Új Néplap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-13 / 112. szám

1992. MÁJUS 13. Megyei körkép 3 A polgármestereké a szó További útépítések Jánoshidán Jánoshida kétezer-nyolcszáz lel­kes települése tíztagú képviselő- testülettel rendelkezik. Vajon az eddigi Összejöveteleken, üléseken miről kerekedett a legnagyobb vi­ta, kérdezem Molnár Ferenc pol­gármestert.- A költségvetésről, ezen belül is legtöbbször a különböző szociál­politikai támogatások, segélyek odaítéléséről. Ugyanis sajnálato­san gyarapodik azok száma, akik efféle támogatásra szorulnak. Úgy is fogalmazhatnék, hogy a kevés segélynek temérdek helye lenne. Nem beszélve arról, hogy már 183 munkanélküli van, és előfordulhat, hogy mire a cikk megjelenik, ez az adat sem lesz pontos, hiszen az irányzat emelkedő.- Mit tudnak tenni a mérséklés érdekében?- A régi óvoda helyén létesült egy olyan cipőfelsőrészt készítő üzem, amely negyven személynek, zömében nőnek biztosít kereseti lehetőséget. Azután a mozgássé­rültek megyei egyesületével közö­sen egy olyan munkahely is van, ahol nyolcán dolgoznak. Porszívó­zsákokat, borítékokat készítenek. Ráadásul ennek a cégnek még be­dolgozói is vannak. A felsorolta­kon kívül közhasznú munkán to­vábbi 15 személyt foglalkozta­tunk.- Váltsunk témát. Mennyi pénz­ből gazdálkodnak az idén?- Valamivel több mint 68 milli­óból. Az összeg nagyobb része az intézmények zavartalan fenntartá­sára szükséges, míg fejlesztésre 13 millió jut.- Mire telik belőle?- Nálunk az idén a további útépí­tés a legfontosabb. Ebben az esz­tendőben 4 ezer 500 négyzetméter készül el, a lakosság portánként 15 ezerrel támogatja a munkát, a költ­ségvetés pedig további hárommil­lióval segít. Épült egy 100 köbmé­teres víztároló, amelyik részben céltámogatásból, részben a víz- és csatornamű segítségével, részben pedig önerőből készül. A felsorol­takon kívül szilárdhulladék-lerakó Zöld sarok Országos pályázat a denevérek megmentésére van szükség a drága és egyébként emberre sem veszélytelen rovarirtó szerek alkalmazására. Hasznosságuk miatt, és tekintettel erőteljes fogyatkozásukra, a denevé­rek védett állatok. Pusztulásuk oka a rovarirtó szerek mértéktelen haszná­latán és a tudatlanságból fakadó de- nevériításokon túl az alkalmas búvó­helyek számának fogyatkozásában keresendő. A hazai denevérállomány megmentése érdekében jött létre egy természetvédelmi egyesület, a Ma­gyar Denevérkutatók Baráti Köre. Az egyesület tagjai az ország telepü­léseit járva feltérképezik az ország jelentős denevérkolóniáit, s ahol a denevérállományt valamilyen ve­szély fenyegeti, az egyesület a helyi lakók és az illetékes termé­szetvédelmi hatóság egyetértésével és összefogásával mindent megtesz az állatok megmentése vagy alkal­mas új helyre történő áttelepítése ér­dekében. Az eddig még ismeretlen kolóniák mielőbbi felkutatása érdekében az egyesület országos pályázatot hirdet. Várják mindazok jelentkezését, akik vállalják, hogy a lakóhelyük és a kör­nyező települések templomait, illet­ve kastélyait felkeresik, és megvizs­gálják, élnek-e ott denevérek. A fel­mérőmunka megkezdése előtt a je­lentkezők jelezzék részvételi szándé­kukat, hogy a további információkat és a szükséges segédanyagokat el- küldhessék nekik. A felmérést 1992 és 1993 nyarán kell elvégezni. Az eredmények be­küldésihatárideje 1993. novemberi. Az előzetes benevezést a követke­ző címre lehet küldeni: Magyar De­nevérkutatók Baráti Köre, 5452 Mesterszállás, Dobrosi Dénes elnök. Ki ne hallott volna már denevérek­ről szóló ijesztő történeteket? Az em­berek többsége úgy tudja, hogy a de­nevérek félelmetes, vérszopó állatok, melyeknek ráadásul az a szokásuk, hogy beleragadnak az emberek hajá­ba. A denevérek, éjszakai állatok ré­vén, eléggé titokzatosak és ismeretle­nek ahhoz, hogy hátborzongató rém­történetek szülessenek róluk. Ezek az ijesztő történetek persze kivétel nél­kül kitalálások. Szegény denevérek­nek eszük ágában sincs rosszat tenni az embereknek, sőt a legnagyobb hasznunkra vannak. A denevérek nappal mély álomban pihennek rejtekhelyeiken, s csak nap­nyugta után indulnak vadászni. Az Európában élő fajok az éjszaka repü­lő rovarokkal táplálkoznak. Gyakran beszállnak az istállóba, és a falon pi­henő legyeket is elkapdossák. A gyü­mölcsösökben és kertekben károsító rovarok zöme éjszaka repül és peté­zik. A denevérek pedig pontosan eze­ket a rovarokat pusztítják, éppen ezért hasznukhoz nem férhet kétség. Hazánkban 25 denevérfaj él. A legkisebb az úgynevezett törpe dene­vér, melynek testhossza4centiméter, míg a legnagyobb az óriás korai de­nevér, mely 9 centiméter hosszú. El­térő méreteikből adódóan minden faj más-más rovarokat pusztít. Az apró termetű törpe és vízi denevér szúnyo­gokra és egyéb hasonló méretű rova­rokra specializálódott. A házak kör­nyékén gyakori szürke hosszúfülű denevér a faágakon mászkáló és le­veleket rágcsáló hernyókat szedegeti le bravúros ügyességgel. A már na­gyobb termetű korai és hegyesorrú denevér pedig a csérdfogar^kat és a nagy pqtrQhú éjjptí lepkéket fo­gyasztja előszeretettel. A denevérek falánksága szinte egyedülálló az állatvilágban. Ha pél­dául sikerül megfognunk egy úgyne­vezett közönséges denevért, az állat minden erejét összeszedve igyekszik kezünkből kiszabadulni. Ijedt kapá- lódzását azonban rögtön abbahagyja, ha egy lepkét dugunk az orra eléj Ekkor jóízűen s látszólag békésen el­ropogtatja azt, majd csak miután be­fejezte a táplálkozást, próbál ismét elmenekülni. Mivel késő ősztől kora tavaszig megszűnik a bőséges rovartáplálék, a denevérek kénytelenek a téli hideg elől barlangokba és pincékbe húzód­ni, ahol aztán téli álmukat alusszák. Nyáron legszívesebben faodvakban, templomok és kastélyok padlásain, illetve tornyaiban tanyáznak. Előfor­dul, hogy egy-egy templom vagy kastély háborítatlan padlásán több száz - sőt nem ritka, hogy néhány ezer - denevér is meghúzódik. E k^lóftiák környezetében a sok deheyéx'dly módszeresen összefogdossa azéjMat kai rovarokat, hogy ott már kevéssé helyet is kialakítunk, bő 800 mé­terre a községtől, mivel a jelenlegi túl közel került a szélső házakhoz. Ezt a munkát az idén be szeretnénk fejezni. Folytatom tovább: 288 személynek, cégnek van igénye te­lefonra, és reméljük, hogy a táv­közlési törvény elfogadása után meggyorsul ez a munka is. A veze­tékes gáz sem fog bennünket elke­rülni, elvégre a korábbi felmérése­ink szerint 408 házba kellene. A kivitelezés júliusban kezdődik, és bízunk abban, hogy jövőre, legké­sőbb 1994-ben már így meleged­hetünk.- A legnagyobb fejtörést mi okozza?- Újabb elhelyezkedési lehetősé­geken gondolkodnunk, elvégre nem tudjuk, mit hoz a téeszek át­alakulása. Tartok attól, hogy mun­kanélküli aligha lesz kevesebb. Sőt, átmenetileg valószínűleg nö­vekszik is a számuk. És, mint ko­rábban említettem, máris 183 ál­lástalanról tudunk... D. Sz. M. Tehefséggondozása'nT-íiá- A verseny egyik alapvető célját a tehetséggondozásban látjuk - mon­dotta a Herman Ottó Országos Álta­lános Iskolai Verseny közelmúltban lezajlott megyei döntőjére utalva a TIT Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szervezetének egyik munkatársa. Az általános iskolák 7. és 8. osztályos tanulói számára kiírt verseny előbb említett fordulója odébb van már, ám közeledik az országos döntő időpont­ja; helyszíne ezúttal is Kisújszállá­son, a Móricz Zsigmond Gimnázi­umban lesz. Ez az egyetlen olyan verseny, melynek a következő korosztály szá­mára is létezik megfelelője, mond­hatnánk folytatása. Amíg ez a ren­dezvény az általános iskolások isme­retbővítését szolgálja, addig a Kitai- bel Pál biológiai verseny a középis­kolásoké. A TIT megyei szervezeté­nek biológiai szakosztálya kezdemé­nyezésére meghirdetett és a Magyar Természettudományi Társulattal együtt szervezett vetélkedő igazolni látszik a Tudományos Ismeretter­jesztő Társaság azon - egy-két éve elkezdett - szerepigazítását, melynek célja, hogy ne csak a megszokott át­képzésekkel, tanfolyamokkal legyen jelen a kulturális életben, hanem le­hetőségeikhez mérten támogassa a tehetségeket is. Hasonló meggondolásokból indí­tották a fővárosból és Vas megyéből a Hevesy György kémiai versenye­ket. A megyei döntőn a 7. osztályos korcsoportban 37 tanuló vett részt, lényegében ennyi benevező iskoláról van szó. Az alapozó: a Kis Kémiku­sok Baráti Köre mozgalom. Az or­szágos döntőre kengyeli, kunszent­mártoni, tiszaföldvári, tiszafüredi és szolnoki diákok utaznak. A TIT- szakosztályok figyelmet fordítanak arra, hogy a versenyeken azok a ki­emelkedő képességű tanulók is in­dulhassanak - fogalmazták meg egyik programjukban -, akik telepü­lési vagy egyéb nehézségek miatt nem vehetnek részt szervezett foglal­kozásokon.- sz ­A falu maradjon meg falunak Nemzetközi konferencia Mezőtúron a falusi turizmusról A mezőtúri városháza nagyter­mében tegnap annyian gyűltek össze, hogy egy település örül­hetne, ha egyetlen idényben ennyi turista fordulna meg a ven­dégváró házakban. A kilenc or­szágból érkezett érdeklődők azonban ezúttal nem pihenni, ki­kapcsolódni, hanem dolgozni jöttek: népszerűsíteni a falusi-ta- nyai-zöld turizmus gondolatát. Adámné dr. Bagdán Piroska polgármester asszony köszöntöt­te a konferencia résztvevőit, majd a Kossuth úti iskola kórusa mutatta be tudását, s ezután el­kezdődött az érdemi munka. Dr. Verebély Imre belügyminisztéri­umi államtitkár megnyitója után kezdődött az együttgondolkodás, melynek mottója: „A falusi turiz­mus kiépítése Közép- és Kelet- Európában a nemzeti hagyomá­nyok és a nyugat-európai tapasz­talatok alapján.” Azt mondják, minden szándék annyit ér, amennyi megvalósul belőle. A megvalósulás pedig eb­ben a tárgykörben is a pénz függ­vénye. Vajon biztosítva van-e az apró településeken a turizmus és a vendéglátás megteremtésére az anyagi fedezet? - kérdeztem az egyik pénzembert, dr. Szőke Miklóst, a Fejlesztési Intézet el­nök-vezérigazgatóját.- Az Önök intézete egy évben 40 milliárd forintot fordít fejleszté­sekre. Ebbe beleillik a falusi tu­rizmus támogatása is?- Igen, hiszen a falusi turizmus bizonyos infrastruktúrát feltéte­lez, másrészt munkahelyeket is teremt, és a pénz egy része erre van. A munkahelyteremtésen ma már nem a gyáróriásokat kell ér­teni, hanem olyan vállalkozáso­kat, ahol négy-öt ember találja meg a kenyerét.- Önök milyen feltételek mellett biztosítják egy vendéglátásra ké­szülődő vállall&zó számára a pénzt?- Ha egy kisvállalkozó pályá­zik, és bizonyífja, hogy életké­pes, valamint garantálja, hogy öt évig munkát biztosít magának és kisegítőinek, akkor feltétlenül tá­mogatjuk.-A falusi turizmusra konkrétan mennyi pénzük fkn?- A munkahelyteremtésre és te­rületfejlesztésre hatmilliárd fo­rintot irányzott elő a költségve­tés. Elsősorban azokba a válság- övezetekbe szánjuk ezt az össze­get, ahol az országos átlag két­szeresét meghaladja a munkanél­küliség rátája.- Egy vállalkozó tehát hogyan és kinél pályázzon?- A pályázat feltételrendszere a közlönyökben megjelent. Ha va­laki tehát pályázni szeretne, ki­tölti a hat-nyolc oldalas iro­mányt, és elküldi az Állami Fej­lesztési Intézetnek Budapestre, a Deák Ferenc út 5. szám alá. Ez­után egy bizottság eldönti, hogy megkapja-e a kért összeget.- Miként lehetne egy-egy régi­óban intézményesíteni a pályá­zatok támogatását? - kérdeztem dr. Skultéty Sándor címzetes ál­lamtitkárt, köztársasági megbí­zottat.- Én azért óvnék a túlzott fej­lesztéstől: ha egy községben lét­rehoznak egy háromcsillagos szállodát, az a vendégnek mitől lesz falu? A falu maradjon meg falunak. A magyar nyelv annyira pontosan fogalmaz: a falusi tu­rizmus és a tanyasi turizmus haj­szálpontosan fedi a tartalmat.- Értem én, de a nyugati ven­dég automatikusan nyúl a telefon - és az angol WC lehúzója után . . .- Ez valóban így van, magam is el tudom képzelni még a mini­golfpályát is egy tanyasi vendég- fogadó mellett, miként azt a Fe­kete-erdőben tapasztaltam.- Ehhez viszont pénz kell.- így van, és a megszerzéséhez segíteni fognak minden bizony­nyal a megyei önkormányzatok. A nemzetközi konferencia ma szakmai tanácskozással folytató­dik, melyről természetesen be­számolunk.-pb­Moldova György A félelem kapuja- Az ilyen bajokkal együtt kell élni éppúgy, mint a reumával. Jó éjszakát, próbálj meg pihenni. Visszatérve a lakásba, Martin zsebre gyűrte a lapot, és az ajtón beakasztotta a biztonsági láncot. Petra ott ült a leszedetlen asztal mellett, a férfi ki akarta vinni a szennyes edényt a konyhába, de az asszony leintette:- Hagyd ott, gyere, ülj ide mellém! - fejét Martin vállának támasztotta.- Jól vagy?- Nagyon jól. Úgy szeretem ezt a lakást, olyan, mintha egy léghajón lebegnénk a város fölött, vagy a város egyáltalán nem is létezne.- Lehet, csak attól félek, hogy a város mégiscsak létezik és egyszer majd fel is jön utánunk. Mocskosán és vérszomjasán ránk támad.- El kellene felejtened ezt az örökös rettegést. Tudod, ha az ember fél valamitől, felidézi azt, mert a félelemtől merevvé válik, és folyton rossz döntéseket hoz. A festett rém lelép a falról.- Nem hiszem, a bajokat semmiképp sem lehet elkerülni, de ha félünk1 valamitől, csökkentjük a veszélyt, mert fel'tudunk készülni rá. Most már bevallom neked, hogy amikor építettük ezt a lakást, hosszan számolgattam: ha úgy adódik, miképp tudnánk kimenekülni innen. Azt az ablakot azért vágattam alacsonyabbra, hogy abba az irányba léphessünk ki a tetőre, mert nyilván az ajtó felől jönnének értünk.- És te végignézted ezt az utat?- Igen. Úgy láttam, hogy egy padkán és egy létrán keresztül le lehet jutni az utcára. Az asszony elsírta magát: * y j- Szörnyű, hogy ilyeneken gondolkodok Mi történt, hogy most előhoztad? Martin nem akart beszélni a postaládában talált képeslapról, megrázta a fejét:- Semmi különös, csak épp eszembe jutott. Az asszony vállát csillapíthatatlan zokogás rázta, Martin nyugtatót adott be neki, átkísérte a hálószobába és segített neki levetkőzni, mikor lélegzetvétele lecsendesedett, a férfi leoltotta a lámpát. Martin elmosogatta a tányérokat és rendet rakott a nappaliban, gyomra enyhén kavargóit a nehéz vacsorától, töltött magának egy pohár whiskyt. A bőr karosszékbe húzódva olvasni kezdett, de a könyv ki-kicsúszott a kezéből. Végiggondolta az estét, megbánta, hogy Petrát beavatta titkos félelmeibe - nemcsak az asszony idegeire hárított ezzel felesleges terheket, de a saját hangulatát is elrontotta vele, elvesztek a megszokott esti nyugodt órák. Letette a könyvét, és hátradőlt a székben. * * * Álmában Martin sötét éjszakai égbolt alatt egy ismeretlen tájon járt. Nyutalansággal töltötte el az a tudat, hogy már órák óta meg kellett volna virradni, és még mindig nem látszottak a hajnalt jelző fények. Egy elemlámpát tartott a kezében, bekapcsolta és /elfelé fordította a sugarát. A sötét lepel mintha ——

Next

/
Thumbnails
Contents