Új Néplap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-02 / 103. szám

I 1992. MÁJUS 2. Szabadidőben—családi körben 11 Fiús mamáknak Tomi-nadrág, foltos anorák - maradékból Szabás-varrás ötletek A kislegények divatos öltözte­tése csaknem ugyanúgy megvi­seli a szülők pénztárcáját, mint a lánykáké. A következő néhány ötlet felhasználásával a fiús ma­mák két legyet üthetnek egy csa­pásra: ízléses, divatos holmival bővíthetik gyermekük ruhatárát, s a házi kivitelezéssel tisztes összeget takaríthatnak meg. A gyerekdivat hagyományos szabálya, hogy minél többféle és minél színesebb anyagból készül az öltözék, annál jobban fest ben­ne kis tulajdonosa. Érdemes hát tarka-foltos anorákot (1. rajz) tervezni - részben maradékból, részben régi holmiból. Fontos, hogy minél élénkebb színű anya­gok kerüljenek egymás mellé. Mostanában nagyon kedvelt a - rajzunkon is látható - kapucni. A nadrág elkészítésekor is alkal­mazhatunk játékos ötletet, példá­ul azt, hogy egyik szára kék, a másik piros anyagból készül. Le­het persze más variáció is, fő az, hogy erősen kontrasztos színeket válasszunk. Praktikus és kedvelt viselet a Tomi-nadrág (2. rajz) pöttyös, csíkos rátétekkel kom­binálva. A fél elejére gépeljük rá a pöttyös anyagot, a zsebeket kü­lönböző mintájú vászonból ké­szíthetjük, a lényeg, hogy élénk, eleven színeket használjunk. Nincs baj, ha a gyerek kinövi a nadrágot - a toldást megoldhat­juk a zsebbel vagy zsebekkel azonos anyagokkal. A kisfiúk kétrészes szabadidő- ruhája (3. rajz) a tapasztalatok szerint éppen kitelik egy-egy női pamutdzsörzé ruhából, azaz az anyuka gardróbjának valamelyik megunt, régi darabjából. Az „egyhangúság” könnyen elke­rülhető például úgy, hogy csíkos kartonból háromszögzsebeket teszünk a felső részre, a nadrágot pedig toldásszerű megoldással készítjük el. Záhonyi Lujza (Ferenczy Europress) A szépség relatív fogalom Hölgyeim, nincs csúnya nő! A megnehezedett életkörülmények között - sajá­tos módon - növekvő szerephez jut az „exteriőr”, a kellemes megjelenés, a jó benyomást keltő egyé­niség. S ezt sokkal inkább elvárják a szebbik nem tagjaitól, mint a férfiaktól. A szépség persze relatív fogalom, amelynek tar­talma koronként és kultúrkörönként más és más. Napjaink kultúmépei számára négy tényező hatá­rozza meg a női szépséget: 1. az alak - a karcsúság, ami természetesen nem azonos a zörgő csontok összességével, 2. az arc - az arcbőr tisztasága, ápoltsága, sima, üde volta, a vonások harmóniája, 3. a haj - ápoltsága, a frizura összhangja a sze­mélyiséggel, 4. a láb alakja, a kéz formája. Mindezekhez azonban társul egy általános, sok összetevőből álló követelmény, amit némi egysze­rűsítéssel lelki tényezőnek nevezhetünk. Ez az egyén belső világát, világlátását, harmóniáját (vagy éppen diszharmóniáját) jelenti, ami nagy mértékben befolyásolja az összképet, a személyi­ség vonzerejét és hatását. A belső tulajdonságok tehát kivetítődnek; a lelki egyensúly, a belső „tartás”, a közvetlenség, a kap­csolatteremtő képesség megannyi fontos személyi­ségjegy, amely nélkül az esztétikus megjelenés csak üres szépség. A természet nem egyforma bőkezűséggel osztja a fizikai adottságokat, de a hátrányosabb külső pszichés tulajdonságokkal ellensúlyozható, sőt korrigálható. Akaraterővel, kitartással, önismeret­tel és jó ízléssel a kevésbé szép nő is vonzóvá, érdekessé, széppé válhat. Viszont megfelelő lelki háttér nélkül a szépség mitsem ér. Tudunk világhí­rű szépségekről - gondoljunk Marilyn Monroe-ra -, akik boldogtalanok voltak, életük tragédiába torkollott, mert hiányzott belőlük a belső erő, a lelki stabilitás. És világhírű csúnya „szépségek­ről” (pl. Barbra Streisand), akiknek élete hódítások és sikerek sorozata. Jó szívvel ajánljuk tehát mindenkinek: találjon naponta reggel és este legalább 20-20 percet, ami­kor önmagára figyel, tornázik, ápolja, szépíti ma­gát. Ehhez nem kell drága kozmetikus, fodrász, csak annyi, hogy a szépség „négyparancsolata” jegyében tartsa frissen fizikumát, s legyen tudatos pallérozója kedélyének, hangulatának, lelki egyen­súlyának. Ez utóbbi, azaz a pszichikai „karbantartás” sem boszorkányság. Titka a rendszeres olvasás, a na­ponkénti szellemi torna (pl. memóriagyakorlat, nyelvtanulás, egyéb ismeretanyag „tárolása”), a folyamatos tájékozódás a szűkebb és tágabb világ dolgairól, nyitottság a környezet, az újdonságok iránt. Bárki hamarosan megtapasztalhatja, hogy a tes­ti-lelki kondíció javulása kölcsönhatásban van, azaz a szellemi egészség és fiatalság átsugárzik a küllemre. Nincs tehát olyan nő, akit eleve csúnya­ságra ítélt a sors. Csak olyan, aki meg sem próbál perbe szállni szépség-jussáért. Dr. T. I. (Ferenczy Europress) Egy (több) csésze illatos tea Az ősi hagyományok szerint a tea mindent gyógyít, minden­re jó, egészséges „isteni” ital. Kezdettől fogva használják há­ziszerként meghűléses beteg­ségek, gyomorfájás, torok- gyulladás stb. esetében. Egyes kísérletek szerint a teaivással csökkenteni lehet a nikotinéhséget, azaz a dohány­zási ingert. A rendszeres teaivóknál je­lentősen csökkent a napi do­hányfogyasztás, néhány száza­léknál pedig meg is szűnt. Fotó: Korányi Éva Napi egy doboz cigaretta = 16 órányi oxigénhiány A dohányosok csontja lassabban gyógyul, mint a nemdohányzóké - állapí­totta meg egy amerikai professzor. A magyarázat: a do­hányzás csökkenti a szer­vezetbe áramló oxigén mennyiségét. Már 10 percnyi füstölés 45 percen át oxigénhiányt okoz. Napi egy doboz cigaret­ta elszívása azt jelenti, hogy a szervezet 16 órán át a szükségesnél kevesebb oxigént kap. Dr. George Ciemi, az at­lantai Emory Egyetem professzora és orvosi cso­portja 29 felnőtt betegen vizsgálta a csontokat meg­támadó, érroncsoló fertő­zés lefolyását. A résztvevők közül 11 dohányos volt, 9 soha sem hódolt e szenvedélynek, további 9 pedig valamikor rendszeresen cigarettá­zott. A betegeket térd alatt megműtötték, csontjukat meghosszabbították. A regenerációs idő nagymértékben függött at­tól, hogy ki dohányzott és ki nem. ■ A nemdohányzóknak 10 hónapra volt szükségük ahhoz, hogy csontjaik 5 centimétert nőjjenek, a le- szokottaknál 12 és fél, a ma is dohányzóknál pedig 15 hónapig tartott a rege­neráció. Ferenczy Europress Egy kis cicalélektan A macskatartás egészséges A macskatartás hívei és ellen­zői talán csak egyetlen dologban értenek egyet. Abban, hogy ez a háziasított négylábú egyike a legkí ismerhetetlenebb jószágok­nak. Hangulatának változásai, „érzelmei” nehezen követ­hetők, viselkedése, reagálá­sa mindig tartogat meglepe­tést környezetének. Nem vé­letlen, hogy a szakemberek is találónak tartják rá a „négylábon járó ellentmon­dás” elnevezést. Desmond Morris, angol zoológus az ember és a macska kapcsolatáról, szólva így fogalmaz: „Egyetlen ál­latfaj sem alakított ki olyan meghitt viszonyt az ember­rel és őrizte meg annyira mozgási cselekvési szabad­ságát, mint a macska.” Ez a kettősség egyébként abban is megnyilvánul, hogy a ci­cák másként viselkednek bent a lakásban és másként kint, a szbadban. A négy fal között még fel­nőtt korukban is eljátsszák a gyá­moltalan kiscica szerepét, „aki” a család tagjait valamiféle anya­pótléknak tekinti. Ezért is igényli, szereti a simo- gatást, hiszen a gazda keze az anya tisztogató nyelvére emlé­kezteti. S az ő szemében az anya egyet jelent a táplálékkal, a kel­lemes mosdatással és a bizton­ságot adó .védelemmel. Mind­ezért a fizetség: csöndes, elége­dett dorombolás. Más a helyzet, ha a m4cska kilép az udvarra. Ott már nem­igen hallgat nevére, a hívó szóra. A szabadban egyszeriben az ősi ösztönök kerekednek felül benne - úgy él, vadászik vagy alkalma­sint verekszik, mint elei, sok-sok évezreddel ezelőtt. Aki tudomásul veszi ezt a sa­játos kettősséget - ami valójában nem álnokság -, az szeretetre méltó társra talál benne. Azt sem kell zokon venni, hogy alkal­manként mondjuk a fotel karfá­ján élesíti a körmeit, mert a ko­pott szaruréteget így hántja le. Azt viszont valószínűleg kevesen tudják, hogy e cica­művelet, azaz a mancsok rit­mikus mozgatása közben il­latmirigyei révén diszkrét jel­zéssel látja el az ülőalkalma­tosságot, ami macskanyelven azt jelenti, hogy a bútorhasz­nálati jog nemcsak a gazdát, hanem őt is megilleti. Mindez része a gondozó és gondozott közötti kapcsolat­nak, amelynek nemcsak a macska a haszonélvezője. Egy, a közelmúltban az Egyesült Államokban vég­zett felmérés kimutatta, hogy a macskatulajdonosok, ha doromboló kedvencükkel foglalkoznak, viszonylag könnyen, gyorsan megszaba­dulnak feszültségeiktől, az őket ért stresszhatásoktól. Ezért a macskatartók között érzékel­hetően kevesebb a magas vér­nyomás és a szívpanasz, mint a „macskátlanok” körében. (szó) Ferenczy Europress Fotó: Mészáros J. Teszt Ön mennyire szenvedélyes? Ha valaki tűzről pattant, még egyáltalán nem biztos,-hogy va­lóban szenvedélyes, mivel sodró lendülete látszat is lehet. Szen­vedélyesnek azt az embert tart­juk, akit téljesen áthatnak az ér­zelmei, legyen szó akár lelkese­désről, akár odaadásról. Ilyen ember Ön? A válaszokra kapott pontok összeadása után megtud­hatja. 1. Megtörtént-e már Önnel, hogy örömében vadidegen em­ber nyakába ugrott? a. Nem, ehhez túlságosan tar­tózkodó vagyok. Lehetetlennek tartok egy ilyen érzelmi kitörést. (0 pont) b. Nem, de nem zárom ki. (3) c. Hát persze, ez jellemző rám. (6) 2. Milyen a hangulata általá­ban? a. Meglehetősen változó. (6) b. Tudok parancsolni magam­nak, így a mélypontok és a csú­csok nincsenek túlzottan távol egymástól. (0) c. Többnyire elég jókedvű va­gyok (3) 3. Szerelem, szex és gyengéd­ség - Ón hogyan éli meg? a. Néha békésen, máskor szen­vedélyesen, néha kicsit őrülten, ahogyan kedvem szottyan. (3) b. Néha kitörő vulkán vagyok. (6) c. Az ágyban inkább kicsit tar­tózkodóan viselkedem. (0) 4 .Mi a véleménye a partnerek közötti szenvedélyes vitákról? a. Időnként szükség van rájuk. (6) • b. Az éretlenség jelének tar­tom. A problémákat tudni kell kezelni. (0), c. Elvem, hogy ezt elkerüljem. (3) 5. Hisz Ón az olyan szerelem­ben, amely egy életen át tart? a. Talán van, de csak kivételes esetekben. (4) b. Teljességgel lehetetlennek tartom. (1) c. Miért is ne? Ha szeretek va­lakit, magam is képes lennék rá. (6) 6. Melyik közmondás nyeri meg legjobban a tetszését? a. Jobb félni, mint megijedni. (1) b. Aki mer, az nyer. (4) c. Addig üsd a vasat, amíg me­leg. (6) A megoldás: 2-13 pontig: Ön tartózkodó, kicsit hűvös típus. Az értelem embere. Csak ritkán él érzelmi fűtöttségben. Noha tud elragadó és sziporkázó is len­ni, érzelmi élete ritkán csordul túl. Vonzódását, lelkesedését, mérgét vagy bánatát egyaránt határok közé szorítja. A túlságo­sán nagyratörő érzelmeket nem érzi valódiaknak, sőt, mestersé­geseknek tartja és kényelmetlen megnyilvánulásokként éli meg. Az érzelemkitörések időnként színpadias látszatot is 'kelthet­nek, de az ember lelkének any­nyira szüksége van rá, mint a lakásnak a tavaszi nagytakarí­tásra. Engedje kis^é jobban sza­badjára érzelmeit! 14-24 pont: Szenvedélyes ki- ‘ törései változatos képet mutat­nak. Időnként majd felveti az életöröm és a boldogság, máskor pedig fegyelmezi magát és tár­gyilagos. Szenvedélyes érzel­mei nem Önből erednek, hanem többnyire embertársai váltják ki azokat. Amennyiben úgy érzi, hogy Önt elfogadják, nem fél at­tól, hogy kicsit elszabadulnak az érzelmei. Ha tárgyilagos, sőt fél­szeg emberekkel kerül össze, visszafogott és távolságtartó marad. Óvatosan elkerüli, hogy elárulja lelkesedését vagy kirob­banó érzéseit, nehogy túlságo­san robbanékonynak tartsák. Ne figyeljen annyira a többiekre, hanem engedje kissé szabadjára érzelmeit! 25-36 pont: Önben állandóan fprtyog valami. Ha nem is lát­szik semmi a felszínen, féktelen temperamentumával képes meglepni környezetét. A lelke­sedést, a csúcshangulatot és az odaadást majd mindennap meg­éli. Gyakran azt szeretné, hogy kitörő érzelmeit 'szavakkal és mozdulatokkal is ki tudja fejez­ni. Ennyi elevenség embertársait természetesen erősen megviseli. De viselkedésével egyetértést és csodálatot is kivív, és sodró len­dületével másókat is mágával tűd ragadni.

Next

/
Thumbnails
Contents