Új Néplap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-21 / 94. szám

f 1992. ÁPRILIS 21. Érdekességek 13 „várólistán” Gyors vagy lassú privatizációt? Amíg Magyarországon le nem zárul a privatizáció folyamata, ad­dig aligha fog csillapulni a vita arról, túl gyors vagy nagyon las- sú-e a folyamat? Manapság ismét erősödnek az ellenző vélemények. Zacsek Gyula, az MDF vezető közgazdásza, a Monopoly csoport tagja a napokban úgy vélekedett: nem szabad ilyen rohamtempóban Magyarországon értékesíteni az állami vagyont, mert az így túlzot­tan nagy arányban kerül külföldi tulajdonba. Hasonló okok miatt késik az önprivatizációs program második ütemének indítása is. Ki­derült, hogy ebben a kérdésben el­lentét alakult ki Csépi Lajos, az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) első embere és Szabó Tamás, a privatizációt felügyelő tárca nél­küli miniszter között. Késik a második program Mint ismeretes, az önprivatizá­ciós megoldást még Csépi Lajos találta ki annak idején, amikor meglehetősen sok vád érte az ÁVÜ-t, a privatizációval foglalko­zó állami szervezetet, hogy tehe­tetlen, csak hátráltatja a folyama­tot. Ekkor született meg az az áthi­daló ötlet, hogy a korábban már elvetett, spontán, vagyis piaci pri­vatizációt ismét fel kellene újítani. Ennek a „felmelegített” változata lett az önprivatizáció, amelynek lényege, hogy az Állami Vagyon­ügynökség nem avatkozik bele a folyamatba, csak a végeredményre adja áldását, illetve ha nem ért egyet vele, akkor nem hagyja jóvá. Ennek a megoldásnak lényeges eleme, hogy az ÁVÜ olyan tanács­adó cégeket bíz meg a privatizáció folyamatának felügyeletével, amelyek profik a szakmában, és: amelyek megkapják az ügynökség felhatalmazását tevékenységük­höz. Az első program sikeres volt, és ezen felbuzdulva az ÁVÜ ha­marosan meghirdette a második programot is. Az első programba mintegy 400 cég került be, és a menedzsment az érintett vállala­toknál nagy erőkkel látott hozzá a privatizációs partnerek felkutatá­sához. A második programnál a terveknek megfelelően újabb 300 cég kapna lehetőséget az önpriva­tizációra. Ez azonban egyelőre ké­sik, ugyanis a program beindítása ellen Szabó Tamás tárca nélküli miniszter több kifogást emelt. A háttérben itt is az az alapvető vita húzódik meg, hogy milyen se­bességgel történjen az állami javak értékesítése. Gyorsan, viszonylag alacsony áron, és elsősorban a kül­földiek részvételével, vagy meg­fontoltabban, és inkább a hazai, kialakulóban lévő burzsoáziát előnyben részesítve? A gyors pri­vatizáció mellett alapvetően köz- gazdasági érdekek szólnak. A pénzügyi irányítás ugyanis kény­szerhelyzetbe került. Álacsony az ország jövedelemtermelő képessé­ge, s emiatt évről évre nágyobb feszültségek keletkeznek az állami költségvetésben. Időről időre próbálják ugyan betömni a lukakat, de a hiány újra­termelődik, mégpedig egyre na­gyobb mértékben, s mindez a je­lenlegi költségvetési rendszer tel­jesösszeomlásával fenyeget. Sike­rült ugyan megállítani az-ország ! külső eladósodását, sőt e téren nagy mértékben javult a helyzet, viszont az alapvető problémák nem oldódtak meg. így most az évről évre ismétlődő óriási költ­ségvetési deficit következtében a belső eladósodás válik riasztóbb mértékűvé. Ellentétes érdekek A megoldás csak az lehet, ha a gazdaság jövedelemtermelő ké­pessége javulni fog. Ehhez gyorsí­tani kell az egyes vállalatok átala­kítását, lehetőleg minél előbb ma­gánkézbe kell adni a vesztesége­sen üzemelő cégeket. Ugyanis az eddigi tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy a privatizált vállal­kozásoknál a jövedelmezőség nö­vekszik, így - bár nem azonnal - bizonyos idő után mindenképpen több adót fizethetnek a költségve­tésbe. Az ország pénzügyi helyze­te tehát a gyors privatizációt igényli. Ugyanakkor az is igaz, hogy mindez a külföldi működőtőke nagymértékű beáramlását eredmé­nyezi, s valamint azt, hogy a meg­határozó iparágak, főleg a bank­szektor meghatározó mértékben külföldi érdekeltségű körbe kerül. Az esetek többségében pedig a külföldi befektetők érdeke általá­ban eltér a nemzetgazdasági igé­nyektől. Így politikusokban is és gazdasági vezetőkben is egyaránt , él a félelem: mi történik akkor, ha a külföldi befolyás túlzott mérték- 1 ben megerősödik? Egyelőre a fo- 1 lyamát még korántsem tart itt, ám azt lehet látni, hogy az érdeklődés a határokon túl meglehetősen nagy. A múlt évben több mint 2 milliárd dollár értékű működőtőke áramlott az országba, s az idén az első negyedévben a behozott tőke már megközelíti a félmilliárd dol­lárt. Ráadásul a külföldiek érthető okokból elsősorban csak a gazda­ságossági szempontokat veszik fi­gyelembe, azzal kevésbé törőd­nek, hogy a munkanélküliség mi­ként alakul Magyarországon. A munkanélküliség társadalmi és anyagi terhei pedig egyre súlyo­sabb mértékben terhelik a magyar államot. így bizonyára nagyon sokáig éles lesz a vita különböző nézete­ket valló felek között. Mindaddig, amíg a gazdasági szükségszerűség ilyen vagy olyan irányban el nem dönti a kérdést. A költségvetés súlyos helyzete, a jelenlegi nyomasztó gondok mindenképpen a privatizáció gyorsítását erősíti. Valószínűleg a következő néhány évben ez az irányzat lesz a meghatározó, an­nak ellenére, hogy a politikusok egy része ezzel sokszor ellentétes nézeteknek ad hangot. (MTI- Press) " P.P. Gondok a mezőgazdasági hitelezésben Az oldalt összeállította: Tóth András Igaz, nem kimondottan „hazai” a fénykép, de említésre méltó, hogy tegnap nyílt meg Sevillában az Expo ’92, amelyre Magyarország pavilonját a neves építész, Mako- vecz Imre (akinek jellegzetes stílusú épületeit többek kö­zött Jászapátin és Jászkiséren is láthatjuk) tervezte. A fenti képen a magyar bemutatópavilont, az alsón pedig Makovecz Imre (álló sor, balról a harmadik) és az építők egy csoportja látható. MTI-Fotó: Hámori Szabolcs 500-as - új címerrel Bár a mezőgazdasági üze­meknek nagy szükségük lenne a munkájukat és a termelést segítő hitelekre, ezekhez mégsem jut­hatnak hozzá, mivel egy március 4-én hozott kormányrendelet ha­tására nem folyósítják számukra a pénzt a bankok. A hitelválság összetevőiről az MTI munkatár­sa a legnagyobb érdek-képvise­leti szervezetnél, a Mezőgazda- sági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségénél (MOSZ) és a Földművelésügyi Minisztérium pénzintézeti és vállalatfejlesztési főosztályán érdeklődött. A MOSZ illetékes tanácsosa, Józsa István a lehetőségeket is­mertette: a szövetkezetek rendel­kezésére áll tulajdonképpen mintegy 10 milliárd forint ked­vezményes kamatozású hitel. Emellett a gazdaságoknak még lehetőségük van 70 százalékos állami garanciavállalás mellett hitelt igénybe venni a búza és a kukorica termelési költségeinek megelőlegezéseként, ha erre ér­tékesítési szerződésük van. Ez a kitétel viszont vonatkozik az elő­ző esetre is. Azonban a hitelfedezeteket az agrárintervenciós keretből vet­ték el, azaz csak pénzügyi átcso­portosítás történt. Emellett mint­egy 3-4 milliárd forintos adós­ságállomány felfüggesztésére is lehetőségük van a gazdaságok­nak. A szövetkezetek e lehetősé­gekkel viszont nem tudnak élni, mivel az 1302 zárómérleget ké­szített gazdaságból mintegy 800 veszteséggel zárta az elmúlt gaz­dasági évet. A becslések szerint 500-600 tsz-t pedig közvetlenül is a fenyegeti a csőd réme. A szakember szerint felszámolás­sal végződő valóságos csődel­járás ténylegesen közel 200 gaz­daságnál következik be. A ban­kok követelése a tsz-ekkel szem­ben több mint 40 milliárd forint. A mezőgazdaság jövedelmező­ségét - ez általában 4-5 százalék­ra tehető - a jelenlegi helyzetben még megbecsülni sem lehet, hi­szen a mintegy 21 milliárd forin­tos veszteség mellett csupán 4,6 milliárd a nyereség. Az ágazat nettó vesztesége jócskán megha­ladja a 15 milliárd forintot. A hitelválság megoldása és a szö­vetkezetek átalakulása érdeké­ben 70-80 százalékos adósság- terhet is méltányolnak a bankok. A szakember szerint a mező- gazdasági termelésből minden­féle tőke, így a banktőke is me­nekül. A hitelválság megoldásá­ra esélyt kínál egy falusi bankhá­lózat és a Földhitel Intézet létre­hozása. Boda Tamás, az FM illetékes főosztályvezetője is súlyosnak ítéli a mezőgazdaság hitelhely­zetét, okául több tényező együt­tesjelenlétét jelölte meg: például a jelenleg folyó kárpótlás, a tsz- ek átalakulása és a csődeljárások tömeges beindítása. Véleménye szerint ez a helyzet egyszeri és egyedi. Megismétlődésére belát­ható időn belül nem kell számí­tani. A főosztályvezető szerint mintegy 400 mezőgazdasági üzemet fenyeget a csőd, s eseten­ként egy-egy érintettnek több száz hitelezővel kellene meg­egyezni a csődeljárás során. A tapasztalatok azt mutatják: oly­kor a kisebb hitelezők engedéke­nyebbek, és nagyobb a kompro­misszumkészségük, mint a na­gyobb hitelezőké, például a tár­sadalombiztosításé, a vámható­ságé vagy az APEH-é. Néhány konkrét megegyési folyamat ép­pen ez utóbbi állami érdekeltsé­gű szervezetek miatt futott zá­tonyra. Á bankok kintlévőségeiről a főosztályvezető még becslések­be sem bocsátkozott. A bankok kompromisszumkészségére a minisztériumi tisztviselő is utalt. Elmondta: a legtöbb bank, amely érdekelt az ágazat finanszírozá­sában, elengedi a mezőgazdasági üzemek kintlévőségeinek egy ré­szét, főként a büntetőkamatokat, illetve újra indítja egyes hiteleit. A bankok toleranciájának ellent­mondani látszik az a kormány­rendelet-módosítás, amely a hi­telkonstrukciókban részt vevők körét kiterjeszti. Emellett egyes pénzintézetek- például az MNB, az OTP, va­lamint a Takarékbank - csak a napokban adták ki a hitelfolyó­sítással kapcsolatos intézkedé­seiket fiókhálózatuknak. A hitelválság megoldását - a főosztályvezető szerint is - az új vidéki bankhálózat megteremté­sében látja. Ez a pénzintézet azonban nemcsak a mezőgazda- sági, hanem minden más vidéki vállalkozást is finanszírozna. A pénzintézetet elsősorban hazai tőkével, ám külföldi technikai támogatással szeretnék létrehoz­ni. (MTI) A haszonbérleti rendszer foko­zatos elterjedésével várható, hogy a föld tulajdonosa és használója nem lesz ugyanaz a személy. A föld használója köteles a termőföl­det művelési ágának megfelelően hasznosítani, és a föld termékeny­ségének fenntartásáról, illetőleg növeléséről gondoskodni. Nem je­lenti e kötelezettség elmulasztását, ha a termőföldet termelés folytatá­sa nélkül termőképes állapotban tartják. E kötelezettség teljesítésé­vel is eleget lehet tenni a hasznosí­tási kötelezettségnek. Művelési kötelezettséget, tehát kötelező me­zőgazdasági termelés folytatását jogszabály nem úja elő. Az árutermelő szőlő és gyü­mölcs telepítéséhez és kivágásá­hoz, valamint a természetvédelem alatt álló termőföld művelési ága megváltoztatásához engedély kell. Egyébként a termőföld művelési ágának megváltoztatását 30 napon belül be kell jelenteni a földhiva­talnak. Mikor szabható ki földvédelmi bírság? A földhivatal földvédelmi bír­sággal sújtja azt, aki a termőföldet nem hasznosítja, a termőképes ál­lapotban tartást, az ideiglenes, mellék- vagy újrahasznosítást el­mulasztja, vagy nem végzi el a szükséges növényápolási, növény- védelmi munkákat. Földvédelmi bírságot kell fizetnie annak is, aki Megszaporodott a Pénzjegy- nyomda munkája a rendszerváltás óta. Nem arra gondolunk, hogy a korábbi évekéhez képest 1990-91- ben jócskán megnőtt infláció miatt nőtt a bankjegykibocsátás, hanem arra, hogy nemcsak a rendszer - az ország címere is megváltozott, s ennek a bankjegyeken is tükröződ­nie kell. Közismert tény, hogy pá­lyázatot írtak ki a fémpénzcsalád teljes megújítására, most pedig a ­nem tartja be a talajvédelmi előírá­sokat, káros anyaggal szennyezi a termőföldet, és emiatt romlik a föld minősége, vagy a termelésből ide­iglenesen kivont földet gyengébb minőségben vagy a meghatározott idő be nem tartásával bocsátja vissza a termelésbe. Az engedély nélküli vagy az engedélytől eltérő földkivonást és művelési ágválto­zást is földvédelmi bírsággal szankcionálja a földhivatal. A bír­ság ismételten is kiszabható, de legfeljebb évi egy alkalommal. Aki golfpályát építene Ha a termőföld rendeltetését megváltoztatják (például golfpá­lyát vagy áruházat építenek rajta), a termelésből időlegesen vagy véglegesen kivonják, vagy a ter­mőföld minőségében kárt okoztak, akkor a fizetendő kártalanításon, illetve bírságon felül - egyszeri - földvédelmi járulékot is fizetni kell. Nem kell földvédelmi járulékot fizetni, ha a termőföldet engedély alapján talajvédelmet szolgáló lé­tesítmény, öntözőcsatoma, vala­mint belterületen közterület céljára használták fel, vagy az önkor­mányzat a lakosság vagy a mun­káltató a dolgozói számára alakít ki lakóterületet. Annak sem kell fi- zetriie a járulékot, aki azonos érté­kű, minőségű, művelés alól kivont területet szántóföldi művelésre al­kalmassá tesz. Tőzsde Kurír jóvoltából - arról ad­hatunk hírt, hogy legújabb papír­bankjegyünk, az 500 forintos is rö­videsen már az új címerrel kerül forgalomba. Méghozzá, a tervek szerint 20 millió példányban. Dr. Egyed Béla, a Pénzjegy- nyomda vezérigazgatója elmond­ta: a grafika részbeni módosításán kívül csupán a bankjegy papírja lett más. Bár a kívülálló számára bizo­nyára az látszik logikusnak, hogy Mikor államosíthatnak földvé­delmi okból? A földhivatal kártalanítás nél­kül állami tulajdonba veszi a ter­mőföldet, ha hasznosítását, újra­hasznosítását a használó neki fel­róható okból elmulasztotta, és ezért 5 éven belül kétszer földvé­delmi bírsággal sújtották. Orökölhetö-e a tulajdoni rész­arány? A korábbi jogszabályok alapján a földbeviteli kötelezettséggel egyidejűleg a tulajdonos földjét már csak részarányként tartották nyilván, és a tagsági viszony meg­szűnése esetén megváltották azt. (Ezért kárpótlás jár.) A földmeg­váltás megszüntetésével a tulajdo­ni részarány is átruházhatóvá, illet­ve örökölhetővé vált. Mit jelent az aranykorona-ér­ték? Mind a kárpótlási törvény, mind pedig a szövetkezeti átmeneti tör­vény a táblakijelölésnél, a földki­adásnál, a licitálásnál, valamint a vagyonnevesítésnél az aranykoro­na-értéket vette alapul. Az aranykorona értékrendszere a múlt században alakult ki. Azt jelenti, hogy átlagos termelési költségek mellett az adott földterü­leten milyen eredmény érhető el. Az aranykorona fejezi ki a földek közötti minőségi különbségeket. Az aranykorona-érték alapján kell fizetni a földadót is. (MTI-Press) egy bankjegy „felújításakor” egyúttal annak korszerű védelmé­ről is gondoskodnak, a szakem­berek elmagyarázták: ez csak telje­sen új pénzegység kibocsátásakor lehetséges. A bankjegy tervezése­kor ugyanis a külső megjelenéssel együtt alakítják ki a hamisítás elle­ni védelmet is. Ez viszont már vég­legessé teszi az adott pénz arcula­tát, amelyet, mondjuk, egy fémszál beépítése megváltoztat, azaz az új elem megjelenése megmásítja a bankjegy küllemét is. Mindez egy­ben újabb dilemmát szülne: netán a régi, még be nem vont bankje­gyet kell hamisnak tartani? Tévedünk, ha azt gondoljuk, hogy a címercsere is csupán egy­szerű grafikai feladat. A koronás bankjegycímer a magyar szabvány alapján készült. Tudni kell azon­ban, hogy az új címerszabvány is csak nemrég készült el - mondta Vagyáczky Károly grafikusmű­vész, tervező. - A mai magyar cí­mer végső formájának kialakítását hosszas történeti kutatómunka előzte meg. A második világhábo­rú előtti koronás címereknek ugyanis nem volt egységes rajzola­tuk. Az ötszázas átalakítása során külön rendezni kellett a címertar­tók sorsát is, amelyek általában tölgy- és cserfakoszorú, illetve an­gyalok formájában fogták körbe a régi, „klasszikus” országcímere­ket. Végül az az álláspont alakult ki, hogy a mai köztársasági jelké­pet címertartó nélkül ábrázolják majd bankjegyeinken. Mint az már napvilágot látott, az MNB új magyar bankjegysorozat kialakításán gondolkodik, s már meg is kezdte az alapkoncepció ki­dolgozását. Mivel egy korszerű so­rozat öt-hét darabból is áll, nem lesz kis feladat 1993-ra megterem­teni az új magyar bankjegy imá- zsát. Abban azonban már ma biz­tosak lehetünk, hogy ezek a ban­kók legalább olyan nehezen lesz­nek hamisíthatok, mint mondjuk angol társaik. (MTI-Press) Mire jogosít a földhasználat?

Next

/
Thumbnails
Contents