Új Néplap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-21 / 94. szám
f 1992. ÁPRILIS 21. Érdekességek 13 „várólistán” Gyors vagy lassú privatizációt? Amíg Magyarországon le nem zárul a privatizáció folyamata, addig aligha fog csillapulni a vita arról, túl gyors vagy nagyon las- sú-e a folyamat? Manapság ismét erősödnek az ellenző vélemények. Zacsek Gyula, az MDF vezető közgazdásza, a Monopoly csoport tagja a napokban úgy vélekedett: nem szabad ilyen rohamtempóban Magyarországon értékesíteni az állami vagyont, mert az így túlzottan nagy arányban kerül külföldi tulajdonba. Hasonló okok miatt késik az önprivatizációs program második ütemének indítása is. Kiderült, hogy ebben a kérdésben ellentét alakult ki Csépi Lajos, az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) első embere és Szabó Tamás, a privatizációt felügyelő tárca nélküli miniszter között. Késik a második program Mint ismeretes, az önprivatizációs megoldást még Csépi Lajos találta ki annak idején, amikor meglehetősen sok vád érte az ÁVÜ-t, a privatizációval foglalkozó állami szervezetet, hogy tehetetlen, csak hátráltatja a folyamatot. Ekkor született meg az az áthidaló ötlet, hogy a korábban már elvetett, spontán, vagyis piaci privatizációt ismét fel kellene újítani. Ennek a „felmelegített” változata lett az önprivatizáció, amelynek lényege, hogy az Állami Vagyonügynökség nem avatkozik bele a folyamatba, csak a végeredményre adja áldását, illetve ha nem ért egyet vele, akkor nem hagyja jóvá. Ennek a megoldásnak lényeges eleme, hogy az ÁVÜ olyan tanácsadó cégeket bíz meg a privatizáció folyamatának felügyeletével, amelyek profik a szakmában, és: amelyek megkapják az ügynökség felhatalmazását tevékenységükhöz. Az első program sikeres volt, és ezen felbuzdulva az ÁVÜ hamarosan meghirdette a második programot is. Az első programba mintegy 400 cég került be, és a menedzsment az érintett vállalatoknál nagy erőkkel látott hozzá a privatizációs partnerek felkutatásához. A második programnál a terveknek megfelelően újabb 300 cég kapna lehetőséget az önprivatizációra. Ez azonban egyelőre késik, ugyanis a program beindítása ellen Szabó Tamás tárca nélküli miniszter több kifogást emelt. A háttérben itt is az az alapvető vita húzódik meg, hogy milyen sebességgel történjen az állami javak értékesítése. Gyorsan, viszonylag alacsony áron, és elsősorban a külföldiek részvételével, vagy megfontoltabban, és inkább a hazai, kialakulóban lévő burzsoáziát előnyben részesítve? A gyors privatizáció mellett alapvetően köz- gazdasági érdekek szólnak. A pénzügyi irányítás ugyanis kényszerhelyzetbe került. Álacsony az ország jövedelemtermelő képessége, s emiatt évről évre nágyobb feszültségek keletkeznek az állami költségvetésben. Időről időre próbálják ugyan betömni a lukakat, de a hiány újratermelődik, mégpedig egyre nagyobb mértékben, s mindez a jelenlegi költségvetési rendszer teljesösszeomlásával fenyeget. Sikerült ugyan megállítani az-ország ! külső eladósodását, sőt e téren nagy mértékben javult a helyzet, viszont az alapvető problémák nem oldódtak meg. így most az évről évre ismétlődő óriási költségvetési deficit következtében a belső eladósodás válik riasztóbb mértékűvé. Ellentétes érdekek A megoldás csak az lehet, ha a gazdaság jövedelemtermelő képessége javulni fog. Ehhez gyorsítani kell az egyes vállalatok átalakítását, lehetőleg minél előbb magánkézbe kell adni a veszteségesen üzemelő cégeket. Ugyanis az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a privatizált vállalkozásoknál a jövedelmezőség növekszik, így - bár nem azonnal - bizonyos idő után mindenképpen több adót fizethetnek a költségvetésbe. Az ország pénzügyi helyzete tehát a gyors privatizációt igényli. Ugyanakkor az is igaz, hogy mindez a külföldi működőtőke nagymértékű beáramlását eredményezi, s valamint azt, hogy a meghatározó iparágak, főleg a bankszektor meghatározó mértékben külföldi érdekeltségű körbe kerül. Az esetek többségében pedig a külföldi befektetők érdeke általában eltér a nemzetgazdasági igényektől. Így politikusokban is és gazdasági vezetőkben is egyaránt , él a félelem: mi történik akkor, ha a külföldi befolyás túlzott mérték- 1 ben megerősödik? Egyelőre a fo- 1 lyamát még korántsem tart itt, ám azt lehet látni, hogy az érdeklődés a határokon túl meglehetősen nagy. A múlt évben több mint 2 milliárd dollár értékű működőtőke áramlott az országba, s az idén az első negyedévben a behozott tőke már megközelíti a félmilliárd dollárt. Ráadásul a külföldiek érthető okokból elsősorban csak a gazdaságossági szempontokat veszik figyelembe, azzal kevésbé törődnek, hogy a munkanélküliség miként alakul Magyarországon. A munkanélküliség társadalmi és anyagi terhei pedig egyre súlyosabb mértékben terhelik a magyar államot. így bizonyára nagyon sokáig éles lesz a vita különböző nézeteket valló felek között. Mindaddig, amíg a gazdasági szükségszerűség ilyen vagy olyan irányban el nem dönti a kérdést. A költségvetés súlyos helyzete, a jelenlegi nyomasztó gondok mindenképpen a privatizáció gyorsítását erősíti. Valószínűleg a következő néhány évben ez az irányzat lesz a meghatározó, annak ellenére, hogy a politikusok egy része ezzel sokszor ellentétes nézeteknek ad hangot. (MTI- Press) " P.P. Gondok a mezőgazdasági hitelezésben Az oldalt összeállította: Tóth András Igaz, nem kimondottan „hazai” a fénykép, de említésre méltó, hogy tegnap nyílt meg Sevillában az Expo ’92, amelyre Magyarország pavilonját a neves építész, Mako- vecz Imre (akinek jellegzetes stílusú épületeit többek között Jászapátin és Jászkiséren is láthatjuk) tervezte. A fenti képen a magyar bemutatópavilont, az alsón pedig Makovecz Imre (álló sor, balról a harmadik) és az építők egy csoportja látható. MTI-Fotó: Hámori Szabolcs 500-as - új címerrel Bár a mezőgazdasági üzemeknek nagy szükségük lenne a munkájukat és a termelést segítő hitelekre, ezekhez mégsem juthatnak hozzá, mivel egy március 4-én hozott kormányrendelet hatására nem folyósítják számukra a pénzt a bankok. A hitelválság összetevőiről az MTI munkatársa a legnagyobb érdek-képviseleti szervezetnél, a Mezőgazda- sági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségénél (MOSZ) és a Földművelésügyi Minisztérium pénzintézeti és vállalatfejlesztési főosztályán érdeklődött. A MOSZ illetékes tanácsosa, Józsa István a lehetőségeket ismertette: a szövetkezetek rendelkezésére áll tulajdonképpen mintegy 10 milliárd forint kedvezményes kamatozású hitel. Emellett a gazdaságoknak még lehetőségük van 70 százalékos állami garanciavállalás mellett hitelt igénybe venni a búza és a kukorica termelési költségeinek megelőlegezéseként, ha erre értékesítési szerződésük van. Ez a kitétel viszont vonatkozik az előző esetre is. Azonban a hitelfedezeteket az agrárintervenciós keretből vették el, azaz csak pénzügyi átcsoportosítás történt. Emellett mintegy 3-4 milliárd forintos adósságállomány felfüggesztésére is lehetőségük van a gazdaságoknak. A szövetkezetek e lehetőségekkel viszont nem tudnak élni, mivel az 1302 zárómérleget készített gazdaságból mintegy 800 veszteséggel zárta az elmúlt gazdasági évet. A becslések szerint 500-600 tsz-t pedig közvetlenül is a fenyegeti a csőd réme. A szakember szerint felszámolással végződő valóságos csődeljárás ténylegesen közel 200 gazdaságnál következik be. A bankok követelése a tsz-ekkel szemben több mint 40 milliárd forint. A mezőgazdaság jövedelmezőségét - ez általában 4-5 százalékra tehető - a jelenlegi helyzetben még megbecsülni sem lehet, hiszen a mintegy 21 milliárd forintos veszteség mellett csupán 4,6 milliárd a nyereség. Az ágazat nettó vesztesége jócskán meghaladja a 15 milliárd forintot. A hitelválság megoldása és a szövetkezetek átalakulása érdekében 70-80 százalékos adósság- terhet is méltányolnak a bankok. A szakember szerint a mező- gazdasági termelésből mindenféle tőke, így a banktőke is menekül. A hitelválság megoldására esélyt kínál egy falusi bankhálózat és a Földhitel Intézet létrehozása. Boda Tamás, az FM illetékes főosztályvezetője is súlyosnak ítéli a mezőgazdaság hitelhelyzetét, okául több tényező együttesjelenlétét jelölte meg: például a jelenleg folyó kárpótlás, a tsz- ek átalakulása és a csődeljárások tömeges beindítása. Véleménye szerint ez a helyzet egyszeri és egyedi. Megismétlődésére belátható időn belül nem kell számítani. A főosztályvezető szerint mintegy 400 mezőgazdasági üzemet fenyeget a csőd, s esetenként egy-egy érintettnek több száz hitelezővel kellene megegyezni a csődeljárás során. A tapasztalatok azt mutatják: olykor a kisebb hitelezők engedékenyebbek, és nagyobb a kompromisszumkészségük, mint a nagyobb hitelezőké, például a társadalombiztosításé, a vámhatóságé vagy az APEH-é. Néhány konkrét megegyési folyamat éppen ez utóbbi állami érdekeltségű szervezetek miatt futott zátonyra. Á bankok kintlévőségeiről a főosztályvezető még becslésekbe sem bocsátkozott. A bankok kompromisszumkészségére a minisztériumi tisztviselő is utalt. Elmondta: a legtöbb bank, amely érdekelt az ágazat finanszírozásában, elengedi a mezőgazdasági üzemek kintlévőségeinek egy részét, főként a büntetőkamatokat, illetve újra indítja egyes hiteleit. A bankok toleranciájának ellentmondani látszik az a kormányrendelet-módosítás, amely a hitelkonstrukciókban részt vevők körét kiterjeszti. Emellett egyes pénzintézetek- például az MNB, az OTP, valamint a Takarékbank - csak a napokban adták ki a hitelfolyósítással kapcsolatos intézkedéseiket fiókhálózatuknak. A hitelválság megoldását - a főosztályvezető szerint is - az új vidéki bankhálózat megteremtésében látja. Ez a pénzintézet azonban nemcsak a mezőgazda- sági, hanem minden más vidéki vállalkozást is finanszírozna. A pénzintézetet elsősorban hazai tőkével, ám külföldi technikai támogatással szeretnék létrehozni. (MTI) A haszonbérleti rendszer fokozatos elterjedésével várható, hogy a föld tulajdonosa és használója nem lesz ugyanaz a személy. A föld használója köteles a termőföldet művelési ágának megfelelően hasznosítani, és a föld termékenységének fenntartásáról, illetőleg növeléséről gondoskodni. Nem jelenti e kötelezettség elmulasztását, ha a termőföldet termelés folytatása nélkül termőképes állapotban tartják. E kötelezettség teljesítésével is eleget lehet tenni a hasznosítási kötelezettségnek. Művelési kötelezettséget, tehát kötelező mezőgazdasági termelés folytatását jogszabály nem úja elő. Az árutermelő szőlő és gyümölcs telepítéséhez és kivágásához, valamint a természetvédelem alatt álló termőföld művelési ága megváltoztatásához engedély kell. Egyébként a termőföld művelési ágának megváltoztatását 30 napon belül be kell jelenteni a földhivatalnak. Mikor szabható ki földvédelmi bírság? A földhivatal földvédelmi bírsággal sújtja azt, aki a termőföldet nem hasznosítja, a termőképes állapotban tartást, az ideiglenes, mellék- vagy újrahasznosítást elmulasztja, vagy nem végzi el a szükséges növényápolási, növény- védelmi munkákat. Földvédelmi bírságot kell fizetnie annak is, aki Megszaporodott a Pénzjegy- nyomda munkája a rendszerváltás óta. Nem arra gondolunk, hogy a korábbi évekéhez képest 1990-91- ben jócskán megnőtt infláció miatt nőtt a bankjegykibocsátás, hanem arra, hogy nemcsak a rendszer - az ország címere is megváltozott, s ennek a bankjegyeken is tükröződnie kell. Közismert tény, hogy pályázatot írtak ki a fémpénzcsalád teljes megújítására, most pedig a nem tartja be a talajvédelmi előírásokat, káros anyaggal szennyezi a termőföldet, és emiatt romlik a föld minősége, vagy a termelésből ideiglenesen kivont földet gyengébb minőségben vagy a meghatározott idő be nem tartásával bocsátja vissza a termelésbe. Az engedély nélküli vagy az engedélytől eltérő földkivonást és művelési ágváltozást is földvédelmi bírsággal szankcionálja a földhivatal. A bírság ismételten is kiszabható, de legfeljebb évi egy alkalommal. Aki golfpályát építene Ha a termőföld rendeltetését megváltoztatják (például golfpályát vagy áruházat építenek rajta), a termelésből időlegesen vagy véglegesen kivonják, vagy a termőföld minőségében kárt okoztak, akkor a fizetendő kártalanításon, illetve bírságon felül - egyszeri - földvédelmi járulékot is fizetni kell. Nem kell földvédelmi járulékot fizetni, ha a termőföldet engedély alapján talajvédelmet szolgáló létesítmény, öntözőcsatoma, valamint belterületen közterület céljára használták fel, vagy az önkormányzat a lakosság vagy a munkáltató a dolgozói számára alakít ki lakóterületet. Annak sem kell fi- zetriie a járulékot, aki azonos értékű, minőségű, művelés alól kivont területet szántóföldi művelésre alkalmassá tesz. Tőzsde Kurír jóvoltából - arról adhatunk hírt, hogy legújabb papírbankjegyünk, az 500 forintos is rövidesen már az új címerrel kerül forgalomba. Méghozzá, a tervek szerint 20 millió példányban. Dr. Egyed Béla, a Pénzjegy- nyomda vezérigazgatója elmondta: a grafika részbeni módosításán kívül csupán a bankjegy papírja lett más. Bár a kívülálló számára bizonyára az látszik logikusnak, hogy Mikor államosíthatnak földvédelmi okból? A földhivatal kártalanítás nélkül állami tulajdonba veszi a termőföldet, ha hasznosítását, újrahasznosítását a használó neki felróható okból elmulasztotta, és ezért 5 éven belül kétszer földvédelmi bírsággal sújtották. Orökölhetö-e a tulajdoni részarány? A korábbi jogszabályok alapján a földbeviteli kötelezettséggel egyidejűleg a tulajdonos földjét már csak részarányként tartották nyilván, és a tagsági viszony megszűnése esetén megváltották azt. (Ezért kárpótlás jár.) A földmegváltás megszüntetésével a tulajdoni részarány is átruházhatóvá, illetve örökölhetővé vált. Mit jelent az aranykorona-érték? Mind a kárpótlási törvény, mind pedig a szövetkezeti átmeneti törvény a táblakijelölésnél, a földkiadásnál, a licitálásnál, valamint a vagyonnevesítésnél az aranykorona-értéket vette alapul. Az aranykorona értékrendszere a múlt században alakult ki. Azt jelenti, hogy átlagos termelési költségek mellett az adott földterületen milyen eredmény érhető el. Az aranykorona fejezi ki a földek közötti minőségi különbségeket. Az aranykorona-érték alapján kell fizetni a földadót is. (MTI-Press) egy bankjegy „felújításakor” egyúttal annak korszerű védelméről is gondoskodnak, a szakemberek elmagyarázták: ez csak teljesen új pénzegység kibocsátásakor lehetséges. A bankjegy tervezésekor ugyanis a külső megjelenéssel együtt alakítják ki a hamisítás elleni védelmet is. Ez viszont már véglegessé teszi az adott pénz arculatát, amelyet, mondjuk, egy fémszál beépítése megváltoztat, azaz az új elem megjelenése megmásítja a bankjegy küllemét is. Mindez egyben újabb dilemmát szülne: netán a régi, még be nem vont bankjegyet kell hamisnak tartani? Tévedünk, ha azt gondoljuk, hogy a címercsere is csupán egyszerű grafikai feladat. A koronás bankjegycímer a magyar szabvány alapján készült. Tudni kell azonban, hogy az új címerszabvány is csak nemrég készült el - mondta Vagyáczky Károly grafikusművész, tervező. - A mai magyar címer végső formájának kialakítását hosszas történeti kutatómunka előzte meg. A második világháború előtti koronás címereknek ugyanis nem volt egységes rajzolatuk. Az ötszázas átalakítása során külön rendezni kellett a címertartók sorsát is, amelyek általában tölgy- és cserfakoszorú, illetve angyalok formájában fogták körbe a régi, „klasszikus” országcímereket. Végül az az álláspont alakult ki, hogy a mai köztársasági jelképet címertartó nélkül ábrázolják majd bankjegyeinken. Mint az már napvilágot látott, az MNB új magyar bankjegysorozat kialakításán gondolkodik, s már meg is kezdte az alapkoncepció kidolgozását. Mivel egy korszerű sorozat öt-hét darabból is áll, nem lesz kis feladat 1993-ra megteremteni az új magyar bankjegy imá- zsát. Abban azonban már ma biztosak lehetünk, hogy ezek a bankók legalább olyan nehezen lesznek hamisíthatok, mint mondjuk angol társaik. (MTI-Press) Mire jogosít a földhasználat?
