Új Néplap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-06 / 82. szám

2 Hazai tükör 1992. ÁPRILIS 6. KDNP: „Nem estünk bele egyik gödörbe sem” (Folytatás az 1. oldalról) híreszteléseknek, hogy a bűnö­sök megfogassanak, és a tiszták­ról kimondassák, hogy tiszták. A múltról szólva a pártelnök elmondta, hogy a KDNP már ál­lást foglalt ebben az ügyben; a múltat le kell zárni, a bűnösöket néven kell nevezni, és túl kell lépni már ezen a problémán. A gazdaságpolitikai helyzetet elemezve hangsúlyozta: na­gyobb nemzeti érdek, hogy a ter­melés meginduljon, mint hogy az infláció csökkenjen. Mert - és itt a nyugdíjak példáját hozta fel dr. Surján László - ha az aktív kere­sők fizetése például a kétszeresé­re nő, akkor nő a befizetett TB- járulék is, amelyekből a nyugdí­jakat biztosítják. A pártelnök, aki egyben nép­jóléti miniszter is, beszélt az egészségügy helyzetéről is. Az egészségügy költségvetése je­lentősen nőtt az utóbbi években. Ha I989-et 100 százaléknak vesszük, akkor ehhez képest az állami költségvetés 90 százalék­kal, az egészségügyi pedig 107 százalékkal nőtt. Ä biztosítási rendszerre való áttérés - amely már elkezdődött - biztonságot és nyugalmat jelent majd az egész­ségügyi ellátásban. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy az egészségének min­denki maga a gazdája. Több fel­előséggel kell élni az életünket. Beszéde végén ismét az általá­nos politikai helyzetről szólt dr. (Folytatás az 1. oldalról) rolja. A Marbella fődarabjaira épült Terra nevű kisáruszállítót főként a vállalkozók, illetve a vállalkozni szándékozók vették szemügyre. Az ablakos és szekrényes ki­vitelben egyaránt megvásárolha­tó „dobozos” autó mindenek­előtt fordulékonyságával, teher­bírásával és 1,4 literes dízelmo­torjával aratott tetszést. Surján László. Elmondta, hogy véleménye szerint a szélsőséges nézeteknek nincs tömegbázisa az országban. Hangsúlyozta, hogy csak az léphet előre, aki elhiszi, hogy mindenkinek joga van élni, még akkor is, ha másképp gon­dolkodik. Szemellenzővel ugyanis nem lehet világosan lát­ni. Szükség van a mások szemlé­letére is, és ez az alapja egy valós pluralizmusnak. Ezután a jelenlévők tettek fel kérdéseket. Többek között meg­kérdezték, hogy mi tartozik az egészségügyi alapbiztosításba, hogy mit tett a parlament és a kormány azért, hogy akik ott ma­radtak az igazgatói székekben, ne rabolhassák az országot. Dr.Surján László válaszában elmondta, hogy az alapbiztosítás olyan egészségügyi szolgáltatást jelent, amelyben a szívműtéttől kezdve bármely szakorvosi ellá­tás benne foglaltatik, ha arra szükség van. A kiegészítő bizto­sítás az úgynevezett “hotelszol­gáltatásokra” terjed ki, például egyágyas szobára. A rablásról szólva elmondta, hogy a mai tör­vényes rend elegendő ahhoz, hogy megakadályozzák. A Ke­reszténydemokrata Néppárt egyébként kiegészítő törvényja­vaslattal is hozzá akar járulni en­nek a kérdésnek a megoldásához; javasolják, hogy átfogó ellenőr­zési rendszer működjék az oszágban. P.É. Természetesen a potenciális vásárlók szintén kihasználták a jó alkalmat, hogy próbaúton győ­ződjenek meg a spanyol Volks­wagenek előnyös tulajdonságai­ról. Arról nem tudunk, hány autó talált gazdára a hétvégén, min­denesetre az Ádám BT. 3 száza­lékos árkedvezménnyel igyeke­zett minél több vevőt megnyerni. L.Z. Fotó: K.É. Túrkevén s Uj nyelvi laboratórium Korszerű Tesla típusú nyelvi laboratóriumot helyeztek üzembe a túrkevei Kossuth Lajos Általá­nos Iskolában. Segítségével egy­szerre húsz diák tanulhatja az an­gol, a német vagy az orosz nyel­vet. A laboratórium 1,1 millió fo­rintos árát az iskola önálló gazdál­kodása révén teremtette elő. Az­zal, hogy a költségvetésben meg­szavazott összeggel az önkor­mányzat gazdasági szervezete, a „gamesz” kiiktatásával gazdál­kodtak, sikerült a költségeket je­lentős mértékben csökkenteni. A programozható nyelvi laboratóri­umot - amelyben együttesen há­romszáz tanuló oktatása folyik - szakkönyvekkel, egyéb, ismeret­hordozó anyagokkal is bővítik. / \ Jut eszembe! Elhunyt Kádár Jánosné. Csoda, hogy ilyen sokáig túlélte férjét. Az erős politi­kus árnyékában, szinte vele összenőve, ketten éltek egyetlen életet. Emlékszem, Kádár János az utolsó nyil­vános szerepléseinek egyi­kére készült a Parlamentben. Erre meghívta a feleségét is. Délelőtt tizenegy óra tájban a kormányőrök kíséretében megjelent Kádámé Tamáska Mária. Az ülésterem folyo­sójának végén a testőrök út­jára engedték. És akkor elin­dult egyedül a nyüzsgő fo­lyosón. Sötétzöld kosztüm­jében olyan magára hagy a-, tott volt, hogy az ember szíve megesett rajta. Az Ország­ház segéderői nem ismerték fel, durván rászóltak, amikor egy páholy ajtaján próbált benyitni. Aztán tisztázódott, ki is ő, attól kezdve mindenki a közelébe akart kerülni. Hosszú slepp kísérte, kinyílt előtte minden ajtó. O nem értette ezt sem, miként azt sem tudta, hol kell helyet foglalnia, ha majd a férje be­szélni fog. Csoda, hogy ennyivel túlélte politikus urát.-pb­V _____________J P énz nélkül az álomautókban „Vérét vettem ... s vérem adtam" Zuhatagként ömlik Sárika né­niből a szó. Drámaian és zavaro­san. S hogy gondolatai mégis va­lamelyest szabályosan gurulja­nak, közbe-közbeszólok, kérde­zek.- Úgy november közepe táján nem látta zavartabbnak a fiát? Hisz ha valaki ilyen dolgot csi­nál, biztos megváltozik... leg­alább egy kicsit.- Nem. Nem láttam ideges­nek. Semmi változást sem vet­tem észre rajta, úgy viselkedett, mint korábban. Én nem is hiszem el, hogy ő csinálta. Lehet, hogy volt valami köze ehhez az egész­hez, de hogy teljesen az ő „mű­ve” lenne... Nem. Az elképzel­hetetlen... Higgye el, nem volt ideges, nem kapkodott, nem jár­kált fel s alá, nem veszekedett. Karácsonykor is olyan jó hangu­latban mentünk el a BMW-vel a Dunántúlra a bátyjához. Nem értem, nem értem - in­gatja a fejét. Megtörli könnyes szemeit, s csak ennyit mond: - Vagy ennyire félreismertem vol­na a fiamat? Nem, az lehetetlen - vágja rá szinte azonnal, mintha saját magát próbálná győzködni, és sorolni kezdi aggályait, fogal­mazza kérdéseit.- Máig sem tudom, hogy hol volt a BMW november 11-től de­cember elejéig. Merthogy a ga­rázsban nem állt, az biztos. Ugyanis én többször lementem oda krumpliért, s ott csak azt a fehér Lada Samarát láttam, amit a fiam kölcsönkért az egyik ba­rátjától.- Miért tetszik ezt állítani ilyen határozottan?- Tudja, abban az időben még dolgoztam, s rendszerint késő es­te jártam haza. Akkor csak észre­vettem volna, ha a Lada kint par­kíroz az utcán. Meg hát a garázs­hoz két kulcsunk van. Az egyik mindig a Misi zsebében lapult, a másik pedig itt volt felakasztva az előszobában - mutat a hajlított fogú fogas felé -, hogy bármikor lemehessek krumpliért. Le is mentem. Többször. Majd vala­mikor december elején tűnt el a kulcs. Kérdeztem is a fiamtól, hogy hová tette? Erre azt vála­szolta, hogy kölcsönadta az egyik haverjának, hogy ott ösz- szerakhassa a Trabantját. így utólag, gondolom, hogy akkor jöhetett ide a BMW. De addig hol volt? Hol volt? - hajtogatja, és elmeséli, hogy nemrégiben felhívta egy ismeretlen telefo­náló, aki csak annyit kérdezett: érdekli-e, hol állt a BMW, mert ő tudja, hogy egy kertes ház ud­varán rostokolt, ponyvával leta­karva. S mielőtt még bármit is kérdezhettem volna - folytatja a néni -, az illető lecsapta a kagy­lót. Hát most mondja meg, mit csináljak? - tördeli a kezét, s hi­,,v ******** nm Áévi****\'*fi Boszorkány­szombat Szolnokon Telt házat vonzott a Szolno­ki Galériában megrendezett misztikus divatshow, az Elisa, a Carmen, az Elegant, a Kontrax és a Pex Bt., valamint Szemők Anna divatstiliszta bemutató­ja. A misztikumról a zene, a fényeffektusok, a koreográfia, Robin Hood bűvészmutatvá­nyai mellett egy jósnő gondos­kodott. Fotó: Korányi TELJES A KÁOSZ ába próbálja hessegetni, látszik rajta, hogy a gyanú mindig vissza-visszatér belé. Mondja is, hogy egyik napról a másikra ilyen szörnyűséget nem tehetett az ő fia. Majd amikor felajzott indula­ta megint lelohad, újabb kérdé­sekkel hozakodik elő.- Hogy jutott föl azon a napon Pestre?- Vonattal - vágom rá.- O? - lepődik meg. - Akkor nem ismerte az én fiamat, hisz föl nem szállt volna a vonatra. Még tíz méterrel odébb is kocsival ment. Ki vitte föl? Biztos fedez valakit. Sok minden nem egye­zik - hadarja, és próbál kibúvókat keresni, de nem talál.- Tisztában van-e vele, hogy mit vállal? - csuklik el a hangja, majd amikor megnyugszik, mint a csapra vert hordóból a bor, úgy bugyog elő ismét szájából a szó. - Hogy darabolta föl a testet, mert a garázs betonján annak semmiféle nyoma sincs. Meg ha csapkodott volna, arra biztos fel­figyelnek, mert visszhangzik ez az egész panelház. Állítólag még azonosítható vémyomokat sem találtak. Hát ez meg hogy lehet? Azt sem tudom, hogy kinek az elmondása alapján készült a fan­tomkép, amit akkoriban - mikor eltűnt Jónás Mátyás az autójával együtt - még a televízióban is bemutattak. Itt is mindenkinek az orra alá dugták a rajzot, ám az egyáltalán nem hasonlított a Mi­sire. Annak haja volt, a fiam vi­szont kopasz meg bajuszos. A rajzon lévő illetőnek meg még bajusza sem volt. Szóval teljes a káosz - sírja el magát megint az idős asszony. - Mert azt sem tu­dom elképzelni - cikáznak a gon­dolatai -, hogy miként tudta be­tuszkolni a fiatalember holttestét a kocsiba, hisz a Misi olyan gyenge, mint a nyári harmat. Émlékszem, amikor vagy négy évvel ezelőtt ideköltöztünk, a hurcolkodásnál alig bírt még egy fotelt is fölemelni. A néni láthatóan tovább kere­si a mentségeket fia számára, ám a rideg valóság, meg a helyzet nyilvánvaló reménytelensége - fojtogatja. VE- NffV Kíváncsi vagyok a garázsra. Lemegyünk. Körbenézek. Hát itt történt meg azon a novemberi késő estén ez a szörnyűség? Alig akarom elhinni. Semmi nyom. Meg hát olyan rövid, olyan szűk ez a helyiség, hogy egy nagyob autó tán még be sem fér ide. Ez szöget üt a fejembe. Lemérem a garázst. Roppa­nástól koppanásig a hossza 5 mé­ter 38 centi. Ebből ha még leszá­molok csaknem fél métert - ilyen széles sávban tárolták ott ugyan­is a krumplit - még akkor is ma­rad 4 méter 95 centi. Most már csak fel kell lapoznom a svájci autókatalógust, s választ kapok arra a kérdésre, hogy Kiss Mi­hály a bezárt ajtó mögött, vajon ki tudta-e emelni a BMW cso­magtartójából Jónás Mátyás holttestét? A vastag könyvben nagy ne­hezen rábukkanok a keresett au­tóra. Olvasom. A BMW 318 in­jektoros gépkocsi hossza 4435 mm, vagyis nincs négy és fél mé­ter. Nem kell hozzá matematikai zseninek lenni, hogy gyorsan ki­számoljam: a garázsajtó meg a kocsi között - még akkor is, ha benn voltak a krumplisládák - több mint fél méter maradt. Te­hát, ha nem is könnyűszerrel, de valahogy mégiscsak kierőlköd- hette a holttestet a csomagtartó­ból Kiss Mihály. Miután megválaszolok erre a kérdésre, nem érzek semmiféle elégedettséget vagy megnyug­vást, mert máris itt kunkorodnak előttem az újabb kérdőjelek. (folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents