő­jön a forgalmuk, és egyre apadó bevételeik is valamelyest emelked­jenek. Mert bizony a lakásépítések csökkenésével egyenes arányban csappant meg a kereslet a termékek iránt, amit a számok mindennél job­ban bizonyítanak: míg 1989-ben a kunszentmártoni Tüzép-telep for­galma 103 millió forintra rúgott, addig tavaly egész évben már csak 72 milliós bevételt értek el. Pünkösdi hangverseny Június 7-én - vagyis pün­kösd vasárnapján - este 6 óra­kor a római katolikus temp­lomban hangversenyt ren­deznek. A komolyzene iránt érdeklődők meghallgathatják a Magyar Korái Kwintett mű­sorát. Ella István orgonán, Schadl Péter és Sándor János klarinéton, Horváth József és Harsányi Péter pedig kürtön játszik majd. Ottjártunkkor még javában folyt az építkezés TováblinöaniiuTkandkülidvtálxMTi Az év végére már hétszázan lesznek A város képviselő-testülete legutóbbi ülésén ismét napirend­jére tűzte a Kunszentmártonban lévő gazdasági egységek munka­erőhelyzetéről szóló jelentést. Nem véletlenül döntöttek így a városatyák, hisz az elmúlt egy évben nemhogy csökkent volna, hanem tovább nőtt a munkanél­küliek száma. Ezt támasztják alá az adatok is. Ugyanis a munkál­tatók 1991-re csak mintegy 5 százalékos létszámcsökkenést jeleztek, ám ténylegesen a fog­lalkoztatottak 9 százaléka került utcára. Persze nem is lehet nagyon csodálkozni ezen, mert a gazda­ság minden egyes ágazatában ál­talánosan jellemzővé vált, hogy a piaci viszonyok alakulásától te­szi függővé minden cég, hogy végül is hány embert foglalkoz­tat. S nyilván a különböző gazda­sági egységek nem tudták kapa­citásaikat teljes egészében leköt­ni, amit az is jelez, hogy az utób­bi egy esztendőben tizenöt mun­káltatótól több mint négyszáz dolgozót bocsátottak el. Ugyan­akkor akik kézbe kapták az „el­bocsátó szép üzenetet”, egyre kisebb az esélyük arra, hogy helyben munkát találjanak. Sőt az idén még a munkanélküliség további emelkedésére lehet szá­mítani, s így a pályakezdő fiata­lok helyzete is kilátástalan. Hisz a városban tevékenykedő üzemek, vállalatok, gyárak, kft.-k közül alig van olyan, ame­lyik ne apasztotta volna a létszá­mát, vagy ne tervezne további elbocsátásokat. Persze nem sze­retnénk túlságosan sötétre feste­ni az amúgy is komor színű ké­pet, mert a munkáltatók április végéig mégis csak bejelentettek 146 üres álláshelyet a munkaü­gyi központnak. Főleg szak- és magas TB-járulék, a növekvő üzemelési költségek miatt a vá­rosban és környékén a vállalko­zói kedv is csökkent. Összefoglalva megállapítha­tó, hogy Kunszentmárton mun­kaerőhelyzete tovább romlik. Különösen a mezőgazdaságban és az építőiparban foglalkozta­A város ipari vállalatai közül a Pannónia Szőrme Rt. helyzete látszik a legstabilabbnak. Jóllehet, az elmúlt év végén végrehaj­tott privatizáció során néhány dolgozójuktól megváltak, de a jelenlegi megrendeléseik biztosítják a kapacitás teljes kihaszná­lását. így a létszámot sem akarják csökkenteni, betanított munkásokat, valamint tottak közül válnak egyre többen érettségizett fiatalokat kerestek. Ami pedig az újabb munkahe­lyek létesítését illeti: mint meg­tudtuk, a nagyobb cégek pénz és piac hiányában nem terveznek bővítést. S ami még ennél is el- gondolkodtatóbb: az egyre na­gyobb mérvű elszegényedés, a földönfutókká. Táboruk, sajnos, még gyarapodni fog, mivel a már végrehajtott és még várható pri­vatizációk miatt újabb létszám- leépítésekre lehet számítani, s így a becslések szerint az év vé­gére a városban a munkanélküli­ek száma eléri majd a hétszázat. A kungyalui kastélyra Ráférne a felújítás A Kungyalun lévő volt Al- mássy-kastély a kunszentmárto­ni önkormányzat tulajdonát ké­pező földterületen található. Azt az épületet korábban már több célra próbálták hasznosítani, ám állagmegóvásával senki sem foglalkozott. Jelenleg annyira le­romlott állapotban van - ez ké­pünkön is látszik -, hogy ha öt éven belül nem kezdődik meg a felújítása, akkor életveszélyessé válik, és le kell bontani. Ezt elkerülendő, az önkor­mányzat az Országos Műemléki Felügyelőség segítségét is kérte. A szakemberek megvizsgálták a volt kastélyt, és javasolták, hogy Százhárom éves lesz szeptemberben A város legidősebb polgára Amióta ember él a Földön, foly­ton keresik azt a csodálatos életeli- xírt, melynek segítségével meg­hosszabbítható az emberi élet. Az eredményt eddig a sikertelen jelző­vel illethetjük, azaz ki-ki a maga módján ha nem is örökre, de jó néhány esztendővel kitoldhatja évei számát. Közéjük tartozik özvegy Dé- kány Györgyné Pásztor Rozália, aki az idén szeptember 24-én lesz 103 éves. Az Alkotmány út 1. szám alatti öreg házban évtizedek óta él együtt békességben vejével, a 82 esztendős Dóka Dezsővel. Amikor az egyik délután beko­pogtattunk hozzájuk, a bácsi nyi­tott ajtót. S amint elhadartuk, hogy mi járatban vagyunk, az idős em­ber beljebb tessékelt a házba ben­nünket, hellyel kínált, és elnézést kért, mert mint mondta, a Mama ebéd után mindig lepihen egy ki­csit.- Áldott jó asszony - folytatta -, s ami egészen csodálatos, hogy szel­lemileg is teljesen friss. Erről egyébként magunk is meg­győződhettünk, hisz Dezső bácsi a kedvünkért fölébresztette a Ma­mát. Rozália néni kitipegett a szo­bából, s szemmel láthatóan örült a látogatásunknak. Meg is jegyezte, hogy nem nagyon nyitják már rá­juk idegenek az ajtót, persze az unokák azért csak-csak betérnek hozzájuk. Amikor a hogyléte felől érdek­lődtünk, így válaszolt:- Hála Istennek még meglehető­sen bírom magam. Tudják, jó ve- jem van. Nagyon sokat ér. Ha nem lenne, már biztos, hogy én sem vol­nék.- Miként telnek a napjai?- Elég jól. Reggel 9-10 óra körül felkelek, megreggelizem, aztán ne- kiállok ebédet főzni.- Úgy bizony - bólogat a vejkó -, tényleg ő főz. Sőt néha-néha még a kertbe is kimegy gyomlálgatni. Szóval jól bírja magát, s az étvágya is kitűnő.- Csak az a baj - szól közbe a néni -, hogy kicsit már nagyot hallok, meg hát ahogy betöltöttem a szá­zat, azóta érzem igazán, hogy öreg­szem. Elnevetjük magunkat. S ahogy elköszönünk, ő is fölkel és az ajtóig kísér. Kollésanőm elmenőben mcs megkérdezi Rozika nénitől, hogy szerinte mi a hosszú élet titka?- Én világéletemben rendesen él­tem, úgy, ahogy kell egy nőnek - válaszolja, s még hozzáteszi: - Nem szerettem sohasem a tévét, mert idegesített, de a templomba azért még most is eljárok. feltétlenül helyre kéne állítani. Noha az épület jelenleg nem él­vez műemléki védettséget, vi­szont sok olyan építészeti ele­met, szerkezeti megoldást tartal­maz, ami miatt megóvása, hely­reállítása, s ezáltal az utókornak történő megőrzése mindenkép­pen indokolt lenne. Éppen ezért a képviselő-testület elhatározta, Rozália néni és a veje jól megértik hogy első lépcsőben elkészíttetik azt az állapotrögzítő és -feltáró tervet, amiből egyebek közt ki­derül majd, hogy mennyibe kerül a helyrehozatal. Ezzel együtt ter­mészetesen már foglalkoznak azzal is, hogy a jövőben miként lehetne hasznosítani a valaha szebb napokat látott régi kas­télyt. A képviselő-testület a sza­bad strand fejlesztésére 300 ezer forintot hagyott jóvá. Ebből az összegből próbál­ják kulturáltabbá, komfor­tosabbá tenni a környéket. Többek között illemhelyet építenek, s mint képünk is mutatja, javában folyik a part egy részének betonozá­Az oldalt szerkesztette: Nagy Tibor Fotó: Korényi Éva

Next

/
Thumbnails
Contents