Új Néplap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-22 / 146. szám

1992. JÚNIUS 22. Sportextra 9 1992. július 25-augusztus 9. - XXV. Nyári Olimpiai Játékok A színhely: Barcelona Spanyolország második legnagyobb városa, egyben Katalónia fővárosa. A csaknem hárommilliós metropolisz a legeurópaibb spanyol város, amely egy 10 km hosszú és 6-7 km széles fennsí­kon fekszik, óriási népsűrűséggel. A hi­vatalos nyelv a spanyol és a katalán, de nagyon sokan beszélnek franciául és an­golul. A katalán nyelvnek jelentős iro­dalma, sajtója és színikultúrája van. Barcelonában található a Földközi­tenger egyik legnagyobb kikötője. A vá­ros az északi országrész gazdasági, kul­turális és szellemi életének központja, a vegyipar, a textilipar és élelmiszeripar, az autógyártás, valamint a bankok fel­legvára. Az olimpia városának sok, jelentős nevezetessége közül kiemelkedik Ko­lumbusz 60 méter magas emlékműve, a forgalmas kikötő, a székesegyház és a város „Gellért-hegye”, a 213 méter ma­gas Monjuich hegy, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik egész Barcelonára. A sportszerető közönség rendkívül büszke az ország legnagyobb futballsta- dionjára, a 120 ezres „Nou Camp”-ra, az FC Barcelona fellegvárára. Érdemes megjegyezni, hogy az egyesületnek 105 ezer bérletes tagja van. Ebben a stadion­ban rendezik majd az első futballmérkő­zést és a döntőt is. A Földközi-tenger meghatározó idő­járási tényező. Nyáron a 35-40 fok is Barcelona: az olimpiai stadion MAGYAR OLIMPIAI CSAPAT HIVATALOS BIZTOSÍTÓJA gyakori. Ezt figyelembe véve a rende­zők a versenyek döntő többségét az esti órákra tették. Mivel a helyi idő azonos a magyarországival, a sportrajongók az eseményekkel egy időben élvezhetik a versenyeket a rádión és a televízión ke­resztül. Bár a sportolóknak nem lesz idejük és lehetőségük „üdülni”, mégis meg kell említeni, hogy Katalónia 400 km hosszú tengerparttal rendelkezik. Azok az olva­sók, akik spanyolországi utazást tervez­nek, ne feledjék, az olimpia közelében húzódik a Costa Brava (Flaragos Part) és a Costa Dorada (Aranypart) számta­lan üdülőhelye. Szabálymódosítások az olimpián Alábbi sorainkban szeretnénk nyo­mon követni a hazai sportkedvelők kö­rében is figyelemmel kísért sportágak legérdekesebb változásait: Asztalitenisz: (Szöulban 4 szám, Barcelonában 4 szám) Szöulban nyolcas csoportokban kez­dődött a küzdelem, míg Barcelonában négy-négy játékos kezdi a párharcot az egyes csoportokban. A nőknél az egyes­ben 64 (Szöulban 48), valamint 32 pár (16) indulhat. A játékvezetőt két adoga­tásbíró segíti. Labdaszedőket állítanak be a mérkőzések gyorsítása érdekében. Nem játsszák le a döntő melletti további helyosztó mérkőzéseket, így két bronz­érmet adnak ki. A játék kék asztalokon, sárga labdákkal folyik, így a nézők job­ban követhetik a labdameneteket. Atlétika: (42, 43) A 10 km-es női gyaloglás először szerepel a játékok műsorán. Birkózás: (20,20) A nemzetközi szö­vetség 360 versenyzőre (180-180 mind­két fogásnemben) korlátozta az indulók számát. Egy ország súlycsoportonként csak egy versenyzőt indíthat. A mérkő­zések időtartama 5 perc. Cselgáncs: (7, 14) A nők a szöuli bemutató után hét kategóriában már tel­jes jogú résztvevők. A versenyeket két tatamin, párhuzamosan bonyolítják le. A négy éve alkalmazott egyszeri vigaszággal szemben Barcelonában dupla ún. visszamérkőzéssel rendezik a küzdelmeket. A nemzetközi szövetség nem korlátozta az indulók számát, de súlycsoportonként csak egy-egy ver­senyző nevezhető országonként. Evezés: (14, 14) Újításként C és D döntőt is rendeznek, azaz a 13-18. vala­mint a 19-24. helyekért is folyik majd a csata. A nőknél a kormányos négyes helyett kormányos nélküli négyes szá­mot rendeznek. íjászat: (4, 4) A nemzetközi szövet­ségjavaslatára új (FITA olimpiai fordu­ló elnevezésű) lebonyolítási formát je­löltek ki, ami dinamikusabbá és látvá­nyosabbá teszi a versenyt. A nők és a férfiak egyéni, valamint csapatviadalát külön rendezik meg. Kajak-kenu: (12, 16) Az olimpiai játékok történetében Tokió után másod­szor rendezik más pályán a kajak-kenu és evezősküzdelmeket, és 1972 után másodszor szerepelnek műsoron a szla­lomversenyek. Az újfajta automata in­dítás kiküszöböli a korábbi téves rajto­kat, s ezzel felgyorsul a versenyek lebo­nyolítása. A La Seu d’Urgellben létesí­tett szlalompályán elvonok szállítják a hajókat, ami lényeges különbséget je­lent a versenyzőknek. A szlalom műsor­ra tűzésével tizenhatra emelkedtek a versenyszámok, s a szöuli 350 indulóval szemben 650 résztvevőre számítanak. Kerékpár: (9, 10) Új számként sze­repel műsoron a női 3000 m-es egyéni üldözőverseny, amely a pályaversenyek számát szaporítja. Kézilabda: (2,2) Tizenhat játékost és két tartalékot lehet nevezni. A csoport- mérkőzések első helyezettjei a csopor­tok másodikjaival kerülnek szembe, s e találkozók győztesei mérkőznek a baj­noki címért. Kosárlabda: (2, 2) Barcelonában az olimpiai játékok történetében első alka­lommal profi játékosok is szerepelhet­nek a tornán. Labdarúgás: (1,1) Csak a 23 éven aluliak, azaz az 1969. augusztus 1-je után születettek játszhatnak. A csapa­tokban hivatásos játékosokat is lehet szerepeltetni. Lovaglás: (6, 6) A háromnapos ver­senyen (military) és a díjugratásban csak azok indulhatnak, akik 1992. de­cember 13-ig betöltik 18. életévüket. A díjlovaglásban 16 év az alsó részvételi korhatár. Ökölvívás: (12, 12) A nemzetközi szövetség korlátozta az egyes súlycso­portokban indítható öklözök életkorát és számát. Ezúttal 17-32 év közöttiek léphetnek szorítóba, míg Szöulban 37 év volt a felső korhatár. A részvételt kontinentális elosztás alapján szabá­lyozták, így 364 öklöző szerepelhet, ami 108 versenyzővel kevesebb, mint 1988-ban. További újítást jelent a pon­tozás korszerűsítése, komputerizálása, ami megakadályozza azt, hogy a ponto­zók a mérkőzés után korrigálják véle­ményüket. Öttusa: (2,2) Az előírások szerint 66 versenyző indulhat. A Szöul óta beve­zetett újítások alapján Barcelonában négynapos lesz a viadal. A vívással kez­dődik, az úszás és a lövészet a második, a futás a harmadik, a lovaglás pedig a negyedik napon kerül sorra. A vívásban három percről kettőre csökken az asz- szók időtartama. Úszásban a legjobban álló középen, tőle jobbra a második, balra a harmadik rajtol. A lövészetben új, 50x50 cm-es céltáblákat alkalmaz­nak, s 182 kör ér ezer pontot, az egyes körök értéke 15 öttusapont (korábban 194 kör ért ezer pontot, és az egyes körök értéke 22 pont volt). A lovaglás előtt a lovak szemléje nyitott lesz a résztvevők és nézők számára is. Röplabda: (2, 2) Tizenkét férfi- és nyolc női csapat új lebonyolítási formá­ban vetélkedik az érmekért és helyezé­sekért. A csapatok egy, sőt még két vereség után is dobogóra léphetnek. Két csoportban kezdik a küzdelmeket, majd a negyeddöntő, az elődöntő és a döntő következik. Sportlövészet: (13, 13) A Mollet des Valles új lőterét a közelmúltban avat­ták. A Szöulban bevezetett látványosan rendezett döntőket ismétlik, amelyeket a 2000 néző hatalmas táblákon ponto­san figyelemmel kísérhet. Súlyemelés: (10, 10) A korábbi 120 másodperc helyett a szólítástól kezdve 90 másodpercen belül kell kezdeni a gyakorlatot. Világcsúcsot az összetett­ben, valamint a szakításban és a lökés­ben 2,5 kilóval lehet javítani. Tenisz: (4, 4) A nőknél Szöulban az egyesben 48, a párosban 24 kettős ne­vezhetett. Barcelonában az indulók szá­ma az egyesben 64, a párosok száma 32 lehet a nőknél is. Tollaslabda: (-, 4) Münchenben, majd utána Szöulban bemutató sportág­ként szerepelt, de Barcelonában a sport­ág híveinek örömére műsorra kerül. Torna: (15, 15) Barcelonában a ko­rábbi 20 versenyzővel szemben szeren­ként csak 12 folytathatja a küzdelmet. Úszás: (37,37) A verseny lebonyolí­tásának időtartamát a korábbi nyolc napról hatra csökkentették. Ezzel egy időben a győzelmi eredményhirdetés időtartamát is korlátozták. A vízilabdá­ban nincs lényeges változás. Vitorlázás: (8,10) A regattát a kikötő melletti öbölben az olimpiai falu előtt rendezik, így megszűnik a vitorlások száműzetése, hiszen az olimmpiai falu lakói is figyelemmel kísérhetik a verse­nyeket. A nők két új számban is szere­pelhetnek. Vívás: (8, 8) Az egyéni versenyben új lebonyolítási módszert alkalmaznak, a selejtezőben állva maradt 64 vívó küzd tovább. A legjobb 12 egyenes ágon folytathatja, majd a vigaszágról továbbjutókkal együtt alakul ki a nyol­cas döntő. A zsűrik összetételét számí­tógépes eljárással jelölik ki. Es a szolnoki remények szerint? Deme József, a mün­cheni olimpia ezüstér­mese párosban: I wmm- Én egy kicsit kétel­kedve nézek Barcelona elé, ugyanis a hátországot veszve látom. Ha pedig az nincs, akkor a rivalizálás­nak is vége kell, hogy sza- kadjon. Véleményem szerint saját sportágam­ban a hagyományoknak megfelelő teljesítmény várható, bár tapasz­talatból mondom, hogy a tippeléssel óvatosan kell bánni. Én magam is meg­jártam három olimpiát (a müncheni ezüstön kívül Montrealban és Moszk­vában ötödik helyezés), és tapasztaltam magam körül, hogy a biztos em­bereink rendre elbuktak. A kajak-kenu egy arany­érmet mindenképpen ma­gára vállalhat - bár többre is képesnek tartom a spor­tolókat -, de nem szabad kikiáltani olimpiai bajno­kokat. Mindezek mellett nem látom fölfelé ívelő pályán ezt a sportágat, sőt a helyzet szerintem a kö­vetkező ötkarikás játéko­kon már - éppen a hiány­zó hátország miatt - ka­tasztrofális és siralmas lesz. Hogy abból mi igaz, hogy nem a szövetségi kapitány, hanem néhány élsportoló maguk között dönti el, ki kerüljön az utazók közé, anyagi szá­mításokat figyelembe vé­ve? Nem zörög a haraszt, ha ... Annyi biztos, hogy néhány egyesület olyan manipulációkat végez a szemünk láttára, amikből egyértelmű, hogy nem a nemzetközi eredmény a fontos. A magam és a Ví­zügy SE részéről azonban semlegességet vállalok. Ecsekiné Juhász Er­zsébet, a moszkvai olim­pia kerettag atlétája: - Atlétikán belül nem sok jót remélek. Név szerint Bagyulától, Gécsektől és Horváth Attilától várom, hogy dobogóra, vagy a hat közé kerülnek. Egyébként szerintem az úszók és az öttusázók megint jól fognak szere­pelni, sőt összeségében közel olyan jó olimpiára számítok magyar szem­pontból, mint Szöulban. Krabbéékról az a vélemé­nyem, hogy „ tisztán” nem lehet elérni pl. a to­kiói eredményeket. A né­metekről különben is köztudott, hogy doppin- gol(n-t?)ak. Hasznos István (a hel­sinki olimpia aranyér­mese vízilabdában): ­Sportágamban jó lenne egy érmes helyezés, de többet csak a Tungsram Kupa után lehet mondani. Akkora a konkurencia, hogy ugyanannyi esély van a dobogóra, mint ar­ra, hogy a legjobb négy közé se jussunk. Igaz, egyéb sportágakban is óriási a versengés, hiszen egyre több állam kapcso­lódik be a küzdelmekbe, mégis bízorri benne, hogy legkevesebb tíz érmet nyerünk. A régebbi olim­piákon szolnoki pólósok is rendszeresen részt vet­tek, de addig újabb bajno­kok nem várhatók, amíg minden gyereknek meg kell venni a 4000 ezer fo­rintos uszodabérletet, ha edzésre szeretne járni. Márpedig nem minden tehetségesnek jómódúak a szülei. Vagy mi van egy háromgyerekes család­dal, ők egyhavi keresetet csak erre fordítsanak? Az oldalt összeállította: Kocsis Erika

Next

/
Thumbnails
Contents