Új Néplap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-30 / 102. szám
A KUNSZENTMÁRTON ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET tájékoztatja kedves ügyfeleit, hogy a betéti kamatok 1992. május 15-től az alábbiak: bruttó kamat nettó kamat Könyves betétek: évi % évi % 1 éves lekötött betét 28.75 23.00 2 éves lekötött betét 28.75 23.00 3 éyes lekötött betét Takaréklevél betét: 30.00 24.00 1 év után 30.00 24.00 2 év után 31.00 25.25 j.Sjéivután Lakáscélú betétek: 33.75 27.00 5 éven túl 30.00 24.00 t-5 év között Értékpapír kamata: 25.00 20.00 Letéti jegy Értékjegy: 30.00 1-6 hónap között 24.00 6 hónapon túl 28.75 *82291/1* Fúr — farag — kertészkedik — pihen? Keresse meg az AGROKER RT. AGROKERTÉSZ ÁRUHÁZAT, megéri! NÁLUNK RENDKÍVÜL OLCSÓN VÁSÁROLHAT- 3/4”-os kerti locsolótömlő, NSZK, 25 m-es 1.750 Ft- Japán váltós MURRAY (USA) kerékpárok 15.800 - 24.000 Ft-ig- Műanyag kerti garnitúrák -1100 W-os porszívó- Permetezők - kedvező áron!- Kéziszerszámok 30 %-os árengedménnyel (gereblyék, kapák, sövénynyírók stb.)- Kertészeti segédeszközök nagy választéka. ' Várjuk a tisztelt érdeklődőket! Szolnok, Kombájn u. 1. Tel.: 56/41-811 Telex: 23-314 Fax: 56/41-843 Nyitva tartás: hétfőtől - péntekig 8-16 óráig szombaton 8-12 óráig *82293/1* DINOK Természet- és környezetvédelem 7 Az ártéri erdők segítségért kiáltanak Magyarország a trianoni békeszerződéssel nemcsak területeket, hanem igen jelentős természeti értékeket is elvesztett. Legjelentősebb veszteség az erdőkben történt, mivel a korábbi 7,4 millió hektárból mindössze csak 1,1 millió maradt. A legnegatívabban ez a fenyőféléket érintette, amelyek területe korábban 24 százaléka volt az összerdőterületnek, 1920 után pedig lecsökkent 4,1 százalékra, mivel a fenyőre mint jól megmunkálható fára nagy szükség volt és van ma is. Természetvédelmi szempontból ennek nem örülhetünnk, hiszen az Alföldre telepített elsősorban fekete fenyvesek élővilága nagyon szegény. Mégis el kell fogadnunk jelenlétüket, mert azt is tudjuk, hogy fára is szükség van. Van erdeinkben ennél egy sokkal súlyosabb gond, mégpedig az ártereken. A múlt században megvalósított folyamszabályozások következtében kialakult az árterek mai képe, amely össze sem hasonlítható a szabályozás előtti állapottal. A szabályozások után a Tisza és mellékfolyói menntén 25.000 ha, a Duna és mellékfolyói (Dráva is) mentén 29.000 ha ártéri erdőnk maradt, illetve részben emberi tevékenység eredményeként ma ennyi van. Ártéri erdeinket két fő csoportba sorolhatjuk. Egyik csoportba a különböző természetes társulások tartoznak, mint pl. a fűz, nyár ligeterdők vagy a tölgy, kőris, szil, keményfa ligeterdők stb. A másik csoportba az emberi tevékenység eredményeként létrejött kubikerdők (botoló füzek) tartoznak, amelyek élővilága olyannyira gazdag, hogy azok vetekednek az előbbi kategóriával. A legutóbbi idők emberi tevékenységének „köszönhetően" egyre nagyobb területen találkozhatunk nemesnyár-ültetvényekkel is. Ezek biológiai értéke nagyon alacsony. Mint a számokból kitűnik, ma Magyarországon 54.000 ha ártéri erdő van, papíron. Sajnos ezek többségéből is kiegyelték a kőrist mint különösen értékes fát. A 30.000 hektárnyi ártéri erdőt korelosztás alapján is értékelni kell. Ez még aggasztóbb, mert az öreg erdők aránya nem éri el az összes ártéri erdő területének 40 százalékát sem, azaz kb. 20.000 ha. Mivel ezek biológiai értéke igen magas, természetvédelmi szempontból az lenne a kívánatos, ha azok vágásérettség esetén is csak szálaló vágással lennének felújítva. Ne feledjük el, hogy az ország teljes területének (9.3 millió hektár) ezek az öreg, biológiailag is különösen értékes erdők mindössze 0,2 százalékán találhatók csak meg. Megőrzésük, fenntartá- sukk alapvető kötelességünk. De felvetjük úgy is ezeknek az erdőknek a kérdését, hogy azt sem tudjuk, akarjuk megengedni a természetnek, hogy az ártéri erdő formájában az ország 0,2 százalékán fennmaradjon? Nem hiszem, hogy létezik olyan felelős, politikai vagy gazdasági döntéshozó, aki erre Magyarországon 1992-ben nemmel válaszolna. A kérdés reális megítéléséhez még az is hozzátartozik, hogy Európa más országaiban hasonló vagy még rosszabb a helyzet, ezért a folyóink mellől eltűnő minden hektár ártéri erdő nemcsak minket tesz szegényebbé, hanem egész földrészünket. A WWF-program keretén belül, úgy tűnik, sikerült fentieket megértetni az ártereken igen jelentős területeken erdő- gazdálkodó vízügyi igazgatóságokkal. mű/ L H 1 J De vajon mi lesz a többi tulajdonossal, hogyan lehet elérni, hogy tovább ne csökkenjenek a természetes erdők? Erre végső választ csak az új erdőtörvény adhat. Annak elfogadásáig azonban a természeti értékekért felelősséget érző közösségeknek, szervezeteknek még sokszor hangot kell hogy adjanak követeléseiknek, amelyet az egész társadalom érdekében fogalmaznak meg. Azok, akik erdeink mai szerkezetét kialakították, akik kis híján az utolsó ártéri erdőket is gazdasági érdekből kitermelnék, nem olyan erdőtörvényt készítenek elő, amelyik az egész társadalom számára elfogadható lenne. Meg kell fogalmaznunk a legfőbb természetvédelmi követelményeket. Ezek a következők: 1. Az ország összes erdőterülete és azon belül az egyes erdőgazdasági tájak erdőterülete egyetlen hektárral sem csökkenhet. 2. Erdőgazdasági tájanként még átmenetileg sem csökkenhet az élőfakészlet. 3. Ä jelenlegi erdőterületeken felújítás csak Magyarországon honos fafajjal végezhető. 4. Új erdőtelepítésnél országosan arra kell törekedni, hogy ahová csak lehetséges, őshonos fafajt kell telepíteni. Magyarázat a pontokhoz: 1. A jelenlegi erdőtörvény is kimondja, hogy az erdők területe nem csökkenhet. Csakhogy eddig ez csak országosan volt kimondva, aminek az lett az eredménye, hogy ha valahol az országban megszűnt egy erdőterület, függetlenül attól, hogy az bükkös, tölgyes stb. volt, annak helyébe Bács-Kiskun megyében fenyőt, nyárat, illetve akácot telepítettek, így nem keletkezett hiány az összes területben. A fent megfogalmazott javaslat ezt lehetetlenné teszi, különösen a 3. ponttal kiegészülve. 2. Bár az ország összes élőfakészlete folyamatosan növekszik, a bükk csökken. Annak érdekében, hogy az öreg - nagy fatömeggel rendelkező - erdők aránya ne csak országosan, hanem az egyes régiókban is kedvező legyen, szükséges a 2. pontban foglaltak törvényi szintű szabályozása. 3. Minden további fafajcserét, aminek következtében tovább növekszik a nyár, akác és fenyő állománya a honos fafajok élőhelyén, meg kell akadályozni. Az ártéri erdők sorsa külön kezelést, odafigyelést igényel. Ezért a WWF a Tisza menti önkormányzatokkal együttműködve kezdeményezte az érintett települések polgármestereinél egy Ártéri Erdővédelmi Bizottság felállítását. Mivel az ártéri erdők bizonyos típusainak jelenlegi formában való fenntartása alapvetően vízügyi érdek is, önként kínálkozik a lehetőség a helyi lakosság, a vízügyi és természetvédelmi szakemberek együttműködésére. Mindenkinek az az érdeke, hogy az erdő minél hosz- szabb ideig álljon, és a lakosságnak folyamatosan - lehetőleg a kitermelés ellenében ingyen - biztosítson tűzifát, a vízügynek állandóan biztosítsa a gátvédelmet, és a természetvédelem megvalósíthassa elemi célkitűzését, a biológiai sokféleség védelmét. Ilyen egyszerű lenne az egész? Igen. Annak ellenére így van ez, hogy 40 évig szinte mindenki ellenére működött a rendszer, és a javasolt, illetve részben már alkalmazott megközelítésben egyetlen új elem sincs. Ahhoz azonban, hogy országosan megvalósulhasson, még sok a tennivaló. Haraszthy László Világ Természetvédelmi Alap (WWF) Magyarországi Képviselete
