Új Néplap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-04 / 104. szám
1992. MÁJUS 4. Hazai körkép 3 Lakbértörvény Kiszolgáltatott szereplők Ruhás-nap A szakmatörténeti kiállításon a gyerekek a kézi szövéssel ismerkednek Vargáné Kozma Edit vezetésével és ötletei alapján a ruhaipari szakos tanárok segítségével Ruhás-napot rendeztek csütörtökön Szolnokon, a Ruhaipari Szakközép- és Ipari Szakmunkásképző Iskolában. A gazdag programból csak néhányat sorolunk fel. SzakmatörtéA kormány 1992. március 5-én megtartott ülésén megalkotta azt a rendeletet, amely szabályozza, hogy a volt nyugati hadifoglyok milyen módon kaphatják meg utalványaik ellenértékét, illetve közülük kik részesülhetnek nyugdíj-kiegészítésben. A részletek felől érdeklődtünk dr. Horváth Gabriellánál, a megyei kárrendezési hivatal vezetőjénél.- Először is arra lennénk kíváncsiak, hogy a rendelet szerint egyáltalán kik minősülnek nyugati hadifoglyoknak?- Azok az emberek, akik nem szovjet vagy jugoszláv katonai parancsnokság alá tartozó hadifogolytáborokban voltak.- E téma kapcsán mostanában sokat beszélnek az utalványokról. Valójában mik ezek?- Tulajdonképpen az utalványt a hadifogoly a fogság ideje alatt elvégzett munkája ellenértékeként kapta. Igen ám, csakhogy egy 1946-os rendelet alapján ezt az utalványt - miután hazaérkeztek a fogságból - letétbe kellett helyezniük, s erről elismervényt kaptak.- Akkor ezek szerint azok a volt nyugati hadifoglyok kérhetik az utalványok ellenértékét, akik azt vagy leadták, vagy pedig jelenleg is a birtokukban van?- Igen. Ők igényelhetik, hogy részükre a pénzintézeti központ az utalványaik ellenértékét, a kifizetés napján hivatalos vételi valuta- árfolyam 160 százalékának megfelelő forintösszegben fizesse meg.- És mi van akkor, ha a jogosult, vagyis a volt nyugati hadifogoly már nem él?- Ilyen esetekben az utalvány ellenértékének kifizetését a törvényes örökös kérheti. Ha többen vannak, akkor a kapott összeg az örökrészek arányában oszlik meg.- Hogyan és meddig lehet kérni az utalványok ellenértékének kifizetését?- Az erre rendszeresített forma- nyomtatványt ki kell tölteni, és azt 1992. december 31-ig be kell küldeni az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalhoz. Tehát az ügyintézés jóllehet nem a megyei hivataloknál történik, ám ennek ellenire mi is segítünk. Ugyanis ha megkeresnek bennünket az ügvfeneti kiállítás, modem ruhaipari gépek bemutatója, aranytű-pályázat - melyet Szigligeti Andrea III./t osztályos tanuló nyert meg. Kiadtak egy első díjat is, melyet Molnár Andrea II./d tanuló érdemelt ki. Délután tréfás vetélkedőt rendeztek, divatbemutatót, Kiss Judit búcsűkoncertjére került sor (az islek, itt, a megyeháza földszintjén, a 73-as és 74-es szobákban, tőlünk tájékoztatást kapnak, s még adatlapokat is biztosítunk számukra. Hetente egy nap - szerdánként - csak ezekkel az ügyekkel foglalkozunk.- Milyen iratokat kell csatolni a kérelemhez?- Az utalvány letétbe helyezésekor kapott átvételi elismervényt, vagy az eredeti utalványt, esetleg annak hitelesített másolatát, illetve, ha örökösökről van szó, akkor az ezt igazoló okiratot kell csatolni a kérelemhez.- Ki dönt az igényekről?- Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal. Az ügyintézési határidő három hónap, melyet a hivatal elnöke további három hónappal meghosszabbíthat.- Mit tehet az, akinek elutasítják például a kérelmét?- A határozat ellen a Fővárosi Bíróságnál keresettel lehet élni, az első fokú bíróság ítéletét pedig meg lehet fellebbezni. Ilyen esetekben majd a Legfelsőbb Bíróság mondja ki a végső szót.- Eddig csak az utalványokról beszéltünk. Vajon választhatja-e a volt nyugati hadifogoly az utalvány ellenértékének kifizetése helyett a nyugdíj-kiegészítést?- Igen. Az érintettek kérhetik ezt. De azt hozzátenném, hogy ez a lehetőség csak a ma is élő, volt nyugati hadifoglyokat illeti meg, az örökösöket viszont nem; ők az utalvány ellenértékét kapják kézhez.- A szóban forgó rendelet mikor lépett hatályba?- Az idén április 1-jén. S így aki 1992. szeptember 30-ig benyújtja igényét, annak a nyugdíjemelés már április 1-jétől visszamenőleg jár. Az 1992. szeptember 30-át követő igénybejelentés esetén viszont a nyugdíjemelés legkorábban az igénybejelentés napját megelőző hatodik hónap első napjától jár. Magyarán; jobb, ha az érintettek nem várnak december 31-éig, hanem minél hamarabb beadják papírjaikat, mert akkor már ettől a hónaptól kezdve jár nekik a nyugdíj-kiegészítés, amit viszont természetesen később kapSijak kézhez.- Mikor? kola végzős tanulója, és nagyon szépen énekel). Megjelent a Rongyrázó című független ruhás újság, melyet a tanárok és diákok közösen készítettek. Természetesen ez a programokban gazdag nap nem is végződhetett másképpen, mint egy nagyszabású diszkóval. - nzs - Tudomásom szerint az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalhoz eddig csaknem 40 ezer volt nyugati hadifogoly adott be kérelmet, s ezek elbírálása hosszú időt vesz igénybe.- Milyen mértékű nyugdíjemelésre számíthatnak az érintettek?- Ennek összege a hadifogság egy évet meg nem haladó ideje után havi 500 forint, a második évtől pedig további havi 250 forint. Minden megkezdett fogságban töltött esztendő a rendelet szerint teljes évnek számít.- Mennyi az a nyugati hadifogságban eltöltött legkevesebb idő, ami után már kérhető a nyugdíj-kiegészítés?- A rendelet szerint csak az 1944. október 1 -je után fogságban töltött idő hat hónapot meghaladó részét lehet figyelembe venni.- Miért?- Ez az időpont megegyezik a volt szovjet hadifoglyok számára megállapított kezdő időponttal, viszont a nyugati hadifoglyok általában már csak a háború utolsó szakaszában estek fogságba, és nem olyan sanyarú, nem olyan embertelen körülmények között éltek, mint a szovjet hadifoglyok. Ezért indokolt, hogy az ő esetükben a nyugdíj-kiegészítésre egy viszonylag hosszabb idejű hadifogság szolgáljon alapul.- Akkor végül is hogyan számítják, hogy ki jogosult és ki nem nyugdíj-kiegészítésre?- Mondok rá példát: aki 1944. május 1-jén esett nyugati hadifogságba, és 1945. szeptember 1-jén szabadult, bár igaz, hogy ténylegesen 16 hónapot töltött rabságban, mégis - mint már említettem - csak az 1944. október 1 -je utáni időszak hat hónapot meghaladó részét lehet figyelembe venni. A példánál maradva, ebben az esetben 5 hónap alapján havi 500 forint nyugdíj-kiegészítést kap az illető. Aki viszont mondjuk 1945. május 1-jén esett hadifogságba, és abban az évben Október 1-jén érkezett haza, nos mivel csak öt hónapot töltött hadifogságban, ezért neki nem jár semmiféle nyugdíj-kiegészítés. N.T. A lakásgazdálkodás átfogó szabályozása egyre késik, a kormány helyette most a „lakbér”- törvényt kínálja. Ez a legkülönbözőbb helyzetben találja az ön- kormányzatokat, a bérlőket. Szolnokon, úgy tűnik, van remény arra, hogy viszonylag könnyen megússzuk az utóhatásokat. Ez persze nem mindenkire nézve lehet igaz. A reményt az adja, hogy most már jó ideje a várost járják washingtoni városkutatók, akik - ígéretük szerint - Szolnok példáján dolgoznak ki egy olyan modellt, amelyet azután más önkormányzatok is alkalmazhatnak. Mindez várhatóan az első félévben elkészülhet. A „lakbér”-törvény konkrét formája persze még sok bizonytalanságot hordozhat magában. Ezért is kértük meg Kéry Józsefet, Szolnok város alpolgármesterét egy beszélgetésre a törvénytervezettel kapcsolatosan.- Maga a tervezet furcsa helyzetet teremthet - kezdte az alpolgármester -, hiszen eszerint a tulajdonos önkormányzatnak kell szabályozni saját rendeletében a bérlés feltételeit. Hogy ez hogyan történjen, arra nézve semmilyen utalás nincs, így a tulajdonos maximális szabadsággal rendelkezik. A helyzet parado- xonát még csak fokozza, hogy a bérlő egy olyan önkormányzatnak van kiszolgáltatva, amely maga is korlátok között mozoghat. Úgy tűnik, az állam a törvényjavaslat megtételével elin- tézettnek véli szerepét a lakás- gazdálkodás területén, holott az első feladat éppen az lenne, hogy a szereplőket tisztázzuk. Ezért is kellene a „nemzeti lakásprogram” megalkotása, ahol tisztázni lehétfté az alapkérdéseket. A „lakbér’ ’-törvény nem ezt a célt szolgálja. Az a meglévő lakásállományra vonatkozóan szabályozza két fél viszonyát, de úgy, hogy - amint jeleztük - a rendeletalkotó - tulajdonosi jogán - erősebb, mint a bérlő. A javaslatban van ugyan bérlői jogokra való utalás, illetve az, hogy ezek érdekvédelmi szervezeteivel kell együttműködni. Ilyen bérlői szervezet azonban legfeljebb Budapesten létezik, Szolnokon vagy máshol már kevésbé ismeretes. Egy tulajdonostól pedig nem lehet elvárni, hogy ő hozza létre a neki ellenérdekelt szervezetet. Márpedig ha így van, fontos tisztázni, hogy az önkormányzat felett mi vagy ki lesz a kontroll. Ha az előzőekben a bérlő kiszolgáltatottságát említettük, legalább ilyen fontos az önkormányzatoké is. A tervezet szerint a bérlakás továbbra is „quasi” öröklakásként fog működni. A tulajdonos gyakorlatilag nem kaphatja vissza tulajdonát, a bérlő halálakor a lakásbérleti jog folytatható, így „szerencsés” esetben ezer évig is a bérlőké a lakáshasználát. Mindez úgy, hogy a tulajdonos akkor sem tehet sokat, ha á bérlő nem fizet. Sőt, gyakorlatilag még ahhoz is hozzá kell járulnia, hogy albérlőt is tarthasson a bérlő, anélkül, hogy a haszonmegosztás kérdése felmerülhetne. Sok olyan bérlőnek ad ma támogatást az önkormányzat - törvényi szabályok alapján -, aki például már régen nem Szolnokon lakik, csak itt bérli a lakást. Nem egyértelműen határolódnak el a piaci és nem piaci viszonyok a tervezet további részében sem. Azt rögzíteni kellene, hogy a lakások bérbeadása a piaci viszonyok alapján történhet. A dolog másik oldala - s ezt a szociális törvényben kellene szabályozni -, hogy a bérlők egy részét támogatni kell, akár a bérleti díj teljes összegére vonatkozóan is. Az önkormányzat nemcsak tulajdona használatában van lényegesen korlátozva. Ráadásul még mindenféle kedvezményt is kell nyújtania azért, hogy tulajdonának használatát ily mértékben behatárolják. A lakbértámogatáson túl az értékesítéskor részletfizetési kedvezményt, árengedményt, kamatfizetési kedvezményt kell nyújtania. Hogy miből, az nagy kérdés. Erre nézve semmilyen ígéret nem hangzott el. Ha az általános normatív támogatásból kell finanszírozni, az tragikus állapotokat idézne elő az önkormányzatoknál. A legcélszerűbb az lenne, ha címzett támogatást kapnának. Erre kevés az esély. További gond, hogy a lakások értékesítésével az alapproblémát nem lehet megoldani. Magyarul, äz élrnúlt 40 év elmaradt fejlesztéseit, felújításait. Az értékesítéssel a volt bérlőre hárítjuk a feladatot, de az valószínűsíthető, hogy így nem megoldjuk, csak szőnyeg alá söpörjük a problémát. F. I. A volt nyugati hadifoglyok kárpótlása Nyugdíj-kiegészítést is kérhetnek Moldova György: A félelem kapuja- Az előbb, fenn Martinéknél - kezet nyújtott Káplár Jenő vagyok, talán hallotta már a nevemet. Valaha még Móricz Zsiga bácsinál kezdtem, a „Kelet Népé"-ben jelentek meg az első írásaim. Annyi idős lehettem, mint most maga, és egy egész ország beszélt rólam. Borsosnak úgy rémlett, hogy látta ezt a nevet abban a háború előtti antológiában, melyet a népi írók műveiből állítottak össze:- „A bodzafa tinta" - idézte fel a novella címét, Káplár felkapta a fejét:- Nem bodzafa, hanem bodzatinta, de nem érdekes. Maga olvasta ezt a novellát? Hihetetlen, úgy látszik, csakugyan semmi sem veszik el ebben a világban. Szabad megkérdeznem, mikor született?- 1968-ban.- Én 1948-ban teljes szilenciumot kaptam, azóta egy soromat sem engedték megjelenni. Szellemi segédmunkás lettem, tanyasi iskolában tanítottam, négerként dolgoztam újságokban, most is utolsónak térhettem vissza az irodalomba, mikor már mindenki publikálhat. Na de hagyjuk, aki panaszkodik, annak soha sincs igaza - koccintásra emelte a poharát -, az idősebb jogán, ha megengeded: szervusz. Én már bemutatkoztam, megmondod te is a nevedet?- Borsos Ferenc.- Isten éltessen, Feri. Hová valósi vagy?- Zalába.- Ott főzik a legjobb pálinkát, ha legközelebb hazamész, hozzál nekem egy literrel, megfizetem.- Nem fogom elfelejteni.- Mit csinálsz? Hogy élsz?- Dolgozom, amellett írogatok.- Derék fiú vagy, benned lesz erő, hogy kiverekedő magadnak azt a helyet az Életben, ami jár neked. Én az ilyesmiben nem tévedek, több mint negyven év tapasztalatom van „csalatásban és fenében". Egészségedre! Ittak, aztán Káplár megtörölte a bajuszát:- Gondolom, te is a „Soroksári Rádió" felhívására jelentkeztél. Milyen anyagot vittél fel Martinnak?- Verseket.- Politikai témájút?- Az életből vettem őket. Nem tudom, mit szól majd hozzá.- Szerintem le fogja hozni. Szüksége van olyan művekre, melyeket munkások írnak, a való életből hoznak üzenetet, most az egész „Jelzőtüz"-et polgár gyerekek, petézik tele. A poharak kiürültek, Borsos egy újabb kört hozott ki, Káplár egy bólintással megköszönte:- Adok neked egy tanácsot, Ferikém: akármit is mondanak neked Martinék, egy szavukat se hidd el - az öregember óvatosan körülnézett, és csak aztán folytatta.- Te most kerülték bele ebbe a világba, nem ismered ezt a társaságot: ~~ 83
