Új Néplap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-02 / 79. szám

Négy keréken Gumiabroncs-felújítás - másképpen Ki tudja miért, Kurt Edler osztrák vállalkozó úgy gon­dolta, hogy Magyar- országon is fontos szempont lehet az, kinek mennyibe ke­rül a szállítás, ezért alapított egy céget nálunk. A Somogy megyei Sérsekszőlő- sön a tabi Béke Té- esszel, a Comfort Kft.-vel közösen a saját gyáránál mo­dernebb üzemet ho­zott létre az általa szabadalmaztatott, úgynevezett hide­gen futózó eljárásra. Mi ennek a lényege? A teherautó-abron­csokat szerte a világon felújítják, vagyis a használt, de jó állapotú abroncsokról lemaratják a régi futófelületet, aztán a megfelelő minőségű karkaszra (így hív­ják a csupasz abroncsvázat) új gumicsí­kot, mintás futófelületet raknak. Ez utób­bin van a hangsúly, mert az nem mind­egy, milyen technikával történik az újra- futózás. Kurt Edler eljárása - Ausztriában már jól bevált szabadalma - az úgynevezett hidegen vulkanizálást használja. Ez azt jelenti, hogy az új gumicsíkot nem 150, Felvételünk a futófelület felragasztását mutatja hanem csak 100 Celsius körüli fokon ra­gasztják, vulkanizálják rá a régi abroncs­ra. Méghozzá tartósan, hiszen az elké­szült, felújított abroncsra a garancia azo­nos azzal, amit az új gumira adtak - arra a típusra, amit felújítottak -, merthogy a futásteljesítmény is közel azonos lesz. Nem babra megy itt a játék, hiszen egy új abroncs ára 30-50 ezer forint, míg a felújí­totté ennek a fele, természetesen a gumi méretétől, típusától függően. Érdekes módon, amíg a nagyfuvarozó vállalatok lecsaptak a lehetőségre - a Hungarocami­on eddig is használ­ta az Edler-féle ab­roncsokat, csak ko­rábban schillinget fizetett érte -, addig a magánfuvarozók még nemigen élnek ezekkel az előnyök­kel. Pedig a szolgál­tatásokban is bővel­kedik az Edler-Tab Kft. Megveszik a még felújítható te- herautókamion- abroncsokat. Kí­vánságra a megren­delő saját, lekopott abroncsát is felújít­ják, ha az arra alkal- mas. De termé­szetesen tartanak raktáron jó minőségű, felújított abron­csokat is olyan ügyfelek számára, akik most ismerkednek ezzel a pénz- és kör­nyezetkímélő megoldással. A gumiabroncs ugyanis komoly di­lemmát jelent, hiszen nemigen lehet mit csinálni vele. Legfeljebb felújítani, ha jó állapotú, s ezzel is csökkenteni a fuvaro­zás költségeit. A sérsekszőllősiek felkészültek, együtt a géppark a technológia, a szakis­meret. Most már csak fel kell „találni" őket - ott, Tab mellett. (Primpress) A jövő az alumíniumé Noha az autóipar már eddig is számos erőfeszítéseket tett a épkocsik fogyasztásának, károsanyag-kibocsátásának csök- entésére, de még mindig nem sikerült áttörést elérni. A legin­kább kézenfekvő megoldás nem a motorok tökéletesítésében, s nem is a karosszéria légellenállásának mérséklésében rejlik, hanem az autók súlyának drasztikus csökkentésében. Az üzemanyag-fogyasztás több mint egyharmada ugyanis a jár­mű tömegétől függ, ezért célszerűnek látszik minél könnyebb karosszériába bújtatni a rohamtempóban fejlődő technikát. A mücheni Hydro Aluminium Automotive GmbH a közel­múltban olyan új koncepciót fejlesztett ki, mellyel a hagyomá­nyos acél karosszériával szemben negyvenszázalékos súly- csökkenést értek el. Az „Aluminium-Space-Frome" eljárás lé­nyege, hogy az alumínium karosszériaszerkezetet kombinál­ták műanyagokkal. Ezzel pedig az autó nemcsak könnyebb lett, hanem biztonságosabb is, hisz az újfajta karosszéria az acélnál jobb eredményeket mutatott az ütközési energia elnye­lésében. Egy jövőautó, a BMW E2. Az elektromos meghajtású kocsit ez év januárjában mutatták be a Los Angelesben megrendezett kiállításon. A kocsit jelenleg a német utakon tesztelik. Fotó: IN-Press/BMW Az alumíniumnak az autóiparban való felhasználása mel­lett szól az is, hogy ez az anyag egyszerű módszerekkel újra­hasznosítható. A jövő tehát az alumíniumautóé - vélik például a BMW-nél. De az Audi is kerekekre állította már alumínium karosszériás kísérleti sportkocsiját. L. Z. CD­Négy keréken ezer baleset történt tavaly HATVAN EVE TANULJUK A KRESZ-T 1895-ben Budapest utcáin megjelent az első automobil. Hat évvel később al­kották meg az első autóforgalmi rendele­tet, amely közlekedési szabályokat is tar­talmazott, de elsősorban gépkocsik és gépkocsivezetők vizsgáztatásával fog­lalkozott. 1930. január 1-jén lépett hatályba a Közúti Közlekedési Rendészet Egységes Szabályzata (KRESZ), amely vala­mennyi közlekedési eszközre és. gyalo­gosra is kiterjedő, egyöntetű szabályozás volt. Hazánkbart a hatvanas években ug­rásszerű fejlődésnek indult a motorizá­ció. A járművek és a járművezetői enge­déllyel rendelkezők számának növeke­dése sajnos „selejtet" is termelt és termel. 1991-ben 24 ezer 589 sérüléssel járó bal­eset történt az országban, amelyből 1 ezer 875 halálos kimenetelű volt. Jász- Nagykun-Szolnok megye útjain 882 ese­ményből 92 végződött tragédiával, száz- hatan már soha nem térhettek haza.. Sokan elővigyázatosságból, sokan ta­karékossági megfontolásból télen leállít­ják autóikat. De jó tudni azt is, hogy a téli időjárás valósággal kizsigerelte szerve­zetünk vitaminkészletét, energiatartalé­kát/ ami a józan megfontolás, a bizton­ságos autózás érzékcsalódásának veszé­lyére kell hogy figyelmeztessen. A ma autója erős és gyors, szinte zaj­talanul, simán fut. S ha a jó idő beköszön­tővel kiszabadulunk a nyílt pályára, még a gyakorlatlan vezetőnek is túlzott önbi­zalmat adhat az a mámorító érzés, hogy alig kell mozgatnia a kormányt és nyom­nia a gázt. A kilométerszámláló mutatója engedelmesen kúszik a mind nagyobb sebességet jelölő számok felé. Alig vehe­tő észre a növekvő sebesség, az autó len­dülete. Ez az alig ismert nagyságú ener­gia akkor válik igazán félelmetessé, ami­kor a gyönyörű táj elvonja az útról a figyelmet, és egy kanyar előbb fut elénk, mint azt a téli, lassúbb tempójú utazása­ink során megszoktuk, vagy amikor bár­milyen okból hirtelen meg kellett volna állnunk, de nem sikerült. Megyénkben a személyi sérüléssel já­ró balesetek közel egyharmada az úgy­nevezett „egyjárműves", ahol a jármű a vezető helytelen sebeség megválasztás miatt borul fel, sodródik ki, ütközik fá­nak vagy egyéb akadálynak. A nappalok hosszabbodásával mind többen és töb­ben nyújtják meg munkaidejüket, illetve vállalkoznak nagyobb utak megtételére. Egyre nő a gyermekek, a kerékpárosok aránya a közúton. Ezekre - mint veszé­lyekre - néhány pontban kívánjuk a fi­gyelmet felhívni.- Általában a kezdő vezetők esnek ab­ba a tévedésbe, hogy éjszaka könnyebb és veszélytelenebb autózni, mint nappal. Világstatisztikai adatok alapján vidéken két és félszer, városban négyszer annyi baleset fordul elő rossz út és látási viszo­nyok esetén, mint ideális körülmények között.- A járművek túlzott sebességgel kö­zelítik meg az átkelőhelyeket, átkereszte- ződéseket, a gyalogos úttestre lépése, vagy megállása esetén nem lassítanak. »- A kerékpárosok nagyon sokszor el­mulasztják járművük kivilágítását, kö­rültekintés és jelzés nélkül változtatnak forgalmi sávot, illetve kanyarodnak.- A segéd-motorkerékpárok és motor- kerékpárok aktív biztonsága szempont­jából a stabilitási problémák a legfonto­sabbak. A vezető testhelyzete, a külön­böző csomagok, oldaltáskák elhelyezése erőteljesen befolyásolja a kígyózó és kor­mánylengések lecsengésének folyama­tát. A fékezés biztonsága, az első és hátsó fékhatásnak optimális megválasztása a vezetőtől függ.- A vezetői engedélyüket éppen meg­szerzett fiatalok türelmetlenül várják, hogy elindulhassanak az első önálló út­ra. A jármű ilyenkor általában tömve van barátokkal, s hosszú, fárasztó kirándulá­sokat tesznek. Az ilyen vezető ritkán is­meri a gépkocsi és saját teljesítőképessé­ge határát. A rohamosan fejlődő közúti forga­lomban a különböző manőverek végre­hajtásakor állandóan változtatni kell a jármű irányát és sebességét. A járműve­zetőnek a forgalmi helyzetek sokfélesé­gével és ezek meglepetésszerű előfor­dulásával is számolnia kell. A forgalmi helyzetek teljesen azonosan sohasem is­métlődnek meg. A forgalmi helyzetek sokféleségén kí­vül számolni kell az emberek jellemével, egyéniségével is. Még azonos helyzetben sem lehetünk bizonyosak abban, hogy minden vezető azt teszi, amit hasonló esetben a másiktól láttunk. Csak azt a gépjárművezetőt nem érhe­ti csalódás, aki cselekvéseiben nem alkal­maz sémát, akinek önkontrollja is van, s aki a forgalmi szituációk és veszélyek állandó változását szem előtt tartva, mindennap jobban és biztonságosabban akar részt venni a forgalomban. Vigyázzunk egymásra, legyünk part­nerek a közutakon is! Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács

Next

/
Thumbnails
Contents