Új Néplap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-18 / 143. szám

I 1992. JÚNIUS IS. Kunsági Extra—Túrkeve 9 „Erről beszélt a Thürmer” Reggel fél kilenc tájt nem talá­lok a városközpontban egy helyet, ahol megihatnék egy kávét, még minden vendéglátóegység zárva. Egy járókelő útba igazít, a templo­mon túl van egy presszó ... Valóban van, nyitva is, csak ép­pen kávét nem látok, mindenki pálinkázik. Vagy tucatnyi mun­karuhás férfi iddogál, míg „szo­katlan kérésem” teljesül (míg főzik a kávém), megkérdem egyiküktől, hogy netán egy kö­zeli építkezésen dolgoznak, csak előbb bejöttek „doppingolni”? Dehogy, kérem, kapom a vá­laszt, ez a sok munkaruhás mind munkanélküli. Hát ez nem újság, kérdem, volt-e valami érdekes errefelé a napokban. Volt, mond­ja az illető, itt járt a Thürmer Gyula. Nocsak, maga is ott volt? - faggatom tovább. Nem, legyint az alkalmi beszélgetőtárs, de ott a sarokban iszik a főszervező, Somogyi Lajos, őt kérdezze. Én a kávémmal, Somogyi La­jos druszám egy pohárka szív erősítővel leülünk egy asztalhoz elcsevegni az eseményről.- Igen, én voltam a főszervező is, a rendező is - kezd bele az idős férfi -, mi, az MSZMP túrkevei szervezete hívtuk meg Thürmer Gyulát harmadszorra is. Nyo­mattunk szórólapokat és plaká­tokat, és legnagyobb meglepeté­sünkre, ezúttal egyet sem téptek le a kiragasztott plakátokból; se rá nem ragasztottak, nem bántot­tak egyet sem. Igaz, este mindig összeszedtem, és reggel újból ki­függesztettem.- Aztán sok résztvevő volt?- Bizony sok. Rengetegen jöt­tek vidékről is, még a Jászságból is sokan érdemesnek tartották, hogy ideutazzanak. Mi itt olyan száztíz körüli taglétszámmal va­gyunk, de úgy becsültük, jóval ezer fölött volt a résztvevők szá­ma. Jó hangulat volt, és érdekelte az embereket, amit ő beszélt. Mert arról beszélt, ami a parasz­tot érdekli. Itt az önkormányzat is más, nem üldöznek senkit. Voltak kisgazdák is a mi gyűlé­sünkön, eljöttek más pártoktól is. Az a helyzet, ha meghívnak, mi is elmegyünk, ennyivel megtisz­teljük, meg kell ismerni, mi a másik gondolata és elképzelése. És ha ez így menne fenn is, akkor nem lenne ez a cirkusz meg ez az elidegenítés a kormánytól, mert lassan mindenki ellene beszél már. Ha egy kicsit ők egymás közt tud­nák a soraikat rendezni...- Azt mondta, Thürmer olyas­mikről beszélt, ami érdekli a pa­rasztembert. Nem részletezné ezt egy kicsit? Vagyis, miket mon­dott konkrétan?- Beszélt a munkanélküliség­ről, s erről azt mondta, kizárólag a privatizáció az oka mindennek, mert az új tulajdonos első dolga, hogy létszámot csökkent, felszá­molja azokat az üzemrészeket, amelyek nem gazdaságosak.- És az baj, ha nem működtet­nek veszteséges egységeket?- Hát Thürmer szerint, és eb­ben igaza van, nem az lenne az elsődleges cél, hogy felszámol­ják, hanem hogy tegyék gazdasá­gossá, s tartsák meg a létszámot. Mert hova vezetett a DIMAG- nál is a privatizálás? Mindjárt el­bocsátanak hatezer dolgozót... Beszélt az Ikarusról és a Video­tonról is, ott is ugyanez történt. Azt is felvetette, hogy helyes-e ez a statisztikai tájékoztatás a munkanélküliekről, hisz tudjuk, hogy jóval többen vannak a be­vallottnál. Az sem igazságos, hogy a nyugdíjasokhoz számol­ják a munkanélkülieket, és az or­vosi leszázalékol ás is ma már olyan könnyen megy. nem is bánják, csak menjen ... A sok korengedményes nyugdíjas is azért van, mert nem tudtak mun­kát adni nekik. Ezt be kellene ismemi.- Arról beszélt-e, hogy mit le­hetne tenni a munkanélküliség ellen?- Nem. Azonkívül, hogy kor­szerűvé kell tenni az üzemeket és a mezőgazdaságot, nem pedig szétverni. És a keleti piacot sem kellett volna szétverni...- Nem akarok vitatkozni, de azt a piacot nem mi vertük szét, szét­esett az magától.- Na jó, ezzel is tisztában va­gyunk, hogy nem egyértelmű volt, de azért hadd mondjam már meg, hogy a mi kormányunk kezdeményezte, hogy addig nincs szállítás, míg az adósságot ki nem fizetik. Hát ők akkor nem tudtak fizetni, annak meg kellett teremteni az alapját, egy bizo­nyos átállás volt náluk is ...- Még miről beszélt Thürmer úr? Vagy elvtárs? . . .- Mindegy, minek nevezzük. Beszélt az értelmiség helyzeté­ről, melyet az érintettek sokkal kilátástalanabbnak tartanak, fő­leg, ha az egyházi iskolák jobban elszaporodnak, mert sok pedagó­gus válik feleslegessé. Az új ér­telmiség kialakítása megint problematikus, mert a felsőokta­tás reformálásával meg a tandíj­jal csak a mostani elitnek a gye­rekei kerülnek be... Az agrárér­telmiség szintén a padlón van, mert a kisgazda nem tart agronó- must. A mi téeszünk azért volt előnyben, mert százon felül volt a felső- és középfokú végzettsé­gű agrárértelmiségi. Nem azzal verték szét a téeszt, hogy ki­mondták a feloszlatását, hanem ellehetetlenítették. Erről beszélt a Thürmer ...- A párt jövőbeni esélyeiről miket mondott?- Hát azt, ami valamennyiünk véleménye. Mert az a tömeg, ami annak idején az MDF-re szava­zott, nagyon meggyérült ám itt is. Sőt, van egy szomszédom, aki az MDF főkorifeusa volt itten, lakitelki gyerek ő is, teljesen há­tat fordított. Azt mondja, mi nem ezt akartuk, mi nem ilyet ígér­tünk, nekünk nem ilyet mondtak ... A Thürmer is azt mondta, a következő választásokon biztos, hogy parlamenti párt leszünk, még a nyolc százalékot is el fog­juk érni, az biztos. És akkor lét­rejön a baloldali egység ... Ha Thürmer nem vét és kevesebbet nyilatkozik mellé, jövőre szán- dékszunk megint meghívni.- Ön szerint Thürmer vétett is? Ugyan mit?- A legsúlyosabb volt ez a bú­zaügy, hogy a szovjeteknek árul­ta a búzát. Hát tulajdonképpen nem csinálta, csak felvetette. És Gorbacsovval csak telefonon tár­gyalt. Az is hiba volt, amikor kijelentette, hogy lemond. Hát nem szabad az ilyesmit elhirte- lenkedni...- És az nem volt hiba, ahogy a szovjet puccskísérletkor viselke­dett?- Na, ez volt a másik nagy hi­bája, hogy pontosan azok mellé állt, akik éppen a peresztrojkát akarták megbuktatni. Hát ennyit a Thürmer-látogatás- ról és annak fogadtatásáról... * A továbbiakban Somogyi La­jos Túrkeve jelenéről és jövőjé­ről értekezett, vázolta a jelenlegi helyzet fonákságait, ecsetelte el­képzeléseit a „felemelkedés” le­hetőségeiről. Erről most nem ír­nék, mert várok. Várom a polgár- mesteri hivatalban dolgozó Má- tis Barnabásnak, az MDF túrke­vei szervezete vezetőjének vála­szát. Ugyanis szerettem volna összevetni e két fél nézetét az említett kérdésben. Ottjártamkor viszont Mátis úr nem volt hajlan­dó nyilatkozni, azt mondta, nincs felkészülve. Leírta hát a kérdése­imet, megegyeztünk, napokon belül postázza „megfontolt” vá­laszait. Egy hét elteltével sem kaptuk meg ... Ennyire bonyolult a kérdés? Vagy a helyzet az? Még várunk .. Emlékezés a plébános-meteorológusra A polgármesteri hivatalban járva láttuk, hogy valami készü­lődés van, terítgetik az asztalo­kat, rendezgetik a virágcsokro­kat. Kiderült, hogy épp aznap rendeznek tudományos emlék­ülést Túrkevén Hegyfoky Kabos születésének 145. évfordulójára a Magyar Meteorológiai Társa­ság Debreceni Csoportja, Túrke­ve város önkormányzata és a KLTE Meteorológiai Tanszéké­nek szervezésében. Bácskai Bertalan, a hivatal közművelődésügyi főelőadója érdeklődésünkre elmondta, hogy Hegyfoky Kabos 28 évig volt a város római katolikus plébánosa, 1891-től kezdődően. Itt kezdett foglalkozni a meteorológiával, ami Európában is akkor még gyerekcipőben járt, Magyaror­szágon pedig egyáltalán nem lé­tezett. Tudományosnak minősít­hető meteorológiai megfigyelés, kutatás, tanulmányírás. Minden­nek Hegyfoky Kabos volt ha­zánkban az egyik jeles úttörője.- Ma Túrkevén tíz órától tudo­mányos előadások lesznek - mondta Bácskai Bertalan -, majd fölszenteljük a római katolikus templom kertjében lévő új sírt. Ugyanis a régiből egy hete exhu­máltuk, és tisztesebb helyre te­mettük el újra. Egy Túrkevén élő szobrász, Talamasz Lajos egy nagyon szép bronz-márvány em­léktáblát csinált a Hegyfoky Ka- bosról elnevezett utca sarkán, ezt fogjuk majd tizenkét órakor fel­avatni.- Elég furcsa - vetem közbe -, hogy egy katolikus pap meteoro­lógiával foglalkozzon.- Igen - helyesen a főelőadó -, bizonyára rossz pap is volt, mert azelőtt a kunszentmártoni plébá­niáról jött el, amelyik egy nagy egyházközösség volt, itt meg na­gyon kevés katolikus van. így maradhatott több ideje, hogy ez­zel foglalkozzon. De a lényeg, hogy eredményesen foglalko­zott, könyveket írt, a Ferenc Jó­zsef Rend Lovagja lett, ami egy jelentős tudományos kitüntetés volt abban az időben. Már a „szívbajos” is lop? A város közbiztonságáról Ka- sanyi András rendőr alhadnagy, a helyi rendőrőrs parancsnoka számolt be:- Az utóbbi időben a bűncse­lekmények számát tekintve lé­nyeges változás nincs, inkább a minőségében van. Megnőtt a va­gyon elleni bűncselekmény ará­nya. Az erőszakos, garázda jelle­gű bűncselekményeket sikerült visszaszorítani. Tehát, a betörés és a lopás gyakoribb, Túrkevén főleg a kerékpárlopás. Ez na­gyon elszaporodott. Például, két nap leforgása alatt az összes BMX kerékpárt ellopták az isko­lából. A tetteseket három nap alatt sikerült felderíteni, és ezek a kerékpárok mind meg is kerül­tek. Az érdekes az, hogy egy anya a kiskorú gyermekével csi­nálta ezt a lopássorozatot . . . Sajnos, a betörések is elszapo­rodtak ebben az időszakban, kü­lönböző vendéglátó-ipari és ke­reskedelmi egységeket törtek fel. És a tetteseket még nem sikerült megfogni. Árut nem is vittek el jóformán, csak a készpénzre utaznak, más egyebet nem akar­nak elvinni.- És ahol nem találnak pénzt?- Ott kisebb-nagyobb rongálá­sokat végeznek. A legutóbbi ko­molyabb betörés az autójavító melletti kereskedelmi kft.-ben volt. A közelben portás van, és senki nem észlelte, hogy ott be­törés folyik. Ott nagyon vandál munkát is végeztek, több liter gyümölcslevet kilocsolgattak a helyiségben ... A hét végén si­került villanymotor-tolvajokat elfogni. Egy másik helyen egy maszek háznál keverőgépről sze­reltek le egy villanymotort, vala­mint a volt lőtérről loptak el egy vízszivattyút villanymotorral együtt. Áram alatt volt a beren­dezés, meg is ütötte a tettest, így az elfogás után a mezőtúri kór­házba kellett szállítani. Ez vasár­napról hétfőre virradó éjjel tör­tént, a kihívott orvos mondta, hogy a fiatalembert az „átélt iz­galmak” és az áramütés miatt kórházba kell vinni... Az oldalt írta: Molnár H. Lajos Fotó: Tarpai Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents