Új Néplap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-07 / 107. szám
1992. MÁJUS 7. Kunsági Extra—Túrkeve Százöt éve A lakosság szolgálatában Munka közben a mentősök Negyven éve hozták létre Túrkevén a mentőállomást egy tragikus esemény hatására. Azóta folyamatosan végzik a mentést, a járóképtelen betegek szállítását. Igaz azonban, hogy néhány alkalommal megkérdőjelezték létük jogosultságát. Esetállomássá váltak, két autójuk maradt. Mára ez a szám is csökkent, így egy mentőkocsival oldják meg a szolgáltatást. Az önkormányzat segítségével megkapott jármű azonban egy korszerűnek mondható Toyota, amely Tiszafüredről került át a városba. Számtalan problémával kell szembenézniük a mentőállomás dolgozóinak, de nagy valószínűséggel e hét vasárnapján elfelejtik ezeket a gondokat. Ezen a napon ugyanis - ez évben először - önmagát ünnepli a mentőszolgálat, annak apropóján, hogy Kresz Géza vezetésével 1887. május 10-én kezdte működését az ország első önkéntes mentőszolgálata. Kilenc órától házi ünnepséget rendeznek az állomáson, ahol vendégül látják a város vezetőit. A főtéren 10-től nyilvános bemutatót szerveznek, ahol ingyen vérnyomást, cukorszintet mérnek. Lesz elsősegélynyújtó bemutató, az érdeklődők belülről is megtekinthetik a Toyota mentőautót, és választ kaphatnak arra is, hogyan kell mentőautót hívni. Ahogy Kovács Sándorné gazdasági vezetőtől megtudtuk, az állomás dolgozói családtagjaikkal a Berettyó partjára túráznak kerékpárral a délután folyamán. Az egyetlen vidéki központú párt A közelmúltban tartotta országos értekezletét a Magyarországi Cigánypárt. A szervezet működéséről, céljairól beszélgettünk dr. Gáli Mihály főtitkárral, akinek véleménye szerint a cigány- szervezetek nagy része nem képviseli a 900 ezres cigányság politikai érdekeit. A politikai döntéshozó rendszerben meg kell jelenniük a cigányok képviselőinek. Ezért hozták létre tavaly augusztusban Túrkevén a pártot. Azért választották a vidéket, mert a választópolgárok ott élnek, és konkrét kapcsolatot kívánnak velük fenntartani. Parlamenti párttá akar válni a Magyar- országi Cigánypárt, most a különböző politikai erőkkel tartják a kapcsolatot, tárgyalásokat folytatnak az együttműködés lehetőségéről. Együtt kívánnak működni a kisebbségekkel a politikai jogok megszervezése érdekében. A Dunán inneni terület valamennyi megyéjében működnek csoportjaik. A szervezésben az „emberi energiát” használják, peres dolgok intézésében tudnak segíteni, segélykérelmeket írnak, segélycsomagokat osztanak szét. Fontosnak tartják a közvetlen kapcsolattartást, a túrkevei Horváth Aladár, a párt elnöke nap mint nap a településeket járja az információáramlás megtartása érdekében. A képen látható vadrózsás jelkép is az ő házát díszíti, amely egyben a párt ideiglenes székháza. Újdonságok a hentesmesternél Alkotóház a raktár helyén Talán mérföldkövet jelent a Kevi Kör képzőművészeti csoport életében, hogy megkapta a polgári védelem egykori raktárát a Kossuth úton. Kívülről kissé elhasználtnak tűnik az épület, de odaadó munkával komoly szellemi alkotóműhelyt alakíthatnak ki a csoport tagjai. Ezekről a lehetőségekről beszélgettünk Kovács Istvánnal, a Kevi Kör tagjával, aki „civilben” egyébként a Kossuth Általános Iskola tanára.- Hogyan sikerült szert tenniük az épületre?- A polgári védelem átadta a létesítményt az önkormányzatnak. Ezután az önkormányzat nemes gesztussal a kezelői jogot átadta a Kevi Körnek, s kaptunk még félmillió forintot a felújításra, a műtermek kialakítására, a vízvezeték bekötésére. Gáz egyelőre csak két szobában van, be kell szerelni a többi helyiségbe is. Meg kell oldanunk a világítás problémáját, illetve a vizesedést el kellene hárítanunk. A szakmunkákat természetesen vállalkozóknak adjuk ki, de amit tudunk, saját kezünkkel elvégezzük.- Hány tagja van a csoportnak?- Nyolcán vagyunk, szobrászok, festők, grafikusok, fotósok. Sokkal több ember veszi igénybe majd az alkotóházunkat, hiszen tagjaink is mindig hoznak magukkal érdeklődő, nem alkotó embereket. Az egyik műteremben mindig egy vendéget fogadunk a Fiatal Művészek Stúdiójából.- Milyen tervekkel kezdenek a felújítási munkák után a ,j)elakás hoz” ?- Különböző szakköröket szervezünk a gyerekeknek, jöhetnek festeni, szobrászkodni, kerámiázni, de használhatják a fotólabort vagy a szitaműhelyt. Júniustól alkotótábort hozunk létre, amelyre az Illyés Alapítványból kaptunk 50 ezer forintot. Nagy terveink között szerepel a testvérvárosunkkal, Nagyszalontával való kapcsolatunk kiszélesítése. Az igényekhez igazodva Tej közvetlenül a termelőtől Ismert őstermelő Szabó István. Jelenleg öt fejőstehén legel a gazdaságában. Tejüket maga értékesíti, felesége fel is dolgozza, túrót, tejfölt, joghurtot, sajtot készít belőle. Eddig piacokon értékesítették a készítményeket, ám most nagy fába vágták a fejszéjüket. Megvásároltak egy rogyadozó házat a Kossuth úton, most a napokban fejezik be a felújítást. Ahogy Szabó István mondja, nem volt kis dolog használható állapotba hozni az épületet, volt, hogy egyszerre egy tucat ember is dolgozott rajta. Hogy miért volt rá szüksége? Két héten belül nyitja meg tej- és kenyérárudáját, ahol a nyers tejet és a tejkészítményeket árulják, valamint pékárukból válogathatnak a vásárlók. Nem ment könnyen, rengeteg kerékkötő szabálynak kellett megfelelni, hogy beindulhasson a vállalkozás. Stílusosan szólva nem fenékig tejfel a vállalkozó élete. De már most, aki arra jár, láthatja, hogyan csinosodik, veszi fel rendeltetésének megfelelő formáját az üzlet. A Köjál engedélyét már megkapták, napokon belül megérkezik a többi szakhatóság jóváhagyó nyilatkozata is. A vállalkozó fel kívánja fejleszteni tehénállományát, mert az épület többi réEz a gép hűti és méri majd a házi tejet szében reggelizőtermet szeretne kialakítani a környék lakói, iskolásai számára. A szeptembertől induló kis étteremben lehetőséget kínál majd a tízóraizásra és talán az ebédeltetésre is. Ahogy mondja, az igények határozzák meg szolgáltatásait. Kovács Károly januárban vette bérbe a Táncsics Tsz-től a vágóhidat és a húsüzemet. Az eddig ráfizetéses üzemet néhány hónap alatt nyereségessé tette. Mindennemű bankhitel nélkül vágott neki a fiatal vállalkozó, s neve hamar ismert lett a megyében, különösen pedig a megyeszékhelyen. Ezenkívül természetesen a környékre is eljutnak termékei, sőt mi több, Budapesten és a nyári hónapokban még Veszprémben is megismerkedhetnek az ízletes készítményeivel. Mintegy ötvenféle árut állít elő rendszeresen. Új termékekkel is kísérletezik, így például a pácolt füstölt malaccal, vagy a nagyon gyorsan keresetté vált göngyölt betétes szalonnával. Elve, hogy jóízű és lehetőleg olcsó áruval jelenjen meg a piacon. Közel 10 százalékkal olcsóbban dolgozik, mint a többi szállító. Rendszeresen rendeznek termékbemutatókat húskészítményeiből? Képünkön a mesíer, valamint termékei és azok előállítása látható. - nzs Szeptemberben tornateremmel indulhat a tanév Már a palát szegelik a Petőfi Általános Iskola készülő tornatermének tetőszerkezetére. Azt beszélték azonban a városban, hogy nem mennek egészen rendben a dolgok az építkezésen. Németh István polgármester ekképpen tájékoztatott:- A fővállalkozó-kivitelező 31. Számú Budapesti Építőipari Vállalat csődbe került. Az eljárás eredménytelensége miatt felszámolólistára tették. Több önálló egység, jobbára kft. alakult a vállalatból. Az egyik hajlandó elvégezni a munkálatokat, bár finanszírozási problémáik vannak. Az építkezések kezdetén 5 millióforint előleget adtunk a vállalatnak, amely beleolvadt a „nagy kalapba” .A kft. azt kéri, hogy az önkormányzat ezt az összeget még egyszer hitelezze meg. Az anyavállalat jelzálogjogként vagy értékesítéskor visszafizeti az önkormányzatnak az első ötmilliót. Csak az a kérdés, hogy mikor? Az .értékesítéskor az első 50 milliós tételből kapjuk meg a pént. Az alvállalkozók dolgoznak az építkezésen, őket az önkormányzat fizeti. Úgy tűnik, nem lesz gond a tanévkezdésnél a tornateremmel. Az oldalt összeállította: Bakos Csaba Fotók: Tarpai Zoltán és Nagy Zsolt
