Új Néplap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-29 / 152. szám
I 1992. JUNIUS 29. Világkiállítás 9 A látványt látni - Magyar siker, Surján-siker - Amit hozott, s amit hoz - Ahány ország, annyi felfogás A magyar pavilon kerestül, majd szállították 3500 kilométeren át, hogy itt, Sevillában szimbolizálja azt a közös tudást, amely bennünk, magyarokban a legutóbbi időkig kialakult.) A tervező Makovecz Imre filozófiája szerint az alvilágba szorított tudás az élő magyar építészetben és a mai napig aktív népművészetben él. Az üvegfödém létünk bizonytalanságát és különös erőnket egyaránt ki akarja fejezni: azt az erőt, amelyet az élet fája - vagy más néven a világfa - magasságának és mélységének (koronájának és gyökerének) együtt látása jelent. Ebből a térből - a tornyok alatt - ajtók vezetnek a pavilon keleti felébe, ahol egy 30 méteres vászonra filmet vetítenek a magyar múltból. Amikor a filnek vége van, akkor nyílik meg az ajtó, amelyen ismét az utcára lép a látogató. Az út a magyar pavilonban körülbelül húsz percig tart, s míg az utat járja a hetventagú csoport, zene szól, megkon- dulnak a harangok is, és fények irányítják a tekintetet, próbálják befolyásolni a hangulatot. Azt, hogy végül is milyen érzésekkel lép ki a magyar múltban is tett húszperces látogatást és a filmet követően a látogató, nehéz lenne meghatározni. A zene - benne a népzene és a népdal - csak a magyar fül számára idézi a történelmet, s a filmen felvillanó politikusarcok az elmúlt negyven évből aligha ismerősek a látogatónak. így aztán a történeteket sem érti az, aki csak segítséggel tudja elhelyezni Hungriát az európai térképen. Az expo jó alkalom arra, hogy változtassunk ezen. Mindegyik kiállítás másként épült fel, s a maga nemében egyedülálló. A chileiek például elhoztak ide, a tűző nap alá egy jéghegyet, s a jéghegy köré díszes dobozokban a chilei föld kincsét, előtt szökőkutak sora hívja fel a látogató figyelmét. A látványra épít az Egyesült Államok kiállítása is, és naphosszat zajló műsorokra. Délkelet-Ázsia országai termékeiket és népművészetüket hozták el. A japánok egy kicsit jövőjükbe engednek bepillantást. Az öt földrész találkozója összességében olyan, mint a világunk - ma . .. Az expóra látogatónak kiindulási és tájékozódási pont ebben a kavalkádban a magyar pavilon. Tornyait látni lehet a magas vasút kényelmes üléseiről, a libegő kabinjaiból. S nem szabad elfelejteni: a világkiállítások sorában - a résztvevők számát tekintve - a sevillai a legnagyobb. Ehhez mérték a „kiszolgáló” létesítményeket is. Hat hónap alatt ötvenezer előadást rendeznek itt. A magyarok műsorát augusztus 20-ra sorolták be. A Palenque - ez a hatalmas sátor alá települt szórakoztatóközpont - mindent befogad. A kürtők alatt érezhetően hűvösebb a levegő, s a látogató megteheti, hogy a büfében megveszi a sörét, és a nézőtér kőpadjain a műsort figyelve csöndben megissza. Aztán alig sétál néhány métert az élő tető alatt, ahol vízpárát permeteznek a növények közé gondosan elrejtett szórófejek, elsétálhat egészen a toledói kereskedők keleti bazárnak berendezett üzleteiig. Közben talál még egy-két éttermet, sörözőt. Sevillában az expo nem forgatta fel a várost, de kényelmesebbé tette. Az an- dalúzok talán ezért is mosolyogva, barátsággal fogadják az idegent. Mind a negyvenmilliót, akire mindenképpen számítanak. Ha több jön, őket is. És örülnek, hogy megvalósult egy nagy álom: Andalúzia után hat hónapra a világnak is fővárosa lett az Amerikát felfedező Kolumbusz városa. Kercza Imre tor állt, s szemét, törmelék és gaz fedte a szigetet. A megnyitóra 112 hivatalos kiállító álma teljesült itt, s az épületek között derékvastagságú pálmasorok vezetik a látogatót. Aki vásárol magának egy expoútlevelet - ötszáz pesetáért árusítják az ajándékpavilonokban -, 112 ország bélyegzőlenyomatát gyűjtheti össze benne: itt, ezen a szigeten bejárja a világot. Mindegyik pavilon már külső megjelenésében is más. Közös vonásuk, hogy a legtöbb korunk építőanyagából: fémből, betonból és üvegből készült. Spanyolországban ritka kincs a fa: az Ibériai-félszigeten leginkább csak cserje nő. így aztán a fa önmagában is szenzáció. A magyar kiállítási pavilon, amelyet az expo szívében helyeztek el, nemcsak anyagáért - a fáért -, hanem építészeti felfogásáért és a megvalósításáért is szenzáció. Aki megfordult ezen a pálmafákkal ékesített területen, ahol zöldből készült függőemyők enyhítik az andalúz nyár tüzét, állítja: a legszebb - vagy ha óvatosabban fogalmaz: az egyik legszebb - a magyar pavilon. Makovecz Imre álmát 56 pályamű közül választották ki. Valósággá a Surján Rt. munkásai változtatták nem egészen egy esztendő alatt. Amíg épült, sokan megnézték. Az expo megnyitásának napján például másfél órát kellett tipródni azért, hogy bejusson valaki az épületbe. A sor a következő napokban sem lett rövi- debb. A magyar kiállítás jobb oldalán fehér acélvázon fekete üvegbetétekkel a Vatikán pavilonja áll. A balon üvegházra emlékeztető épület fogja fel a délelőtti nap sugarait, s veri vissza a magyar pavilonra, különleges ragyogást kölcsönözve neki. Figyeltem a fotósokat - itt mindenki azzá válik, függetlenül attól, hogy van-e gyakorlata vagy nincs -: körbefényké- pezték a házat. Nincs olyan napszak - délelőtt tíztől este tízig -, hogy valaki ne kattogtatná fényképezőgépét a magyar házra szegezve. Sevilla az expónak köszönheti a négysávos utakat, a tizenegy új hidat, közöttük a legnagyobbat, azt a kábelhidat, amely magasan a Quadalquivir felett viszi át a délről - az Atlanti-óceán parti Cádiz, illetve a Földközi-tenger, Malaga felől érkező forgalmat, s kínálja fel utasainak a csodát, a világkiállítást. Manuel del Valle Arevalo, Sevilla polgármestere azt mondta: minden országnak és városnak nagy lehetőség egy világkiállítás megrendezése. Sevilla - így a polgármester - hat hónapon át a világ fővárosa, kulturális és gazdasági értelemben egyaránt. Az expo kapcsán számos létesítménnyel gazdagodott a város: kapott a korszerű út- és telefonhálózaton kívül egy szinte teljesen új repülőteret, szépen rendbe tették, felújították a műemlékeket, s ez a későbbi - expo utáni - időszak idegenforgalmának egyik alapja, vonzereje lehet. Gyarapodott az expo révén Andalúzia és Spanyolország is: megépült ezer kilométer hosszú autópálya, A Santa Maria, Kolumbus/. Kristóf hajójának korabeli másolata A külső megjelenés, az épület - világsiker. A felfordított csónakra emlékeztető pavilon fölött hét torony, mindegyikében harang. A legmagasabbon aranysárga kereszt. A tető borítása pala. Ez az egyetlen építőanyag, amit nem Magyar- országról szállítottak ide. A pala színe szürke, de a napszak és a fényviszonyok változásával a szín árnyalata is változik. Belül csak fa és üveg van. A hét torony alatt - bent az épületben - kettős fal. A faltól nyugatra üvegfödémbe ágyazva fa áll. (Az építők a gemenci erdőben találtak rá. s bontották ki a földből gyöSevillai müemlékegyüttes, a Catedral épülettömbje és a hozzá csatlakozó híres templomtorony, a Giralda az ásványokat: módot adva a látogatóknak arra is, hogy hazavigyenek belőlük. Az ausztrálok egy hatalmas, körpanorá- más terembe vezetik a látogatót, miután végigjárt egy darabka őserdőt, és megcsodálta a tengerek élővilágát. A vászonra az ausztrál jelent vetítik, lélegzetelállítóan szép képekkel. A vendéglátó Spanyolország mértéktartó kiállítása Sevilla oázis a sivatagban. A legspanyolabb spanyol város megfiatalodott. Utcáin akár hat sávban is futhatnak az autók. Az árnyas platánok alatt nemcsak a flamencóra és a bikaviadalokra hívják a plakátok az idegent, hanem elsősorban és mindenekelőtt az expóra. Sevillában egy vendéglátásra készült város fogadta a látogatót. * Az idegen útját Spanyolországban kopár hegyek kísérik. A hegyek lábánál a tengerparti sávban narancsligetek. A fákon ott van még a mézédes, bőlevű termés, és fűszeres illatú, fehér virág formájában már a következő termés ígérete is. Aztán, ahogy a tengerparttól a félsziget belseje és andalúz tájak felé fordul az autó. a narancsligeteket felugyanilyen hosszú vasútvonal, s megszámlálhatatlanul sok szálloda, nyaralóház - magántőkéből is. Természetesen Sevilláé az expo területe is: világváros a hatszázezer lakosú andalúz fővárosban. Ez a magyarországnyi tartomány hatmillió ember otthona, és a számítások szerint az expo ideje alatt legalább nyegyvenmillió látogatót fogad. A világváros - nevezzük így 112 ország kiállítását - egy szigeten épült fel a Quadalquivir ölelésében, 215 hektárt foglal el, s kerítésen kívül 40 ezer autónak építettek parkolóhelyet. Innen a parkolókból sűrű autóbuszjáratok viszik az utasokat a főbejárathoz. Oda, ahova befut a gyorsvonat is: szerelvénye nem egészen három óra alatt teszi meg az utat az innen hatszáz kilométerre A „vízgomb”. Fontos szerepe a tér párásításában van, de látványnak sem utolsó váltják a szürkészöld levelű olajfák. Ahol a fák is elmaradnak, már csak a kő és a szárazsággal, valamint az esőhiánnyal még küzdő zöld cserje és a gyér fű szegődik kísérőül. Apró spanyol városok arab házai bontják meg időnként az egyhangú, holdbélinek is nevezhető tájat. Az autóút aztán befut Kolumbusz városába, Sevillába, és a platánok alatt elhaladva az 1929-es világkiállítás csipkés épületei mellett egy hídra vezeti az utast. Ott a jobb oldalon feltűnik az „új városrész”, az expo. A látványt leírni lehetetlen. Látni kell! * fekvő Madridtól. A kapun belül maga a csoda. A felfedezések korának csodái. Ezen a 215 hektáros területen két évvel ezelőtt egyetlen leromlott állagú kolosEXPÓN A MAGYAR, SEVILLÁBAN A VILÁG
