Új Néplap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-18 / 93. szám

2 Hazai tükör 1992. ÁPRILIS 18. Csökkenő infláció, csökkenő kamatok Fotómodell-palyazat A szépek szépei Szolnokon A Reform és a Nők Lapja ex­kluzív fotómodell-pályázatára mintegy ezerötszáz szép vagy ön­magát szépnek valló, vállalkozó kedvű lány jelentkezett. Többszöri létszámcsökkentő vizsga, megmé­retés után már csak a legvonzóbb­nak találtatott huszonöt kiválasz­tott verseng a különböző címekért. Az ügyeletes, miközben két szép közka- tonára vigyáz ______________________ V alamennyien döntősök, és május 8-án a fővárosi Maximban kiderül a végső sorrend. Tavaly ősz óta Diós Katalin, az egykori neves manöken pallérozza őket, tanítja a helyes, szép mozgás ismereteire a Vácról, Ceglédről, Székesfehérvárról, Sopronból, Bu­dapestről verbuválódott mutatós sereget. A döntőbe jutott lá­nyok arca rendkívül fotogén, és a cél az, hogy kivétel nél­kül révbe jussanak. Közülük tizenegy a minap Szolnokon vendégeskedett: helikopterrel érkeztek a re­pülőtérre, megtekintették az ottani múzeumot, a szanda- szőlősi repülőbemutatót, majd ugyancsak egy tágas gépmadárral távoztak. Mon­danunk sem kell, hogy a lak­tanyában a vonzó ármáda na­gyobb sikert aratott, mint a hétvégi kimenő. Az a hon­véd, aki pedig a szerencsés véletlenek során Tasi Rózsá­tól is kapott egy puszit, egye­nesen a fellegekben érezte magát. Mindaddig, amíg az ügyeletes őrmester elvonu­lást nem rendelt a sorköteles állománynak. Rövidre fogva a szót, be­mutatjuk a szép sereg szol­noki tartózkodásának néhány mozzanatát. Ha majd később eset­leg valaki eme ifjú hölgyek közül felis­mer néhányat a heti­lapok, színes kiadvá­nyok címlapján, bel­ső oldalain, annak már most elárulom, ez nem tekinthető a véletlen művének. D. Sz. M. Fotó: Nagy Zs. Tasi Rózsa nemcsak szépségkirálvnő (kinéze­tű), de szolnoki is Ezt a repülőt egykoron nők vezették Szolnoki agglomeráció Markáns ellenzékiek Nincs változás az SZDSZ-nél Huszonegy polgármester ka­pott meghívást - hatan mentek el - a szolnoki agglomerációból ar­ra a találkozóra, melyet ma ren­deztek a megyeszékhelyen. A há­zigazda Várhegyi Attila, Szol­nok polgármestere, illetve Laka­tos István, a megyei önkormány­zat irodavezetője volt. A meg­nyitó után Tóth József profesz- szor, a térséget kutató csoport ve­zetője ismertette 450 oldalas ta­nulmányuk lényegét, melyben a fő hangsúlyt a szolgáltásokra és a szellemi tőkefelhalmozásra he­lyezték. A találkozón ismét fölmerült egy esetleges „Közép-szolnoki Kistérségi Szövetség” szüksé­gessége. A Szabad Demokraták Szövet­sége Országos Tanácsának kelet­magyarországi tagjai tanácskoztak csütörtökön a megyeszékhelyen. Az SZDSZ szolnoki szervezete ne­vében König László köszöntötte a régió megyéiből érkezett tagokat. A megbeszélésen Bauer Tamás, az OT elnökségének tagja tartott tájé­koztatót. Ismertette az ügyvivőtestület és a párt országgyűlési képviselőcso­portjában létrejött Liberális Koalí­ció közötti megállapodás előzmé­nyeit, a két fél, a platformok kap­csolatának alapvető szabályait. E dokumentum másfél hónapos tár­gyalássorozat eredménye - mon­dotta Bauer Tamás. Válasz arra a helyzetre, amely a novemberi kül­döttgyűlés nyomán alakult ki. A korábbi vitáknak és nézetel­téréseknek is vannak előzményei - fűzte hozzá. Az SZDSZ tagsága és különösen a közvélemény elége­detlen volt a párt politikai teljesít­ményével. Felismerték, hogy ha is­mét dinamikusan növekvő párttá kívánnak válni, akkor célszerű vi­lágosan meghatározni az együtt­működési készséget és annak mód­ját. Megerősítette a megállapodás­ban rögzített szándékot, miszerint az SZDSZ azokat az értékeket és politikai célokat követi, mint ko­rábban. Ez azért nagyon lényeges - emelte ki -, mert e tekintetben többen elbizonytalanodtak. Utalt egy nemrég napvilágot lá­tott közvélemény-kutatásra, amely azt bizonyítja, hogy a választók szemében kormányképes az SZDSZ - legalább annyira, mint bármelyik kormánypárt. Visszatérve a liberális koalíció (Szabadelvű Kör, Konzervatív-Li­berális Unió) és az ügyvivőtestület közötti egyezségre, leszögezte: nincs változás az SZDSZ felállásá­ban, olyan markáns ellenzéki párt­tá kell válnia, mint volt. Ha ezt egyértelművé teszi a következő hónapokban, akkor visszaszerez­heti, természetesen a Fidesz előre­törését és megszerzett pozícióit fi­gyelembe véve, korábbi tekinté­lyét - jegyezte meg. A tanácskozás második felében az országos tanács jelen lévő tagjai mondták el véleményüket a meg­állapodásról, amelyet a közeljövő­ben a testület együttes ülésen vitat­nak meg. Sz. Z. (Folytatás az 1. oldalról) a fogyasztók ezután közvetlenül a gyártót perelhetik kártérítésért. A kormány felhatalmazta a közlekedési minisztert az Euró­pai Beruházási Bankkal folyta­tandó hiteltárgyalásokra. Az 50 millió ECU-s hitel, amelyet Ma­gyarország augusztus végéig szeretne megkapni, az ország út­hálózatának felújítására és a köz­utak településeket elkerülő sza­kaszainak kiépítésére szolgálna. A közigazgatás korszerűsíté­sének középtávú feladattervét csütörtöki ülésén szintén elfo­gadta a kabinet. Verebélyi Imre belügyminisztériumi államtitkár az alapelveket ismertetve el­mondta: a közigazgatásnak a tár­sadalmi önszervező folyamato­kat kell segítenie, azoknak kere­tet adnia; valamint megteremte­nie a szükség szerinti minimális integrációt. A közigazgatási szervezet felépítését a feladatok­hoz igazítják, a szervezeten belül növelik a hatékonyságot. Ugyan­akkor modem, szakmailag meg­felelő, a mindenkori kormány­hoz lojális apparátust szervez­nek; a stabil közigazgatási állo­mány egyúttal a folyamatosságot is biztosítja. Megváltoztatta a kabinet a külföldieknek adható általános forgalmi adó visszatérítésének feltételeit. Az áfatörvény módo­sításáig érvényes rendeletben ak­tualizálta azt a terméklistát, amelynek alapján a külföldi dip­(Foly tatás az 7. oldalról) resett menedéket az ENSZ kabuli épületében. A Reuter ENSZ-forrásokból úgy értesült, a BT több tagja, köz­tük Oroszország tart attól, hogy kü­lönböző afgán gerillacsoportok esetleg támogatnák az ország szét­esését és egyfajta egyesülést a volt szovjet közép-ázsiai tagköztársa­ságokkal. Benőn Sevan, az ENSZ afga­nisztáni különmegbízottja tegnap Kabulban tárgyalásokat kezdett az ország új vezetőivel. A megbeszé­lések elsődleges célja, hogy Mo­lomaták és vállalkozók adó­igénylésre jogosultak. Míg ko­rábban nem járt visszatérítés, ha a termék egyedi értéke nem érte el a 25 ezerforintos termékhatárt, ezentúl az egyedi érték helyett a mennyiséget veszik alapul a szá­mításnál. Miután az Országgyűlés fel­kérte a kormányt, hogy tegyen javaslatot a központi igazgatási kiadások 1,2 milliárd forintos csökkentésére, a kabinet megtár­gyalta ennek lehetőségeit. Ám összesen a kért összeg felét ítélte lefaraghatónak. Úgy határozott, hogy a minisztériumoknak elő­irányzott összeget 4, az országos hatáskörű szerveknek szánt pénzt pedig 1 százalékkal csök­kenti. Döntött továbbá arról, hogy le kell választani a nem közvetlen igazgatási kereteket, s a jóléti intézmények - mint pél­dául az üdülők - támogatását 50, az ellátó szervekét pedig - köztük az éttermekét - 4 százalékkal szükséges csökkenteni. Végezetül Cinkotai János kormányfőtanácsos a KSH leg­frissebb adatai alapján kifejtette: az infláció az előrejelzések sze­rint alakult. Márciusban a fo­gyasztói árindex 1,9 százalékkal nőtt a februárihoz viszonyítva, s a növekedés üteme lassul. Míg az elmúlt 12 hónapban 34,5 száza­lékos volt, most 24,7 százalék az infláció. Megkésve, de végre megkezdődött a kamatok csök­kenése. hammed Nadzsibullah elnök le­mondása után elkerüljék a hatalmi űr kialakulását, a további vérontást az országban. Farid Ahmad Mazdak, a kor­mányzó Vatan Párt egyik erős em­bere - aki egyes jelzések szerint átveszi majd a szervezet irányítását - felhívást tett közzé, és abban sür­gette, hogy a kabuli hatóságok jus­sanak egyetértésire a főváros felé közeledő gerillaszervezetek pa­rancsnokaival. Farid Ahmad Maz­dak szerint ennek Nadzsibullah tá­vozásával immár nincs akadálya. Nadzsibullahot megfosztották hatalmától „Nem ember, állat az ilyen” A főváros hatodik kerületének egyik forgalmas utcájában - az Ok­togontól nem messzire - áll az a háromemeletes, valaha jobb napo­kat látott régi épület, melynek egyik tágas földszinti lakásában él a Jónás család. Az ajtón meg az ablakokon vasrácsok feszülnek. Becsöngetek. Pár pillanat múl­va kulcs fordul a zárban, s egy magas jói szituált, ötven év körüli, szemüveges férfi nyit ajtót. Bemu­tatkozom, már várt rám. Beljebb tessékel az előszobába, s alig lé­pem át a küszöböt, a lakás távolab­bi zugából egy kisírt szemű, talpig feketébe öltözött, kicsi, szőke asszony, Jónás Mátyás édesanyja és a húga kerül elő. Elkérik az iga­zolványaimat, s miután megnézik, megnyugodnak.- Félünk - mondják szinte egy­szerre. S arra gondolok, hogy ért­hető a bizalmatlanságuk, hisz egy- szem fiuk is saját jóhiszeműségé­nek áldozata lett. A nappaliban körbeüljük a nagy asztalt. Nehezen jöh a számra a szó. Hisz itt olyan sűrű a keserű­ség, a bánat meg a gyász, hogy szinte tapintható. Hallgatunk, az­tán a férfi töri meg a csendet.- Lehet, hogy mi szülők elfogul­tak vagyunk a fiunkkal szemben, de nekünk ő volt a szemünk fénye. Megkérdezheti a munkahelyén, ahol utoljára gépkocsivezetőként dolgozott, hogy mennyire meg voltak elégedve vele.- Most legutóbb is kapott fize­tésemelést - sírja el magát az édes­anya.- Egyedül tudott angolul a cég­nél - néz rám a férfi -, most járt németre - teszi hozzá még.- Jó gyerek volt - szedi össze magát az asszony -, az iskolában sohasem verekedett. 1984-ben érettségizett, nem ivott, nem do­hányzott, nem járt sehová. Még ká­vézni sem kávézott. Nem volt ki­csapongó, nem diszkózott. Az autó meg a motor volt a mindene.- Korengedménnyel, tizenhét évesen szerezte meg a jogosítvá­nyát - mondja az édesapa -, s letette a gépjárműoktatói vizsgát is. Az elsők között kezdett el magánta­xizni. Aztán mikor megszaporod­tak a támadások a taxisok ellen, mi beszéltük rá, hogy hagyja abba ... Nagyon féltettük, de most már hi­ába - csóválja a fejét a férfi, mintha még most sem akarná elhinni, hogy fia milyen szörnyű véget ért. Figyelem, ahogy beszél, s látszik, amint rettenetes lelki dúltsága kiül az arcára. Felesége is zokog. Arca sápadt, hártyaszerű, szél, nap mostanában nemigen érte.- Nem hordott magánál semmit, hogy védekezni tudott volna - törli meg szemét az asszony. - Meg hát nagyon vékony volt szegény. A 192 centis magassága ellenére so­hasem érte el a hetven kilót. Az volt a baj - folytatja -, hogy egyedül volt, amikor Kiss Mihály idejött a lakásba.- Hogyhogy?- Én Japánban dolgoztam - ma­gyarázza az apa -, zenész vagyok, s oda szólított a szerződésem. A tragédia előtt nem sokkal, tavaly október 28-án mentem ki. A fe­leségem a lányommal együtt a má­sik kis budai lakásunkban húzták meg magukat. Mert úgy gondol­tuk, a fiatalokat kár lenne zavarni, ugyanis a fiunk, Matyika 1990 má­jusában megnősült, s azóta a fe­leségével, Annával ketten ebben a lakásban éltek. De a fiam neje sem volt itthon, amikor jött ez az em­ber.- Nem ember, állat az ilyen - vág közbe az asszony, s ideges, kapko­dó mozdulatokkal egyik cigarettá­ról a másikra gyújt. Keményen ma­ga elé néz, szája széleit összeszo­rítja. Szemmel láthatóan küszkö­dik a sírással. Csitítgatja, nyugtatgatja a férje, aztán újból belekezd.- Elég az hozzá, hogy itt, Buda­pesten, a Neményi Rt.-től vásárol­tunk egy lagúnazöld, 318-as injek­toros BMW-t, azzal a szándékkal, hogy eladjuk vagy lakásra cserél­jük.- Meg is hirdettük - jegyzi meg az asszony. - Négyszer, október 25-én, 30-án, november 4-én és 8- án jelent meg az Expresszben a hirdetésünk. Mi november 7-én, csütörtökön reggel vettük át a ko­csit a Neményi Rt. Könyves Kál­mán úti telephelyén. Onnét elmen­tünk vámoltatni, majd pedig siet­tünk vissza, mert a fiamnak még jelentkeznie kellett a munkahe­lyén. S képzelje el, Kiss pontosan aznap este telefonált, hogy szeret­né megnézni világosban az autót, s kérdezte, hogy hol a kocsi. A fiam megmondta. Azt persze nem árulta el, hogy vidékről érdeklődik, s a mi Matyikánk abban a hiszemben volt végig, hogy pesti az illető. Másnap, vagyis november 8-án a parkolóőr szerint délután fél ket­tő tájban tényleg érdeklődött egy férfi a BMW iránt. Mint elmondta, nagyon udvarias, elegáns, meg­nyerő modorú ember volt, és bordó bőrdzsekit viselt. Persze elég nehe­zen hihető, hogy így nézett ki, mert borzasztóan rossz személyleírást adott róla. Hisz a fantomképet - amely a parkolóőr elmondása alap­ján készült - akkoriban még a tele­vízióban is bemutatták, de az egyáltalán nem hasonlított Kissre.- Tehát november 8-án este hat órakor - szólal meg újból az asz- szony - itt járt a lakásban Kiss Mi­hály, és találkozott a fiammal. Ezt azért állítom ilyen határozottan, mert a rendőrök elmondása szerint a gyanúsított „leírta”, hogy mi­lyen ez a lakás. Onnan aztán a parkolóba men­tek, mivel Kiss többször is mondta, hogy érdekelné az autó. Még ki is próbálták, csináltak egy kört a vá­rosban, s mikor visszaértek, meg­szólalt Kiss Mihály:- Tetszik nekem a kocsi - de még hozzátette: - Gondolkodom, spekulá­lok rajta, hogy megvegyem-e, mert kinéztem magamnak egy Audit is. Ennek ellenére másnapra, va­gyis 1991. november 9-ére, szom­bat délelőtt tíz órára megbeszéltek egy újabb találkozót, s megegyez­tek, ha közben mégis a BMW mel­lett dönt, akkor kifizeti a kocsi árát, a kétmillió-négyszázezer forintot, s viszi az autót. De még aznap este visszatelefonált Jónásékhoz Kiss Mihály, hogy nem jó a szombat délelőtt, mert vidékre kell utaznia, s javasolta, hogy rá két napra, no­vember 11 -én hétfőn este hat óra­kor találkozzanak. Az ifjabb Jónás Mátyás belement. Vesztére.- Biztos már kombinálgatott - motyogja az asszony. - Hisz egye­dül volt a gyerekünk, népi 'vpít mellette senki, és őt sem látták a fiunkkal.- Úgy tűnik, hogy Mátyás - ve­tem közbe - teljesen megbízott ab­ban az emberben.- Hát igen, ez volt a baj - bólint a férfi, s aztán az asszony közbe­vág.- Az első találkozás után a fiam mondta is a feleségének, hogy na­gyon jól vezetett ez az ember, és amikor Matyika megjegyezte neki, hogy a kocsit nem lehet a parkoló­ból kivinni, mert nincs még rajta rendszám, erre azt válaszolta Kiss, hogy nem gond, ő majd elintézi a rendőrökkel, ha megállítanák. S ebből a fiunk azt a következtetést vonta le, hogy biztos egy BM-es fickó az illető, s így még inkább megbízhatott benne. Mondta is a nejének: - Ez biztos meg tudja ven­ni a kocsit. S eljött 1991. november 11-e. Este hat órakor elment a lakásból az ifjabb Jónás Mátyás, és utána nem látta őt senki. Mintha a föld nyelte volna el. A szülők, mint a megszállottak, keresni kezdték egyszem fiukat. Még parafenomé- nok segítségét is kérték, ám hiába . . . Egyik csalódásuk a másikat érte. Dermedt csönd ül közénk. Egy­szer csak felém fordul az asszony.- Magának van gyereke? - kérdi remegő hangon.- Igen, van - felelem.- Nagyon vigyázzon rá - suttog­ja, mintha félne, hogy meghallja valaki. ■), , v> : • ' (Folytatjuk) , Nagy Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents