Új Néplap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-01 / 128. szám
1992. JÚNIUS 1. Az Uj Néplap Tiszafüreden 13 Csak 100 méterre az új piac Pavilonsorok épülnek Tiszafüred lakosságának magasabb színvonalon történő ellátását kívánja szolgálni az Örvé- nyi úton, a művelődési ház elé helyezett pavilonsor, melyben tizenkét üzlet kap majd helyet. Pillanatnyilag még nem ismert az itt épülő üzletek pontos funkciója, az épületek hagyományos falazott szerkezettel, magas tetővel és cserépfedéssel épülhetnek. A külső nyílászárók fából készülnek, méretükkel, kirakatukkal alkalmazkodva az üzletsor jellegéhez, az Örvényi út mellett kilenc parkoló kialakítása válik lehetségessé, míg a művelődési ház előtti belső udvarban, illetve a Vörösmarty utcán napközben hozzávetőlegesen 20 gépkocsi tud majd parkolni. A művelődési ház megközelíthetősége továbbra is biztosított lesz, mind gyalogosan, mind gépkocsival. A belső gyalogosutak mentén pihenésre, rendezvényekre alkalmas kisebb terek helyezkednek majd el. Az üzleteket az Örvényi útról és a belső gyalogosútról egyaránt megközelíthetik majd a leendő vásárlók. A tervekből látszik az építész nyilvánvaló szándéka, az Órvé- nyi úti utcakép olyan építészeti megoldásokkal való kialakítása, melyben tovább él a Tiszafüredre jellemző épületek formavilága. A jelenlegi mü\elíidesi ha/ korín eke A pihenni vágyók paradicsoma a volt Lipcsey-kúriánál? A város vezetése különös gondot fordít az eddig elhanyagolt történelmi nevezetességű épületeinek helyreállítására, így többek között szép terv készült a klasszicista stílusú, volt Lip- csey-kúria eredeti szépségében való felújítására. Az épületek városszerkezeti helyzetéből adódóan kettős feladatot kell majd ellátnia. Kielégíteni az idegen- forgalmi, illetve a helyi rekreációs igényeket, melyeknek mai elhanyagolt állapotában nem tud megfelelni. A terveket nézegetve eljátszom a gondolattal, milyen is lesz a múzeum és a park a világkiállítás idejére. A kert déli oldalánál, a kúria és a főút közötti részen egy reprezentatív előkertbe lép be az ide látogató. A kis ivókút mellett elhelyezett pádhoz gyöngykavicsos út vezet. A kúria épületétől a meglévő betonútig árnyas sétány, pihenőpadok a történeti kert stílusának megfelelően. Az épület előtt kör alakú rózsagro- up, melyhez sétaút vezet. Már a XIX. században is volt itt két kispatak, s egy tavacska állt itt, melyet gyógyforrások tápláltak. A kerti tó mentén lágy vonalvezetésű út kanyarog, a patakon két kis fahíd vezet át. A tó déli oldalán nagy, füves napozórét található, s a játszókért a gyerekek paradicsoma. A szánkózódomb mintegy lezárja, s keretezi a látványt. Az innen induló csúszda, mely kéregőrleményes medencébe torkollik, s a nagy füves játszóterület fajátékokkal. Rönkvár cölöpökkel, köteles játszószerek, hinták, labdajátékok számára alkalmas játszóhely. Ugye káprázatos a látvány? A/. Örvényi úti üzletsor terve Beruházókra vár a szabad strand környéke Kelet-Magyarország egyik gyöngyszemévé vált napjainkra aTisza-tó. Idegenforgalmi, üdülési célú hasznosításával egyre több lehetőség nyílik arra, hogy mind több hazai és külföldi látogató ismerhesse meg e sajátos hangulatú táj és romantika kínálatát. Nem véletlen, hogy a tiszafüredi önkormányzat folytatja a terület fejlesztését, hiszen a lehetőségek még korántsem kihasználtak. Különös rangra emeli ezt a kérdést az 1996-os budapesti világkiállítás fővárosból kisugárzó hatása, melyre az egész ország, így Tiszafüred is számít, és különböző fejlesztési tervekkel készül. Ezek közül mutatunk be néhányat. A Kertészeti Egyetem Táj- és Kertépítészeti Szakának tíz hallgatója Tiszafüred főépítészének felkérésére arra vállalkozott, hogy a Tisza- parti város zöldfelijletei- nek, felmérését, éríékelékiszáradt fa kivágását már meg is kezdték, hogy közkedvelt tereket alakíthassanak ki az itt élő polgárok és az ide látogató üdülő és fürdő vendégek számára. Amint az Ady Endre úton végighaladunk a szabad strand felé, már láthatjuk a leendő főutca pompáját, a készülő kastélyszerű épületeket. Ezzel szemben a holtágparton sokhelyütt meredek, kopár építmények, rozzant kabinsor és bódék találhatók. A jelenlegi földút bizonytalanul kanyarog a töltésen, a pihenni vágyókat nem várják padok. Tennivaló tehát akad bőven. Az eltávolított, kiszáradt fák helyére lassan egészségesek kerülnek, s a rozzant kabinsor helyett a terület jellegének, természetes arculatának megőrzésével színvonalas csónakkikötő létesül, hiszen a legnagyobb forgalom a strandok és a csónakkikötő térségében várható. sét elvégzi, és vázlatterveket készít a területek rendezéséhez. A legtöbb értéktelen, torz növésű. Az infrastruktúra kiépítése mellett nagy hangsúlyt kap a terület jellegének, természetes arculatának megőrzése. Aki itt megállja a helyét... Sokat olvashattunk megye-, országszerte a KGST-piacok létéről, működéséről, ezzel kapcsolatos bűnözésről, problémákról. A legtöbb városban szinte a megszólalásig hasonló módon zajlott le a kialákulási folyamat. Igaz, a vásárcsarnokok benépesültek, jöttek a lengyelek, jugo- szlávok, vietnamiak, székelyföldiek és románok. Az ember szinte örült, hogy végre van igazi piac, nagy a választék és olcsó, sőt alkudni is lehet. Ez aztán a piacgazdaság! Lassan azonban az árusok kezdték elözönleni a vásárcsarnokok körüli parkolót, sőt piacnapokon a főtéren, a járdán árusított franciaágytól már alig lehetett közlekedni. A parkolás is alakítsák, biztosítsák a lakosság jó közérzetét, hangulatát. Úgy találták, egyik fontos lépés, ha visszaadják a városlakók birtokába a vásárcsarnok környékét, a parkolókat, melyben hajdan szép fák zöldelltek, virágok pompáztak. Volt olyan képviselő, aki választói véleményét tolmácsolva arra tett javaslatot, hogy helyezzék a lengyel piacot több nagyvároshoz hasonlóan a város szélére. Akadtak, akik azzal érveltek, hogy a kispénzű, beteges nyugdíjasok gyalog messzire nem tudnak elmenni, arrafelé még busz sem jár. így hát a szenátorok amellett voksoltak, hogy a piac maradjon a központban, s a régitől mindössze 100 méterre lévő Kálvin közben kapjon helyet. Tapasztalatom szerint szombaton délelőtt nagy örömmel vették birtokukba a városlakók az új „zsibongót”, mely esztétikus körülményeket biztosít élelmiszer, zöldség és gyümölcs árusításán kívül, mely a vásárcsarnokban maradt. Ezzel az áthelyezéssel nagy lépést tett a város afelé, hogy hasonló helyzet alakulhasson ki nálunk is, mint a nyugat-európai kisvárosokban, ahol a központban van a templom főépületekkel körülövezve, s a piactér, a vásárcsarnok... patyolattisztán. kólái kudarc éri az így bekerülőket.- Beszéljünk az idei felvételik tapasztalatairól. Milyen a gimnáziumba, illetve a szakközépiskolába felvett helybeli és vidéki tanulók aránya?- A gimnáziumi osztályokba a városi iskolákból jelentkezettek 85,5 százaléka, a vidékiek 84,2 százaléka felel meg. A szakközépiskolánál ugyanez az arány, helybeliek esetében 25 százalék, vidékieknél 51 százalék. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az általános iskolákban érezhető a felügyelet hiánya. A mezőny kettészakadt, vannak nagyszerű teljesítmények, ugyanakkor nagyon elgondolkodtató elemi hiányosságok.- Változott-e az utóbbi években az iskola pedagógiai programja?- Igen. A tehetséggondozás került előtérbe a felzárkóztatás helyett. Célunk az értelmiségévé nevelés, melynek eredményeként egyetemre, főiskolára szeretnénk bejuttatni tanulóinkat. Ezt természetesen a gimnázium klasszikus funkcióját helyezi előtérbe. Nagy hangsúlyt fektetünk az idegen nyelvek oktatására, az informatika bevezetésére. Ez azt jelenti, hogy a leendő elsősök már nem technika tárgyat, hanem számítógépes alapismereteket hallgatnak. Minden felvételi tárgyból fakultációs lehetőséget biztosítunk. Ezek a lehetőségek szükségesek ahhoz, hogy értelmiségivé váljanak.- Az utóbbi évek tanulmányi sikerei, néhány országosan is ismert szaktekintély mellett, több fiatal tehetséges pedagógusra hívta fel a figyelmet. Változott-e a tantestület összetétele?- Jelenleg egy nemzedékváltá- si folyamatnak lehetünk itt tanúi. Vitathatatlan, hogy a fiatalok friss szakmai tudása, ambíciója máris jelentős pedagógiai eredményeket hozott iskolánknak, s ez ötvözve az idősebbek tapasztalatával még gyümölcsözőbb lehet. Sajnos úgy érezzük, a sajtó nem foglalkozik eleget az iskolák tanulmányi eredményeivel, s még kevesebbet olvashatunk a vegyes profilú iskolákéról. így kevesen tudják, hogy ebben a kategóriában hetvenkilenc közül iskolánk a tizenkilencedik helyen áll, megelőzve sok neves városi gimnáziumot. Az sem közismert, hogy ugyanilyen előkelő helyet foglal el az érettségizett és sikeres felvételi vizsgát, illetve nyelvvizsgát tett tanulók száma tekintetében. Mindezek igazolják, hogy akit ide felvesznek, s megállja a helyét, az a felsőfokú intézményekben is boldogul. Az új piac területe - még előkészítés alatt Egy kisváros életében szenzáció, ha egy diákja országos versenyen második helyezést ér el. A helybeli Kossuth Lajos Gimnázium és Szakközépiskola IV. C osztályos tanulója, Müller Zoltán nemrég ezüstéremmel tért haza a Ki miben tudós? földrajz-ökológiai vetélkedő döntőjéről. Ez az eredmény nem egyedüli az iskola életében, hiszen más tantárgyakból is - matematikából, kémiából - versenyben áll. Erről és az idei felvételik tapasztalatairól beszélgettem Nagy Imre igazgatóval.- Miért vezették be a füredi gimnáziumban a felvételi vizsgákat?- Korábban a gimnáziumok egyfajta gyűjtőhelyeivé váltak azoknak a tanulóknak, akiket jobb iskolákba nem vettek fel, s ez negatív tendenciákat eredményezett. Bár akkor is születtek sikerek, de a jó képességű környékbeli gyerekek nem szívesen jöttek gimnáziumunkba. A felvételi bevezetésével lehetővé vált a gimnáziumi tanulmányokra alkalmatlanok kiszűrése. Ezért az iskola strukturális átalakítása - a nyolcosztályos gimnázium és felvételi rendszer bevezetése mellett döntött tantestületünk. A felvételit eddig visszaigazolta az élet. A felvételi vizsgát tett négy első osztály egyetlen tanulója sem bukott, míg a felsőbb osztályokban még mindig jelentős az elégtelen osztályzatot kapott tanulók száma. Ezekben az osztályokban jobb a munkafegyelem, a magatartás, a szorgalom, kevés a hiányzás, mely a tanulmányi eredménnyel szoros korrelációt mutat. Kevesebb isegyre körülményesebbé vált, 100- 200 métert is meg kellett tennie annak, aki biztonságos helyen szerette volna hagyni gépkocsiját. S ha a tiltó-tábla ellenére közelebb próbált merészkedni, attól kellett rettegnie, hogy ott terem a rend őre, és bírságol. A honatyákat már megválasztásuk után is foglalkoztatta a feladat, hogyan is fogjanak a város újraformálásához, mi módon A régi piac zsúfoltsága már akadályozta a közlekedést ül«"1 VIE Az oldalt összeállította: Jobbágy Judit Anna Fotók: Tarpai Zoltán
