Új Néplap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-21 / 119. szám

2 Hazai körkép 1992. MÁJUS 21. ONTOZOVIZ VAN ELEG . . . (Folytatás az 1. oldalról) sebbet - 54 millimétert - pedig Cibakházán és környékén mér­tük.- Ez valóban kevés. Ha vala­melyik gazdaság öntözni akar, van miből? Kérdezhetném úgy is, hogy milyenek a vízkészlete­ik?- Szerencsére az áprilisi árhul­lámból valamennyi holtágat az üzemi, illetve az ökológiailag szükséges vízszintre föl tudtunk tölteni. így értelemszerűen a Ti­szában és a kiskörei tározóban elegendő víz áll rendelkezésre. Tehát jelenleg és a következő hónapokban a vízigényeket igazgatóságunk ki tudja elégíte­ni. Sőt, szerintem ez egész évben így lesz, mivel a területünkön jelentős mértékben - vagyis 5600 hektárról 2400 hektárra - csökkent a rizsvetések területe. S mivel ennek a növénynek a víz­igénye az átlagosnál sokkal ma­gasabb, így spórolni is tudunk.- Mekkora területet szeretné­nek öntözni a gazdaságok?- A vízjogilag engedélyezett öntözőterület nagysága a mi kör­zetünkben megközelíti a 100 ezer hektárt, s ebből csak 46 ezer 700 hektárra kötöttek szerződést a gazdaságok. Komoly csökke­nés ez, hisz amikor még jól men­tek a dolgok, 80 ezer hektárt ön­töztek a mezőgazdasági üzemek.- Nem lehet ezen csodálkozni, hisz a téeszek katasztrofális anyagi helyzetben vannak, s rá­adásul azt is hallani, hogy ettől az évtől a vízdíjakat fölemelték.- Ez igaz. Idén januárban ugyanis megjelent egy kormány- rendelet, ami előírja, hogy víz­használati díjat is fizetni kell a szolgáltatási díj mellett. Eddig csak az utóbbit kellett állniuk a gazdaságoknak.- Az új díj bevezetése milyen pluszterheket ró az üzemekre?- A vízhasználati díj köbmé­terenként 4 és 40 fillér között változik, attól függően, hogy honnan vételezik a vizet.- Tehát ha jól értem: hogy mennyit kel! fizetni a gazdasá­goknak egy köbméter öntözőví­zért, azt egyrészt egy kormány- rendelet, másrészt pedig az üze­meltetőkkel kötött szerződés ha­tározza meg. S erre önöknek semmiféle befolyásunk sincs.- így van. Az öntözőrendsze­reket kiadtuk vállalkozóknak, s így nem szólhatunk bele, hogy mennyibe kerül egy köbméter víz, s az sem rajtunk múlik, hogy milyen a szolgáltatás színvona­la. Ezt a gazdaságoknak mindig a kiválasztott partnertől kell szá- monkémiük. Mi egy dologban tudunk segíteni: nevezetesen ab­ban, hogy mindig elegendő víz­készlet álljon rendelkezésre a tá­rozókban, a holtágakban.- A jelenlegi helyzet nyugod­tan nevezhető rendkívülinek. S ilyenkor a mezőgazdasági nagy­üzemeknek is rendkívüli intézke­déseket kell tenniük. Ebből adó­dóan előfordulhat, hogy olyan helyeken is öntözni szeretnének, ahol vízjogi engedéllyel nem rendelkeznek. Ilyenkor mi a te­endő?- Ha az adott nagyüzem veze­tői megkeresik itt nálunk a víz­hasznosítási osztályt vagy az il­letékes szakaszmérnökségünket, akkor mi soron kívül engedé­lyezzük az öntözést, és biztosít­juk hozzá a vizet is. Partnerek vagyunk abban is, hogy adott esetekben a belvízcsatornákat is felhasználhassák az üzemek ön­tözővíz szállítására. Ebben az esetben a többletköltségeket per­sze a téeszeknek, állami gazda­ságoknak meg kell téríteniük.- nt ­Önkormányzat és népfőiskola Közös célok (lehetnek): társadalomformálás és nemzetnevelés A magyar honvédelem napja A magyar honvédelem napja előestéjén a Jász-Nagykun-Szol- nok Megyei Hadkiegészítő Pa­rancsnokságon ünnepi állo­mánygyűlésen emlékeztek meg május 21-ről. Budavár vissza­foglalásának napja ettől az évtől a magyar honvédelem ünnepe lett. Az állománygyűlésen a hon­védelmi miniszter és a országos parancsnok körlevelének ismer­tetése után értékelték erre az évre kiadott feladatokat a nemzeti jel­leg erősítésében, illetve a szemé­lyi állomány haza iránt való el­kötelezettségét. Ezek után a megyei önkor­mányzat elsőként adományozott zászlót és engedélyezte a címer­használatot a megyei parancs­nokságnak. A zászlót dr. Bozsó Péter főjegyző adta át Kövesdi Albert alezredesnek, megyei pa­rancsnoknak. Az ünnepségen je­len volt Utassy László alezredes, a honvédelmi bizottság titkára. Képünkön balról jobbra Erdei Kálmán alezredes, megyei pa­rancsnokhelyettes és Kövesdi Albert alezredes megyei pa­rancsnok a zászlóval. Tarpai Minden a Számvevőszékre marad Alig egy éve - tavaly április­ban - alakult meg a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Népfőisko­lái Társaság, s tegnap már egész napos regionális tanácskozást rendezett a szolnoki megyeházán a vendéglátó és Bács-Kiskun me­gye önkormányzati képviselő­testületeinek bevonásával. A rendezvény annak az országos programnak a része volt, amely­nek célja megállapítani, hogy miben segíthetnek az önkor­mányzatok a népfőiskoláknak, és ezek hogyan kapcsolódhatnak az önkormányzatokhoz. Dr. Bozsó Péter, önkormány­zati főjegyző megnyitójában utalt rá: két év múlva lesz 150 éve, hogy Dániában megnyílt az első népfőiskola. Hazánkban az 1948-as betiltást követően csak a ’80-as évek végén - megyénkben 1987-88 telén a nagykörűi falu­szeminárium megrendezésével - szerveződhetett újjá a mozga­lom. Ezért is nagy eredmény, hogy tavaly ősszel megkezdhette működését városunkban a Györffy István Népfőiskolái Alapítvány és a regionális infor­mációs iroda. Sz. Tóth János, a Magyar Népfőiskolái Társaság titkára előadásában népfőiskolák leg­fontosabb partnerének, az önkor­mányzatoknak a helyzetét ele­mezte a megalakulásukat követő két nehéz évben. Bezárkózás és nyitottság, eszköztelenség és ki­szolgáltatottság jellemzi műkö­désüket. A demokrácia kialaku­lásához viszont nagyon fontos, hogy maguk mellé állítsák a mű­velődési öntevékenységet és au­tonóm állampolgári kezdemé­nyezőkészséget felmutató moz­galmakat. Jakob Horn, a Német Népfő­iskolái Szövetség budapesti iro­dájának igazgatója a németorszá­gi népfőiskolák, az állam és az önkormányzatok viszonyáról beszélt. A német népfőiskolák 70 százaléka önkormányzati fenntartásban, míg a fennmaradó 30 százaléka önkormányzati tá­mogatásban működik - tájékoz­tatta többek között a jelenlévő­ket. Délután elsőként Zám Mária szociálpolitikus tartott előadást az önkormányzatok és a népfőis­kolák jövőbeni lehetséges kap­csolatainak elemzésével. Miben segíthetnek a népfőiskolák? így hangzott az összegzés: a helyi politikai kulturáltság megterem­tésében, a közösségi erőforrások felderítésében, az információ- áramlás kiterjesztésében. A tanácskozás hátralévő ré­szében a térség népfőiskolái mu­tatkoztak be: a Csátaljai, a Tisza- alpári, a Kunhegyesi Biogazdál­kodók és a Szolnoki Keresztény Népfőiskola. Cs. J. Elbúcsúzunk a zacskótól? Nem kis meglepetést keltett tegnap a boltokban megjelent do­bozos tej, mely a Jászberényi Tej­üzem produkciója a felírás sze­rint. A keménypapírból készült doboz ügyesen megáll a talpán, egy magyarázó ábra segít a gyen­gébbeknek, miként kell hozzájut­ni az éltető folyadékhoz, egyszó­val az egész dolog úgy ahogy van, végtelenül vonzó. Amint a Hatvanasban elmondták, a ho- mogénezett tej négy napig tartha­tó el garantáltan ebben a burok­ban. Az ára gyanúsan alacsony volt, mindössze 26,50. Termé­szetesen a rutinosabb vevők már éltek a gyanúperrel, és érdeklőd­tek is, mi ennek az oka. Kiderült, hogy amolyan kedvet csináló, be­vezető árról van szó, ami a hétre érvényes. A jövő héttől emelked­ni fog a hasáb alakú tej, reméljük, a bevezető árból nem lesz - kive­zető ár. Bár sokunk számára meg­érne még néhány forintot, ha vég­leg búcsút mondhatnánk a nej­lonamőbáknak.-P­Egy baltacsapás és sok egyéb más Tegnap délután Szolnokon, a Hoksári utcában tragédiát kezdett írni az élet. Szerencsé­re a befejezésre a műfaj drá­mává változott. Az ütés elcsúszott, és a balta foka „csak” vérző sebet okozott a szomszéd fején. Haamozdulat tökéletesre sikeredik ... Az utca végében lakó idős férfi azok közé tartozik, akiket kötekedővé tesz az ital. A kör­nyékbeliek panaszolják, hogy szinte valamennyiüknek volt már ilyen állapotában összetű­zése vele. Egy vadászruhás fia­talember illusztrálva adta elő azt a történetet, amikor bottal támadt rá a mérges utcabeli, de a gyerekeket is riogatja gya­korta, akik szívesen tanyáznak a közeli parkban. Mi tagadás, nehéz lesz az indítékot kibogozni. A tanúk egybehangzóan állítják, hogy az illető betörőt kiabálva emelt baltát a szomszédjára, aki ez­úttal megúszta könnyebb fej­sérüléssel. Az újságíró kérdé­sére pedig, hogy mi történt, ár­tatlanul kérdezett vissza: mi­ért, történt valami? Háromszor is hazudik, aki azt állítja, hogy megütöttem volna a drága, szeretett szomszédomat, aki­vel már több mint másfél évti­zede élünk a legjobb barátság­ban. A rendőrök helyszíneltek, a gépkocsiba bekerült a bűnjel, tanúkat hallgattak meg, egy papír elindul véget nem érő út­jára az igazságszolgáltatás la­birintusában, emberek tucatjai dolgoznak majd azon, hogy ki­bogozzák az ital által összegu­bancolt fonalat, és ami a leg­fontosabb, egy szomszédság alighanem egy életre megmér- geződött. Hát ennyi történt Szolno­kon, a Hoksári utcában, május 20-án, úgy 17 óra tájban.-pb­Dr. Hagelmayer: Túl sok az állami vállalat és a „független” önkormányzat (Folytatás az I. oldalról) ezzel a véleményével a kor­mányfő is egyetért, ám a szüksé­ges intézményi háttér megterem­tése még legalább egy évbe telik. Leginkább az állami tulajdon védelme érdekében nem tud iga­zán hatékonyan fellépni az ASZ - az állami tulajdonban lévő vál­lalatok még mindig óriási száma miatt. De a „túlságosan jól sike­rült” önkormányzati rendszer is csak a gondokat szaporítja: ma hazánkban 3200 önkormányzat teszi dolgát, rendszeres ellenőr­zésükre a Számvevőszéknek nincs ereje. Különben - fűzte hozzá a tényékhez az ASZ elnö­ke -, milyen önkormányzat az, amelyiknek pénzügyi tevékeny­ségét egy állami szerv hivatott ellenőrizni. Jelenleg azonban az ilyesmi elkerülhetetlen, ugyanis az ön- kormányzatok forrásainak mint­egy háromnegyede az állami költségvetésből származik. E pénzek felhasználásának ellen­őrzésére pedig a Számvevőszé­ket törvény kötelezi. Hivatalának és a kormányzati szerveknek a munkáját egyaránt könnyítené - a számvevőszéki el­nök szerint -, ha a megyei önkor­mányzatok - mint ma - nemcsak mellérendelt szerepet játszaná­nak, hanem például szavuk le­hetne a helyi önkormányztoknak az állami költségvetésből pénzt kérő pályázatainak elbírálásá­ban. Ma ugyanis a Belügymi­nisztériumban alapos helyisme­ret nélkül kénytelenek dönteni egy-egy település támogatási ké­relméről. E probléma megoldására so­kan a köztársasági megbízotti hi­vatalok ma csupán törvényességi vizsgálatokra szóló jogosítvá­nyának szélesítését tartanák cél­szerűnek. Ez a megoldás azon­ban - hiszen a KMB-k a „kor­mányzat meghosszabbított kar­jának” számítanak - sértené az önkormányzati elveket. Az iga­zán jó megoldáshoz azt kellene végiggondolni a kormánynak és a parlamentnek (napi politikai érdekektől függetlenül), mi álla­mi feladat, és mit kell az önkor­mányzatoknak maguknak meg­oldaniuk. Kérdésekre válaszolva dr. Hagelmayer István kifejtette, a privatizációs bevételeket nem volna szabad a költségvetés fo­lyó kiadásainak fedezeteként használni az államadósság mér­séklésére. A vállalatok magántulajdon­ba adása ugyanis így mindenkép­pen az állami büdzsé pénzigé­nyeinek rendelődik alá. A válla­lateladásokból származó bevéte­leket - hosszabb távra gondolva - sokkal kifizetődőbb lenne a ké­sőbb majd értékesítendő cégek gazdasági pozícióinak javítására fordítani. A privatizációs törvény híján azonban ilyen követelmények érvényesítésére ma nálunk sem­mi nem kényszerít. V. Sz. J. A koalíció állásfoglalása: „A köztársasági elnök megsértette az alkotmányt” (Folytatás az 1. oldalról) re után. Kijelentette: „A köztár­sasági elnök döntése ügydöntő, végleges és felülbírálhatatlan!” Javasolta a koalíciónak, hogy él­jen törvény adta lehetőségével, s a képviselők egyötöde egetérté- sével tegyen vádemelési javasla­tot az elnök döntése ellen. A po­litikus hangsúlyozta azt is, hogy a kormány súlyosan elvesztette a magyar közvélemény támogatá­sát. Magyarországon nem alkot­mányos válság, hanem burkolt kormányzati válság van. Orbán Viktor, a Fidesz frakcióvezetője bírálta Kónya Imre felszólalását, véleménye szerint a rendelkezés­re álló jogi lehetőségek helyett nem volt szerencsés napirend előtti felszólalással a koalíció vé­leményét közreadni - s a Fidesz nevében kijelentette, hogy a köz­társasági elnöknek alkotmányos joga volt döntéséhez. „A rádió és a televízió elnöke ellen hecckam­pány folyik, s a miniszterelnök jobban tenné, ha saját kormá­nyában, miniszterei között keres­ne - találna! - alkalmatlant mag- bízatásához.” Füzessy Tibor, a KDNP frakcióvezetője szerint a vita nem a napirend előtti felszó­lalásokkal dől el, számos olyan kérdés van, amelyet meg kell vi­tatni. Dénes János (független) új alkotmányt, új választási tör­vényt követelve bejelentette, hogy a köztársaság elnöke elleni törvényes fellépéshez beleegye­zését adja. Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) véleménye az volt, hogy a sajtó, a szólás szabadsága ma rendkívül fontos az állam éle­tében, vagy legalább annyira fon­tos, mint a gazdasági gondok. „A parlamentnek végre el kellene döntenie, kívánja-e a szabad­ságot vagy utálja?” A kirobbant vita alkalom arra, hogy eldönt­sék, a szabadelvű demokrácia út­ján kívánnak-e tovább járni? Bár Szabad György házelnök ezután öt napirendi pontot ter­jesztett elő megvitatásra, csak az elsőről folyt vita. A személyes adatok védelméről és közérdekű információk nyilvánosságáról szóló törvényjavaslat általános vitájában a vezérszónokok mondtak csoportjaik nevében véleményt. Az állampolgárok személyi adatainak és lakcímé­nek nyilvántartását szabályozó törvényjavaslat általános vitát folytatták ugyan - de be nem fe­jezték a szerdai félnapos plenáris ülésen a képviselők. (SJ)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents