Új Néplap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-21 / 119. szám

1992. MÁJUS 21. A tudomány világa 10 Hány faj él a Földön? Ember vagy abortum? A természet világa iránt nem túl sok érdeklődést mutatók bi­zonyára elcsodálkoznak, ha megtudják a címben feltett kér­désre adható választ, vagyis, hogy nem tudjuk. Lám, még ezt sem tudjuk, miközben tőlünk sok fényévnyi távolságban lévő bolygórendszereket keresgélünk milliárdokért, s rajta az élet vala­miféle jelét. Talán ez is serkenti a rendszertan szakembereit, hogy részletesebben is megis­merjük a bennünket közvetlenül körülvevő élővilágot. Kutatók nemzedékei már rég­óta, évről évre újabb és újabb állat- és növényfajok ezreit fede­zik fel, és írják le, de több jel is arra mutat, hogy jó darabig nem érnek a végére. Becslések persze szép számmal születtek, ám - mint látni fogjuk - ezek számta­lan okból esetlegesek, pontatla­nok. De miért van egyáltalán szük­ségünk a fajok számának isme­retére? Például azért, mert az emberiség közismerten káros te­vékenységei révén fajok sokasá­gát sodorja nap mint nap a pusz­tulás szélére, vagy írt ki szinte nyomtalanul. Egy amerikai bio­lógus számításai szerint évente a Föld erdőállományának 0,2-0,3 százaléka tűnik el. Ha feltételez­zük, hogy a fajokban nyilvánva­lóan leggazdagabb trópusi őser­dő szenvedi el a legnagyobb veszteségeket, 2-3000-re tehető az évente kipusztuló fajok szá­ma. Márpedig megvédeni csak azt lehet, amit ismerünk. A másik ok, amiért jó volna többet tudni a fajok számáról, az, hogy a kutatóknak jobban sike­rüljön megismerni a földi élet sokféleségét. Szakemberek megállapítása szerint a földi életről alkotott ismereteinket meglepően, sőt siralmasan kevés faj vizsgálata alapján alkották Hazánkban már egyre keve­sebb gondot okoz a patkány, vi­lágszerte azonban még mindig az ember egyik legveszedelmesebb ellensége. Sok szempontból ha­sonlít az emberre: mindenevő, minden klímához és körülmény­hez képes alkalmazkodni, közö­sek élősködőik és betegségeik. Ezenkívül szapora és agresszív is. Egy patkánypámak elméleti­leg csaknem 11 millió utóda le­hetne évente! Még szerencse, hogy a valóságban csak minden ezredik ivadék éri el az ivarérett kort. Mint minden rágcsáló, a patkány is rengeteget eszik: egy átlagos állat évente megeszik 160 kilogramm kenyérnek meg­felelő gabonát, illetve bármit ha­sonló mennyiségben és értékben. A közvetlen (megevett) érték azonban jóval kisebb, mint a tel­jes kártétel: a tárgyaknak, élel­miszereknek stb. rágcsálása, részleges vagy teljes tönkretétele néha hatalmas összegekre rúg. Találtak már olyan patkányfész­ket (az anyaállat finomra rágott anyagokkal béleli ki az üregét, ahol megfial), mely 3 ezer dollárt „ért’ ’, mert éppen egy ejtőernyő­nek szánt szövetbálából készült. Mennyi patkány lehet a vilá­gon? Mértéktartó becslések sze­rint minden emberre 4-5 patkány juthat: a fejlett országokban 1-2, a fejletlenekben 5-8. A legtöbb patkány Indiában él. Nem csoda, hiszen a filozófiájukat összefog­laló Mahatma Gandhi írta: „Nem szabad a patkányokat, tetveket és bolhákat elpusztítanunk, de a szúnyogokat és a legyeket sem - éppoly joguk van az élethez, mint nekünk. ’ ’ Calcuttában, a vi­lág második legnagyobb kikötő­városában a nyomornegyedek­ben meztelen gyermekek élnek az utcán a nappal is mozgó pat­meg. Valószínűleg nem lennénk ilyen magabiztosak tudo­mányunkat illetően, ha valóban tisztában lennénk az élet elkép­zelhetetlen változatosságával. A természettudósok a XVII. századtól egyre sürgetőbben érezték a fajok rend­szerezésének, leírásának szüksé­gességét. A rendszerezés elve és a ma is használatos kettős latin nyelvű elnevezés a svéd Linné­től ered. Munkájának kezdete óta az utóbbi 230 évben eddig mintegy másfél millió maga- sabbrendű fajt írtak le és nevez­tek el. (Nem tartoznak ide a bak­tériumok és a vírusok, amelyek­nek más a besorolása, és a róluk szerzett ismeretek is elég szűkö­sek.) E fajoknak mintegy 80 szá­zaléka szárazföldi. Tehát nemcsak azt nem tud­juk, mennyi az összes faj száma, de azt sem, pontosan mennyit írtak le eddig: 1, esetleg 1,8 mil­liót? E tudományhoz méltatlan nagyságrendű eltérésnek több oka is van. Némely fajnak ugyanis több neve is van. Előfor­dul, hogy több kutató is leírja ugyanazt a fajt, s egymás mun­kájáról nem tudván, különféle­képpen nevezik el őket. Az sem ritka eset, hogy ugyanazon faj­hoz tartozó, de nagyon eltérő megjelenésű egyedeket rosszul rendszereznek. Mindezek legfő­képpen a hihetetlenül gazdag ro­varvilágban jelentenek gondot. Közülük is a legváltozatosabb a bogarak rendje. Körülbelül min­den negyedik földi faj valami­lyen bogár. A gerincesek viszont csupán 2 százalékát képviselik az ismert fajoknak. Az újonnan felfedezett fajok listáját általá­ban 3 madár- és 15 emlősfaj gya­rapítja évente, ami annak ellené­re, hogy leginkább ezek után fo­lyik a kutatás, csekély mennyi­ség. kányok között. Csak a kikötőben évi 200 ezer tonna élelmiszer pusztul el a patkányok miatt, és ugyanez a helyzet Bombayben is, az országos kártétel megfelel évi 30-40 millió tonna gabonával egyenértékű élelmiszernek. Kevesen tudják, hogy az Euró­pát meghódító Napóleon kétszer is „vereséget szenvedett” a pat­kányoktól: először 1789-ben Egyiptomban, ahol a lovasság szállását ellepő patkányok tönk­retették a felszerelésből mindazt, ami bőrből készült (miután vé­geztek az élelmiszerekkel), és az éhező, harcképtelen seregnek Valamikor a nyolcvanas évek elején az Újkori Keresztények nevet viselő amerikai szekta egy területet vásárolt Montana állam egyik festői völgyében. Vezető­jük, egy hölgy, akit egyszerűen prófétának szólítanak, a világvé­ge közeli eljövetelét jósolta, ami­Az igazi újdonságok és megle­petések valószínűleg a trópusi őserdők lombkoronái közt és a tengerek mélyén várják a kutató­kat. Mindkét közegről igen ke­veset tudunk, minthogy megkö­zelítésük és az ottani munkavég­zés szinte lehetetlen. Az őser­dőkben még napjainkban is évente több ezer új rovarfajt fe­deznek fel, de a tengerbiológu­sok szerint is ezernyi, eddig is­meretlen faj megjelenése várha­tó a mélytengeri üledékek élővi­lágának behatóbb vizsgálata nyomán. A ma ismert növény- és állat­fajok rendszerezésének egyik legnagyobb baja az, hogy jórészt morfológiájuk, azaz egyszerűen fogalmazva külső megjelenésük alapján írták le őket. E leírások is gyakran csak néhány egyed alapján készültek, amelyek eset­leg nem is képviselik az illető faj legjellegzetesebb vonásait. Ilyen morfológiai különbségekre ala­pozva jócskán el is túlozhatjuk a fajok becsült számát. A legbátrabb becslők szerint körülbelül 3-5 millió faj élhet a Földön, beleértve a növényt, ál­latot, embert. Egy londoni múze­umban gyerekeket kérdeztek meg, hogy szerintük hány rovar­faj él a Földön. Szinte kivétel nélkül tíz alatti számot jelöltek meg. Egy másik végletet képvi­sel egy amerikai biológus, aki a panamai őserdőkben végzett ku­tatásai nyomán csupán a meleg égöv ízeltlábú állatfajainak szá­mát 30 millióra tette. Ha ennek csak a tizedrészét fogadjuk el, s figyelembe vesz- szük, hogy Linné óta eltelt 230 év alatt csak másfél milliót sike­rült rendszerbe foglalni, úgy tű­nik, jó darabig lesz még elfog­laltságuk a kutatóknak. Németh Géza vissza kellett vonulnia. A máso­dik vereségben a patkányok csak közvetve vettek részt: a Spanyol- országot megszálló francia hada­kat 1813-ban a rettegett fekete halál, a pestis tizedelte meg. A pestisbaktérium tulajdonképpen a rágcsálókban él. A kórokozó az állat vérében szaporodik el, amely az embert is megfertőzi, mégpedig a pestisbolha közvetí­tésével. A járvány sok patkány esetén gyorsan fellobban az álla­tok között, és az elpusztult álla­tokat otthagyó bolhák viszik át a betegséget az emberre. re alaposan fel kellett készülniük. Ennek jegyében fúrtak néhány éve egy 144 méter mély kutat, amely 56 fokos meleg vízzel látta el őket. Mindebben nem volna semmi különleges vagy jogellenes, ám tudni kell, hogy a szóban forgó Mostanában éles vita dúl az abortusz körül. Ma Magyarorszá­gon a terhességet a 12. hétig sza­kítják meg. De milyen is egy ilyen „abortum”? Embernek tekinthető már? A hossza néhány centiméter, a tömege 4-5 gramm körül van. Erre az időre a magzatnak megvan már minden szerve. A feje ugyan még aránytalanul nagy, de ez a születés után is hosszú ideig így marad. A csontok fejlődése a második hó­naptól folyik, és éppen ez idő tájt a legintenzívebb. Az első csontok még puhák, fokozatosan épül be a kálcium, és válnak egyre kemé­nyebbé. Az agy alsó részétől kiin­dulva pikkelyszerűen növekednek a koponyacsontok, amik lassan már beborítják az agyat. Teljes zá­ródásuk még a megszületéskor sem történik meg. A harmadik hó­napban alakul ki az agyhártya. Az ujjakban csont helyett még porc van. Lassan izmok tapadnak a csontokhoz. A magzat már mozog. Az arca jól felismerhető. Szemei még csukva vannak, de sötét folt­ként már áttűnnek a vékony bő- röcskén. Az arc izmai szintén mo­zognak már. Az ajkak lassan ki­nyílnak és becsukódnak. Mintha csodálkozna, vagy nem értene va­lamit, összeráncolja a homlokát. Az épületeket, szobrokat - földrajzi helyzetüktől függően is - igen sok tényező: a légkör szennyezettsége, eső, szél, fagy, algák, moszatok, baktériumok stb. károsítják. A tudomány és a technika számára elsősorban a szabadban levő épületek, szob­rok és egyéb műemlékek meg­mentése a nehezebb feladat. Legnagyobb veszélyben ter­mészetesen a fémszobrok van­nak, hiszen köztudott, hogy a korrózió legfeljebb a nemesfé­meket kíméli meg, márpedig a köztéri műalkotások nem ilyen anyagokból készülnek. Sokkal inkább a szobrok klasszikus anyagából, bronzból, mely az egyik legrégibb ember megmun­kálta fém (illetve fémötvözet). A bronz fő alkotója a réz, amelyhez a régi hagyományoknak megfe­lelően 5-6 százalék ónt adagol­nak. A fémszobrok megmentésére általában kémiai módszereket al­kalmaznak. A meglévő fémma­got akként óvják meg a teljes pusztulástól, hogy a korróziós okokat megszüntetik. Ha viszont a fém pusztulása már nagyon előrehaladott, nincs más megol­dás, mint hogy a fémet az erre a völgy igen közel esik a világhírű Yellowstone Nemzeti Park egyik fő látványosságához, a Mamut meleg vizes forrásokhoz. Evekig tartó kutatás indult meg, összefüggésben lehet-e a felszín alatt a forráscsoport és a szekta kútja. Ha igen a válasz, fennáll a veszélye, hogy a Mamut-forrá­sok elapadnak. Nos, a vizsgálati eredmények szerint a kétféle víz karbonáttartalma - amelyből a képünkön is látható mésztufate­raszok kialakulnak - közel azo­nos, így a közös eredet nem zár­ható ki. Ezért a hatóságok elren­delték, hogy a szektának a mini­málisra kell korlátoznia a kútból való vízkiemelést. Amúgy is meggyűlt már a ba­juk a környezetvédelemmel. Hétszáz főre méretezett bomba­biztos föld alatti óvóhelyrend­szerükről a közelmúltban jelen­tős mennyiségű tárolt üzem­anyag szivárgott a talajvízbe. Képes elfordítani az egész fejét is jobbra, balra. A füle még nem igazán hasonlít a véglegeshez, de mint apró kür- töcske jól felismerhető, ha hagyják tovább fejlődni, egy hónap múlva olyan lesz, mint egy karfiol, aztán begöngyölögdik a széle is, és el­nyeri végleges formáját. A szív már hosszú ideje ver, a harmadik hónap táján jelennek meg a vörösvértestek, amelyek majd az oxigén szállítását fogják célra kikísérletezett, jól kötő, tar­tós műanyaggal itatják át. Képünkön Marcus Aurelius római császár bronzszobrát és a hozzá tartozó lovat láthatjuk. Az Alkoholt általában akkor adnak a vízhez, ha csökkenteni akarják azt a hőmérsékletet, amelyen a víz megfagy. Ezért is használják fagy­álló folyadékok adalékaként. Izra­eli kutatók most éppen az ellenke­ző felhasználású módját keresik az alkoholnak: hogyan lehetne növel­ni a víz fagyáspontját? Kísérlete­inkben vízcseppeket vékony alko­holréteggel vontak be, és lehűtöt­ték. Azt tapasztalták, hogy az alko­hol elősegítette a jégképződést, pontosabban magának az alkohol­nak a molekulái alkottak hatszög végezni, valamint a fehér vérsej­tek, amelyek képesek felismerni a szervezet saját anyagait. A testide­gen anyagokat, illetve más élőlény anyagait lebontják. Ez az úgyne­vezett immunrendszer. Az életé­hez szükséges tápanyagokat és az oxigént természetesen az anyától kapja a köldökzsinóron keresztül. Körülbelül ennyit tudunk róla elmondani. Döntse el az olvasó, embernek tekinthető-e? 1800 éves, kéttonnás műalkotá­son kilenc évig tartó restaurálási munkát végeztek, mígnem visszaállíthatták régi helyére, a római Capitoliumra. alakú, jégkristályszerű formákat. A módszernek az „esőcsinálás”- ban lehet jelentősége. A felhőkép­ződés elősegítésére jobbára ezüst- jodidot alkalmaznak, s rakétákkal juttatják a levegőbe. Míg azonban az ezüstjodid hatására 88 fok körül indul el a jégképződés, alkoholt alkalmazva ezt már 0 C-fokhoz közeli hőmérsékleten is elérhetik. A szárazsággal küszködő orszá­goknak több esélyük lehet a mes­terséges felhőképződés beindítá­sára. Szénával az algák ellen Egy brit farmer mellbevágóan egyszerű módszert talált a vízben elszapo­rodó algák ellen: a szénát. Mint brit kutatók vizsgálatai időközben megálla­pították, a rotható szénából olyan anyagok szabadulnak fel, amelyek elpusz­títják az algákat. A fékezhetetlen algaburjánzás kiváltó okai ismertek: erős napfény és túltrágyázott víz. Következménye pedig a víz oxigéntartalmának csökkenése és a halpusztulás. Az új módszer nagy előnye, hogy - ellentétben a pesztici- dekkel - más növényeket és állatokat nem károsít. Egy köbméter vízben már tíz gramm széna elegendő az algák szaporodásának megfékezésére. Az oldalt az MTI Press anyagaiból összeállította: Laczi Zoltán A patkány és az ember Kihal-e a Mamut? Alkoholos eső Fémszobrok sorsa Joga van mar az élethez? körülbelül három hónapos magzat az anyaméhben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents