Új Néplap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-04 / 104. szám

1992. MÁJUS 4. Hazai körkép 3 Lakbértörvény Kiszolgáltatott szereplők Ruhás-nap A szakmatörténeti kiállításon a gyerekek a kézi szövéssel ismerkednek Vargáné Kozma Edit vezetésé­vel és ötletei alapján a ruhaipari szakos tanárok segítségével Ru­hás-napot rendeztek csütörtökön Szolnokon, a Ruhaipari Szakkö­zép- és Ipari Szakmunkásképző Is­kolában. A gazdag programból csak né­hányat sorolunk fel. Szakmatörté­A kormány 1992. március 5-én megtartott ülésén megalkotta azt a rendeletet, amely szabályozza, hogy a volt nyugati hadifoglyok milyen módon kaphatják meg utal­ványaik ellenértékét, illetve közü­lük kik részesülhetnek nyugdíj-ki­egészítésben. A részletek felől érdeklődtünk dr. Horváth Gabriellánál, a megyei kárrendezési hivatal vezetőjénél.- Először is arra lennénk kíván­csiak, hogy a rendelet szerint egyáltalán kik minősülnek nyugati hadifoglyoknak?- Azok az emberek, akik nem szovjet vagy jugoszláv katonai pa­rancsnokság alá tartozó hadifo­golytáborokban voltak.- E téma kapcsán mostanában sokat beszélnek az utalványokról. Valójában mik ezek?- Tulajdonképpen az utalványt a hadifogoly a fogság ideje alatt el­végzett munkája ellenértékeként kapta. Igen ám, csakhogy egy 1946-os rendelet alapján ezt az utalványt - miután hazaérkeztek a fogságból - letétbe kellett helyez­niük, s erről elismervényt kaptak.- Akkor ezek szerint azok a volt nyugati hadifoglyok kérhetik az utalványok ellenértékét, akik azt vagy leadták, vagy pedig jelenleg is a birtokukban van?- Igen. Ők igényelhetik, hogy részükre a pénzintézeti központ az utalványaik ellenértékét, a kifize­tés napján hivatalos vételi valuta- árfolyam 160 százalékának megfe­lelő forintösszegben fizesse meg.- És mi van akkor, ha a jogosult, vagyis a volt nyugati hadifogoly már nem él?- Ilyen esetekben az utalvány el­lenértékének kifizetését a törvé­nyes örökös kérheti. Ha többen vannak, akkor a kapott összeg az örökrészek arányában oszlik meg.- Hogyan és meddig lehet kérni az utalványok ellenértékének kifi­zetését?- Az erre rendszeresített forma- nyomtatványt ki kell tölteni, és azt 1992. december 31-ig be kell kül­deni az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalhoz. Tehát az ügyintézés jóllehet nem a megyei hivataloknál történik, ám ennek el­lenire mi is segítünk. Ugyanis ha megkeresnek bennünket az ügvfe­neti kiállítás, modem ruhaipari gé­pek bemutatója, aranytű-pályázat - melyet Szigligeti Andrea III./t osz­tályos tanuló nyert meg. Kiadtak egy első díjat is, melyet Molnár Andrea II./d tanuló érdemelt ki. Délután tréfás vetélkedőt ren­deztek, divatbemutatót, Kiss Judit búcsűkoncertjére került sor (az is­lek, itt, a megyeháza földszintjén, a 73-as és 74-es szobákban, tőlünk tájékoztatást kapnak, s még adatla­pokat is biztosítunk számukra. He­tente egy nap - szerdánként - csak ezekkel az ügyekkel foglalkozunk.- Milyen iratokat kell csatolni a kérelemhez?- Az utalvány letétbe helyezése­kor kapott átvételi elismervényt, vagy az eredeti utalványt, esetleg annak hitelesített másolatát, illet­ve, ha örökösökről van szó, akkor az ezt igazoló okiratot kell csatolni a kérelemhez.- Ki dönt az igényekről?- Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal. Az ügyintézési határidő három hónap, melyet a hivatal elnöke további három hó­nappal meghosszabbíthat.- Mit tehet az, akinek elutasítják például a kérelmét?- A határozat ellen a Fővárosi Bíróságnál keresettel lehet élni, az első fokú bíróság ítéletét pedig meg lehet fellebbezni. Ilyen ese­tekben majd a Legfelsőbb Bíróság mondja ki a végső szót.- Eddig csak az utalványokról beszéltünk. Vajon választhatja-e a volt nyugati hadifogoly az utal­vány ellenértékének kifizetése he­lyett a nyugdíj-kiegészítést?- Igen. Az érintettek kérhetik ezt. De azt hozzátenném, hogy ez a lehetőség csak a ma is élő, volt nyugati hadifoglyokat illeti meg, az örökösöket viszont nem; ők az utalvány ellenértékét kapják kéz­hez.- A szóban forgó rendelet mikor lépett hatályba?- Az idén április 1-jén. S így aki 1992. szeptember 30-ig benyújtja igényét, annak a nyugdíjemelés már április 1-jétől visszamenőleg jár. Az 1992. szeptember 30-át kö­vető igénybejelentés esetén vi­szont a nyugdíjemelés legkoráb­ban az igénybejelentés napját meg­előző hatodik hónap első napjától jár. Magyarán; jobb, ha az érintet­tek nem várnak december 31-éig, hanem minél hamarabb beadják papírjaikat, mert akkor már ettől a hónaptól kezdve jár nekik a nyug­díj-kiegészítés, amit viszont ter­mészetesen később kapSijak kéz­hez.- Mikor? kola végzős tanulója, és nagyon szépen énekel). Megjelent a Rongyrázó című független ruhás újság, melyet a tanárok és diákok közösen készítettek. Termé­szetesen ez a programokban gaz­dag nap nem is végződhetett más­képpen, mint egy nagyszabású diszkóval. - nzs ­- Tudomásom szerint az Orszá­gos Kárrendezési és Kárpótlási Hi­vatalhoz eddig csaknem 40 ezer volt nyugati hadifogoly adott be kérelmet, s ezek elbírálása hosszú időt vesz igénybe.- Milyen mértékű nyugdíjeme­lésre számíthatnak az érintettek?- Ennek összege a hadifogság egy évet meg nem haladó ideje után havi 500 forint, a második évtől pedig további havi 250 forint. Minden megkezdett fogságban töl­tött esztendő a rendelet szerint tel­jes évnek számít.- Mennyi az a nyugati hadifog­ságban eltöltött legkevesebb idő, ami után már kérhető a nyugdíj-ki­egészítés?- A rendelet szerint csak az 1944. október 1 -je után fogságban töltött idő hat hónapot meghaladó részét lehet figyelembe venni.- Miért?- Ez az időpont megegyezik a volt szovjet hadifoglyok számára megállapított kezdő időponttal, vi­szont a nyugati hadifoglyok általá­ban már csak a háború utolsó sza­kaszában estek fogságba, és nem olyan sanyarú, nem olyan ember­telen körülmények között éltek, mint a szovjet hadifoglyok. Ezért indokolt, hogy az ő esetükben a nyugdíj-kiegészítésre egy vi­szonylag hosszabb idejű hadifog­ság szolgáljon alapul.- Akkor végül is hogyan számít­ják, hogy ki jogosult és ki nem nyugdíj-kiegészítésre?- Mondok rá példát: aki 1944. május 1-jén esett nyugati hadifog­ságba, és 1945. szeptember 1-jén szabadult, bár igaz, hogy ténylege­sen 16 hónapot töltött rabságban, mégis - mint már említettem - csak az 1944. október 1 -je utáni időszak hat hónapot meghaladó részét le­het figyelembe venni. A példánál maradva, ebben az esetben 5 hónap alapján havi 500 forint nyugdíj-ki­egészítést kap az illető. Aki viszont mondjuk 1945. május 1-jén esett hadifogságba, és abban az évben Október 1-jén érkezett haza, nos mivel csak öt hónapot töltött hadi­fogságban, ezért neki nem jár sem­miféle nyugdíj-kiegészítés. N.T. A lakásgazdálkodás átfogó szabályozása egyre késik, a kor­mány helyette most a „lakbér”- törvényt kínálja. Ez a legkülön­bözőbb helyzetben találja az ön- kormányzatokat, a bérlőket. Szolnokon, úgy tűnik, van re­mény arra, hogy viszonylag könnyen megússzuk az utóhatá­sokat. Ez persze nem mindenkire nézve lehet igaz. A reményt az adja, hogy most már jó ideje a várost járják washingtoni város­kutatók, akik - ígéretük szerint - Szolnok példáján dolgoznak ki egy olyan modellt, amelyet az­után más önkormányzatok is al­kalmazhatnak. Mindez várható­an az első félévben elkészülhet. A „lakbér”-törvény konkrét for­mája persze még sok bizonyta­lanságot hordozhat magában. Ezért is kértük meg Kéry Józse­fet, Szolnok város alpolgármes­terét egy beszélgetésre a tör­vénytervezettel kapcsolatosan.- Maga a tervezet furcsa hely­zetet teremthet - kezdte az alpol­gármester -, hiszen eszerint a tu­lajdonos önkormányzatnak kell szabályozni saját rendeletében a bérlés feltételeit. Hogy ez ho­gyan történjen, arra nézve sem­milyen utalás nincs, így a tulaj­donos maximális szabadsággal rendelkezik. A helyzet parado- xonát még csak fokozza, hogy a bérlő egy olyan önkormányzat­nak van kiszolgáltatva, amely maga is korlátok között mozog­hat. Úgy tűnik, az állam a tör­vényjavaslat megtételével elin- tézettnek véli szerepét a lakás- gazdálkodás területén, holott az első feladat éppen az lenne, hogy a szereplőket tisztázzuk. Ezért is kellene a „nemzeti lakásprog­ram” megalkotása, ahol tisztáz­ni lehétfté az alapkérdéseket. A „lakbér’ ’-törvény nem ezt a célt szolgálja. Az a meglévő lakásál­lományra vonatkozóan szabá­lyozza két fél viszonyát, de úgy, hogy - amint jeleztük - a rende­letalkotó - tulajdonosi jogán - erősebb, mint a bérlő. A javaslat­ban van ugyan bérlői jogokra va­ló utalás, illetve az, hogy ezek érdekvédelmi szervezeteivel kell együttműködni. Ilyen bérlői szervezet azonban legfeljebb Budapesten létezik, Szolnokon vagy máshol már kevésbé isme­retes. Egy tulajdonostól pedig nem lehet elvárni, hogy ő hozza létre a neki ellenérdekelt szerve­zetet. Márpedig ha így van, fon­tos tisztázni, hogy az önkor­mányzat felett mi vagy ki lesz a kontroll. Ha az előzőekben a bérlő ki­szolgáltatottságát említettük, legalább ilyen fontos az önkor­mányzatoké is. A tervezet szerint a bérlakás továbbra is „quasi” öröklakásként fog működni. A tulajdonos gyakorlatilag nem kaphatja vissza tulajdonát, a bér­lő halálakor a lakásbérleti jog folytatható, így „szerencsés” esetben ezer évig is a bérlőké a lakáshasználát. Mindez úgy, hogy a tulajdonos akkor sem te­het sokat, ha á bérlő nem fizet. Sőt, gyakorlatilag még ahhoz is hozzá kell járulnia, hogy albérlőt is tarthasson a bérlő, anélkül, hogy a haszonmegosztás kérdése felmerülhetne. Sok olyan bérlő­nek ad ma támogatást az önkor­mányzat - törvényi szabályok alapján -, aki például már régen nem Szolnokon lakik, csak itt bérli a lakást. Nem egyértelműen határolódnak el a piaci és nem piaci viszonyok a tervezet továb­bi részében sem. Azt rögzíteni kellene, hogy a lakások bérbe­adása a piaci viszonyok alapján történhet. A dolog másik oldala - s ezt a szociális törvényben kel­lene szabályozni -, hogy a bérlők egy részét támogatni kell, akár a bérleti díj teljes összegére vonat­kozóan is. Az önkormányzat nemcsak tu­lajdona használatában van lé­nyegesen korlátozva. Ráadásul még mindenféle kedvezményt is kell nyújtania azért, hogy tulaj­donának használatát ily mérték­ben behatárolják. A lakbértámo­gatáson túl az értékesítéskor részletfizetési kedvezményt, ár­engedményt, kamatfizetési ked­vezményt kell nyújtania. Hogy miből, az nagy kérdés. Erre néz­ve semmilyen ígéret nem hang­zott el. Ha az általános normatív támogatásból kell finanszírozni, az tragikus állapotokat idézne elő az önkormányzatoknál. A legcélszerűbb az lenne, ha cím­zett támogatást kapnának. Erre kevés az esély. További gond, hogy a lakások értékesítésével az alapproblémát nem lehet megol­dani. Magyarul, äz élrnúlt 40 év elmaradt fejlesztéseit, felújítása­it. Az értékesítéssel a volt bérlőre hárítjuk a feladatot, de az való­színűsíthető, hogy így nem meg­oldjuk, csak szőnyeg alá söpör­jük a problémát. F. I. A volt nyugati hadifoglyok kárpótlása Nyugdíj-kiegészítést is kérhetnek Moldova György: A félelem kapuja- Az előbb, fenn Martinéknél - kezet nyújtott Káplár Jenő vagyok, talán hallotta már a nevemet. Valaha még Móricz Zsiga bácsinál kezdtem, a „Kelet Népé"-ben jelentek meg az első írásaim. Annyi idős lehettem, mint most maga, és egy egész ország beszélt rólam. Borsosnak úgy rémlett, hogy látta ezt a nevet abban a háború előtti antológiában, melyet a népi írók műveiből állítottak össze:- „A bodzafa tinta" - idézte fel a novella címét, Káplár felkapta a fejét:- Nem bodzafa, hanem bodzatinta, de nem érdekes. Maga olvasta ezt a novellát? Hihetetlen, úgy látszik, csakugyan semmi sem veszik el ebben a világban. Szabad megkérdeznem, mikor született?- 1968-ban.- Én 1948-ban teljes szilenciumot kaptam, azóta egy soromat sem engedték megjelenni. Szellemi segédmunkás lettem, tanyasi iskolában tanítottam, négerként dolgoztam újságokban, most is utolsónak térhettem vissza az irodalomba, mikor már mindenki publikálhat. Na de hagyjuk, aki panaszkodik, annak soha sincs igaza - koccintásra emelte a poharát -, az idősebb jogán, ha megengeded: szervusz. Én már bemutatkoztam, megmondod te is a nevedet?- Borsos Ferenc.- Isten éltessen, Feri. Hová valósi vagy?- Zalába.- Ott főzik a legjobb pálinkát, ha legközelebb hazamész, hozzál nekem egy literrel, megfizetem.- Nem fogom elfelejteni.- Mit csinálsz? Hogy élsz?- Dolgozom, amellett írogatok.- Derék fiú vagy, benned lesz erő, hogy kiverekedő magadnak azt a helyet az Életben, ami jár neked. Én az ilyesmiben nem tévedek, több mint negyven év tapasztalatom van „csalatásban és fenében". Egészségedre! Ittak, aztán Káplár megtörölte a bajuszát:- Gondolom, te is a „Soroksári Rádió" felhívására jelentkeztél. Milyen anyagot vittél fel Martinnak?- Verseket.- Politikai témájút?- Az életből vettem őket. Nem tudom, mit szól majd hozzá.- Szerintem le fogja hozni. Szüksége van olyan művekre, melyeket munkások írnak, a való életből hoznak üzenetet, most az egész „Jelzőtüz"-et polgár gyerekek, petézik tele. A poharak kiürültek, Borsos egy újabb kört hozott ki, Káplár egy bólintással megköszönte:- Adok neked egy tanácsot, Ferikém: akármit is mondanak neked Martinék, egy szavukat se hidd el - az öregember óvatosan körülnézett, és csak aztán folytatta.- Te most kerülték bele ebbe a világba, nem ismered ezt a társaságot: ~~ 83

Next

/
Thumbnails
Contents