Új Néplap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-25 / 122. szám

J 1992. MÁJUS 25. Sportextra ÖTYE-tánc, anyósfutás, strandlabdalovaglás Már csak két nap a Challenge Day-ig CD a Kihívás Napja „15 perc sporttal egészségünkért és településünkért” Finiséhez érkezett a május 27-én sorra kerülő Challenge Day nemzet­közi sportnap előkészülete. Az utolsó simítások elvégzése után (avagy előtt) ízelítőt kínálunk vidéki helyszíneink ötlettárából - természetesen a teljes­ség igénye nélkül. Jászkiséren az „időrend” azt mu­tatja, hogy az itteniek nem kimondot­tan azzal a céllal vágnak a rendezvé­nyek kellős közepébe, hogy minden­áron a barcelonai utazás részesei le­gyenek vagy éppen Challenge Day-es fejpántot húzhassanak a fejükre (ami egyébként mutatós). Hiszen már 26- án éjszaka - fél tizenegykor - „jász kísértetjárással” veszi kezdetét a prog­ram, a Petőfi úti iskola udvarán. Akit túlságosan megizzasztanának ezen ese­mények, vízben futással, valamint strandlabdalovaglással(!?) hűtheti le magát. Természetesen a sportpálya kí­nálja a legegyedibb műsorokat - a bi- zonygatás helyett álljanak itt a konkrét tények: anyóskergetés, célba dobás hor­gászbottal, futószáras lovaglás, lassúsá­gi kerékpárosverseny, vonatozás vállfo- gással a Művelődés Házáig. Az egyik legnagyobb mozgósítást minden bi­zonnyal az iskola mondhatja majd el magáról, különösen azok után, hogy sportnapra invitálják a gyerekeket. Tiszabő rajtja kísértetiesen hasonlít Jászkiséréhez, hiszen 0 órakor gyertyás és lepedős „kísértetfutással” dördül el a képzeletbeli rajtpisztoly. Gyülekező a templomnál. Azt se fogja el a csügge- dés, aki a szokatlan terheléstől térdre rogyik, hiszen az éjszakai rovargyűjtés során ebben a testhelyzetben is tovább szaporíthatja községe és saját maga pontjainak számát. A Hold fénye és ih­lete alatt a bátrabbak kutyahergeléssel próbálkozhatnak - meglehet, ez a ver- senyszám nem fog osztatlan sikert arat­ni a lakosok körében. Akit a négylábúak hangzavara nem zavar meg mély álmá­ban, reggel a polgármesteri hivatalnál zenés tornával frissítheti fel izmait. A klubkönyvtárban „ÖTYE-táncra” ke­rül majd sor. Hogy mi is az az „ÖTYE”? íme: Öreg Tyúkok Egyesü­lete . . . Lesz még ezenkívül - többek között - anyósfutás, dagasztóverseny, sok-sok tánc, futás, miegymás. Mivel a község nem rendelkezik sportpályával, a programok zömének az iskola, az óvo­da és a klubkönyvtár ad otthont. Tiszaburán a pusztataksonyi Szociá­lis Foglalkoztató Intézettel együtt hét helyszínen célozzák meg sportolás­sal az embereket. Itt az általános is­kolában nem „menekülnek meg” a diákok a tanulástól, viszont a szüne­teket ők sem ússzák meg sport nélkül. Az óvodában „tejfutóverseny” kere­tében szurkolhatnak az óvó nénikért és a konyhalányokért a gyerekek, akik ezúttal nem kocsikról kapják meg a fehér nedűt, hanem nevelőik váltóversenyének eredményeként. Nagy várakozás előzi meg a „zuggu- rítás gumigolyókkal” - elnevezésű versenyszámot. Az előzményekhez tartozik, hogy az önkormányzat letil­totta a kocsma melletti tekézést, ugyanis a hétvégékre Pestről leruccanó üdülők a pihenésüket nem tudták valóra váltani... Persze nem kell kétségbees­niük ezúttal sem, hiszen a gurítások nem fa-, hanem gumigolyókkal történnek majd. Ha valaki postára készül, jó, ha tudja, hogy a bélyegkiadás vagy az aján­lott levelek feladása csak abban az eset­ben történik meg, ha az illető ötkilós .súlyzóval különböző gyakorlatokat vé­gez, az előírt követelményeknek megfe­lelően. Zagyvarékason sem vesztegetik az időt, a fiatalok már nulla órakor tábort vernek a Kisszögben, itt kerékpározni és futni fognak majd. Öt órától az egész községet zenekar járja körbe, pattogó ritmusukra bárki tornázhat. A két falu­határt jelző tábla környékén megeshet, hogy ismeretlen „alakok” kiszállítják az utasokat járgányukból, de csupán 15 perces izomlazító mozgásra invitálják őket. Délután a „Kerületek keringője” keretében a hagyományos gyaloglás­ban, futásban és kerékpározásban mérik Össze erejüket a Zagyvarékas különbö­ző részein lakók. Martfűn éjféltől reggel 8 óráig az új iskola tornacsarnokában tréfás vetélke­dőkkel tartják a frontot. A nap során a sporttelepé lesz a főszerep, délután a strand ad otthont játékos vetélkedők­nek, a gyárak munkásai szintén bekap­csolódnak. Május 27-én rendezik a Martfű-Szolnoki MÁV MTE labdarúgó kupamérkőzést, ezenkívül pedig a ren­dezők az érdeklődéstől függően megle­petéseket tartogatnak. Mind a Magyar Rádió, mind a TV 2 szívén viseli a Kihívás Napját. A Petőfi adó a hírektől kezdve a Déli Krónikáig és a sportműsorokig rendszeresen fi­gyelemmel kíséri a pillanatnyi állást, a kettes csatorna szintén teljes vidéki tu­dósítóhálózattal követi a versenyt. A Napzárta előttben Gallov Rezső állam­titkár, az OTSH elnöke olvassa be a hivatalos végeredményt, míg a kupák és a nyeremények átadására május 30-án, a televízió nyilvánossága előtt kerül sor. Keddi számunkban közöljük a részvételi kártya másolatát. Ezt ki­vágva bárki benevezhet a pontot gyűjtők népes táborába. Kocsis Erika Nősök és nőtlenek! Vár a kacsalábon forgó vár Gyerekek, nyugi! - ez vehető ki Zsiga Gyula mozdulataiból, a biztatás Kotormánnak és Hartá- nak szól Akár egy szabályos tudósí­tás formája szerint is kezdhet­nénk, valahogy így: Nősök - Nőtlenek 13-12 (8-7). Füzes­gyarmat, 8 néző, v.: Horváth J. stb... Fentiekből talán nem min­denki számára világos, hogy az Olajbányász kézilabdázói­nak labdarúgó-mérkőzésén született ez a vízilabda-ered­mény. A folytatásban min­denképpen meg kellene emlí­teni Móré tévedhetetlen át­adásait, Harta visszahúzós cseleit, Klemán abszolút gól­veszélyes centerjátékát, Zsiga tanár úr mérnökien pontos passzait, Rigó elegáns söprö- getését, Berényi bulldogtípusú emberfo­gását, Balogh elnök gyöngyöző homlokát, no és a szigorú, de igazságtalanul kemény Köteles bekkelését. Aki ráadásul azt sem restellte, hogy fejmagasságból látványos ollózással bombázza a léc alá a nőtlenek győztes gólját. Összefoglalásként azzal le­hetne zárni: a fiatalok sokmozgásos, ag­resszív játéka nem ízlett a kissé körülmé­nyes, ám tehnikailag képzettebb csapat be­nyomását keltő nősök együttesének, ame­lyen a tudósító alkalomszerű beugrása sem sokat segített, sőt... Az impozáns Gara Szálló büféjében szó szerint tovább folytak az események, né­hány üveg üdítő (sör) mellett az ellenfelek értékelték saját teljesítményeiket, hogy az­tán újra egyforma szerelésbe visszaöltözve és komolyra fordítva a szót, a teljes vezér­karjelenlétében megtárgyalják az NB I-es kézilabdacsapat közel egyéves munkáját. A szárazabb műfajt kedvelőknek: az Olaj­bányász a 10. helyen végzett, a tavaszi szezonban 8 győzelmet aratott, két döntet­lent játszott, és négy vereséget szenvedett, 29§-272-es gólkülönbséggel 18 pontot szerzett. Vozár mint házi gólkirály 140 találattal (22 hetesből) vezet, őt Kotormán 97 (10) és Harta követi 77 (4) góllal, a csapatteljesítmény 65 százalékos. Természetesen az egész évi szereplés­hez az őszi idény is hozzátartozik. Mi több, a történelmi hűség kedvéért a tavalyi gö­döllői osztályozót is meg kell említeni, amelyen végül is sikerült megkapaszkodni a legjobbak között, ám a folytatásban már mások játszották a szerepeket. Elsősorban a fiatalok, mondhatni „zöldfülű”, rutinta- lan kisdiákok, akik az első nekibuzdulás után bekaptak néhány szekundát, és azok­tól a félévi bizonyítvány elég változatos képet mutatott a tavaszi folytatás előtt. Ám bizalomban és a munkába vetett hitben soha nem volt hiány, a szemmel láthatóan zavaros szüret utáni őszi must a tavaszra tüzes borrá érett. A Tiszaligetből egyetlen csapat sem távozott ponttal vagy pontok­kal, és ami ez idáig nem volt szokás: ide­genben is csipegetett két pontot az újsüte­tű, a sikerektől egyre magabiztosabb és morálisan egybeforró társulat. És ami nagyon lényeges. A vezetés min­den döntését a szakmai munka figyelem- bevételével, annak érdekében hozta. (Nem jellemző!) Az átigazolásoknál meszeme- nően az edző véleménye volt az irányadó, hiszen több játékos már korábban együtt dolgozott Zsiga Gyulával. A télen macska­ügyességgel „ráugrottak” a Hargita KC- re, és jól tették, mert Klemán, Móré és Grundmann ismét azt igazolta, hogy lehet és kell számítani a fiatalokra. Az egyéni teljesítmények rangsorát az edző osztály- főnöki naplójában Igor Szemenov kapus vezeti, a képzeletbeli ezüstérmet Vozár Ti­bor nyerhetné, míg a tavasszal sziporkázó Kotormán Attila a dobogó harmadik foká­ra állhatna egész éves produkciója alapján. Vége tehát egy küzdelmes, számottevő izgalommal fűszerezett, ám mindenkép­pen erdményesnek mondható bajnoki esz­tendőnek. Megérdemlik a pihenőt, a lazí­tást, játékosok és vezetők egyformán. Szeptember 20-ig, a következő nekifutásig van még idő bőven, lehet edzeni, számolni, igazolni, tornákat szervezni. Tovább kell haladni a megkezdett úton. Van egy meg­szabott irány, megszilárdult az alap, amire bátran lehet építkezni. Csak az nem mind­egy, mit. Ha lehet, egy kacsalábon forgó várat. (néder) Jimy a világbajnokság előtt Az ember leghűségesebb társa a kutya - állítják már évszázadok óta, és hogy ebben van valami igazság, azt nagyon sok törté­net bizonyítja. Talán nem véletlen, hogy ez a véleménye Baráth Lászlónak, a jász­berényi Védelem Kft. ügyvezető igazgató­jának is, aki Jimy nevű német juhászku­tyájával nem kisebb feladatra készül, mint a Linzben megrendezésre kerülő munka­kutya-világbajnokságra.- Gyermekkorom óta szeretem az állato­kat - kezdte beszélgetésünket Baráth Lász­ló. - Kis túlzással azt is mondhatom, hogy azért építettünk családi házat, hogy az ál­latok a közelünkben lehessenek. Jimyn kí­vül még van egy másik kutyánk és egy sziámi macskánk is. Ismerőseink gyakran megjegyzik, mikor a Mátrába megyünk egy kis kikapcsolódásra, hogy „vonul a Baráth család az állatokkal”. Gyermeke­im közül - 15 éves fiú és 13 éves leány -, bármily meglepő, a lányom a nagyobb kutyás. Közös túráink a Zagyva-parton va­lamennyiünk számára kitűnő programot biztosítanak. Kutyabemutatót látván az emberekben önként felvetődik a kérdés: vajon mennyi munka húzódhat egy-egy teljesítmény mögött? Erről Baráth László a következő­ket mondta:- Három-négy éve foglalkozom a kutyá­val, komolyabb munkát másfél éve, a Vé­delem Kft. megalakulása óta végzünk. Ugyanis a kutya munkánk egyik fő segítő­társa. A versenyekre való felkészülésünk nagy komolyságot igényel. Előfordul, hogy este 10 órakor kezdjük el Jimyvel az egy-másfél órás edzést. Rendkívül fontos a rendszeresség, egyetlen napot nem lehet kihagyni. Nagy segítséget kaptam és ka­pok Csibra Istvántól, a munkakutya-ki­képző vezetőjétől. A válogatott kerettel hetente egy napot az ország különböző területein töltünk, ezen túlmenően havon­ta egy kétnapos edzőtáborozásra is össze­jövünk. A válogatott munkáját Szegvári Ferenc, a Magyar Német Juhászkutya Klub vezetője fogja össze. A versenyeken három fázis van. Az első napon két kilo­méteres távon ember által elhelyezett tár­gyakat kell megtalálni a kutyának, törés­pontokkal nehezítve a nyomkövetést. Eb­ben a fázisban Jimy talán a legjobb az országban. A következő a fegyelmező fá­zis - pórázon és anélkül mintegy húszfajta feladatot kell tudnia a kutyának. Az őrző­védő terület talán az, amely a nézők szá­mára a legizgalmasabb, hiszen itt a kutya a „rossz emberrel” szemben bizonyítja tudását. Természetesen a beszélgetés során kö­zépponti téma volt Jimy, akiről gazdája elmondott néhány érdekességet.- Fél éve került hozzánk, nagyon gyor­san beilleszkedett a családba. Kedvenc időtöltése, hogy esténként velünk együtt nézi a tv-híradót. Rendkívül fegyelmezett, de azért vele is előfordul néha különleges eset. Legutóbb Dunakeszin az eredmény- hirdetés során a dobogó harmadik helyén álltunk, amikor az elsőnek adták át a díja­kat. Jimy bizony megorrolt a győztes ku­tyájára - talán azért, mert nem mi kaptuk a győzelemért járó díjakat -, a Himnusz alatt alig tudtuk őket szétválasztani. Befejezésül a vb-ről, az ottani esélyek­ről kérdeztük Baráth Lászlót.- A világon egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg a munkakutyaversenyek iránt. Tavaly Franciaországban mintegy 40 ország - Japántól az USA-ig - vett részt a vb-n. Egyéniben egy hatodik, míg csa­patban a hetedik hely sikerült a magyarok­nak, ami kiemelkedő eredménynek szá­mít. Idén is rendkívül komoly vetélytársa- ink lesznek, már az is nagy siker lenne, ha csapatunk a legjobb tizenöt közé kerülne. Egyéniben pedig természetesen a lehető legjobb eredményt szeretném Jimyvel el­érni. Akkor lennék elégedett, ha mindket­ten a maximumot nyújtanánk. Szántai 11 Tiszafüreden rendezték meg a város vonzáskörzetének öttusa körzeti döntőjét. Az atlétikai pályák kifogásolható állapota hátráltatta a kimagasló eredmények eléré­sét, ezért lelkesedéssel igyekeztek pótolni a résztvevők a mostoha körülményeket. Leányok: 1. Kossuth téri Ál. 1811 ponttal, 2. Széchenyi Ál. 1575, 3. Tiszaszentimre 1383. Egyéni: 1. Harsányi Zsuzsa (Szé­chenyi AI.) 464, 2. Kiss Ánnamária 401, Szarvas Katalin 399 (Kossuth Ál) ponttal. Fiú csapat: 1. Abádszalók 2336, 2. Kiss Pál Ál. 2324,3. Széchenyi Ál. 2099 pont­tal. Egyéni: 1. Bakó Zoltán 603, 2. Rausz János 582 (Abádszalók), 3. Fótos János 548 Tiszaszentimre) ponttal. Május 30-31-én Szarvason rende­zik a serdülő fiú kézilabda középisko­lás országos bajnokság területi döntő­jét. Ugyanebben az időben a lányok Békéscsabán küzdenek meg. A tö­rökszentmiklósi Székács Mezőgaz­dasági SZKI serdülőfiú-csapata ve­retlenül nyerte a megyei döntőt, Kun­szentmártoni 20-16-ra, a Szolnoki Gépipari SZKI-t 20-14-re győzték le. A megyei bajnokságot a Székács DSE nyerte négy ponttal, a csapat tagjai: Récsi, Burján, Péntek, Dri- musz, Meggyes, Szakácsi, Pap, Soós, Babella, Nyeső, Futó, Mrena. Edző: Kovács Béla. A második helyet a Szolnoki Gépipari SZKI, a harmadi­kat Kunszentmárton szerezte meg. Az „Olajozott Agyak” Rejtvényklub segítségével megrendezett országos rejt­vényfejtő versenyre hatvannégy vetélked­ni vágyó érkezett Szolnokra. Mesterfokon tizenhatan indultak, a győzelmet az oros­házi Tóth Sándor hibátlan megfejtésével szerezte meg, őt követte Barta Gyula és Éry Pál (Budapestről). A haladóknál negy­vennyolcán próbálkoztak, végül Takács Zoltán (Budapest) hibátlan teljesítmény­nyel előzte meg a mezőnyt, másodikként a szintén fővárosi Kiss Lajos (egy hibával) „ért célba”, míg a szegedi Erdész István­nak a harmadik hely jutott. Ebben a kate­góriában a szolnoki dr. Lengyel Lajosné a hetedik, Bakos András pedig a tizedik he­lyen végzett. Az értékes díjakat Pálfalvy Zoltán, a Magyar Rejtvényfejtők Egyesü­letének elnöke adta át. A törökszentmiklósi városi sportfelügyelőség négy-négy leány - és fiúcsapat részvételével Hunyadi kézilabdatornát rendezett. Eredmé­nyek: Lányok: Hunyadi ÁI.-Bethlen Ál. 10-6, Tiszapüspöki-Tiszatenyő 9- 5, Hunyadi-Tiszapüspöki 13-9, Ti- szapüspöki-Bethlen 14-14, Bethlen- Tiszatenyő 13-3, Hunyadi-Tiszate- nyő 20-7. 1. Hunyadi, 2. Bethlen, 3. Tiszapüspöki. A győztes csapat test­nevelője Treznyák György. Fiúk: Hu- nyadi-Bethlen 14-9, Tiszapüspöki- Tiszatenyő 10-9, Hunyadi-Tiszapüs­pöki 23-8, Bethlen-Tiszapüspöki 19- 10, Bethlen-Tiszatenyő 12-6, Hunya- di-Tiszatenyő 20-7. 1. Hunyadi, 2. Bethlen, 3. Tiszapüspöki. A győztes csapat testnevelője Kiss Sándor. ..-in-ii NB Il-es ifjúsági és serdülő bajnoki lab­darúgó-mérkőzések. Ifjúságiak: Kazinc- barcika-SZUSE 6-0 (2-0). SZUSE: Fási (Szerencsés)-Buczkó, Zsemberi, Varga, Gál, Kemecsi, Retkes (Szöllősi), Balogh, Kohári (Náhóczki), Méri, Szabady (Csa­tó). Edző: Tari János. Gólszerző: Ballag 3, Tokár 2, Smikó 1. Jó: Szalmási, Mező, ill. Zsemberi. A hazai együttes minden csapat­részben felülmúlta ellenfelét. Serdülők: Kazincbarcika-SZUSE 1-2 (0-2). SZUSE: Gerhát-Tóth, Kocsi, Szabados, Szabó (Zsemberi), Seszták (Szajkó), Nász, Fedor, Bernáth (Raffael), Szakolyi, Erdélyi. Edző: Papp Attila. Gólszerző: Csabai, ill. Bernáth, Szakolyi. Jó: Csabai, ill. Gerhát, Tóth. Gyenge színvonalú mérkőzésen a győzelmet jobban akaró vendégcsapat megérdemelten vitte el a két bajnoki pon­tot.

Next

/
Thumbnails
Contents