Új Néplap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-08 / 84. szám
1992. ÁPRILIS 8. Gazdasági tájoló 3 Elszegényedők és gazdagok - a kibontakozás forrásai Betétkönyvekben a mozgatható hazai tőke OTagadhatatlan tény, hogy az elmúlt években a lakosság tekintélyes hányada elszegényedett, s még többen érezték úgy, hogy életszínvonaluk csökkent. Az érintettek körében egyaránt ott voltak a nyugdíjasok, a munkanélkülivé váltak és családtagjaik, továbbá a pályakezdők, akik nem találtak végzettségüknek, képességeiknek megfelelő munkaalkalmat. A jövedelemstatisztikák ugyanakkor egyértelműen azt mutatják, hogy a társadalom vékony rétege - korántsem csak a sikeres vállalkozói réteg - egyre jobban él. Ezt - érthető okokból - a társadalom túlnyomó többsége nehezen vagy egyáltalán nem tudja elfogadni. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 1991-ben sok év óta először fordult elő, hogy a lakosság pénzbevételeinek összege még folyó áron is kisebb mértékben - 23,2 százalékkal - nőtt, mint az infláció. (Az adatok a mindenkori folyó árakon szerepelnek, tehát ezek reálértéke mintegy 30- 35 százalékkal kevesebb.) A 23,2 százalékos növekményben igen sok az olyan kicsiny éves jövedelem, amelyet még a szigorú 91 -es adótörvény sem terhelt adókötelezettséggel. Tévedés ne essék, ebben a körben a kisebb hányad a kivétel, a kedvezmény, s a túlnyomó rész a minimális határ alatti jövedelem! Míg 1989-ben a munkaviszonyból, szövetkezeti tagsági viszonyból származó éves jövedelemnek csak 91 százaléka, 90-ben 88 százaléka, 91- ben már csupán 83 százaléka esett jövedelemadó-fizetési kötelezettség alá. Márpedig akiknek a jövedelemszintje az SZJA minimumát sem éri el, azok a létminimum határán élnek ... Csökkenő tendenciát mutatnak a mezőgazdasági szövetkezeti tagok és alkalmazottak bevételei is, amelyek 89-ben még a munkaviszonyból származó jövedelmeknek csaknem 11 százalékát tették ki - tavaly már csak 6,4 százalékát. A visszaesésben szerepet játszott a mezőgazdaság átalakulásának megindulása, a felvásárlási árak alacsony szintje csakúgy, mint a téeszek súlyos gazdasági helyzete. Mindebből az a következtetés adódik, hogy a mezőgazdaságban dolgozók - akiknek többsége ugyan a háztájiból jelentős jövedelemhez jut - igencsak kedvezőtlen anyagi feltételek között kezdhetnek hozzá az önállósuláshoz, mert tavalyi jövedelmeik nagy részét kénytelenek voltak felélni. Megerősíti ezt az a körülmény is, hogy a felvásárlásból származó jövedelem egy év alatt nemcsak reálértékben, hanem folyó áron is 10 százalékkal, azaz körülbelül 8 milliárd forinttal csökkent! A magánvállalkozásból származó lakossági jövedelmek nagyjából az infláció mértékének megfelelő arányban nőttek. Ez az adat azonban aligha pontos, hiszen a magánvállalkozások körében nem ritka a „zsebből” fizetés, az adókötelezettség alóli kibúvást szolgáló manipuláció. Az mindenesetre megállapítható: a bevallott magángazdasági, magánvállalkozási jövedelmek egy év alatt mintegy 32 százalékkal emelkedtek - s ez hitelesen jelzi, hogy milyen körben találhatók a gazdagok és gazdagodok, s hol a kibontakozás potenciális forrása. S noha nem szabad szemet hunyni afelett, hogy a gyors meggazdagodás érdekében sokan törvénytelen eszközökkel is élnek ez az átalakulás szinte elkerülhetetlen kísérőjelensége. De mindenképp biztató tény, hogy tavaly több mint 150 milliárdos pénzbevétel származott magán- vállalkozásokból. Ez pedig az összes bevallott lakossági jövedelemnek 10,4 százaléka! (Két évvel korábban az arány 7,3 százalék volt.) A jövedelmek forrásának és nagyságának alakulását vizsgálva külön „misét’ ’ érdemel a lakossági betétállomány növekedése, amely - kamatokkal együtt - 26 százalékos volt, azaz minden korábbinál nagyobb. Aligha állítható, hogy ebben a főszerepet a lakásra gyűjtés játszotta - éppen ellenkezőleg: a bérlakások viszonylag kedvező árú megvásárlásának lehetősége inkább csök- kentőleg hatott a betétállományra. Hasonló kihatású volt a lakáshitel-kamatok feltételeinek változása is. Mindebből biztonsággal csak az a következtetés vonható le, hogy a lakosság tekintélyes mozgatható tőke birtokában van. Részint azért, mert nincs igazán aktivitása a vállalkozáshoz, esetleg nem is bízik az efféle befektetésekben. Részint, mert a különböző betét- és értékpapírformák között megtalálta - ha nem is az infláció mindenkori mértékének megfelelő - számára kedvező jövedelemkiegészítési formát. Végső soron van tehát olyan bázis, amelyet a gazdaság élénkítésére, azaz közvetve a társadalom jóléte érdekében föl lehet használni. Ehhez azonban alapvető feltétel a lakosság bizalmának fenntartása és erősítése - nem utolsósorban a kedvező kamat- feltételek biztosításával. Ny. V. Ferenczy Europress Jogelőd nélkül Kétszer több társaság szervezetek 1/5-e rendelkezik külföldi érdekeltséggel. Közülük 4 részvénytársasági formában, 66 pedig korlátolt felelősségű társaságként működik. Az általuk jegyzett tőke nagysága 5,3 milliA gazdálkodószervezetek létszámnagyság szerint Működési forma 1991 1992 Az 1991. év év elején év végén végi az 1991. év eleji %-ában 20 fő és kevesebb 249 558 224,1 21 -50 fő 88 140 159,1 51 -300 fő 150 182 121,3 300 fő feletti Be nem sorolt szervezetek 106 105 99,1 (pl. vízgazdálkodási társulatok) 29 29 100,0 ÖSSZESEN 622 1014 163,0 A gazdaság szerkezetének a foglalkoztatottságot is befolyásoló átalakulása az elmúlt két évben megyénkben is erőteljessé vált. Ennek leglátványosabb jele a gazdálkodószervezetek számának gyors emelkedése. Az egy évvel korábbi 622-vel szemben december 31-én már 1014 vállalati rend szerint működő szervezetet tartottak nyilván, és ez 63,0 százalékos növekedésnek felelt meg. Legnagyobb hányaduk továbbra is az iparban (30,2 százalék) és a kereskedelemben (25,2 százalék) található, a mezőgazdaság, valamint az egyéb anyagi tevékenység, személyi és gazdasági szolgáltatás ágazatokba 13,0-13,0 százalékuk tartozik. Az új vállalkozások csaknem 9/10-e jogelőd nélkül alakult, legtöbb a kereskedelemben (129) és az iparban (75). Dinamikusan változott az építőipari szervezetek száma is. Az év során ebben az ágazatban - az előbb említett módon - 40 gazdálkodóegységjött létre. Kiválás, szétválás útján összesen 40 szervezet keletkezett, közel fele az iparban. Az alakuló szervezetekkel párhuzamosan mindössze kilenc gazdálkodóegység szűnt meg, ebből hat jogutód nélkül. Az 1991. évben alakult önálló jogi személyiségű gazdasági árd forintot tett ki, ennek 19,5 százaléka devizában bevitt alaptőke, illetve vagyoni hozzájárulás volt. Ezek a szervezetek főként a kereskedelemben (27) és az iparban (23) alakultak, és a külföldi tőke 97 százaléka is itt jelent meg. Továbbra is jellemző, hogy nagyrészt kisebb gazdálkodó- egységek jöttek létre, melynek hatása a létszámnagyság szerinti összetételben is kifejezésre jutott. (Forrás:KSH megyei igazgatóság) A Gazdasági tájoló a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezetének közreműködésével készül. Szerkeszti: V. Szász József A gazdálkodószervezetek számának alakulása Működési forma 1991 1992 Az *"*■év év elején év végén végi az 1991. év eleji %-ában Vállalati rend szerint működő szervezetek száma összesen 622 1014 163,0 Ebből vállalat 84 91 108,3 Korlátolt felelősségű társaság 305 685 224,6 Részvénytársaság 10 15 150,0 X, Munkaerőpiac Körzet Álláshelyek Álláskeresők Regisztrált munkanélküliek ^ Aktív eszközzel támogatottakb/ Járadékosok, segélyesek Mun «anélkül ségi ráta száma változás száma változás száma változás száma változás száma változás % fő +,- c/ fő +,-c/ fő +,- c / fő c/ fő +,- cl 1. Szolnok 687 + 141 6293 + 508 6115 +508 125-11 5297 + 666 9,2 2. Jászberény 33 + 20 3279 + 433 3265 + 430 4 + 1 2686 + 476 9,8 3. Karcag 71-5 4082 + 855 3135 + 519 322 + 1 2220 + 375 21,3 4. Kisújszállás 50 + 40 1187 + 145 1088 + 144 89- 1 995 + 158 11,3 5. Mezőtúr 22409 + 160 2328 + 216 67-8 2133 + 322 14,8 6. Tiszafüred 63 + 28 2568 + 108 2396 + 105 65-44 2163 + 141 24,4 7. Törökszentmiklós-44 2940 + 323 2842 + 307 61-8 2580 + 282 15,0 8. Kunszentmárton 12 + 12 1749 + 345 1698 + 379 2-44 1499 + 373 13,7 9. Jászapáti 12-2 1726 + 586 1265 + 154 121169 + 188 12,6 10. Kunhegyes 102062 + 262 2021 + 297 31- 1 1867 + 323 20,0 11. Martfű 4 + 1 1515 + 169 1453 + 170 431278 + 228 8,4 Összesen: 944 + 191 29810 + 3895 27606 + 3229 821- 115 23887 + 3532 12,6 a/ aktív eszközzel támogatottak nélkül b/ átképzésben részt vevők, közhasznú c/ változás az előző hónaphoz képest A gazdasági recesszió által gerjesztett munkanélküliség az év elejétől tovább szélesedett a megyében. A munkanélküliségi ráta márciusban 12,6 százalék, a munkanélküliek száma 27,6 ezer fő volt, amellyel továbbra is a legrosszabb munkaerőpiaci helyzetű megyék közé tartozunk. Biztató, hogy az 1991. decemberben bejelentett (684) üres álláshelyek száma 1992. március végéig 944-re nőtt, még akkor is, ha ez összefügg a bejelentések kötelezővé tételével. Rendkívül gyenge elhelyezkedési esélyeket jelentett, hogy 100 regisztrált munkanélkülire csak 2-3 üres álláshely jutott. A munkaerő-piaci helyzet romlásával együtt nagymértékben nőtt a munkanélküli-járadékban, -segélyben részesülők száma. 1991 márciusában 6,9 ezer fő, jelenleg 1992 márciusában már közel 24 ezren élnek a megyében munkanélküli-járadékból, illetve -segélyből. Az ellátottakon belül 1,4 ezer fő a pályakezdő fiatalok száma. A segélyezettek összetételében egyre több a piacképes szakképzett munkaerő. A szakmunkások részaránya 46 százalék. A szakközépis- kolát végzettek száma közei 1600 fő, és egyéb támogatott foglalkoztatás az egyetemet, főiskolát végzettek száma 500 fő körül alakult március hóban. Az ellátásban részesülők ^százaléka nem végezte el az általános iskolát, további 37 százalékuk pedig csak az alapfokú végzettséggel rendelkezik. E rétegek hátrányos munkaerő-piaci helyzetén egyrészt az általános iskola befejezésének elősegítése. másrészt a szakmatanulás lehetőségének megteremtése javíthat. A gimnáziumot végzettek (csaknem 1300 fő) elhelyezkedési esélye szintén a képzés révén növelhető. A segélyezés átlagos időtartama 196 nap, átlagos havi összege 8.384,- Ft/fő volt. Megyénkben az ellátásban részesülők 38 százaléka nő, mely megegyezik foglalkoztatási arányukkal. A nők havi átlagos bruttó segélyének összege 7.414,- Ft/fő, a férfiaké 8.985,- Ft/fő volt. Az ellátási rendszerből 1991. évben 5562 fő került ki, ebből elhelyezkedett 3319 fő. Országosan és megyei szinten is elmondható, hogy a kedvezőbb munkaerő-piaci pozíciójú szakképzett rétegek viszonylag rövid idő alatt kerülnek ki a rendszerből. Azok, akik hosszabb ideig veszik igénybe az ellátást - hátrányosabb helyzetük miatt-, egyre tovább kénytelenek a járadékból élni. 1992. március hóban 3230 fő haladta túl a 360 napot, ebből 200 fő már 600 nap felett vette igénybe az ellátást. A maximális segélyfolyósítási időtartam ez évtől másfél évre csökkent, amely azt is jelenti, hogy az eddiginél gyorsabban fog növekedni a munkanélküli-ellátásból kikerülők száma. Emelkedett azoknak a száma, akik a foglalkoztatáspolitikai eszköz- rendszer révén nem váltak munka- nélkülivé, illetve foglalkoztatási támogatásban részesültek, ezek aránya a regisztrált munkanélkülieken belül 7-8 százalék. A megyében több mint 1000 fő vesz részt különböző tanfolyamokon, 500 főt közhasznú munkában foglalkoztatnak, és 4-500 fő dolgozik csökkentett munkaidőben. Az előttünk álló hónapokban sem lehet a munkaerő-piaci helyzet javulására számítani. Az év elejétől folyamatosak a munkáltatói létszámleépítési bejelentések. A március végéig ismert jelzések alapján a következő hónapokban mintegy 4 ezer munkavállalót érintő elbocsátás várható a megye különböző ágazataiban. Kiszelvné Molnár Kornélia A félelem kapuja Borsos most vette észre rajta az öregedés jeleit, utánaszámolt, és megdöbbenve jött rá, hogy az asszony alig valamivel fiatalabb az ő anyjánál. Tekintete tétován lejjebb csúszott Zsóka testén, már összeszedte magát a szívműtét után, mellén megfeszült az ünnepi fekete blúz, hosszú, karcsú combjai is megteltek. Zsóka forgolódni kezdett a kanapén, felébredt. Felnyitotta a szemét, egy ideig mereven nézett maga elé, és fojtott hangon dünnyögött, mintha egy álmában megkezdett vitát folytatna. Feltámaszkodott, pillantása a fiúra esett, kinyújtott karral hívta magához. Borsos habozva ült le a kanapé szélére, de az asszony lehúzta a fejét, és szájon csókolta. A fiú érezte, hogy az ő torkába is átcsap a Portorico rum édeskés szaga. Zsóka egy pillanatra kibontakozott az ölelésből, ledobta magáról a fekete blúzt, alatta nem viselt semmit; melle olyan feszesen állt, mintha fából lett volna esztergálva, a szíve fölé egy keskeny, testszínű tapasz volt ragasztva - a műtétből visszamaradt, lassan beforradó heget takarhatta. Kikapcsolta a szoknyáját és engedte lecsúszni a szőnyegre, combjának belső oldalán hosszú sötét szőrszálak lebegtek.- Gyere! Borsos a lépcső felé nyíló ajtóra nézett:- Be kellene zárni.- Ne törődj vele! A fiú nem akarta megkockáztatni, hogy valaki rájuk nyissa, felkelt, és elfordította a kulcsot a zárban. Vetkőzni kezdett, pulóverét, cipőjét, zokniját úgy rakta le, hogy ha megzavarnák az együttlétüket, minél hamarabb felkaphassa magára, az asszony újra rászólt:- Dobd már le azokat a rongyokat! Borsos anélkül, hogy kikapcsolta volna a szíját, nadrágját lehúzta magáról, és félrevetette. Teljes súlyával ránehezedett a nőre, de az elfulladva tolta el magától:- Ne dőlj rám, nem kapok levegőt. A fiú félig a térdére helyezte a súlyát, de épp olyan erőszakosan hatolt be, mint ahogy alkalmi szeretőinél megszokta, a nő felkiáltott, nem törődött vele, néhány gyors mozdulattal ki akart elégülni. Úgy gondolta, hogy ha magja szétömlik az asszony testében, azzal birtokba veszi - akárha egy tulajdonjelet hagyott volna rajta, de Zsóka nem engedte:- Ne siess! Combjával átkulcsolta és magához szorította a fiút, ágyékának körkörös mozgásával ő határozta meg a ritmust. Lassan kezdte, aztán egyre hevesebben dobálta magát, Borsos teste megfeszült az alkalmazkodástól, hogy együtt tudjon maradni vele. Hogy később érje el a csúcspontot, a fiú visszafogta magát, gondolatait mindennapos, közömbös képek felé terelte: a szobáját, ismerős utcákat próbált felidézni magában, mintegy elfeledkezve a helyzetéről. 43
