Új Néplap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-20 / 145. szám
1 12. Azt beszélik Tiszaroffon... 1992. JÚNIUS 20. A község szenzációja Országos, sőt, világhírnévre a helységből a Compack Douwe Egberts Részvénytársaság tisza- roffi gyáregysége tett szert. Tavaly februárban privatizálták a volt vállalatot, a holland tulajdonos jól tartja magát és a dolgozóit.- Minket fűszercsomagoló gyáregységnek jelölt ki az új gazda - mondja Fehér Sándor áruforgalmi osztályvezető. - A privatizálás még folyamatosan 4ajlik, a korábbi termékskálából (pörkölt mogyoró, mazsola, kókuszreszelék stb.) fokozatosan állunk át a fűszerkeverékek termelésére és csomagolására. Épp tegnap volt a központban 35 féle fűszerkeveréknek a bemutatója nagyon szép kivitelben. Volt ételkóstoló is olyan ételekből, amikbe ezeket a fűszerkeverékeket főzték, és nagyon ízletesnek találtattak. Elsősorban belföldi fogyasztásra készülnek a termékeink, de reméljük, ez a cég exportra is ki tud majd menni. Úgy tudom, hamarosan Hollandiában is lesz egy ilyen termékbemutató. Ez a gyáregység 159 főt foglalkoztat, majdnem kizárólag helybélieket. Fehér úr szerint, Szolnok megyében keresni kellene egy másik ilyen céget, amelyik ilyen jól Fizet. A csomagolónőknek például tizennyolcezer forint körül van a fizetésük. Az egységet természetesen fejlesztenék, de - mint ez manapság közhely - minden a piaci viszonyoktól függ. Ezt már Tiszaroffon is tudja bárki éjjel kettőkor is, álmából felköltve. Na és a világhírnév? Részben megvan, igaz, nem a termékek jóvoltából (egyelőre). A gyári tűzoltóraj parancsnoka, Mohácsi László tartalékos százados elmondta, hogy Ausztriában ’85-ben és ’89-ben a nemzetközi tűzoltóversenyen bronz és ezüst fokozatot értek el. Ez a lehető legmagasabb, ami elérhető, hisz az arany fokozatot csak a profik kapják ... Helyi hírek Elmondta: Mészáros László jegyző Úgy tűnik, sikeres gazdasági évet fogunk zárni, ha a normatív támogatások nem csökkennek. A tiszasülyi út pályázatát nyerte el ez a térség, a napokban indult a beruházása, októberben meg átadják a Tiszaroff-Tiszasüly útszakaszt. Ezzel közel kerül a Jászság, és vagy 30 kilométerrel közelebb lesz Pest. * Régóta áhított vágyunk, hogy tornaterem legyen az iskolában. Most nyertünk egy pályázatot, ezt az úgynevezett Cél és címzett támogatást. Negyven százalékát adja az Országgyűlés, hatvan százalékát kell saját erőből fedezni. Valószínű, ez a tornacsarnok is elkészül ebben az évben. * Beindult az önerős közműfejlesztési beruházás. Összefogott most 126 telektulajdonos, és az utcában utat építenek. Telkenként tizenötezer forinttal járulnak hozzá, a többit kiegészíti az önkormányzat. Úgy néz ki, júliusban elkészül mintegy tizenhat- ezer négyzetméter út, ahol eddig földút volt. * Nagyon fellendült Tiszaroffon az idegenforgalom, egyre jobban kelnek el a telkek. Három éve parcelláztunk üdülőtelkeket, az már mind elkelt, most már a családi házas telkeket vásárolják fel és építkeznek itt a máshol, jobbára városokban (főleg Budapesten) élők. Most az a szándéka az ön- kormányzatnak, hogy második lépcsőben egy újabb üdülőterületet jelöljünk ki. Úgy érzékeljük, van jövője az idegen- forgalom patronálásának. Az elmúlt 6-7 év során mintegy 120 parasztházat vásároltak meg hétvégi háznak, mindez könnyen az enyészeté lett volna. * A közbiztonság az országos átlagnál itt jobb, olyan mértékű betörés és rablás nincs, mint általában a megyében, de azért már itt is érezhetően növekszik a bűncselekmények száma. * A munkanélküliség viszont nagy, és a termelőszövetkezet privatizálása is előreláthatólag tovább fogja növelni. Év végére egy húszszázalékos munkanélküliségi ráta várható. * A téesz úgy alakul át, hogy szétválik, bizonyos körök kiválnak. Ez hozza magával, hogy mindenki a számára elfogadható számú és szakértelmű embert akarja. Több csapat van, válogatnak, lesz egy optimális létszám, és többen munka nélkül fognak maradni. n * A községben jelenleg 30 vonalas „dugdosós” telefonhálózat van, ez a gond hamarosan megoldódik. Huszonkét település alapította a Körös-Com Társaságot, amely az egyik legmodernebb telefonhálózatot építené ki ebben a községben is. Egyik fékje a dolognak, hogy még nincs távközlési törvény. * Készül a gázprogram tanulmányterve, novemberre készül el. Tiszaroffon ültünk össze, ide hívtuk a környékbeli hasonló helyzetben lévő községeket, hogy összehangoljuk a munkát. * A községben a tökmagter- mesztés egy holdról harmincnegyven ezer forint nettó árbevételt szokott biztosítani. Az idén ebből nem lesz semmi, mert az aszály miatt a tök ki sem kelt. * Az önkormányzati választások után kezdeti személyeskedések voltak a jellemzők. Ma már elmondható, hogy a személyeskedések elültek, és a képviselő- testületben egyre eredményesebb a munka. Szúnyogirtás? Harangoztak a kultúrának gős-romantikus könyvek egyáltalán nem fogynak, állítása szerint ilyen a vidék. Néha vásárolnak (főleg 15 éves korúak) „játékos-kockázatos” regényt, vagyis (hajói értem) kalandregényeket, krimiket. Reggel héttől délután háromig szokott „árulni” a fiatal apuka, a volt építőmunkás, utána nem érdemes. Van nap, amikor egy rágót sem ad el, máskor meg bejön akár ötezer forint, amiből tíz százalék az övé. Ez nem egy nagy kereset - állapítja meg bölcsen -, éppen csak azért van, hogy ne üljön otthon az ember. Napidíjat fizet a helyért, mivel könyvet árul, a polgármesteri hivatal engedett a díjból, így csak ötven forintot penget le egy napra. Oh, mily nagylelkűség!... Mintha tiszteletünkre gyűlt volna fel a temető. Talán gondolták, ha már jöttünk, legyen valamilyen esemény. A polgármesteri hivatal udvaráról robogott elő tülkölve-szirénázva a tűzoltó kiskocsi, de ötven méterrel arrébb meg is állt az élelmiszerüzlet előtt. Csak nem vizet tankolni? - ötlött fel bennünk, de választ nem tudok rá most sem, mert mi hamarabb értünk a sűrűn füstölgő temetőbe, mint ők (ha egyáltalán odaértek). A temetőben égett az avar, a szemét, víz hiányában lapátcsapkodással kísérletezett nem sok sikerrel a néhány, a közeli földekről érkezett önkéntes. Ilyen szúnyoginvázió évtizedek óta nem volt Tiszaroffon, mint az idén - hallottuk vagy félórája. Panaszt tettek a helybéli lakosok az önkormányzatnál, hogy mit csinálnak, mert eszik meg a szúnyogok az embereket. Ám az irtásuk nagyon sokba kerül, egyetlen permetezés vagy százezer forintba. Ahhoz, hogy eredményes legyen a védekezés, négyszer-nyolcszor ismételni kellene. A hivatalnak egyetlen akcióra van pénze, minden további annak a függvénye, mennyi pénz gyűlik össze a lakosságtól, ugyanis a testület adakozásra szólította fel az embereket. A községben nagyon szkeptikus véleményeket hallottunk a felhívás eredményességéről. Talán kitalálták, hogy a füst lehet olyan hatásos, mint a vegyszer. A temetői gyújtogató(k) kilétéről semmit nem tudtak az éppen oltogatást mímelők. De olyan hamiskásan mosolyogtak, mintha tudnának valamit... Lelassulta» ! i |ij i é: % r,i kednek, nyomják, tolják egymást. Itt mindenki beszélget, ráér. Ha az ember végigmegy a falun, ötvenen megkérdezik, hogy hogy van. Pesten, a panelházban, ahol laktunk, azt sem tudtam, ki a szomszédom. Az oldalt írta: Molnár H. Lajos Fotó: Tarpai Zoltán voltam. Volt egy saját üzletem a Flórián üzletközpontban, egy finomacéláru-üzlet. A férjem nagybátyja élt itt, Tiszaroffon, a férjem sokszor nyaralt itt gyerekkorában. A lányom karatézott, az edzőjének itt van nyaralója, egyszer lejöttünk, és aznap vettem egy telket. Ez ’86 áprilisában volt, augusztusban leköltöztünk, felszámoltuk a pesti lakást, üzletet, mindent, és megvettük ezt. Ez egy romépület volt, 250 ezerért megvettük, és elkezdtük rendbe hozni. És ez lett belőle. Ez egy 130 négyzetméteres épület, van egy ételbár, egy játékterem, raktárhelyiség, van ez a presszó, van a terasz, a tekepálya ...- Hány alkalmazottal dolgozik? Gondolom, van egy szakács ...- Igen, az én vagyok. Van egy segítségem . . . Megszerettem ezt a községet, nagyon hamar befogadtak az emberek, ez nagyon jóleső érzés volt. Nem kívánkozom el. Egy kicsit furcsa volt az elején, itt nagyon le van lassulva az élet Pesthez képest. De már megszoktam. Furcsa volt, mert hozzá voltam szokva a fővárosi rohanáshoz, hogy mindenhol tüleMondták, a művelődési életben itt teljes a pangás. (Hol nem az?) Se kórus, se népi együttes, se színjátszás, semmi. De még rendezvény sincs. Ha pedig van ... Láttam egy plakátot, miszerint nemrég itt járt Harangozó Teri és Lehr Ferenc „vendégszereplésben”. Összesen hat néző volt. A „koncertet” így is megtartották, mert a fellépés ki volt fizetve, azaz elvitt húszezer forintot. De állítólag hívhatnának ide „jobb nevű” haknizó művészt is, arra se mennének. Esetleg az EDDA-ra, de azokat meg nem lehet megfizetni. Nincs már olyan - panaszolták -, amilyen volt, hogy rá lehet beszélni a téesz valamelyik részlegvezetőjére, hogy adjon el ötven jegyet. Most meg magától nem megy. Ilyen „antikulturális” légkörben szinte csodálatra méltó, hogy valaki könyvárusítással próbálkozik a községközpontban. Ez a vállalkozó kedvű utcai könyvárus, Szerencsi István elmondta, hogy még csak két hónapja csinálja, azelőtt Pesten lakott, ott is dolgozott a feleségével együtt, de haza kellett jönniük, mert kisfiúk született, és az albérletben nem engedték tovább lakni. Hogy mit tud eladni? A rágógumin kívül nem sok mindent. Érdekes mód, a szerelmes, érzelA füllesztő melegben szinte felfrissített egy eszpresszó-ételbár neve: Oázis. Be is léptem, és egy kávé iszogatása közben elbeszélgettem a tulajdonossal, Pállné Kovács Erzsébettel.- Hogy megy az üzlet?- Őszintén? ... Hát a régihez viszonyítva nagyon rosszul, de még mindig nem panaszkodom. Van, amikor nagyobb a forgalom, máskor kisebb. Azt rögtön észrevesszük, amikor a munkanélküli-segélyt kiosztják, akkor egy kicsit megindul. Olyan nagy probléma még most sincs. Inkább az italfogyasztás hoz többet a kasszába, ez egyértelmű. Az étel inkább a hétvégeken megy, amikor jönnek a nyaralók meg rengeteg az átutazó. A Tisza partján van ez az üdülőövezet, ott nagyon sokan építkeznek, azok rendszeresen ide járnak enni. Az ételeknél megpróbálunk a helybéli árak alatt maradni.- Hogy sikerül?- Nehezen. Ez az adórendszer senkinek nem jó, csak az államnak. Azt viszont nem érdekli, hogy a maszeknak jó vagy sem. Én nem most kezdtem a maszekoskodást, mert mielőtt leköltöztünk Pestről, előtte is maszek