Új Néplap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-25 / 98. szám
1992. ÁPRILIS 25. Hazai körkép 3 Mi van, ha lezuhansz? Mennyit ér egy fiatal élet? Egy ittas vezető tavaly május 13-án a szolnoki ártéri hídról a Tejipari Vállalat gépkocsijával a mélybe taszított egy katonákat szállító rádióskocsit. Egy kiskato- na a helyszínen meghalt, a másik egy hónap múlva. A rádiósgépkocsi semmiről sem tehető vezetőjének az idegességtől kihullott a haja. Az egyik meghalt fiú édesanyja belebetegedett a történtekbe, s azóta sem jött helyre. Mások a tragédia nyomát iszonyatos szenvedések után életük végéig viselhetik. A legelemibb az lenne, ha legalább anyagiakban kárpótolnák őket. A közvélemény a világ legtermészetesebb dolgának tartja ezt. De hát a valóság ... Kődarabként repültem Mi volt, s mi van? Nézzük az egyik szenvedő alany, Kovács László példáján:- Telefonhálózat kiépítése után egy kis GAZ kocsival indultunk a laktanyába. Az ártéri hídon - ahogy utólag beszélgettünk róla - mindegyikünk látta, hogy a tejeskocsi nagy sebességgel nekünk fog jönni. Mindenki kapaszkodni kezdett, de az ütközés olyan nagy volt, hogy aki mellettem ült, az már a hídon kiesett a kocsiból. Én is kapaszkodtam, de mit sem ért, kődarabként repültem a plató belsejébe. A kocsink közben áttörte a korlátot és a mélybe zuhant.- Zuhanás közben még eszméleténél volt?- Nem emlékszem, hogy volt, mert csak az járt az eszemben, mi van Lackóval, aki kiesett, nem ke- rült-e a gázoló kocsi alá?- Azután?- Már mindenki megvolt, csak engem kerestek. A pillérek mellett alul futó út túloldalán, a bokrok között, egy gödörben tértem észhez. Megpróbáltam felkelni, de nem sikerült. Amikor a fájdalomtól nagyot ordítottam, akkor figyeltek fel rám. A mentőkocsiban tértem ismét észhez. Ott mondták meg, hogy az egyik társam a helyszínen meghalt.- Nagy fájdalmai voltak?- Annyira tömtek fájdalomcsillapítóval meg nyugtátokkal, hogy különösebbet nem éreztem. A könyökömet is egyből begipszelték. Három nap múlva combnyaktöréssel műtötték. A műtét közben kezemet a fejem fölé helyezték. Éreztem, hogy fáj. Az is szét volt roncsolva. Szóltam, hogy fáj, mert nem altatással műtötték, hanem gerincérzéstelenítéssel, ezért szólhattam. Adtak is mindjárt fájdalomcsillapítót. Hatórás műtét volt. Amikor egy hónap múlva kijöttem a kórházból, nem kelhettem fel. Fel tudtam ülni az ágy szélére, de lábra állni nem. A másik társam aznap halt meg, amikor kijöttem a kórházból...- Mennyi idő volt még hátra a leszerelésig?- Fél évnél kevesebb.- A baleset mennyiben változtatott az életén?- Sokat. Munkába álltam volna régi helyemen, a Járműjavítóban, nagyobb lett volna a mozgásterem, lehetett volna túlóra, másodállás. Ezek most nincsenek ...- S mi van?- Jelentkeztem a győri főiskola vasútgépész szakára....- Egészségi állapota?- Jól érzem magam, csak az a baj, hogy sem a kezem, sem a lábam miatt nem bírok cipelni semmit ... Koszorúk zsebpénzből A Bercsényi Miklós Önálló Felderítő Zászlóaljnál, ahová a balesetet szenvedett katonák tartoztak, egy fiatal nő intézte ügyüket.- Elviselhetetlenül nagy a bürokrácia. A baleset után egy hónapig küldözgették össze-vissza a papírokat, pedig gyorsan kellett volna a segítség. Pólyák honvéd szülei például jóval a temetés után kaptak pénzt. Tulajdonképpen leszereltek a katonák, mire hozzájutottak a kártérítésként járó összeghez. Az alakulat eltemettette a két katonát, s kiutalt szüleiknek 60 ezer forintot. Mint utólag kiderült, ezt sem lehetett volna. A hadsereg valószínűleg behajtja ezt a pénzt a biztosítótól, mert mi semmilyen felelősséggel nem tartozunk. A zászlóalj akkori parancsnoka Szabó Ferenc alezredes volt:- A honvédség nem zárkózott volna el a kártérítéstől, ha ő lenne a felelős, de hát a jogszabályok egyértelműen a biztosítót kötelezik erre. Nekünk nincs erre anyagi lehetőségünk. A kiskatonák sírjára koszorúkra is úgy dobtuk össze a pénzt.- A hadsereg-parancsnokságtól nem lehetne mégis valami jutalmat vagy ajándékot kérni az életben maradottaknak, hogy érezzék: a sereg nem felejtette el őket? Utóvégre szolgálatteljesítés közben szenvedtek balesetet.- Ezzel megpróbálkozhatunk, de hangsúlyozom, ez csak felületi kezelés. A sérültek egzisztenciáját a biztosítónak kell megteremtenie. Egészség vagy ítélet? Török Zoltán a Hungária Biztosító megyei igazgatója:- Általában mindén keresetveszteséget megtérítünk, nem csak ebben az esetben, de csak a Btk. által előírt költségeket ismerhetjük el.- Egy éve történt a baleset. Kovács László néhány tízezer forint kártérítést kapott. Sokan két hónap alatt keresnek ennyit. Ő meg nem tud dolgozni.- Felhívtuk ügyfelünk figyelmét, hogy egyéb kártérítésre is jogosult. Tudomásom szerint „nem vagyoni kár érvényesítése” címszóval ügyvédet is fogadott.- Mi várható?- Az igazságügyi orvosszakértő közreműködésével jogtanácsosunk valamilyen egészségügyi állapotot rögzíteni fog nála. Annak alapján megpróbálunk dűlőre jutni egymással. Ha jogos az igénye, a biztosító nem zárkózik el.- És ha nem egyeznek meg?- Akkor a bíróság dönt. Addig azonban nemigen szoktunk eljutni, mert az esetek kilencven százalékában megegyezünk. Úgy gondoljuk, mindenkinek jobb így. Bizonyára így van, nyugtázom magamban, s közben arra gondolok, hogy milyen tágak a jog határai. Az emberségé sokkal inkább behatároltak. Simon Béla Ha mindig nálunk vásárol, biztosan olcsóbban építkezik. Keresse mindig az emblémánkat! KERESKEDELMI RT. SZOLNOK RENDKÍVÜLI AJÁNLATUNK: Olasz színes csempe 15x15-ös méretben Régi ár 727,80 Ft/m2 Új ár 472,00 Ft/m2 Bolgár fehér csempe 15x15-ös méretben 516,30 Ft/m2 336,80 Ft/m2 Fehér csempe 20x25-ös méretben 456,00 Ft/m2 Horganylemez 0,65x1000x2000 326,00 Ft/kg 256,00 Ft/kg 0,75x1000x2000 326,00 Ft/kg 256,00 Ft/kg Minden nyílászáró-szerkezetet 10 %-os engedménnyel értékesítünk - 1992. április 27-től május 9-ig. Villanykapcsolók, konnektorok teljes választéka. Viszonteladóknak nagykereskedelmi áron. *81899/2* A zuhanás utáni pillanatuk Egyházművészeti remekek a művelődési hazban Készlet a kiállításról Szőnyi József ötvösművész munkáiból nyílt kiállítás csütörtökön este Szolnokon, a Városi Művelődési Központban. Szőnyi József hét évtizeddel ezelőtt „jegyezte el magát” az ötvösséggel. Zuth Richard svájci szobrász és ötvös, majd Kiss Ferenc volt a mestere. 1934-ben végezte el az akkori Országos Iparművészeti Iskolát. Erdélyi lévén teiynészetes, hogy a Kolozsváron, Szamosújváron töltött iskolás évek alatt magába szívott kultúra határozta meg későbbi munkáinak formáit, szellemét. Elsősorban egyházi szertartásokhoz készített tárgyakat, bibliai tárgyú műremekeket. Az ötvenes években ezért mint „klerikálist” kizárták a Művészeti Szövetségből, s a Képzőművészeti Alapból is. Mindezek ellenére sem adta fel hitvallását, s kós károly-portré művészetének tárgyát. Azt vallotta, hogy az alkotásoknak a politikától függetlenül kell megmérettetniük. Szőnyi József 1935-től 1975- ig, nyugdíjazásáig tanított a budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában. Jelenleg is azonban töretlen kedvvel alkot, dolgozik. Szolnoki kiállítása mintegy keresztmetszetét adja művészetének, a szertartási tárgyak mellett láthatóak portrék, bibliai jelenetek, modem kompozíciók is. A tárlatot május 2-ig nézhetik meg az érdeklődők a művelődési központ galériáján.-tgFotó: Tarpai Zoltán Moldova György: A félelem kapuja A vasútállomásnál eltértek Szentehegy felé, egy frissen aszfaltozott úton kapaszkodtak felfelé, a kocsi erőlködés nélkül vette a koptatót.- Jól vezetsz - mondta Borsos.- Volt időm megtanulni húsz év alatt. Neked van jogosítványod?- Igen. Az iskolában szerveztek egy tanfolyamot.- Ha akarod, majd egyszer odaadom a kocsit, kipróbálhatod. Borsos nem ismerte a környéket, csak arra emlékezett, hogy a szentehegyi rész Mezőszeg legdivatosabb üdülőkörzetének számít. Az ostorlámpák fényében modem villákat látott - változatos stílusuk jelezte az építés idejét - némelyikben világítottak az ablakok, gazdáik már állandó lakásnak használták. Zsóka megállt egy magas, kovácsoltvas kerítés előtt.- Ez a miénk. Nem hajtott be a kertbe, hanem egy félhomályos szakaszon parkolt le a kocsival. 4 •,, ,r Maradj bent, amíg szólok. Az asszony kinyitotta a kaput, a teraszon benyomta a villanyóra gombjait, bent felgyújtotta a lámpát és leeresztette a redőnyöket, csak aztán intett vissza:- Gyere! Mikor a fiú belépett, sietve bezárta utána az ajtót. A nappaliban a világos bútorhuzatok és ülőpámák azt a benyomást keltették, mintha az ablakon túl sütne a nyári nap. A kanapén néhány színes magazin hevert, Zsóka félredobta:- Üljünk le ide. Hosszan csókolództak, Borsos bedugta arcát az asszony vállgödrébe és olyan erővel szorította magához, mintha Zsóka teste elfeledtetné vele az elmúlt napokat, de a nő elhárította:- Várj egy kicsit. Bekapcsoltam a fűtést és a bojlert, de még kell egy pár perc, amíg meleg lesz. Igyunk addig valamit - válogatott a bárszekrényben. - Szereted a Maraschinót?- Még sohasem ittam. Mi az?- Mandulaízű likőr. Próbáld ki.- Csak egy kortyot kérek. Gyakran eljössz ide?- Ha már nem bírom ki otthon, mindig elszököm. Dobd le a cipődet és feküdj le. Mesélj. Borsos el-elakadó hangon számolt be a temetésről, egy mondat közepén hirtelen elhallgatott. Zsóka fölébe hajolt és betakarta a testével:- Majd én helyette is vigyázok rád. Akarod? Kint hirtelen lefékezett egy autó, az asszony kibontakozott az ölelésből és megigazította a ruháját:- Ki lehet az? - kérdezte a fiú.- Nem tudom. " Áji fö» 71
