Új Néplap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-14 / 113. szám

Modem UJ NÉPLAP PLUSZ vállalkozó FRANCHISE — avagy egy új vállalkozási módszer Fizethet négyezret, de annak hatszorosát is AZ EGYÉNI VÁLLAKOZÓK TB-JÁRULÉKFIZETÉSÉRŐL Két nagy eseményre került sor az elmúlt napokban: az első ma­gyar franchise kiállításra, vala­mint a privatizációval és a fran­chise pénzügyi aspektusaival foglalkozó angol-amerikai-ma- gyar konferenciára. Magyarországon jelenleg csak néhány vállalkozás működik franchise formában, és a gazda­sági rendszerváltás, az admi­nisztratív és ideológiai korlátok megszűnése óta túl rövid idő telt el ahhoz, hogy a magánvállalko­zások e sikeres formája igazán beépülhetett volna a magyar me­zőgazdaságba és a vállalkozói köztudatba. A franchise (ejtsd: frencsájz) - amely alapvetően egy marke­tingmódszer - olyan vállalkozási lehetőséget jelent, amelyben a je­lentkezők egy kipróbált rendszer működtetési jogait veszik meg a hozzá tartozó márkanév haszná­latának lehetőségével együtt. Ezáltal jogilag és pénzügyileg is önálló vállalkozást hoznak lét­re, de a franchise-csomag tartal­mazza mindazokat a szakmai és vezetési ismereteket is, amelyek biztosítják a sikeres működtetést és az alapos betanítást. így segí­tenek elkerülni azokat a csapdá­kat, amelyek egy önálló vállalko­zásnak szinte eíkerühetetlen ve­lejárói. A bevezetett márkanév segít­ségével a vállalkozó azonnal kész piacot kap, hiszen mondjuk egy új hamburgersütőt ma már szinte észre sem vesznek, míg egy új McDonald's-egység meg­nyitására tódul a közönség. Nemzetközi statisztikai ada­tok bizonyítják, hogy amíg az egyéni vállalkozások 70 százalé­ka az első öt üzleti évben tönkre­megy, a franchise vállalkozások bukási rátája mindenhol 10 szá­zalék alatt marad. E rendkívüli siker több tényezőnek köszönhe­tő. Szerepet játszik benne, hogy a vállalkozás elemeit, a termékvá­laszték összeállítását, a helyszín kiválasztását, a reklám, a belső­külső kép kialakítását, a vezetési módszereket szinte tudományos alapossággal dolgozzák ki. Leg­nagyobb előnye a franchise for­ma belső logikájában rejlik: mindkét fél csak akkor lehet hosszú távon is sikeres, ha min­den eszközzel hozzájárul partne­re sikeréhez. Magyarországon igen nehéz helyzetben vannak a vállalkozá­sok, hiszen támogatásuk, tőkeel­látásuk nem éppen zavartalan. Elemi érdekekünk tehát, hogy azok a vállalkozási formák ter­jedjenek el, amelyek a jelenlegi helyzetben is sikeresélyesek. A franchise forma ezek közé tarto­zik még a komoly piacgazdasági hagyományokkal rendelkező or­szágokban is. Az első franchise-kiállításon 12 cég mutatta be rendszerét. Ott voltak a nagyobb múltra vissza­tekintő láncok: a McDonald's, a Dixie Csirke, a City Grill, a Fla- mand Pékségek, jelentkeztek az elterjedőben lévő új rendszerek: a Tisza Füszért Joker Market há­lózata és még jó néhányan. A látogatók a magyar valósá­got tükrözték: a munkanélküli­ség és egyéb egzisztenciális ok­ból az önállóság útjára kény- szerített vállalkozójelöltek mel­lett megjelentek a némi vállalko­zói múlttal rendelkező érdeklő­dők is. A privatizációval és a franchise pénzügyi oldalával foglalkozó konferencia ezen túl­menően rámutatott arra is, hogy e rendszerek valószínűleg csak a privatizáció előrehaladottabb stádiumában nyerhetnek igazán polgárjogot. Akkor, amikor a fanchise forma privatizációs technikaként is szóba jön. Haraszti Mihály (Ferenczy Europress) Március elsejétől megváltozott az egyéni vállalkozó járulékfizeté­se. Az 1975. évi II. törvény módosí­tása és az 1992. évi IX. törvény ér­telmében az egyéni vállalkozói iga­zolvánnyal rendelkezők - ide értve az egészségügyi és szociális vállal­kozásokat is -, a kisiparosok és a magánkereskedők, az egyéni ügy­védi tevékenységet folytatók, a közjegyzők tartoznak ebbe a kate­góriába. A mezőgazdasági kistermelők csak abban az esetben minősülnek egyéni vállalkozóknak, ha egyéb jogcímen nem biztosítottak. Tehát ha van munkaviszonyuk, öregségi, rokkantsági, baleseti, nyugdíjuk, öregségi-, munkaképtelenségi jára­dékuk, vagy mert korábban a me­zőgazdaságban dolgozták' és-ezért növelt összegű öregségi-,-.munka­képtelenségi járadékot kapnak, ak­kor nem válthatnak ki vállalkozói igazolványt. A tudományos és művészeti, il­letve szellemi tevékenységet foly­tatók is ebbe a kategóriába tartoz­nak, ha nincs más biztosítási jogvi­szonyuk, illetve ha nem öregségi, A jelenlegi gazdasági körülmé­nyek között háromféle üzleti straté­gia valósítható meg, mindegyikhez más és más típusú vezetőkre van szükség. Érdemes sorra venni ezt a három kategóriát. A fejlesztési stratégiát választó rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasok. Bár az egyéni vállalkozók köré­nek meghatározása sem könnyű, még ennél is bonyolultabb a járu­lékfizetés összegének megállapítá­sa. A törvény különbséget tesz a régebbi, a kezdő és a munkavi­szony mellett jövede­lemkiegészítésként vállalkozók kö­zött. Ezért a tb-járulék havonként fizetendő legkisebb és legnagyobb összege ebben az évben 4320 és 25910 forint között mozoghat. Számszerű példák segítségével próbáljuk megmagyarázni a járu­lékfizetés mikéntjét. Akik már ko­rábban is vállalkozók voltak, a ta­valyi adóköteles jövedelmük 44 százalékát társadalombiztosítás, további, 6 százalékát nyugdíjjáru­lék, míg 4 százalékát egész­ségbiztosítás címen kötelesek ha­vonta befizetni a TB kasszájába. Te­hát az a vállalkozó, akinek szemé­lyi jövedelemadó-alapja tavaly 240 ezer forint volt, az idén havonta 10800 forintot köteles fizetni. Aki­nek viszont rosszul ment a vállal­kozás, és egész évben csak 24 ezer vánkozik, akinek domináló tulaj­donsága a vállalkozási készség. En­nek megfelelően amikor a vezető személyéről döntenek, nem a vál­lalkozás jelenlegi, hanem jövőbeni nyereségszintjét kell számításba venni. A szelektN stratégiát \tálhsiz- tó c é ge kél ér ebi La n1 ember kel 1, aki-' nék réhdkívül jó áz ítólőké ja esései mert a vállalat irányítója nem ijed­het meg a körülmények váratlan változásától. Ilyenkor a személy ki­választásánál feltétlenül figyelem­be kell venni mind a jelenlegi, mind a jövőbeni nyereség mértékét. A be­ruházáskímélő stratégiát választó vállalatok vezetőinek elsősorban kitűnő adminisztratív képességek­kel kell rendelkezniük, ugyanis eh­hez a stratégiához rövid távú nye­reségszerzési célok csatlakoznak, a rendelkezésre álló forrásokat kell minnél jobban kihasználni. Ez alig­ha lehetséges másként, mint na­gyon fegyelmezett, összeszedett munkával. A megfelelő vezető mellé megfe­lelő szervezeti rendet kell építeni, amelyben minden munkatárs tisz­tában van a maga feladatával. Tud­ja, hogy kitől kaphat utasítást, med­dig terjed a döntési jogköre, kinek tartozik felelősséggel és kikkel szemben gyakorolhatja a hatáskö­réből adódó jogait. A maihoz hasonló átmeneti idő­szakokban a vezetők még jobban függnek munkatársaiktól, mint egyébként, hiszen csak az ő közre­forint jövedelemre tett szert, az a törvény értelmében havonként „csak" 4320 forint járulékot fizet ebben az évben a társada­lombiztosításnak. Az igazán ügyes vállalkozók jövedeme hiába halad­ja meg mondjuk a 2 millió forintot, ebben az évben átmenetileg havon­ként „csak" 48 ezer forint jövede­lem után fizet járulékot, illetve egészségügyi biztosítást. Aki új vállalkozóként az idén váltotta ki igazolványát, az ebben az évben előlegként fizeti a havi 4320 forintot. Jövő márciusban vi­szont az előleg és a személyi jöve­delemadó alapján ténylegesen ese­dékes 54 százalék közötti különbö- zetet visszamenőleg is befizettetik velük. Sokan vannak, akik munkavi­szony mellett úgynevezett kiegé­szítő tevékenységként kezdenek vállalkozásba. Ők az így szerzett jövedelmük 10 százalékát fizetik ezentúl baleseti járulékként, ugyanennyit fizetnek a most kezdő és szintén jövede­lemkiegészítésként vállalkozók is. működésükkel van módjuk infor­mációkat beszerezni, feldolgozni, megalapozottan dönteni. Márpe­dig, ha a vezető magára marad a döntési folyamatban, akkor nehéz elérni, hogy adott esetben minden mégfelelő személyt egy asztalhoz tudjanak ültetni, nyílt vitát lehes- ' sén folytatni, minden lényeges in­formációt össze lehessen gyűjteni és kritika alá vetni, s a munkatársak igényeit is teljeskörűen figyelembe tudják venni. A vezetők feladata munkatársa­ik szakmai és műveltségi színvona­lának emelése. A korszerűen gon­dolkodó vezető ezért nemcsak a termelékenység emelését szorgal­mazza, hanem a kollegák önértéke­lését is érvényesíteni kívánja. A ve­zetői gondolkodásnak ez a két ve- tülete a gyakorlatban egyre erőtel­jesebben érényesül, és a személyi­ségfejlesztés új irányait nyitja meg. A munkatársak önmegvalósítási igényét erősítheti, ha a vezetők bi­zonyos feladatköröket, és az azzal járó felelősséget is átruházzák munkatársaikra, ha több informá­ciót adnak nekik, elismerik teljesít­ményüket és ezt anyagilag, erköl­csileg egyaránt kifejezésre juttatják. Addig a pontig eljutni, hogy a vezetők és a munkatársaik egyfor­mán megértsék a közös gondolko­dás, a közös cselekvés elkerülhetet­lenségét - hosszan tartó folyamat. De megkerülhetetlen. Ferenczy Europress- szabó ­MIL YEN MENEDZSERT VÁLASSZON MAGA MELLÉ A VÁLLALKOZÓ? A képesség, a rátermettség, az önfejlesztés titka

Next

/
Thumbnails
Contents