Új Néplap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-18 / 116. szám
I 1992. MÁJUS 18. Uj Néplap- fórum Kunhegyesen 13 Kitől, mitől kell megvédeni a hazát? Dr. Raffay Ernő, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára csütörtökön Kunhegyesen volt az Új Néplap fórumának vendége, ahová újságunk és a város polgármestere, Sze- lekovszky István hívta meg. A művelődési ház nagytermében megrendezett eseményen részt vett Békési László mérnök-ezredes, a Szolnoki Repülőtiszti Főiskola parancsnokának kiképzési helyettese, Sárközi István mérnök-ezredes, a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Légvédelmi Tüzérdandár parancsnoka, Kövesdi Albert alezredes, a Hadkiegészítő Parancsnokság parancsnoka. Hajnal József, az Új Néplap főszerkesztője vitaindítójában egy felmérés tapasztalataira utalva hadseregünk védelmi erejére, a tisztek, tiszthelyettesek presztízsére és a sorállomány erkölcsi, fizikai alakíthatóságára kérdezett rá. Az államtitkár elmondta, épp kötöttünk. Az új katonai doktrína nem alakít ki ellenségképet, tehát nem mondhatjuk a tiszteknek, katonáknak, hogy a mi ellenségünk ez vagy az az állam. Viszont a mai kelet-közép-euró- pai helyzetben - utalt dr. Raffay Ernő az új biztonsági koncepcióra - nem zárható ki az, hogy határaink mentén olyan politikai-katonai rendszerek alakuljanak ki, amelyek a Magyarországgal szemben meglévő vagy mesterségesen alkotott ellentéteket nem diplomáciai úton kívánják megoldani. Erre készülnünk kell. Tudnunk kell tehát, hogy ezeknek az országoknak milyen védelmi potenciáljuk van. Nagyjából ők is tisztában lehetnek a miénkkel. A magyar hadsereg szerencsés helyzetben van - tért vissza az államtitkár az eredeti kérdésre -, mert a tábornoki és a tiszti kar rendkívül jól képzett. Nagy hangsúlyt fektet az ország arra, hogy egyre több tisztet képezzünk ki Nyugaton. el. A szakmai tudás, az egység is meghatározó. Magyarország minden konfliktust békés tárgyalások útján kíván rendezni. A hadsereg csak a legutolsó érv lehet. A presztízs A szárazföldi csapatoknál a tisztek tíz százaléka a létminimum körül keres. Ugyanakkor 22-23 éves hadnagyok milliós értékekért felelősek, 50-100 sorkatonáért felelnek - mondotta az államtitkár. A váll-lap tehát csak egyik összetevője a presztízsnek. A HM 37 ezer lakással rendelkezik, de csak harmincezer tisztjük és tiszthelyettesük van. Igen ám, de az állományt elvezényelhetik, az egységek megszűnhetnek, területi aránytalanságok alakulnak ki, elvégre a lakást nem vihetik magukkal. V ___________________J M i hány évig leszünk katonák? talra támaszkodott. A nézőtér közepén állt, háttal a jelenlévőknek, s az újságtekercset izgalmában vékonyabbra szorította, közben centiméterekről próbálta meghallani és megérteni az ország és a honvédség anyagi helyzete közötti kapcsolatot taglaló választ.- Harmincegy évet dolgoztam, most meg itt a nyugdíjszelvényem: 6900 forint!- Mint az édesanyámé - hangzott a mikrofonból.- Nem a mi életünkkel törődik a parlamentben a sok doktor meg az agrárember...-... és történészek ... senki nem törődik a mi munkánkkal, vitatkoznak, mint mi itt. A fórum menete csak eme néhány percre változtatott irányt. Majd - a talán meg sem hallott érvek után - visszatért a rendes kerékvágásba. A következő jelentkező a magyar-román diplomáciai tárgyalások alakulása felől érdeklődött. S lényegében megerősítették a kérdésben rejlő választ, amely a Helsinkiben kötött egyezségre utal. Ezek szerint Magyarország nem törekszik az államhatárok erőszakos megváltoztatására. Kötelessége ugyanakkor a határainkon túli magyarság sorsával törődni. Az államtitkár úr bejelentette: létrehozták a Határontúli Magyarok Hivatalát. A felszólaló kifogásolta továbbá, hogy amikor Trianon neve szóba kerül, a parlamenti ellenzék néhány képviselője „nekilendül”. Dr. Raffay Ernő, aki ezzel a témával mint kutató éveket foglalkozott, megjegyezte: meg kell érteni a magyar ember érzelmeit, de a milliók életét eldöntő egyezség érzékenyen érintett több, azóta más országokhoz tartozó népeket is. Példának hozta fel, hogy magyar területeket már nem Szerbiához, hanem a jugoszláv királysághoz csatoltak. Kiemelte: lehet-e csodálkozni azon, hogy elhangzanak irredenta vádak a másik oldalról, amikor az ellenzék egyik képviselője azt kérdezi: mi az a svájcisapka a Kossuth-címeren? A korona ilyetén szemlélése valóban másként gondolkodásra utal, s mint A nemzetközi kapcsolatok Egy nemrég leszerelt, katonai akadémiát végzett tiszt a diplomáciai kapcsolatok hatékonyságára kérdezett rá. Nem bízunk-e túlságosan a nemzetközi szervezetek befolyásában? - vetette fel. Példának hozta fel a jugoszláviai eseményeket, ahol több ütközőzónában csak szemlélik az eseményeket. Európában magunkat kell megvédeni - fűzte hozzá. Diplomáciai téren megpróbálunk több lábon állni - fogalmazta meg válaszában az államtitkár. - Aktívan jelen vagyunk az ENSZ-ben, a Nyugat-európai Unióban, fontos a Visegrádi Hármak közötti kapcsolat erősítése is. Mindamellett a hadsereg létszámát nem kívánjuk tovább csökkenteni, s tárgyalások folynak a legütőképesebb haderőnemek modernizálásáról. Ez nem militarizmus - emelte ki. V __________________J A hátország szembenéz említette, nem akar senkit bírálni, de mindenkinek magának kell eldöntenie, kinek melyik álláspont a szimpatikusabb. Az előző kérdés feltevője elmondta, ő ismeri a negyvenöt előtti és utáni katonai eskük szövegét. Kifogásolta: miért nem úgy fejezik be ma is, mint régen: „Isten engem úgy segéljen!” Ehhez a témához kapcsolódott Ballók Emil plébános hozzászólása. Van ígéret, fogadalom, szerződés és létezik az eskü, amely a hitre támaszkodik - mondotta -, majd a tábori lelkészi szolgálat megalakítása felől érdeklődött. Lesz tábori lelkészet - hangzott a válasz. Ennek megszervezése épp az államtitkár úr feladatkörébe tartozik - tudhatták meg a jelenlévők. Ebben az ügyben már tárgyalt a? egyházak vezetőivel, s mint említette, ők egyetértettek ennek létrehozásával. Ehhez azonban törvénymódosításra van szükség. Egy szólás szerint a nagy hadsereg fegyverekre, a kis hadsereg ruhákra költi a pénzt - jegyezte meg az egyik résztvevő. - A hadsereg öltözetre költi a pénzt - vetette fel. 1995-től kezdik csak lecserélni a jelenlegi utcai viseletét, csak a hadi gyakorlóruházat felújítását kezdik el az idén, ez viszont már halaszthatatlan. A találkozó este véget ért, de a történet reggel folytatódott. Az egyik résztvevő kérdezett volna még. A vendégtől is, a földijeitől is - mondotta a szerkesztőségben. Sok dolgot kellett volna még tisztázni, talán a kunhegye- siek is későn ébredtek. A honvédelem nem érdektelen téma manapság. írta: Szurmay Zoltán Fotó: Mészáros János Meplap A tábornok és a tisztikar jól Néplap-fórum vendége hasonló témákban szólalt fel az Országgyűlés külügyi, honvédelmi bizottságának szerdai együttes ülésén, ahol köztársaságunk katonapolitikájáról, a honvédelem alapelveiről szóló dokumentumot vitatták meg. Ezen a tanácskozáson leszögezték: a honvédelem, a hadsereg ügye nem pártpolitikai kérdés. A haza védelme - különös tekintettel a határainkon túl dúló eseményekre - minden magyar állampolgár kötelessége. Meg tudja-e védeni hazánkat a magyar honvédség? - utalt vissza az államtitkár az első kérdésre. Szerencsére csak elméleti fejtegetésekből indulhatunk ki - kezdte válaszát, majd felidézte a Varsói Szerződés megszüntetéséről szóló dokumentum aláírását megelőző egyik megbeszélését, amikor is Jazov, a Szovjetunió marsallja arra célzott, hogy ha kilépünk abból a szövetségből, akkor a nyugat-európai katonai tömb tagjává válunk. A történet kapcsán elmondta, Magyarország jelen pillanatban nem szándékozik egyetlen katonai szövetségnek sem a tagja lenni. Hazánk katonai szempontból is független. Kitért a fegyveres konfliktus lehetőségére. Szakértőink szerint európai országok között totális háború nem várható. Pillanatnyilag - Ausztria kivételével - minden szomszédos ország saját gazdasági problémájával van elfoglalva, s azzal, hogy kiépítse működőképes politikai struktúráját. Szomszédainkkal katonai egyezményeket képzett - mondta dr. Raffay Ernő, az Új Az igaz - ismerte el az előadó -, hogy a haditechnikánk színvonala elmarad a kívánatostól. A repülőgépeket, harckocsikat, páncélozott harci járműveket újakkal kellene felváltanunk. Bármelyik szomszédos országnak több fegyvere van, mint nekünk. A bécsi és a párizsi tárgyalásokon azonban Magyarországnak komoly eredményeket sikerült elérnie. Csökkentek az aránytalanságok. Tudjuk, a harceszközök minősége nagyjából mindenhol olyan színvonalú, mint nálunk - tehát elavult. Egy háború kimenetelét azonban nemcsak a fegyverfajták döntik Csak az a néhány másodperc törte meg az előadást, amíg az államtitkár úr előtti pohár üdítő elfogyott, de jócskán eltelt az idő már, amikor órájára nézve önironikusan megjegyezte: „Hiába, az egyetemen hozzászoktam a százperces előadásokhoz.” Mint megtudtuk, Szegeden 1989 augusztusáig docens volt, akkor választották országgyűlési képviselőnek. Szinte fel sem kellett tenni a kérést: „Várjuk a hozzászólásokat amikor az első sorban már szólásra jelentkezett egy idősebb helybéli. Elnézést kért; nagyothalló, nem hallotta az előadást, de szeretne kérdezni, olvasni azért tud. Összehajtogatott Ú> Néplappal a kezében mondta hangosan a mikrofonba: „Ezek a fiatalok, akik most kijönnek a laktanyából, csak a bizonytalanságba jönnek. Munkahely nélkül vonultak be, úgy jönnek ki, hogy munkahelyük sem lesz. Hogy védjék akkor ezt a hazát?” Az írópapír táncolt a toll alatt, amikor reszketeg kezével az aszA főtisztek szülők kérdéseire válaszoltak
