Új Néplap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-11 / 87. szám

I 12 Uj Néplap-falunap—Abádszalók 1992. ÁPRILIS 11. Településfejlesztés - környezetvédelem Az elmúlt hét péntekén immáron második alkalommal ke­rült sor az Új Néplap legújabb kezdeményezéseként meghir­detett falunapra, melynek színhelye ezúttal Abádszalók volt. Kék tó(?) MblWVr • = Mi isszuk meg a levét Aki kapja, az marja? A polgármesteri hivatal nagy­termében összegyűlt helyi lako­sok kérdéseire meghívott vendé­geink, szakemberek válaszoltak: dr. Egerszegi Gyula, a Kömye- zevédelmi Főfelügyelőség veze­tője, dr. Nagy István, a KOTIVI- ZIG igazgatója. Bakos József, a Tiszatour igazgatója, Fejes Ist­ván, a Vakáció Kft. ügyvezető igazgatója, Boros Lajos, a me­gyei közgyűlés elnöke, Vermes Győző, a Köztársasági Megbí­zott Hivatal főmunkatársa, Ko­vács Gyuláné dr., a KÖTI-Kör- nyezetvédelmi Felügyelőség igazgatója, Vennes Aranka, a Köztársasági Megbízott Hivata­lának sajtófőnöke, valamint Czeller Béla, a Mikromatika Holding vezérigazgatója és ter­mészetesen Vincze Ferenc, Abádszalók polgármestere. Rajtuk kívül mint megfigyelő részt vett a falunapon Varga Mihály országgyűlési képviselő (Fidesz), Békési István építő­mérnök, a Környezetvédelmi Felügyelőség munkatársa - és még sokan mások. A kiskörei tározó környezeti állapota és jövője Mint tudjuk, a víz közkincs, ezért a kiskörei tározó mind öko­lógiai, mind hidrológiai szem­pontból a Tisza szerves részének tekinthető, így sorsa nemzeti ér­dek. Része az olyan gazdálkodá­si és környezeti rendszereknek, mint a vízkészlet, öntözés, ener­gia, természetvédelem, üdülés, településfejlesztés és mások. A tározó annak idején (1973-ban) állami beruházással épült, újab­ban azonban felmerül a kérdés, a privatizáció folyamatában, kié a tó, ki használhatja, és főleg, első­sorban kié a haszon, amit ez az óriási vízfelület biztosít annak, aki a használati jogot élvezi. (A Balaton után ez hazánk második legnagyobb vízfelülete.) A tározót, mint említettük, sokrétűen lehet használni: víz- gazdálkodás, öntözés, ipari víz­kivétel, energiaszolgáltatás, ter­mészetvédelem, üdülés, horgá­szat-halászat, erdőgazdálko­dás, vadászat. Ezeket a használati módokat természetesen csak úgy lehet al­kalmazni, hogy a tó nemzeti kincs jellege megmaradjon. Ehhez azonban kezelői (tulaj­donosi) és hatósági-ellenőrzési garanciák nélkülözhetetlenek, ráadásul a használati módok kö­zött prioritási sorrendet kell megállapítani úgy, hogy az egyoldalúság veszélyét elkerül­hessük. Most az a kérdés, kik kaphat­ják meg a használati jogot? Az önkormányzatok és más termé­szetesjogi személyek is, de! A tó adottságainak idő előtti kizsák­mányolását, pusztulását elkerü­lendő, nélkülözhetetlen a hatósá­gi ellenőrző tevékenység, mely­nek európai színvonalú garanci­ákkal kell bírnia ide vonatkozó törvényeinkben. Ez a tevékenység állami fel­adat kell hogy legyen, mint ahogy az is. A tó környezeti állapota Bizonyos jól értesült szakmai vélemények szerint a 127 négy­zetkilométeres területű, mint­egy 1 méter átlagmélységű álló­víz tápanyagokban gazdag, mesterségesen fenntartott öko­szisztéma, amely - ha megfelelő intézkedések nem történnek - előbb-utóbb el fog mocsarasod- ni, fel fog töltődni. A 12 m átlagmélységű duz­zasztott Tisza 27 km hosszan ka­nyarog a tározóban, biztosítva annak vízellátását. A Tisza vízminőségének vál­tozó tendenciái aggodalomra ad­nak okot (foszfát-, ammonium-, fenol-, olaj-, klorofilltartalom emelkedik + a nyári oxigénhi­ány). A tározó létrehozása után a Ti­sza korábbi ártéri területének je­lentős része víz alá került, és kez­dett kialakulni egy új élettér, melynek intenzitása napjainkban is tart. A természet vitalitása igen jelentős átalakulást eredménye­zett. A szigeten buja hullámtéri vegetáció található, a sekélyebb részeken mocsár és hínárvilág fejlődött ki, a tápanyagban gaz­dag Tisza vizének állóvízzé vá­lása bőséges planktonállományt eredményezett, megváltoztatva ezzel a vízminőséget. Természetvédelmi szem­pontból a tározó egyedülálló jelenség Európában. Itt találha­tó a kontinens legnagyobb tün­dérrózsása és tündérfátyolosa. Mocsarasai, rejtett életterei, vízi és vízparti élővilága a szabályo­zás előtti időkre emlékeztetnek. A tározó felső harmada a Horto­bágyi Nemzeti Park része. Horgászat-halászat Ebben a kérdésben a tározó­hoz való jelenlegi viszonyulás igen sok kárt okoz, holott megfe­lelő koordinálással, menedzse­léssel az egyensúly megteremt­hető lenne. Erdészet Nagyvad és víziszámyas va­dászata folyik, az erdészeti tevé­kenység korlátozott. A főbb problématerületeket röviden a fentiekben foglalhat­juk össze. Ennek tükrében adjuk közre a falunapon elhangzott kérdéseket, válaszokat - témakö­rönként, és nem az elhangzás sorrendjében csoportosítva. Az első kérdés Vincze Ferenc polgármesternek szólt:- Abádszalók lakossága nyári főszezon idején megháromszo­rozódik. Hogyan tudja ellátni a község azt a közel, az egész tér­séget beleértve 75 ezernyi nyara­lót, kirándulót? Vincze Ferenc: - Adott a tó, ahol ugye a víz a legfontosabbb. Abádszalók 5452 főnyi lakossága hétvégén megduplázódik. Hogy el tudjuk látni ezt a megnő vekedett számú lakosságot, a jobb oldalra egy színvonalas faépületet terve­zünk (étterem), ugyanakkor a má­sik oldalt is rendbe szeretnénk ten­ni. Szálloda ügyben nem állunk rózsásan, mert szállodánk nyuga­ton csak turista kategóriának felel meg. Viszont itt van a Malom fo­gadó, ahol külföldiek is jól érzik magukat. Fejlesztést tervezünk a délnyugati oldalon. A Mikromati­ka Holding 50 millió forintért megvásárolt tőlünk egy 7 hektáros területet. A befolyt pénzt útépítés­re fordítjuk,, valamint ígéretünk van a MATAV-tól a telefonháló­zat bővítésére: június végére 192 állomás lesz bekapcsolva a cross­bar vonalba. Boros Lajos, a megyei köz­gyűlés elnöke: - Jelentős infrast­ruktúrafejlesztést tartunk szüksé­gesnek, melybe beletartozik a tele­fon, kempingek, szennyvízháló­zat. A posta fejlesztésére is gon­dolni kellett olyan formán, hogy a megyei önkormányzat adott köl­csönt a postaépület megépítésére. A megyei önkormányzat azonban elsősorban csak szakmai jellegű segítséget tud adni. Egy tárcaközi bizottság alakult a tó térségének vizsgálatára. Legnagyobb problé­mának tartom, hogy központi vagy helyi pénzek hiányában kevés rá­fordítás történt a tó felügyeletének megszervezésére. Ilyen formán nincs egy mindenre kiterjedő fel­Az a tény, hogy a Tisza-tó prob­lematikája mennyire nemcsak a Ti­sza-tó problémája, a következő kér­désből is kiderül:- Milyen biztosíték van arra vonatkozóan, hogy a kiskörei tá­rozó fejlesztésével a szolnoki ivó­vízbázis nem kerül veszélybe? - hangzott el munkatársunk kérdése, melyre válaszolt: Kovács Gyuláné dr.: - A Tisza- tó térsége környezetvédelmi szem­pontból a megye legsérülékenyebb pontja. Mindannyian emlékszünk a tavaly nyári lovak, kutyák tetemé­re, ami környezetvédelmi szem­pontból veszélyes hulladéknak mi­nősül. Szomorú, hogy a határain­kon túl ezt nem veszik figyelembe, ezért a tó ennek a veszélynek ko­molyan ki van téve továbbra is. A Kraszna, a Szamos az ország leg­szennyezettebb folyója, Romániá­ban még az élő, híg trágyát is tisz­títás nélkül vezetik bele a felszíni vízfolyásba. Magyar területen pe­dig a sérülést az okozza, hogy a ügyeleti rendszer, a költségvetési feladatokban ez nem minden eset­ben kap megfelelő hangsúlyt. Ami a horgászatot illeti: ezen a téren is rendet kell tenni, mert egyelőre az a helyzet a tó környékén, hogy több a horgász, mint a hal. Dr. Nagy István, a KÖTIVI- ZIG igazgatója: - Ennek a terület­nek a fejlesztését szét kell válasz­tani az egyes emberek tevékenysé­gétől. Ha valaki itt ma beruház, hasznot remélve az idegenforga­lomtól, nem teheti meg a beruhá­zását a környezetvédelmi szem­pontok figyelembevétele nélkül, mert akkor eleve belebukik a vál­lalkozásába. Dr. Egerszegi Gyulához intézett kérdést lapunk munkatársa:- Jellemezné Egerszegi úr a térség környezetvédelmét, te­kintettel a idegenforgalomra is úgy, ahogyan a budapesti Kör­nyezetvédelmi Főfelügyelőség látja? Kérem, helyezze el a táro­zójelenlegi állapotát az országos skálában.- A kérdés jó is, meg nem is. Jó, mert mint tudják, a Vízügy itt pró­bálta ki erőit először vízlépcső­ügyben, de a tervek nem lettek be­területi infrastruktúra fejletlen, a szennyvízelvezetés nem megol­dott. Ma már a tározó eredeti funk­ciójától (öntözés) eltér, az építés okozta sebeket a természet begyó­gyította, a gazdag madár- és nö­vényvilág különlegesen nagy érté­ket képvisel, ezért fontos, hogy a környezetvédelmi szempontok to­vábbra is elsőséget kapjanak, mert nem a mának, hanem a jövőnek dolgozunk. Ami a kérdést illeti: a Tisza folyó nagy öntisztuló képes­séggel rendelkezik. Ha a tározó tér­ségében megépülnek a csatornák, még tisztított szennyvizet sem en­gedünk a Tiszába. A szolnoki szennyvíztisztítót nem elsősorban Abádszalók fenyegeti, hanem egy helyi jól működő szennyvíztisztító hiánya. A legutóbbi, a debreceni egyetem által végzett vizsgálat megmutatta, nagyon sok szennye­ző anyagot a felszíni vízkiemelés nem tud kiszűrni, ezt a problémát tehát nem Abádszalókon, hanem Szolnokon kell megoldani. fejezve. Rossz a kérdés, mert na­gyon nehéz rá válaszolni, rendkí­vül öszetett dolgot feszeget. Példá­ul itt van a víz szintjének kérdése. Az az igazság, hogy a vízszintet nem lehet olyan szinten tartani, mint kellene. A környezetvédelem érdeke, hogy ami itt megvalósult, megfelelő védelmet nyerjen. A megyei napilapban, az Új Néplap­ban beszélt Keresztes K. Sándor miniszter úr arról, hogy várunk egy hatástanulmányt. A hatások vizsgálata az Önök érdekeit szol­gálja. A térségben én fontos feladat­nak tartom a csatornázás megoldá­sát. Az a község, amelyik ezt nem oldja meg, az egy szennyvíz tete­jén találja magát, és gondolják, hogy ide beteszi akkor a lábát akár egyetlen turista is? Összefoglalva: itt egy csodála­tosan nagy rendszer épült ki. A fejlesztések során számolni kell nemcsak az idgenforgalommal, hanem a térség közvetlen szom­szédságában élő lakossággal is a vízminőség javítása szempontjá­ból is. A tó környéki kis vízgyűj­tők hatásának tanulmányozása mindannyiónk érdekét szolgálja. Pólyák Csabáné kérdezte:- Nem volt itt helyben elég sok okos ember, hogy ne engedte volna ki kezéből a víz adta lehe­tőségeket? Sajnos úgy érezzük, csekély az az összeg, ami a helyi­eknek megmarad a nagy ha­szonból. Az idejövő idegenek a nyári három hónap alatt igye­keztek megteremteni maguknak azt a hasznot, amiből aztán egész évben jól megélhetnek, majd el­illantak a pénzzel. Azt kérde­zem, mi marad nekünk, és a nyá­ri cirkuszok után mi az, ami örökre Abádszalókon marad? Bakos József, Tiszatour: - Mit fizetett be a Tiszatour a községi kasszába? Nagyon sokat. A falu bizalma felénk érthetően csak ak­kor nyilvánul meg, ha felépül mindaz, amit terveztünk, és a lako­sok látják, hogy az infrastruktúra fejlesztését nem a saját zsebükből kell fizetniük. (A Tiszatour igaz­gatója állításait számadatok soka­ságával bizonyította. - A szerk. meg}.) Dobi István kérdése:- Magyarország megkapta a világkiállítás rendezésének jo­gát. Mindez milyen hatással lesz a térségre? Vennes Anna válasza: - A vi­lágkiállítás szervezői azzal a ké­réssel fordulnak a polgármesterek­hez, hogy ők mondják el ötleteiket. Az abádszalókiak tudják, mit sze­retnének, milyen terveik vannak, kérik, küldjék el ötleteiket. Nézem itt a jelen levő sok rokonszenves arcot, bennem az fogalmazódott meg, hogy itt van ez a 17 érdekelt település. Kezdeményezzenek, fogjanak össze, létesítsenek egy alapítványt a Tisza-tóért. Egy év alatt tízszeresére, százszorosára nőhet az összeg, hasznosítsák a maguk javára legjobb tudásuk és szándékuk szerint. És végül, de nem utolsósorban az oly sok vihart kavart Eldorádó Holdingé a szó, akikhez az első kérdés így hangzott:- Helyesnek tartják-e Önök, hogy egy állami területet kezelő vállalat vagy állami szerv száll be apporttal, ad be területet egy vállalkozásba, és nem maga az állam? Czeller Béla, a Mikromatika Holding vezérigazgatója: - A KÖ- TTVIZIG apporttal beszállt az El­dorádó Holdingba. Véleményem szerint ez egy nagyon jó dolog, sze­retném, ha még sokkal többen be- szállnának. Azt én most borítékol­hatom Önöknek, hogy a miniszté­rium nem tud elég pénzt fordítani a térség fejlesztésére. Sőt, az az érzé­sem, öt éven belül senki nem tud. Itt csak egy külföldi tőke tud segí­teni, ehhez viszont rendezni kell a tulajdonviszonyokat. Ha jön a külföldi tőke, bizony szabályozott mederben be kell en­gednünk, s nem látom, miért lenne baj, ha a KÖTIVIZIG a tőkét ap­portként beadja. Az Eldorádó Hol­ding célja, hogy a Tisza-tó legyen az Alföld szőke Balatonja - persze ne úgy, hogy a Balaton jelenlegi angolnaügyeit is átvegye. Az Eldo­rádó Holding és a Mikromatika Holding eddig is nagyon sok ener­giát fektetett be. Az idén is azt sze­retnénk, hogy a hét minden napjára jusson valami új esemény. A vitor­lásokat próbáljuk rávenni, ismerjék meg a Tisza-tót. Ennek érdekében végezték el a víz tuskótalanítását, kotrását, így a felület 50 százaléka hajózható. Szeretnénk a tó déli ré­szén két nemzetközi versenyt lebo­nyolítani, ehhez próbáljuk átcsalo­gatni a hajósokat a Balatonról. Vermes Győző: - Az állam a befizetett személyi jövedelemadó egy részét visszaadja a térségnek. Az 1992. évi költégvetés 6 milliárd forintot különített el, melyet az el­maradott térségek fejlesztési célra pályázat útján nyerhetnek el. Véle­ményem szerint a munkahelyte­remtő lehetőségek is fontos felada­tok a Tisza tó térségben. Fejes István, Vakáció Kft.: - A strand kiépítésére négy ütemet dol­goztunk ki. Karban kell tartani, ami már megépült, figyelmet fordítani a most épülő létesítményekre, a bal oldali színvonaltalan építményeket lebontani, és tovább szélesíteni a lehetőségeket dél felé. Czeller Béla: - Az Eldorádó Holding 1991 májusában alakult 220 millió forint alaptőkével azzal az elképzeléssel, hogy a Nagykun­sági csatornáig egy idegenforgal­mi centrumot hoz létre. Az Eldorá­dó Holding körüli tisztázatlan ügyek pénzügyi vizsgálata még tart. Megígérhetett), hogy a nem teljesen korrekt működési viszo­nyokat meg fogom szüntetni. Egy csomó dolog még felderítetlen el­őttünk, amint ezek tisztázódnak, értesíteni fogom a falu lakosságát az eredményről. Másik dolog, ami szintén probléma: egy 4 milliárd forintos project készen áll, kizáró­lag az a baj, hogy aki ezt a 4 milli­árd forintot leteszi, nem kap az államtól megfelelő garanciát a tu­lajdont illetően. A 4 milliárd egy részét a közműrendszer fejleszté­sére fordítanánk. Kis lépésekkel szeretnénk előre haladni. A Mik­romatika és az Eldorádó innen még egy fillért nem vitt el, ezzel szemben 180 millió forintot tet­tünk le csak idáig. Az biztos, hogy ebben az országban a magyar vál­lalkozók hat hónapon belül padlón lesznek. Mi a kiút? Bízzunk az ide­genforgalomban, teremtsünk itt nemzeti összefogással paradicso­mi körülményeket. Na és akkor mi van? A fentiek figyelembevételével sem könnyű jövőképet adni. A tározó kissé furcsa létesítése, a menedzselés zavarai, az egységes koncepció hiánya és a szokatlanul erős és eltérő hasznosítási érdekek óvatosságra intenek bennünket. Csak egy olyan rendszer képzelhető el, ahol a jogok gyakorlása során törvényes garanciák állnak fenn a tározó közkincs jellegét megőrizendő. Kátai Szilvia, Fotó: Mészáros János Idegenforgalom Akik kérdeznek, és akik válaszolnak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents