Új Néplap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-26 / 123. szám
1992. MÁJUS 26. Hazai körkép 3 Falusi hírek Jászalsószentgyörgy A hivatalosan 4124 lakost számláló település kimondottan a fejlesztést szem előtt tartva, a tartalékolt és a központi pénzeszközökkel együtt ötvenmillió forintból gazdálkodik. Ennek legnagyobb részét - mintegy 35 millió forintot - egy új óvodának az építése foglal le. A munkálatok már folynak, a 175 személyes létesítményt ez év december 31-ig kell rendeltetésének átadni. & További nyolcmillió forint , fogyást’’ jelent a gázprogramba való bekapcsolódás, amelyet - mint tudvalévő - tizenegy település társulásaként, aJász-Com Rt. tart a kezében. A községből összesen 510-en nyújtották be igényüket. * Plusz tízmilliót emészt fel az ivóvízhálózat rekonstrukciója. Elkészülte után remélhetőleg el lehet majd tekinteni a 24 órás vízkimaradásoktól. # Tervben van kétmillió 200 ezer forintos kezdéssel egy szeméttelep építése, amelyet már az idén szerettek volna elkezdeni, de a kárpótlási törvény, és az azzal kapcsolatos munkák miatt a „rajt” időpontja kissé késik. * Múlt héten szerdán tartotta képviselő-testületi ülését az ön- kormányzat, ahol a vagyongazdálkodásról, vagyonkezelésről esett szó, jelentés hangzott el a község tüzoltó-egyesületének munkájáról, valamint a költség- vetési rendelet módosításáról, a rendszeres szociális segélyek fölülvizsgálatáról. Ezenkívül a testület elfogadta, hogy a Jászapátiban lévő szakmunkásképző intézet számára 25 ezer forintot biztosít, valamint a mozgássérültek tiszaderzsi csoportját szintén támogatásban részesíti. Végül eldöntötték hogy a ,Jás-z- ság egészségvédelméért” alapítvány javára minden lakosnak 50 forinttal kell hozzájárulni, ami összesen 210 ezer forintot tesz ki. * A legnagyobb fejtörést és kérdést az okozza Halla Zoltán polgármester úrnak, hogy ha a korábban életveszélyessé vált óvoda helyeit nem kellett volna sürgősén "belevágni az új építésébe, sok más és szükséges dolgot meg tudtak volna oldani a községben. Például: javítani lehetett volna a burkolt utak százalékos arányát (ez most 40-50 százalék), amelyre különösen nagy a lakossági igény. Persze így sem marad el teljesen az ez irányú fejlesztés, csakhogy a feladatok nagy része lakossági önerőből folyik - a Vásár, a Zöldmező, a Jász, illetve József Attila utcákban. Az aszfaltburkolattal történő borítást hárommillió forint összegben az önkormányzat vállalta magára. t Vállalkozásban működik Tóth János jóvoltából hivatalosan április 1-jétől, gyakorlatban április 20-ától a Művelődési Ház. Ez idáig a tánctanfolyam és a disco indult be, a tervben nyelvtanfolyamok és különböző szakkörök szerepelnek.________ Szomorú vasutasok .1.1, r.1' < - . (Folytatás az 1. oldalról) Előbb három munkás, majd egy „szakszervezetis” véleményéből idézünk. Szabó János:- Nekünk ez fájó meg kellemetlen, mert csak csökkentett munkabért kapunk. Jó, hogy csak három napot dolgozunk, és van négy szabadnap, de ez csak azt kárpótolja, aki tud még mellette dolgozni. Am akinek ez a lehetőség sem adatik meg ... Nekem még annyira nem vészes, mert még nincs családom, nincs asszony . . . Meg hát fél az ember a folytatástól, attól, hogy mi lesz, ha letelik ez az öt hét, mert ezalatt olyan nagy dolgok nem változnak . . . Még emberek is kerülhetnek az utcára, mert ez csak időhúzás ... „Nekünk ez fájó"- Ahogy elnézem, nem nagyon dolgoznak hétfőn sem . ..- Hát nincs az a vad hajtás, mint ami 4-5 évvel ezelőtt volt, akkor még szombat-vasárnap is jönni kellett dolgozni. Ahhoz képest ez most „sétahajózás” ... Meg nincs is nagyon kedvük most dolgozni az embereknek, mert csak az van, hogy mi lesz öt hét után ..., hogy milyen jövőnek dolgozik, amit még nem is lát?- Hétkor kezdtek, most tizenegy. Hány órát dolgozott ma eddig?- Kettőt . . . Reggel. Túlesünk rajta a hűvösben ... Vígh Béla:- Ha nem vagyok indiszkrét, most éppen miért nem dolgozik? - Mert..., most..., most azért nem dolgozunk, mert most jött oda az a kocsi..., és majd most állunk rá a kocsival..., a fékpróbát is megcsinálják, és aztán ... rámegy a kimeneti vágányra ..., és a magasságot bemérik . .., utána állunk rá a kocsival a kimeneti vágányra . . ., és fékpróba, attól függ ...- Már azt hittem, ez a ténfergés a részmunkaidős foglalkoztatással van kapcsolatban. „Odakint s/.allnak a hírek"- Nincs, hát ilyen értelemben nincs kapcsolatban ..., de valóban nem tudják az emberek azt, hogy öt hét letelte után visszaáll-e eredetiben a 40 órás munkahét vagy sem . . . Odakint szállnak a hírek, a kapun kívül, hogy esetleg lesz rosszabb is..., de idebent erről szó sincs. Mészáros Ferenc:- Nincs úri dolguk, hogy egy héten csak három napot dolgoznak, és a világon elsőkként örvendhetnek a szabad csütörtöknek-péntek- nek?- Nekünk ez nem egy úri állapot. Az lenne úri, ha a fizetésből meg tudnánk élni... Ezt a szegényedést valahogy meg kéne állítani, mert ennyi szegény nem volt sohasem. A Horthy-rendszerben mondták, hogy a hárommillió koldus országa, most meg lassan oda jutunk, hogy négy-öt lesz ... Nem vagyok illetékes, de meg kellene oldani. „K/. nem űri állapot” hogy az a sok nyugdíjas, meg a sínylődő kisgyerek azt a napi kevés tejet megigya. Németh Péter, a szakszervezeti tanács tagja:- Ez a reszmunkaidős foglalkoztatás MÁV-szinten nem oldja meg az alapvető problémát. Ez csak látszatintézkedés, teljesen más jellegűekre lenne szükség. Nyilván, a létszámcsökkentés semmiképp nem kerülhető el, mivel az ország gazdasági helyzete olyan, hogy a szállítás növekedésére nem lehet számítani az elkövetkezendő 5-10 évben ... A létszámcsökkentést sokféleképpen lehet csinálni. Mindenekelőtt alkalmazni kellene a korengedményes nyugdíjaztatást, amire igény is van, azonban ez a MÁV-nak további anyagi terheket okozna, de közel sem akkorát, mint foglalkoztatni olyan embereket, akiknek viszont munkát nem tud biztosítani... Aztán meg kellene keresni azt, aki hajlandó megvenni egy ilyen üzemet más tevékenységre. Nyolc ilyen járműjavítója van az országnak, ennyire nincs szükség, ezt korábban is tudtuk. Az elmúlt napokban történtek „kis/.oluáltutottjai \atnunk a MÁV-nak” intézkedések két járműjavító felszámolására, mi nem vagyunk ezek között, úgy néz ki, a szolnoki járműjavítóra a MÁV hosszú távon igényt tart. Ez akkor lenne életképes, ha lenne fizetőképes piaca, jelenleg a MÁV nem fizetőképes.- A munkások érdekeiért mit tehet a szakszervezet?- A legnagyobb probléma az, hogy a szakszervezet vasutas oldalról nem egységes. Míg korábban egyetlen szakszervezet volt a vasútnál, most 14 van, ha jól tudom. Egy olyan társaságnál, amelyik mindenképp egymásra van utalva, ez nem kifejezetten jó dolog, ez a munkáltató kezére játszik. A szolnoki járműjavító olyan helyzetben van, hogy egy önállóan szervezett sztrájk, mint azt mások nemrég tették, semmi eredményt nem hozna. Kiszolgáltatottak vagyunk a MÁV-nak. Most is azt javasoltuk a dolgozóknak, hogy írják alá ezt a munkaszerződés-módosítást. Egyébként, ha nem írja alá, akkor annyi lett volna a különbség, hogy az illetőnek mindennap be kellett volna jönnie és végigülnie a munkaidőt, de úgy is csökiepteg rppnkabért kapott volna .. . - há Fotó: T.Z. ‘Keddi jegyzet _______________________________________________________ A z országot tönkretenni A hír több mint meglepő. íme: „Rongálás miatt tett feljelentést az abádszalóki téesz. Az ismeretlenek a hét közepén a téesz földjén lévő Linear típusú önjáró öntözőbeendezés 74 kerekét kiszúrták, és ezzel több mint 3 millió forint kárt okoztak.” Alighanem egy diktatúrában szabotőrökre, terroristákra, népellenségekre gyanakodtunk volna. Kiszállt volna egy vizsgálóbíróság, s addig csűrik, csavarják a paragrafusokat, míg nem találnak valakit, akit börtönbe lehet juttatni mindezért. Most a tiszafüredi rendőrkapitányság ismeretlen tettesek után kutat. Olyanokat keresnek, akikről feltételezik, hogy nem voltak politikai indítékaik arra, hogy veszélyeztessék az ország kenyerét. Hamindezt így végiggondolom, megkönnyebbülten felsóhajthatok. Ha a bűncselekmény ötlik eszembe - továbbra is sötét gondolatok gyötörnek. Hiszen akik a kukoricatáblában működésképtelenségre kárhoztattak egy öntözőapparátust, nem csak a gazdaságnak okoztak kárt: valamennyien isz- szuk majd a levét annak, ha megsárgulnak a levelek, és a csövek foghíjasak lesznek. Erdei András téeszelnök elmondta, hogy feltehetően két ember esett neki a gumiabroncsoknak, és szabdalta összevissza a kerekeket, javíthatatlan kárt okozva ezzel. Korábban egy gyúj- togatási kísérletet tettek a szövetkezetben, ami szerencsére nem járt sikerrel. A jövőben a gazdaság természetesen jobban odafigyel az őrzésre, de hát az öntözőmű hossza kis híján két kilométer, ami egy háborúban egy frontszakasznak felel meg, így az éjjeliőr még kutyákkal sem képes garantálni a biztonságot. A gumikat javítani nem lehet, újakat kell vásárolni, méghozzá dollárért. Persze nem a szövetkezet tagjainak a zsebéből, hanem valamennyiünkéből! A tiszafüredi rendőrkapitányság szakértői szerint a két férfi kerékpárral érkezett a tett színhelyére, ahol tőrkéssel okozták ezt a sokmilliós kárt. Az indíték? Talán elküldött termelőszövetkezeti tag, nekikeseredett munkanélküli lehetett az illető. Vagy bárki, aki rossz emlékkel gondol az egykori Lenin nevezetű közösgazdaságra. Nem tudom. Országunkat mindig is a baj tartotta össze. Hős korszakként emlegetjük a II. világháború utáni éveket: a legendárium szerint az újjáépítésben talált egymásra a lakosság. Aztán volt ugye az 1970-es árvíz, amikor egyetlen ásóval el lehetett volna árasztani az Alföldet. Nem volt olyan őrült, aki megtette volna, viszont voltak tíz- és százezrek, akik segítettek a károk helyrehozatalában. És most Abádszaló- kon két kerékpáros tőrkéssel... Kíváncsi lennék, kire haragudhatnak az egyelőre ismeretlen elkövetők? Az egész országra? Lehet - ekkor viszont semmi nem áll útjukba, hogy másutt, más hazában próbáljanak szerencsét. A szövetkezetre? Dehát tudniuk illik, hogy a közös gazdaság ma már úgy közös, hogy mind a tízmilliónké. Hiszen az aszályra éppen a tőrkéses meg én, meg te, meg valameny- nyien fizetjük a segélyt, a támogatást. Néhány évvel ezelőtt még a törvény szigorával fenyegettük volna azokat, akik ilyesmire vetemedtek. Most nincs értelme: talán kérni lehetne őket, ugyan már, ne tegyék magukkal - velünk az ilyet, hiszen amit úgy vélnek, csak erőszakkal harcolható ki, az biztos, hogy a demokrácia eszközeivel is elérhető. Aztán persze lehet, hogy olyanok estek neki az életet adó vizet szállító apparátusnak, akiknek minél rosszabb az ország helyzete, számukra annál jobb. Nekik nincs mit üzenni. Palágyi Béla Moldova György: A félelem kapuja Zsóka még egyszer megcsókolta és visszasietett a szobájába. Borsos megigazította az anorákját, keze valamilyen papírköteget tapintott ki a zsebében, benyúlt érte: öt darab összehajtogatott ezerforintost talált. Nem értette, hogy került oda, csak aprópénzt szokott a zsebében tartani, idő kellett, amíg felfogta, hogy Zsóka csúsztatta be. Elvörösödött és meg akart fordulni, hogy visszaadja a pénzt, de a vizitáló slepp már a kórterem felé járt. Folytatta az útját, úgy gondolta: majd egy későbbi alkalommal számol el Zsókával. Az ezreseket a tárcájába tette a takarékkönyv mellé. Néhány nappal később egy leszállított árú amerikai Lewis inget látott meg a kirakatban, félt, hogy elviszik, amíg ő bemegy a postára pénzért, ezért elvett kettőt a külön őrzött öt ezresből. Megfogadta, hogy pótolni fogja, de később megfeledkezett róla. * * * Martint megkeresték az egyik nyugat-európai ország budapesti követségéről és kilátába helyezték, hogy ősztől alkalmaznák sajtófigyelői munkakörben. Martin elfogadta az ajánlatot, de nem mondta fel régi állását, nem akarta megkockáztatni, hogy a közbeeső időt állás nélkül töltse el, biztosra vette, hogy a rendőrség lebuktatná közveszélyes munkakerülésért és rövid úton internálnák. Továbbra is bejárt az antikváriumba. Szakított korábbi óvatosságával, igyekezett kihasználni a munkahely kínálta taktikai előnyöket. A vásárlókat, főleg a forgalmasabb órákban, nehezen lehetett szemmel tartani, ezért Martin mind gyakrabban választotta a boltot különböző konspirativ találkozók helyszínéül. Mintha csak útbaigazítást nyújtana a felvilágosítást kérőknek, bárkivel találkozhatott és beszélgethetett. O fogadta az eladni szándékozó látogatókat is, az üzlethelyiség hátterében álló pultnál minden kockázat nélkül vehette át a vételre felkínált könyvekben elrejtett üzeneteket vagy kéziratokat. Mind több partnerét szoktatta ide, hogy kivonja a rendőrség figyelme alól legfőbb támaszpontját: anyja lakását. Egyik este már lehúzta a rollót az üzlet utcai ajtaján és egyedül rendezgette az eladótérben kint hagyott könyveket, mikor megszólalt a telefon. Martinnak rossz előérzete támadt, attól tartott, hogy volt felesége jelentkezik szokásos gyalázkodó szövegével. Ezek az incidensek napokra elrontották a kedvét, de sohasem engedélyezte magának azt a kibúvót, hogy ne fogadja a hívást.- Halló, Babits antikvárium.- Jó estét. Martin Györgyöt keresem.- Én vagyok.- Itt Borsos Ferenc. Beszélnem kell veled.- Majd hívjál fel a jövő hét közepén.- Nem várhatok addig, most kell találkoznunk.- Most nem érek rá. Nekem is van magánéletem.- Értsd meg, hogy bajban vagyok.- Oldd meg egyedül, nem vagyok óvó néni.- Terád is vonatkozik. Martin nem tudta felmérni: rejlik-e valódi veszély Borsos aggodalma 121
