Új Néplap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-19 / 117. szám
1992. MÁJUS 19. Megyei tükör 3 Falusi hírek r Xeddijeayzet Cserkeszőlő A község önállóvá válásának 40. évfordulója alkalmából június 6-án egész napos ünnepségre kerül sor Cserkesző- lőn. Délelőtt az épülő római katolikus templomban isten- tisztelettel kezdődik a program, majd egy műsor erejéig a diákok kerülnek a középpontba. Az iskola ezenkívül zöldség- és dísznövény-, valamint falutörténeti kiállításnak és borászati bemutatónak ad otthont. Délután az idősebb korosztály kap szereplési lehetőséget, a veterán autók Kunszent- mártonnal közösen rendezendő felvonulásán. Az iskola a nap második részében sem csendesedik el, hiszen többek között vidám műsor, táncbemutató, citerazenekar szórakoztatja majd az érdeklődőket. Nem marad el a tiszakürti anyaközség pávakörének bemutatója sem, este pedig bállal zárul a rendezvény. * Az 50 millió forintos költségvetésből előreláthatólag 10 milliót sikerül az önkormányzatnak kigazdálkodni fejlesztésre. Ebből az összegből folytatódik a vízhálózat bővítése, valamint a termelőszövetkezet által kialakított mintegy nyolcvan telek közművesítésében is segít a községi költségvetés. A szilárd úthálózat jobbítása keretében a külterületi Máté-dűlőn egy kilométert építenek, és a szőlők könnyebb megközelítése érdekében ezen a részen készül még szilárd burkolat. * Az általános iskola 213 tanulóját kizárólag szakos tanárok, tanítók irányításával nyolc csoport fogja össze. Az okatatók egyik „célpontnak” a számítástechnikát szemelték ki, míg a másik törekvés, hogy néhány éven belül első osztálytól kezdve tanítsák a német nyelvet. Körülbelül 50-60 gyermek foglalkozik zenetanulással (furulya, zongora, ci- tera). Utóbbiak éppen nemrégiben halásztak el egy ezüstérmet a Szegeden megrendezett „Én ezt tudom” vetélkedőn, a kamaraegyüttesek kategóriájában. * Alapítványok, ha létrejönnek ... Az egyiket a Faluház építésének céljából hozta létre az önkormányzat, amelyhez immár magánszemélyek közül is többen csatlakoztak, míg a másikat a református templom létrehozása „ihlette”. Mindkét építmény a központban kapna helyet, utóbbi a katolikus templommal szemben. * Szokolai Lajos vállalkozó jóvoltából műanyagüzem van készülőben Cserkén, a környezet- védelmi terveket ez idő tájt véleményezik. * Egy hónapja tartotta utolsó ülését a képviselő-testület, ahol a fő hangsúly az idegen- forgalmi idényre való felkészülésen volt, valamint módosították a helyi adókról szóló rendeletet. Ezek közül hármat szednek a lakosoktól: a telekadót, az építményi (lakóházakra nem vonatkozik, csak az egyéb építményekre) és az idegenforgalmi adót (azokat érinti, akik nem állandó lakosok, sem üdülőjük nincs a faluban, és 48 óránál többet tartózkodnak a településen). A módosítás a telekadó kapcsán merült fel, ez minden belterületi beépítetlen földre vonatkozik, és egy négyzetmétere tíz forintba „került”. Ezt csökkentették le jövő évi hatályba lépéssel hét forintra. Tiszaderzs könnyen indulatba jön A cigánybíró (középen) a tüntetés szervezője volt, mely mindenben megfelelt a demokrácia követelményeinek Tiszaderzs községet minden bizonynyal sok sérelem érte az elmúlt években. Emlékezhetünk rá, a téeszszétválás során milyen könnyen indulatba jött a falu: most ugyancsak készségesen vonultak az utcára azok a tiltakozók, akik a polgármester és a körzeti orvos személyével nem tudnak megbékélni. Az illető dr. He- rédy Dezső, aki tizenhét éve él a községben. A doktor soha nem volt az a hagyományos gyógyító, aki kenetteljes szavakkal vagy választékos modorral próbálta volna elnyerni a betegek bizalmát. A szakmájától meglehetősen távol eső vagány- ságot elegyítette a kapcsolataiban. Túlzott közvetlensége kezdetben jópofaságnak tűnt, és a páciensek még jó néven is vették, hogy harsány kedélyeskedéssel oldja a betegek szorongását. „Na, öreglányok, vetkőzni!” - invitálta be a várakozó asszonyokat a rendelőbe, és ők derültek a közvetlenségen, lám, ilyen orvosunk van nekünk. Aztán különböző vállalkozásokba kezdett a doktor úr: libákat nevelt, gazdálkodott, mondják, néhány üveg italért felfogadott munkásokat, és persze gyarapodott is. Ezt már gyanakodva nézte a lakosság, ám a maradék népszerűségből még futotta arra, hogy nyerő legyen a polgármesteri választáson. Jól hangzott, amint kijelentette, hogy egy, azaz havi egyetlen forintért látja el a község vezetését. Aztán rájött, hogy az egy forintból ebben az inflációs időben nem lehet megélni, így elfogadta a fizetést, majd pedig újra rendelni kezdett, merthogy egy időre orvosi munkáját szüneteltette. Amit egy jópofa körzeti orvos megengedhet magának, úgy látszik, azt nem engedheti meg a falu első embere: polgármesterként a kijelentései nyomatékot kaptak, szavának nagyobb súlya lett. A viccelődése kinyilatkoztatássá vált, egyszóval dr. He- rédy Dezső nem vitte magával az új hivatásába a közéleti embertől elvárt felelősséget. Orvosként a bizalmat akkor vesztette el sokak szemében, amikor a beteglapokat kezdte szorgalmazni: mondják, aki nem vitte magával a papírt, azzal szóba sem állt, lett légyen az illető bármilyen beteg. Aztán az anyagiasságát is szemére vetik: aki százassal fizetett, annak visszaadta a papírpénzt, tegye el, hadd pirosodjék még. így volt, nem volt, erre hites tanút találni nem lesz könnyű. Mindenesetre a tüntetés hangulatába ez a szál is beleszövődött. A tüntetést a cigányság kezdte, a kiváltó ok pedig az volt, hogy nem kaptak meg egy épületet klubhelyiségnek. Ez a sérelem hozta felszínre azt a kinyilatkoztatást is, amely egy lakodalomban állítólag úgy hangzott, hogy dr. Herédy két éven belül kiirtja Tiszaderzsen a cigányokat. A tüntetés minden szélsőség nélkül ért véget, s a demonstráció a tiltakozók mellé állította az önkormányzat tagjait is. A testület nem hajlandó a polgármesterrel együtt dolgozni, ám szemmel láthatóan megszabadulni nem lesz könnyű tőle. Fegyelmivel lehetne állásából eltávolítani, kérdés, hogy lesz-e ehhez az ön- kormányzatnak elég érve? Beszéltünk természetesen dr. Herédy Dezsővel is, aki elmondta, hogy a tömeg hangulatával nem kíván szembeszállni, ezért nem is ment le a petíciót átvenni, másrészt nem is érti, miért éppen a cigányok kezdeményezték a tüntetést, hiszen a szociális támogatások 80 százalékát ők kapják a faluban. Márpedig ők az 1600 lakosból úgy 200 főt tesznek ki. Hogy őt faji elfogultsággal vádolják, nevetséges. Az orvosi esküje kötelezi arra, hogy csak embert ismerjen, és ne tegyen különbséget a bőrszín szerint. Egyébként ő jól érzi magát Derzsen, lemondani nem kíván, sem pedig elköltözni a faluból. Néhányan a tömegben megpróbáltak érvelni a doktor mellett, őket azonban a többség lehurrogta. Itt tart a dolog. Egy utcai tüntetés nem alkalmas arra, hogy végső igazságot tegyen bárki. Mind az önkormányzati, mind pedig az orvosi szakmai feletteseknek alaposan végig kell vizsgálni, mi szól Herédy doktor ellen, mi mellette, s dönteni csak azután lehet a törvényesség szellemében! A tüntetés mindenesetre nyomós érv volt ez ügyben, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni, ám nem hiszem, hogy közjogi problémákat az utcán kellene megoldani. Érdeklődéssel várjuk a fejleményeket, melyekről természetesen részletesen beszámolunk.- pb - Fotó: Tarpai AMI MÁSNAK ÜZLET, NEKÜNK MIÉRT NEM? . O C■ S'. Régi motoros vagyok, s mint ilyen, pok évtizede kuncsaftja az Áfomak. A kapcsolatunk közel sem mondható felhőtlennek: a komfort nélküli kutaknál az évek során magam locsolhattam le saját magamat tankolás közben az úgynevezett önkiszolgáló módi jegyében. Ugyané módszer okán kell könyörögve a pénzemmel a kútkezelő után loholni, mivel szegény egyszerre legalább öt helyen próbál eleget tenni a vásárlók kérésének. Hogy levegőt kérek a gumimba, és nem kapok, merthogy a kompresszor sztrájkba lépett, igazán szóra sem érdemes. Hogy áramszünet miatt vagy épp tankolás következtében kell remegve a következő kútig balanszírozni, szót sem érdemel. Mivel eleddig azt hittem, hogy mindezt nem lehet másként. Hát lehet! Ez ugyan most itt nem a reklám helye, mégsem hagyhatom szótlanul, amit a Széchenyi-lakótelep közelébe telepített ÖMV építése során tapasztaltam. Először is az építkezés úgy haladt, ahogyan az a nagykönyvben meg vagyon írva. Dolgoztak télen, dolgoztak este lámpafénynél, érkeztek a berendezési tárgyak, és mindig minden a helyére került. Megépítették az utat időben, nem hamarabb, nem később, majd elkezdődött a reklámhadjárat. Repülő vontatta a magasban a transzparenst, ami a kút megnyitásáról tudósított, meghívót kapott boldog-boldogtalan, de nem ám protokollkoccintásra, hanem azért, hogy a technikát megismerve kedvet kapjon az illető az ottani szolgáltatásokhoz. Egyszóval tömeg volt a megnyitón, s lám, a jelenlévők közül számtalan autóssal találkoztam a következő napokban. Mert azóta több ízben megfordultam a kútnál magam is. Ahol működik minden, s ha valamit kézbe vesz az ember, máris ott terem az okvetetlenkedő segíV _________________________________ t ő, aki azt firtatja, tiszta, világos-e a munkafázis, amit el akarok végezni? Egyszóval annyi ember van a komplexum környékén, hogy már- már idegesítő. Mert úgy látszik, az üzemanyagforgalmazás meg a gépkocsi-csinosítás olyan szakma, ami jól fizet. Mondhatná valaki, könnyű ezeknek az osztrákoknak, behozzák az olcsó üzemanyagot, és eladják nekünk a mi magas árainkon. Hát nem így van: Magyarországon vásárolják a benzint, és csak akkor hozzák majd külföldről, ha itt már drágább lesz, mint a világpiaci ár. És így is megéri. Nem tudom, hogy van ez. Érdemes lenne utánaszámolni, hogy itthon miért nem üzlet az üzemanyag-forgalmazás - a szolgáltatásokról már ne is beszéljek? Hogy történhetett meg, hogy az Afor lefuttatta az egykoron megbecsült benzinkútkezelő szakmát? Miért van az, hogy olyan kevés ember mozog az Áfor-kutak körül? Most, hogy már számlát is kémek egyesek, még inkább kitűnik, mennyire le vannak terhelve kútkezelőink. A jövedelmüket pedig meg sem szabad kérdezni, mert ömlik a panasz az emberekből. A miértre alighanem az öntelt monopolszemlélet adhatna választ. Jóllehet a nemzetgazdaságunk a kárát látja, én mégis örülök, hogy az Áfomak fel van adva a lecke, hiszen a megnyitón az is elhangzott, hogy ebből az Európa-nívójú komplexumból hamara- son egész hálózat lesz nálunk. Akkor pedig nemcsak én fogok úgy ügyeskedni majd az üzemanyaggal, hogy egy kulturált töltőállomáson merítsem tele a tankomat. Azt hiszem, ennyivel tartozom a sok évtizedes mellőzésért az Áfomak! Palágyi Béla ____________________ J Moldova György: A félelem kapuja |- ...De itt sajnos nem a művészi szempontok számítanak. Ezek a versek kimerítik a fél Büntető Törvénykönyvet, megvalósítják a rendszerellenes izgatást, a felbújtást ellenforradalmi cselekményekre, felelős vezetők rágalmazását és így tovább.- Ezeket csak magamnak írtam, senki más nem olvasta. Ezt szerintem a törvény nem tiltja.- Azt mondja? Amennyire látom, ez a szöveg sokadik másolat, hová lett az első, a második és a többi példány? Egyről sejtjük hol lehet; lent Mezőszegen egy bizonyos hölgynél...- Őnála nincs semmi. Különben se keverjék bele az ügybe!- Ez nem rajtam múlik, ha valami köze van az ügyhöz, őt is ki kell hallgatnunk. A másik példány hollétét viszont bizonyosan tudjuk: Martin Györgynek adta át, feltehetőleg azzal a szándékkal, hogy leközöltesse a „Jelzőtűz" című illegális kiadványban. Alapos okunk van feltételezni, hogy a kéziratot Martin más személyeknek is megmutatta, tehát ez izgatás, és a többi ezzel kapcsolatos bűncselekmény nagyobb nyilvánosság előtt valósult meg - és ez már nem haboskávé kuglóffal. Mit szól hozzá? Borsos szembefordult a rendőrtiszttel:- Megmondaná nyíltan, hogy mit akarnak tőlem?- Szeretném, ha megértené, hogy rossz lóra tett. Ezen az ügyön maga csak veszíthet.- Én? Nekem nincs mit veszíteni.- Elhiszem, hogy most nehezen él, nem leányálom naponta leszállni a csatornába, biztos az is bántja, hogy nem jelennek meg a versei, de tudnia kell: Martin és a hozzájuk hasonlók nem azért akarják megdönteni a rendszert, mert az a céljuk, hogy maga könnyebben érvényesüljön! Maga beszélgetett Martinnal, ismeri az elképzeléseit: abban a világban, ahol az ő kezükbe kerülne a hatalom, egy munkásfiúnak nem volnának esélyei. Mi többet tudunk segíteni, ha... A százados nem fejezte be a mondatot, Borsos megrázta a fejét:- Nem tudom, mit akar kihozni belőle, de én nem leszek „tégla"!- Ne keverje össze a fogalmakat; senki sem akarja beszervezni magát. Egy rövid ideig tartó alkalmi együttműködést ajánlok, néhány információt várunk magától, erre sokkal nagyobb és híresebb emberek is hajlandók voltak. Természetesen garantáljuk a teljes titoktartást.- Szerintem ezt hívják „tégla"-munkának.- Azt hiszem, akárhogy hívják, magának nincs más választása, túl messzire ment. Borsos elfordította a fejét, és nem felelt, a százados lezárta a jegyzőkönyvet:- Gondolom, egy alkalomra ennyi elég volt. Jöjjön vissza valamikor a jövő hét közepén, akkor majd folytatjuk - egy papírszeletre felírt egy telefonszámot -, ne a központi számon hívjon, hanem ezen, könnyebben elér. Figyelmeztetem, hogy mindaz, amiről most beszélgettünk, államtitoknak számít, és ha közli valakivel, súlyos büntetést kaphat. Kíván még valamit? 109
