Új Néplap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-04 / 131. szám

I 1992. JÚNIUS 4. Megyei krónika 3 Falusi hírek RÁKÓCZIFALVA Május 28-án tartotta legutób­bi képviselő-testületi ülését Rá- kóczifalva önkormányzata, ahol egyik napirendi pontként az ut­canév-változásokról döntöttek. Ezek szerint a Fürst Sándor utcá­ból Fürt, a Leninből Toldi Mik­lós, a Rózsa Ferencből Rózsa, a Ságvári Endréből Deák Ferenc, a Sallaiból Vasvári Pál, a Kun Bé­lából pedig Kun utca lett. A lako­sok kérésére a Tisza Antal út megmaradt eredeti ,,formájá­ban”, míg a Vörös Hadsereg út kérdésében nem tudott dönteni a testület. A javaslat szerint az át­keresztelés ugyanis Szolnoki út­ra történt volna, ám az emberek jelentős része a Szent László ki­rály útját tartaná elfogadhatónak. A határozat 1992. december 31- től lép érvénybe. * Az ülés következő napirend­jén az egyházi ingatlanok tulaj­donjogának rendezéséről esett szó. Ennek értelmében a volt re­formátus általános iskolának a területéért, illetve azért a részért, amely régebben iskola volt, je­lenleg pedig a mozinak ad ott­hont, három részletben 750 ezer forintot kell fizetnie az önkor­mányzatnak, a református egy­ház számlájára. A120 négyszög­ölt érintő területért járó anyagi kötelezettségnek 1995-ig kell eleget tenni. * Ezeken kívül a képviselő- testület fellebezéseket tárgyalt a szociális segélyekkel kapcso­latban, valamint határozott a Rákóczi SE támogatásáról. Mivel az egyesület a meghatá­rozott célokat folyamatosan teljesítette, az önkormányzat további pénzügyi segítséget szavazott meg a számukra. * Bodács István polgármester úr tájékoztatása szerint a legkö­zelebbi falugyűlés június végén, július elején várható, attól függő­en, mikor dőlnek el a gázzal kap­csolatos, még kérdéses dolgok, valamint a pénzügyi támogatási rendszer. N * Az általános iskola nevelő­testülete június 10-én hallgatja meg az igazgatói posztra pályá­zó dr. Csapó Sándort, valamint Hajnal Erzsébetet. Előbbi a He- tényi Géza Kórházban mint pszi­chiáter dolgozik, utóbbi jelenleg igazgatóhelyettesként tevékeny­kedik a falvai iskolában. A neve­lőtestület után a közoktatási bi­zottság, majd a képviselő-testü­let elé kerülnek a pályázatok. * Az iskolánál maradva: a három nyolcadikos osztály több mint nyolcvan tanulójá­ból mindössze háromnak kel­lett a fellebezését elküldeni, a többieket a valamelyik megje­lölt helyre felvették. Legnép­szerűbbnek a szakközépisko­lák és a gimnáziumok bizo­nyultak, ezek közül is azok a helyek vitték a prímet, ahol a nyelvtanulás magasabb szintű oktatása biztosított. Amerikai repülősök Szolnokon. Az USA Europában állomW légiercjé. nek küldöttsége William J. Carson alezredes vezetésével tegnap a szolnoki repülőtérre látogatott. A delegáció a főiskola és a repülődandár vezetőivel folytatott eszmecserét a repülőgép-vezetők képzésének távlatairól. (Fotó: T. Z.) MDF-válasz a polgármesternek Lapunk 1992. május 28-i számában „Az MDF tartózko­dik vagy nemmel szavaz” címmel közöltük Várhegyi Attila szolnoki polgármester nyilatkozatát, amellyel kapcsolat­ban a város közgyűlésének MDF-képviselőcsoportja szer­kesztőségünkbe eljuttatta megjegyzéseit. Ebben közük: arra a következtetésre jutottak, hogy nemcsak a polgármester pártja liberális, hanem ő maga is hajlamos a tények és az igazság liberális kezelésére. A megjegyzések így folytatódnak: Az említett nyilatkozatban polgármesterünk azzal vá­dolt meg bennünket, hogy nem vagyunk konstruktívak, és szinte bármit tehet a testület, az előterjesztéseket vagy elutasítjuk, vagy tartózkodunk a szavazástól. Ezen állítás­sal szemben a tények a következők: ÖCSÖDÖN IS KOROS-COM A városi képviselő-testület az 1992. május 26-i ülésén 20 napi­rendi pontot tárgyaltunk meg, s ezek közül mindössze négy na­pirendi pont esetében szavaz­tunk „nem”-mel, illetőleg tar­tózkodtunk a szavazástól. Érde­mes sorra venni ezeket az esete­ket. 1./ Előterjesztés alternatív gimnázium alapítására Az alternatív gimnázium ala­pításával kapcsolatosan valóban elutasító volt az álláspontunk, azonban nem a konstruktivitá- sunk hiánya miatt, hanem mert: - az alternatív gimnázium mint iskolatípus léte szakmailag vitat­ható. (Éhelyütt nincs lehetőség bővebb szakmai okfejtésre, azonban remélhetőleg hamaro­san módunk lesz álláspontunk bővebb ismertetésére); - az elő­terjesztés szerint nyolcmillió- háromszázhatvankétezer forin­tot igényel az iskola alapítása, melyből ez évben egymillió-há­romszázezer forint terhelné meg a városi költségvetést. A szükséges pénzeszközöket más iskolák terhére kellene át­csoportosítani; - az elképzelések szerint az alternatív gimnázium 1993. február 1. napján kezdené meg a működését, ugyanakkor a leendő tantestület 1992. szep­tember 1. napjától venné fel a munkabérét. Itt jegyezzük meg, hogy az SZDSZ- és Fidesz-képviselő- csoportok létszámuknál és szo­ros együttműködésüknél fogva bármely elképzelésüket érvény­re tudnák juttatni, ha némely li­berális képviselőtársunk az ülé­sekről nem maradna távol rend­2./ Előterjesztés a polgármester és alpolgármesterek alapbérének megállapítására Az előterjesztés szerint a pol­gármester alapbére 89.700 Ft, míg a három alpolgármesteré fe­jenként 80.750 Ft, vagyis tiszt­ségviselőink a maximális alap­bért kapják visszamenőleges ha­tállyal 1992. január 1. napjától kezdődően. Ez a béremelés azt jelenti, hogy a tisztségviselőink alapbére 30.000 Ft-nál nagyobb összeggel emelkedik. E napirendi pontnál képvise­lőcsoportunk tartózkodott a sza­vazástól. Szavazásunkkal nem a tisztségviselők személyével szemben emeltünk kifogást, ha­nem a béremelés mértékét tartot­tuk rendkívül túlzottnak. 3./ Előterjesztés a Szolnoki Ingatlankezelő Vállalat likviditási hiányának kezeléséről, a fizetőképessége helyreállításáról Az előterjesztésből megtud­tuk, hogy a szolnoki IKV 101.418.000 Ft összegű tartozá­sát nem tudja kiegyenlíteni. A rendelkezésünkre bocsátott ki­mutatás azt tanúsítja, hogy az IKV kintlevősége 62.508.000 Ft. Amennyiben a tartozást és a kintlévőséget szembeállítjuk egymással, egyértelmű, hogy az IKV fizetési gondja csak részben magyarázható likviditási problé­mákkal. Az írásos anyagból az derül ki, hogy a város és az IKV vezetése kizárólag külső okok­kal magyarázza a fizetési problé­mákat, és fel sem merül bennük, hogy nem ártott volna saját há­zuk táján kellő időben körülnéz­ni. Nem elhanyagolható az sem, hogy e napirendi pontnál 44,6 millió forint rövid lejáratú hitel felvételéről is tárgyaltunk, ame­lyet újvárosnak és végső soron Szolnok lakosainak kell megfi­zetni. Ilyen körülmények között különösnek tartjuk, hogy polgár- mester úr szavazásunk mikéntjét (tartózkodás) számon kéri raj­tunk. 4./ Interpellációnk az állami címernek a szolnoki iskolák homlokzatáról való levételéről A város vezetése ez év elején a városszépítési alap terhére át­csoportosította a költségvetést, melynek egyik célja az volt, hogy a szolnoki iskolák falára kikerülő réztáblák pénzügyi fe­dezetét biztosítsa. A réztáblák elkészültek, és ma már jól látha­tók az iskolák homlokzatán. A táblákon az iskola elnevezése és Szolnok városának címere talál­ható. A réztáblák kihelyezésével egyidejűleg a szolnoki iskolák többségéről eltávolították az ál­lami címert. Ami a 9/1989. (IV. 30.) MM. rendelet 7. paragrafus (3) bekezdése alapján törvényte­len. Polgármester úr írásbeli vála­szának lényege az volt, hogy az említett rendelet a települési ön- kormányzatokra, így Szolnok városára nem vonatkozik, ezért e tárgyban intézkedni nem kíván. Tekintettel arra, hogy a kiala­kult helyzet és a polgármester úr álláspontja megítélésünk szerint törvénysértő, természetesen az interpellációnkra adott választ elfogadni nem tudtuk. A leírtakból látható, hogy szó sincs részünkről konstruktivitás hiányáról vagy a döntési felelős­ség elhárításáról, csupán a veze­téssel szemben ellentétes állás­pontot foglaltunk el. Amennyi­ben tisztelt polgármester úr ezt a jogunkat elvitatja, akkor lénye­gében a többpárti demokráciát kérdőjelezi meg. Természetesen a polgármester úr nyilatkozatá­ból nem vonunk le messzemenő következtetést. Téves, az igaz­ságnak meg nem felelő nyilatko­zatának megtételét visszavezet­jük a sajtótájékoztató spontán jellegére, amely nyilván nem tet­te lehetővé, hogy polgármester, úr kijelentéséit,' azok igazságtar­talmát megfelelően Aégiggon- dolja. Bár Öcsödről már közvetlenül is lehet más településekre, váro­sokba telefonálni, a falubeliek mégsem elégedettek a telefon- helyzettel. Ugyanis ennek a crossbar telefonnak az a szépség­hibája, hogy mindössze egyet­lenegy van belőle, azt is nyilvá­nos telefonfülkében szerelték föl. A crossbar telefonfülkét két éve szerelték föl a faluban, hogy enyhítsenek a telefonálási gon­dokon. Mert a telefonhelyzet itt se kü­lönb, mint azokon a települése­ken, amelyek még nem kapcso­lódtak be a távhívásba: nehéz kapcsolatot teremteni a külvilág­gal, sokára jön be a vonal. A megoldást a Körös-Com Részvénytársaságtól várják, amelybe Kunszentmárton von­záskörzeteként beléptek. Mint a többi önkormányzat, amely tagja lett a részvénytársaságnak. így az öcsödi is vitt be saját tőkét: 400 ezer forintot. A faluban 340-en igényeltek telefont. A polgármesteri hivatal 20 vonalat kért. A magánszemé­lyeknek 15 ezer forintot, közüle- teknek pedig 30 ezer forintot kel­lett befizetni április végéig, ha telefont akartak. Persze akadt olyan jelentkező, aki nem tudta egy összegben ki­fizetni a tizenötezret. Nekik az önkormányzat segített, ha az il­lető befizetett ötezret, az önkor­mányzat hozzátette a maradék tízet. Moldova György: A félelem kapuja- Tudta, hogy keresni fogom?- Mi átadtuk az üzenetet. Borsos kiment Kelenföldre, a lakótelepi házba. Csöngetésére Martinné nyitott ajtót, de csak az előszobába engedte be. Borsos félszegen biccentett.- Gyurit keresem. Itthon van?- A fiam elköltözött.- Hová?- Ne haragudjon, de Gyuri nem hatalmazott fel rá, hogy bárkinek is megadjam az új címét.- Értem - mondta Borsos tétován -, de levelet azért küldhetek ide? Továbbítja neki?- Természetesen. Borsos visszaemlékezve a Káplártól kapott tanácsokra, igyekezett úgy fogalmazni, hogy ne zárja lé végleg a kapcsolatukat. Nem adta fel a reményt, hogy valaha még megjelenhet a „Jélzőtűz"-ben. A levélben nem tett említést a szakszervezetnél kínálkozó lehetőségről, csak elvont okokra hivatkozott:- „...Művészetem egy újabb állomására érkezett - írta -, egészében szeretném látni eddigi munkáimat, hogy felmérhessem a fejlődésemet. Biztos, hogy Te megérted és teljesíteni fogod a kérésemet..." Ajánlva adta fel a levelet, hogy nyoma maradjon, bízott benne: hamarosan választ kap, esténként, mikor benyitott a sufniba, első pillantása az asztalra esett, ahová le szokták rakni a postáját. Hiába várt hosszú hetekig, Martin nem jelentkezett. Borsos új levélre szánta el magát - ezt két példányban is megírta, az egyiket Martinné címére, a másikat az antikváriumba küldte el. Úgy érezte, már nincs vesztenivalója, szabadjára engedte az indulatait:- „...Mi történt, kedves Martin úr? Talán nem kapta meg a levelemet? Vagy annyi munkája volt, hogy nem tudott válaszolni? A kemény munkától bizonyára még jobban behorpadt a melle és elment a kedve! Igaz, maga csak egyfajta munkához ért, a szokásos komédiázásra és ripacskodásra gondolok, ami magát és a hasonlókat jellemzi. Vagy rosszul vagyok értesülve és nem tudok arról, hogy magát Szibériába száműzték, ahol ütötték, vízen és kenyéren tartották? Meg is érdemelné ezt a bánásmódot, de tudom, hogy soha nem kerül rá sor, mert magát nemzetközi megállapodások védik a szúnyogcsípéstől is. Utoljára kérem magát, hogy küldje vissza a verseimet, mert azok az én tulajdonomba tartoznak, úgy, mint maguknak az arany és az ékkövek. Ha továbbra is szabotálja jogaimat, a jó csontos munkásöklömmel magyarázom el azt, amit - úgy látszik - nem akar megérteni. Minden tisztelet nélkül: Borsos Ferenc, költő" Mikor mintegy ellenőrzésképpen elolvasta a levél két példányát, meg volt elégedve a hangjával. Jól kicsontoztam őt! - gondolta magában. Gúnyos gesztusnak szánva, egy-egy postabélyeget i"1------- 1— t is becsúsztatott a borítékokba. szeresen. 137

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents