Új Néplap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-04 / 131. szám

1992. JUNIUS 4. Kunsági Extra - Karcag Karcagi Canossa-járás Előző karcagi oldalunkon „Bírói büntetés zenés felárral” című írásunk után az önkor­mányzati ülés hosszasan tár­gyalta Bosnyáknédr. Magda Ag­nes, a karcagi bíróság elnökének lapunknak adott nyilatkozatát. A városatyák végül döntöttek; pél­dásan megbüntetik a bírónőt , felelőtlen ’ (?) nyilatkozatáért. Nyilvánosan bocsánatot kell kérnie az önkormányzattól, amiért a városi bíróság helyze­tét, hogy ti. a régi épület rekonst­rukciója idején az ügyészség, bí­róság a volt HEMO bírósági cé­lokra alkalmatlan épületében la­kik, lapunknak az önkormányzat szerint rájuk nézve sértő módon előadta. Mielőtt közreadnánk - a testü­let kérésének megfelelően - az önkormányzat dr. Magda Ágnes­hez intézett álláspontját, amelyet dr. Fazekas Sándor polgármes­ter juttatott el szerkesztésünkbe, engedtessék meg egy gondolat: szegény bírónő zsákba és szőr- csuhába öltözve, mezítláb megy át a városházára bocsánatot kérni? És most következzék, a testület kívánsága szerint az állásfogla­lás majdnem szó szerinti közlése. „A cikket azért is tartotta meg­tárgyalásra érdemesnek a testü­let, mivel a benne közölt infor­mációk olyan beállítást sugall­nak, amelyekből a tájékozatlan olvasó arra következtethet, hogy a karcagi önkormányzat akarata ellenére, egy elhelyezésre telje­sen alkalmatlan épületben szál­lásolta el a bíróságot az épület felújítása idejére, nem törődik a felújítási problémákkal. Ezzel szemben a valóság az: Karcag­nak szüksége van a bíróságra, és a város korábban is hozott már jelentős áldozatokat azért, hogy elhelyezését biztosítsa. A városi képviselő-testület mindenkép­pen ragaszkodik ahhoz, hogy Karcagon bíróság működjön. (Az ellen azonban nem lehet és nincs is kifogásunk, hogy vala­mely más szomszédos települé­sen is létesüljön bíróság.) A bí­rósági épület a városi önkor­mányzat tulajdona, nemrégiben megkezdődött az épület teljes külső-belső felújítása. Mivel a bíróság nem bérlő, hanem ingye­nes használó, így az Igazság­ügyminisztériummal olyan egyezmény született, hogy az igénybe vett helyiségeire eső költségeket teljes mértékben vi­seli, míg azokat a közös költsé­geket, amelyek az épület külse­jével, főszerkezeti elemeivel függnek össze, azokat a felek egymás között arányosan eloszt­ják. Mivel a felújítás átfogó mé­retű, a bíróság áthelyezését át­menetileg 1-1,5 évi időtartamra meg kellett oldani. Ezt a nem kis feladatot a városi önkormányzat vállalta magára. Mivel a város­ban egyetlen üresen álló, vi­szonylag nagyméretű épület állt rendelkezésre, így az önkor­mányzat a volt Helyőrségi Mű­velődési Házat a Honvédelmi Minisztériumtól kibérelte, jelen­tős, évi 1.271.550 forint bérleti díj fejében, és azt a bíróságnak rendelkezésére bocsátotta. Természetesen ez nem a le­goptimálisabb erre a célra, de át­menetileg alkalmasnak tűnt kü­lönösen a Bosnyákné dr. Magda Ágnes által igényelt, volt MSZMP-székházhoz ké­pest,amely régi és lényegesen ki­sebb épület. Számos olyan intéz­mény, vállalat van Karcagon, amelyik örülne, ha akár ideigle­nesen olyan elhelyezésben lenne része, mint amit a város ezen a legjobb állagú középülete bizto­sít. Téves az a cikkben szereplő információ, hogy a HEMO a vá­ros kezelésében van. Ezért az épületért a város bérleti díjat fi­zet! A két dolog nem azonos. Költségekkel jár, olyan költsé­gekkel, melyek a választópolgá­rokat a városi költségvetést ter­helik. Emiatt is arra kell töreked­nie az önkormányzatnak, hogy a kiadásait csökkentse, ezért ke­rült sor az épület többi részének bérbe adására. Az alagsorban le­vő diszkó működése valóban nem problémamentes, de keres­sük a megoldást arra, hogy csök­kentsük a gondokat. A diszkó nem a bírósági tárgyalások idő­pontjában működik. Nem világos a képviselő-tes­tület előtt az, hogy a bírónő miért céloz arra, hogy: örülnie kellene „annak, hogy a bíróságot, így el­helyezi a város”. Az önkor­mányzat meggyőződése, hogy segítenie kell a felújítást, ezt a régóta húzódó problémát meg kell oldania, ezért tett egy gesz­tust a bíróság felé. Sajnálja, hogy ilyen hangvételű nyilatkozat je­lent meg a sajtóban a bíróság felelős vezetője részéről anélkül, hogy a problémákkal hivatalo­san a képviselő-testületet koráb­ban megkereste volna. Súlyponti eleme a cikknek a Kováts Mihály-kiállítás megren- dezése, illetve az, hogy ez mennyiben van kölcsönhatásban a bíróságon folyó ítélkezési munkával. De kérdés, hogy mi­ért jelent problémát a kiállítás akkor, amikor ugyanezen lap­szám hátulján található a nyitva­tartási idő: a kiállítás tárgyalási napokon zárva tart. Egyébként egy év alatt ez az egy kiállítás került megrendezésre az épület­ben. Nem ártana, ha a bírónő ki­fejtené bővebben is azt, hogy mi ezen a helyzeten a nevetséges? A cikk második része a bíró­sági épület rekonstrukciójára vo­natkozóan közöl véleményeket. A teljes kép megismerésére szükséges az, hogy a bírósági épület I. szakaszának (tető- és födémszerkezet-csere) az elké­szülését januárban jelentette a kivitelező készre. Ezt a hivatal műszaki csoportja nem fogadta el, végül a kivitelezés csak feb­ruár hó 24. napján fejeződött e. Emiatt az önkormányzat a kivi­telezőt megkötbérezte, amelyek összege 1.159.242 forint. Ettől függetlenül a kivitelezés műsza­ki tartalmában megfelel annak, amit az Igazság­ügyminisztériummal egyeztetve a hivatal megrendelt. Nem vilá­gos, hogy miért jelent ez problé­mát a bíróság elnökének, a szer­ződéses igényeket érvényesítet­tük, a munka pedig befejeződött. A cikknek különösen az a ré­sze súlyos vád az önkormányzat­tal szemben, hogy a „témát per­sze egyesek sokkal jobban sze­retnék agyonhallgatni, de attól a tény még tény marad, az igazság elhallgatása nem azonos a dol­gok megoldásával”. Aki ilyet ál­lít, akkor jár el korrektül, ha megnevezi, ki mit hallgatott el, és nemcsak általánosságban vá­dol, hanem konkrétumokra hi­vatkozik, módot adva ezzel, hgoy akit megvádol, az válaszol­hasson és védekezhessen. A kar­cagi önkormányzat eddig még nem hallgatott el egyetlen olyan kérdést sem, amelyik elébe ke­rült, amely városi vonatkozással a legcsekélyebb mértékben is bírt. „Mi lenne a megoldás? Gon­dolom, a régi épület rekonstruk­cióját végzőkkel nem pereskedni és tárgyalgatni kellene, hanem megoldani, hogy a felújítás mi­nél előbb befejeződjön” - szere­pel a cikkben. Mindenképpen fontos leszögezni, hogy a felújí­tást végzőkkel a hivatal nem pe­reskedik! Mivel azt az igényt, amelyet támasztott, peres út nél­kül is el tudta érni, behajtotta az összeget, nincs szükség perre. Az Igazságügyminisztérim és a bíróság közös kérése az volt, hogy az épület emeleti részének a felújítása ne az önkormányzat szervezésében, hanem az IM szervezésében bonyolódjék, ki­fejezetten az érintettek kérték így. Semmiképpen sem világos az, hogy a bíróság felelős veze­tője, akinek tudomása van erről a megállapodásról, hogy nyilat­kozhat így? Miért hárítja az ön- kormányzatra a felelősséget? Nyilvánvaló, hogy a bíróság az önkormányzattól függetlenül működő szervezet, és ezt a füg­getlenséget nem kívánja senki- sem csorbítani. Ugyanakkor nem működhet elszigetelve attól a környezettől, amelyet a város jelent. A képviselő-testület szá­mára fontos, hogy a két szerve­zet kapcsolatrendszere kiegyen­súlyozott legyen, és ne tüntesse fel indokolatlanul egyik sem rossz színben a másikat, illetve hogy a bíróság elnöke ne fenye­gesse meg a várost azzal, hogy elviszik e fontos intézményt más településre” - hangzik a szer­kesztőségünkbe eljuttatott levél. Az Új Néplap részéről ezzel szeretnénk lezártnak tekinteni az ügyet, ugyanis úgy tartjuk, fölös­leges tengeri kígyót csinálni ab­ból, ami távolról sem az. Hírek- A Szociális Segítő Szolgálat (Kossuth tér 1., tel.: 11-006) vár minden lel­ki, egészségügyi, nevelési, jogi, szociális' prbblémával küzdő állampolgárt. Ügyükben eljárnak, taná­csot adnak vagy közvetíte­nek. * Szolgáltatásaik: idős em­berek ellátása (tel.: 12-769), házigondozása (takarítás, bevásárlás, lelki gondozás), szociális étkeztetése. * Családgondozás: felvilá­gosító programok, iskola- érettség-vizsgálat, kiemel­kedően tehetséges tanulók segítése, telefonos segély- szolgálat. * Szakembereik rendelke­zésre állnak 8-18 óráig tele­fonon vagy a városháza fsz. 49-es termében. *- Június 1.-augusztus 31- ig kísérleti jelleggel napon­ta autóbuszjáratot indít a Volán Karcag és Püspökla­dány között. *- A képviselők jóváhagy­ták, hogy a4'Rátái Gábor Kórház az 1992. évre jóvá-' hagyott felújítási összegé­ből a kazánház és a beteg- felvonó karbantartási mun­káit valósítsa meg. In memóriám 1992. május 14-én helyezték el Czinege Gyuláné koporsóját a karcagi Déli temetőben. A sírt kö- rülállók sokasága bizonyította, hogy Czinegéné halála a város tár­sadalmának nagy részét megdöb­bentette. Egymás mellett állt vég­ső tisztelgéssel a nyiladozó értel­mű kisdiák, az iskolával együtt dolgozó szülő, a kutató tanár, az egyetemi tanár, a volt kollegák egész serege, s a vezetésével dol­gozó nevelőtestület. Lerótták ke­gyeletüket azoknak a szakmai szerveknek a képviselői is, ame­lyeknek hosszú idő óta külső mun­katársa volt. Pedagóguspályáját egy kis ta­nyasi iskolában - Karcag-Tilalma- son - kezdte. Már itt kitűnt példás szorgalmával, szakmai igényessé­gével. Folyamatosan ébren tartotta a tanulók aktivitását, s tanítás alatt valóban azt a nevelői tevékenysé­get értette, amelynek célja a tanu­lók munkájának a szervezése és irányítása. Ezek az értékek mun­kájában egyre gazdagodtak. Együttműködő társ és közösségi szerkezet része volt ő felnőttek és gyermekek között egyaránt. Hosszú időn keresztül mint ta­nulmányi felügyelő vett részt a vá­ros közoktatásának alakításában, s nagy szerepe volt abban, hogy a város oktatási intézményeiben a pedagógiai kultúra emelkedjék, az oktató-nevelő munka eredménye­sebb legyen. Gazdag életének ki­emelkedő periódusa volt az az idő­szak, amelyet a Zádor utcai 3. Sz. Általános Iskola élén eltöltött mint az intézmény igazgatója. Sokirá­nyú elfoglaltsága mellett jutott ideje arra is, hogy nevelőtestületé­vel együtt bekapcsolódjék a KLTE Neveléstudományi Tanszé­ke által szervezett nevelési kísér­letekbe. A nevelésközpontú iskola kialakulásának feltételeit, vala­mint a személyiségfejlesztő peda­gógia lehetőségeit kutatta. Peda­gógiai kísérletezési kedve nem a pedagógiai divat által keltett fel­lángolás volt, hanem arra a meg­győződésre épült, hogy a nevelési gyakorlat a pedagógiai tudo­mányok alkalmazása által tudato- sabbá és eredményesebbé tehető. Vallotta, hogy a pedagógusok munkáját a vezetőnek ismernie kell, s el is kell azt ismerni. Neve­lőivel szemben igényes volt, és magas követelményeket támasz­tott. A pedagógusok tudták, hogy ez a bizalom és megbecsülés jele. Vázlatosan ezek azok az érté­kek, amelyeket nem tudott elra­gadni a halál, mert azok beépültek a nevelőtestület szakmai kultúrá­jába, s megjelennek a nevelési gyakorlatban is. Itt a tanév vége. Ballagnak vég­zős diákok. Harsányak, vidámak, duzzad bennük az erő. Viszik ma­gukkal életünk egy darabját. Vi­szik, de itt marad a lábuk nyoma. Czinege Gyuláné már nem látja őket, de mi felismerjük mozdula­taikban, ítéleteikben, vélemé­nyükben azokat a vonásokat, ame­lyek az ő szívéből fakadtak. Czi­nege Gyuláné fiatalon halt meg, de élete gazdag volt, gazdag öröksé­get hagyott ránk. Köszönjük gaz­dag életét, köszönjük azt a gazdag örökséget, amelyet ránk hagyott. Legyen neki könnyű a föld, amelynek népéért oly önzetlenül dolgozott. (Veréb József) Felbecsülhetetlen értékek •• * “ . >« ** v ' '0 JOANN IS SAJNOVÍCS. S. J. UNC ARI TORDASIKNSIS* t fcOMIT.ATUri-Al.8A - REGALEN Sí »tét* íCitstmoK »ocnsivm Hősies a s. *t siommtKStt VíCit DEMONSTRATIO. f*' * P. I o M A UNGARÓjRU.M / V ÜT *- L A P P O N U M jt £ I X> X M JE S S JE. ' /%EC IM SCÍÉNTÍARÍÍM SOCíETáTí DANICJs RRJfcLECTA , RT TTMÍ IXCüh* HAF SiS A HJS O M Ú e CL X X. ...» . Ú V S A. . r - i (icA a® ».xö SOCIETATEM. A‘ F&LS. R TSaSZAHNaK. A. KlRJUASAK KűA Bet j ten JtUixuna* 5 • ük 1- ’ ‘ ' : ■ 4,; 7 > , f A ftaa/zia OrfsMg­■ 1* illy int delemben vaüaak magtik a' fr im lilák, hogy itk *g<?i> hxebp»imr »> &*to«k, és a' unt magolba« !« letiek. bttttáyosan ..végbeis vihetik. t>e mm! imr rn<><; onntiak köísö eitíftWgeik, »anern k»L> **»-*.■,■< ti telemben lévő baza&uk ellen is, hdfbel uan ' - i e int «Bind fótiban jobban nevéi«tik, <i,» »*,«lai tik «ékíek.ncfo bitiéi«, hogy a’pbakdau kna.i Sággal égyetemben ax ó úf coB*tkuuo;«k »» (««.£« ae mennyen. Aléa »tok is, a' kik «kiong N (»> « Ms lagjáinak vetkrvfel letel«.k«« Aífctl m tu »«•*•>; fftodbWvaikoi meg iáJ;--<tu«iyak ; j ' r-. v JPHWrabtór tatai!» Rtgia Setotiamw Tß*? SOCtKTAS, fit» a me , £[«' Db kspjtáas catcioquín Mathematical, & fttiSa prafotim AftronoHte profitcur, DiffcfWiotK!« prsrientari opera grammaá- caM cöBÍCtiptaro. At fi rom penitius per- veffigart «gnaHttr, inreüSger: a nemit« afio majort jure, tsqac a roc, toi»» generis tfis- , 'qaiSttonem fcüft otfpcaandant. ün- ; síim Ungaronim , & Lappom»" conve- i «* -MM Lappo «tee Ung»e*, ii ** Tanév vége a zeneiskolákban . oTTmÍ .rß(tn, Ezekben a hetekben megyeszerte, így Karcagon is megkez­dődtek a zeneiskolai záróvizsgák. A képünkön, látható két kislány, Kirják Katinka (bálra) és Kirják Erzsébet olyan szép haladást értek el, hogy fiatal koruk ellenére a vizsgán először tanárukkal, Koppány Máriával, majd ketten együtt négykezest játszottak. A kölcsönkönyvtár, melynek bővítéséhez pénzt szintén pályá­zattól remélnek A Gábor Áron Gimnázium 27 ezer kötetes könyvtárát két részre lehetne osztani. Az egyik a hagyományos kölcsönkönyvtár, a másik egy felbecsülhetetlen értékű, több száz éves gyűjtemény, melyet Szalainé Kegyes Margit latin tanár kezei rendeznek restaurálás alá. A gondosan őrzött elkülönített gyűjtemény egy részét - majd 500 ezer forint értékben - restauráltatták. A többit latin nyelvet tanuló diákok segítségével Kegyes Margit tanárnő próbálja konzerválni addig, amíg pályázattal pénzt szereznek a nagybecsű gyűjtemény további restaurálásához. Csak néhány érdekesség: itt őrzik Sajnovics János páter első írását a lapp és a finn nyelvi rendszerek rokonságá­ról. Vagy találunk itt 1604-ből származó eredeti Bonfini-műveket. Szerkesztette: Kátai Szilvia Fotó: Korényi Éva

Next

/
Thumbnails
Contents