Új Néplap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-09 / 85. szám

1992 ÁPRILIS 9. Sport 15 Ami a tudósításból kimaradt Mi lapult a „zakók" zsebében? Azt gondolom, a kedd esti eseményeket nem írják be aranybetűkkel az Olajbányász történé­szei a nagykönyvbe. Mind a két reprezentánsuk egy hajszállal kapott ki, a kosarasok Körmenden szenvedtek vereséget egyetlen ponttal, a kézilab- dásokat a Debreceni Dózsa náspángolta el szin­tén minimális különbséggel, a mérkőzés vége előtt 16(1) másodperccel dobott góllal. Kísértetiesen hasonlóan alakult a két együttes első félidei játéka is, Berkicsék nyert állásból folytathatták a szünet után, Vozárék szintén két­gólos előnnyel térhettek pihenőre. Mégis lógó orral kellett elhagyniuk valamennyiüknek a pá­lyát. Vajon milyen front hatása érvényesülhetett a körmendi és a debreceni sportcsarnokokban? Lehetne találgatni, áltudományoskodni, de az igazi magyarázatot azt hiszem a realitások tala­ján állva kell keresni. A kosárlabdázókat nem láttam, ám a kéziseket elkísértem Debrecenbe, mert úgy éreztem, végre idegenben is megmutat­ják „oroszlánkörmeiket’'. Reményeimet a mele­gítéshez induló spillerek jó hangulata csak sza­porította. Az első félidőben pedig néhány perces üresjárat kivételével csak azt láthattam, amint Szemenov három bravúrral nyitott, hogy Móré kiismerhetetlen higanymozgással zilálja szét a vendéglátók védőfalát, s hogy Kotormán és Vozár süvítő bombáival az olimpiára készülő Szatmári csak akkor találkozik, mikor a labda a hálóban elernyedve visszafordult. A nézőtéren helyet fog­laló Komáromi Ákos kérdésére a szünetben büsz­kén válaszoltam, mikor megkérdezte, ki az a 15-ös játékos. Azt hiszem, a kiváló szakember sem gon­dolt akkor arra, hogy a piros-fehérben játszó szolnokiakat el lehet intézni ezen az összecsapá­son. Pedig így történt. És ebben jó néhány bírói ítélet is közrejátszott, ami nem lehet vitás. Azon már inkább érdemes morfondírozni, hogy mind­ezek ellenére, végig az Olajnak állt a meccs. Csak amikor a legjobban kellett volna, akkor nem tud­tak játékosai higgadtnak maradni, az állandó igazságtalanságokon tépelődve fokozatosan fel­őrölték maradék türelmüket, és sorozatos hibákat elkövetve kisiskolás módon hagyták magukat be­terelni a kelepcébe. Mint mondottam, tényleg ke­sernyés mosolyra fakasztó bírói ítéleteket tapasz­talhattunk, de a teremburáját, ettől még a hetese­ket bekell vágni! Nem beszélve arról, hogy az első félidőben virtuóz Móré és Vozár a másodikban mindössze egyetlen gólt tudott összehozni, előbbi kétszer a kapufára vágta a labdát ziccerben, mindketten elhibáztak egy-egy büntetőt Kotor- mánnal együtt, tizenegy perccel a vége előtt 12- 16-nál. Ugyanebben a szakaszban Klemán abszo­lút helyzetben telibe találta Szatmárit, a hétfőn egy motoros rendőrt feltartóztató gumiember Grundmann kedden egy sima Dózsa-játékost nem volt képes megállítani. De még 17-17-nél is volt egy lehetőség, csak hát a sokadik hétméteres el­maszatolását már nem lehet megúszni büntetle­nül. Tizenhat másodperccel a hármas sípszó előtt Kiss ,,kegyelemdöfése” szinte törvényszerű kö­vetkezmény volt. De miért? Talán azért, mert a vitathatatlanul jó képességű, rokonszenves srácok gyülekezete még nem eléggé romlatlan. Nincsenekfelkészülve az elburjánzott igazságtalanságokra, ha úgy tet­szik, a játékvezetők (tisztelet a kivételnek) várat­lan megoldásaira. Ha azt vesszük, akkor ez hiba, mert képtelenek lerázni magukról az egyébként jogos sérelemeket. Ma (sajnos) általában az a csapat számíthat sikerekre, amelynek játékosai pókerarccal reagálnak a gátlástalan próbálkozá­sokra, mi több, egyszerűen abból képesek tökét kovácsolni, ami első látásra a birkát is kihozza a béketűrésből. A recept tehát egyszerű: irány a romlás útja! (néder) Labdarúgás - megyei II. osztály Szoros mérkőzések Pusztamonostor-J ászfény szaru 0-1 (0-0) Pusztamonostor, 500 n., v.: Varga S. Góllövő: Palócz Sportszerű mérkőzésen meg­érdemelt vendégsiker született. Ifi: Pusztamonostor-Jászfény- szaru 6-0 Jászárokszállás-Tiszajenő 1- 0(0-0) Jászárokszállás, 300 n., v.: Ferenczi Góllövő: Kiss B. Lelkesedésének köszönheti diadalát a hazai csapat a kulturál­tan futballozó ellenféllel szem­ben. Ifi: Jászárokszállás-Tiszajenő 10-3 Tiszagyenda-Jászszent andrás 2-0 (0-0) Tiszagyenda, 200 n., v.: Pató Góllövők: Farkas, Pozsoma A szentandrási védők hibáit kihasználva nyert a gyendai le­génység. Ifi: Tiszagyenda-Jászszen- tandrás 1-3 Jászjákóhalma-Kenderes 2- 0 (2-0) Jászjákóhalma, 200 n., v.: Major Góllövők: Zsidei, Kisnémet Kiállítva: Koncsik (Jászjákó­halma) Majdnem egy félidőn keresz­tül emberhátrányban játszottak a hazaiak, mégis simán nyertek. Ifi: Jászjákóhalma-Kenderes 2-0 Jánoshida-Tiszaföldvár 2-1 (0-1) Jánoshida, 400 n., v.: Kis- pál Góllövők: Mester, Tóth, ill. Balogh Csak kapusának köszönheti a vendégegyüttes, hogy minimális különbséggel maradt alul a lista­vezetővel szemben. Ifi: Jánoshida-Tiszaföldvár 0-3 Kőtelek-Nagykörű 2-1 (0-0) Kőtelek, 500 n., v.: Bán Góllövők: Bozsó, Vígh, ill. Kolozsi Kiállítva: Varga L. (Nagykö­rű) Nagy küzdelemben, tizen­egyest hibázva veszített a szom­szédvárak rangadóján Nagykö­rű. Ifi: Kőtelek-Nagykörű 0-5 Tószeg-Abádszalók 2-1 (1-0) Tószeg, 300 n., v.: Durst Góllövők: Pálinkás, Szilágyi, ill. Kovrig A játék képe alapján a döntet­len igazságosabb lett volna. Ifi: Tószeg-Abádszalók 3-0 Alattyán-Kengyel 2-1 (2-0) Alattyán, 400 n., v.: Inges Góllövők: Mosonyi, Bujáki, ill. Angyal A jobbik csapat győzött az al­sóházi össszecsapáson. Ifi: Alattyán-Kengyel 1-1 *** Diákfoci Baross SZKI (Szolnok) - Madách Gimnázium (Vác) 0-2 (0-1) Szolnok, 150 n., v.: Szabari Baross: Fási-Gál, Szarvas, Volter, Fehér-Kalmár, Kemecsi (Csomós), Honos (Jandó), Csu- tár-Gaál, Bagdány (Bíró). Edző: Kiss György, Kovács Sándor A váci labdarúgó tagozatos gimnazisták nagy lendülettel kezdték a mérkőzést, sokmozgá- sos játékukkal kapujuk elé szorí­tották a hazaiakat. Fél óra eltel­tével - igaz szabadrúgásból - gól­lá érett a vendégek fölénye. A második félidőt is Duna-parti tá­madások vezették be, de tíz perc játék után összekapta magát a Baross. Miután a váci középhát­véd, Lévai a kiállítás sorsára ju­tott - hátulról buktatta a gólhely­zetben kitörő Kalmárt -, fölény­be kerültek a szolnoki diákok, ám a legbiztosabb helyzetet sem tudták kihasználni. Élesedett a küzdelem, a 74. percben kakas­kodásért Bíró és Kádár is mehe­tett zuhanyozni. Mindent egy lapra feltéve rohamoztak a haza­iak, mégis a váciak szereztek újabb gólt. Nagy iramú, küzdelmes mér­kőzésen az összeszokottabb, jobb játékerőt képviselő vendé­gek ellen tisztességesen helyt­álltak a szolnokiak. Jók: Fási, Szarvas, Kalmár, Csutár Kosárlabda Kunszentmártoné a bajnoki cím Férfiak: Mezőt úr-Kunszcntmár- ton 55-75 (31-41) Mezőtúr, 400 n., v.: Bemáth, Ba­logh Mezőtúr: Lipták, Törőcsik 6, G. Kiss 28/3, Zádori 9, Katona 6. Cse­re: Szűcs 6, Török, Simon. Edző: Szabó Gábor Kunszentmárton: Szalontai 2, Durkó 40, Dénes, Vida 12, Hovor- ka 6. Csere: Bodnár 11, Heiman 4. Edző: Szabó László Szerda késő délutánra járt már az idő Mezőtúron. A főiskola előtti par­kolóban két, Kunszentmártonból ér­kezett szurkolói busz ontotta belsejé­ből az utasokat. Röviddel később a tornacsarnok feletti lelátón már ruti­nosan a hazai drukkerekkel átellen- ben foglaltak helyet, közben pásztáz­va a melegítő együtteseket, a megyei bajnokság idei rangadója előtt. Azt rebesgették, a vendégek jövőre min­denképpen az NB Il-ben szeretnék viszontlátni önmagukat - bár ki tudja, addigra hogyan változik meg a jelen­legi versenyrendszer. Ja, hogy múlt­koriban Kunszenten mégis hétpontos vereséget mért rájuk a másik bajno­kaspiráns, a túri gárda? Mit számított ez akkor, amikor azóta egy egész csa­patra való szarvasi játékost - köztük Vida Bélát - igazolták le soraik közé, ami után a megszerzett előny több mint elenyészőnek tűnt. Mint a har­sogó rigmusokból kiderült, itt is túl vannak már az első koronázáson; a királyi címet G. Kiss érdemelte ki - legalábbis a mezőtúri kosárlabda-bi­rodalomban. A tiszteletnek megfelelően már a mérkőzés kezdetén őt hozták leg­többször helyzetbe „udvaroncai”, míg a másik térfélen, a palánk alatt Durkó kapta tetszés szerint a labdá­kat, s a ziccerekben nem hibázott. Az első kosártól eltekintve végig a ven­dégek vezettek, bár a bajnoki címet jelentő hétpontos előnynél többet csak az utolsó percben sikerült kihar­colni. A szünetben a Rákóczi Úti Ál megilletődött felsősei léptek a par­kettra egy tánc erejéig, majd követ­kezhetett a második játékrész. Ha­marjában szertefoszlana a hazai re­ményeket a Körös menti együttes, 16 pontra növelve előnyüket. G. Kiss „király” a 8. percben a meccs első tripláját engedte ki a kezéből, s hiába csökkent a következő támadásnál tíz pontra hátrányuk, az utolsó „ne­gyed” a bajnoki címmel együttismét a vendégeké lett. Joggal volt csupán csalódott és nem szomorú Szabó Gábor edző, hi­szen teljesen amatőr legényeit egy Grundbirkózás Növényit várják a gálára Több mint egy éve már, hogy a Kovács György vezette Jászberé­nyi SE birkózószakosztálya erőtel­jes propagandába kezdett a fiata­lok körében a birkózósport meg­szerettetése érdekében. Hogy a gyermekeket megnyerjék, kiemel­ten foglalkoznak a grundbirkózás- sal, melynek egyébként is nagy ha­gyományai vannak Jászberény­ben. Első alkalommal tavaly írták ki a városi csapatbajnokságot, s a küzdelmekbe négy általános iskola erős emberei vettek részt. A Ripsz- Ropsz Kupáért folyó összecsapá­sok valóságos show-műsorral vol­tak összekötve, s így valamennyi résztvevőnek felejthetetlen él­ményt adott. A meghívott vendé­gek - a több világversenyen helye­zett Klauz László, valamint Köpf Károly, az MBSZ főtitkára - is el­ismerően nyilatkoztak a látottak­ról. A berényi csapatok a megyei döntőben is sikerrel szerepeltek, hiszen a Bajcsy és a Bercsényi ki­vívta a jogot a területi fináléban való indulásra. Április 10-én ismét hallatnak magukról a „karfiolfülűek”. A hí­rek alapján minden eddiginél na­gyobb szabású rendezvényre ké­szülnek, melynek ízig-vérig vi­lágsztár lesz a főszereplője a mér­kőző csapatok mellett. Növényi Norbert birkózó olimpiai bajnok, kick-box Európa- és világbajnok nevét valószínű minden sportbarát ismeri. A népszerű sportolót - már szinte biztos, hogy az edzőtábor­ból Jászberénybe érkezik - a gye­rekek körében óriási érdeklődés várja. „Mellesleg” természetesen lesz azért még egy mérkőzés is a jászberényi és a budapesti grund- birkózócsapatok között, melyet megtekint Kuller József, az MBSZ alelnöke is. Jelezte részvételét a rendezvényre a város polgármes­tere és a körzet országgyűlési kép­viselője is. A grundbirkózógálán a mérkőzések mellett az érdeklődők egy majorettcsoport és az őket kí­sérő fúvószenekar, a Bajcsy Álta­lános Iskola néptánccsoportja, egy modemtáncos házaspár s a jászbe­rényi Tátika Pa-dö-dőjének pro­dukcióját is megtekinthetik. A szponzorok - a Turbo Kft., a Ma­gyar Hitel Bank Rt. Jászberényi Kirendeltsége és a Ripsz-Ropsz üzletek - jóvoltából a fővárosi ven­dégeket a nagy összecsapás előtt ebéd várja, majd a rendezvény vé­gén az erős emberek svédasztal mellett beszélhetik meg a találko­zó legizgalmasabb pillanatait. A grundbirkózógálára 13.30 órai kezdettel a Bajcsy Általános Iskola tornacsarnokában kerül sor, ahová a rendezők minden kedves érdek­lődőt szeretettel várnak. Szántai másodosztályban edződött, jócskán rutinosabb és képzettebb ötös állítot­ta meg. A hangsúly azonban jelenleg - szerinte - nem kimondottan a fel­nőtteken van, hanem az utánpótlá­son, akik részére az önkormányzat ismét lehetőséget biztosított a sport­iskola keretein belül. Előttük immár a jó példa adott, jövőre előrelátható­lag az ifjúságiak következnek a fel­nőttek megyei bajnokságában. (kocsis) *** NB I., ifjúságiak Ismét érmesek a fiatalok Pakson befejeződött a férfi ifjúsági csapatok rájátszása a magyar bajnoki címért. A Szolnoki Olajbányász fia­taljai miután óriási küzdelemben le­győzték a tavalyi győztes Bp. Hon­védót, a négy között a Körmend-Hu- nor legényeivel találták szembe ma­gukat. Az előző mérkőzés okozta idegi és fizikai fáradalmakat, úgy lát­szik, a Tisza-parti fiúk heverték ki nehezebben. Az első félidőben szinte állva hagyta őket a vasi gárda, így a második részben csak megszorítani tudták ellenfelüket. Hárompontos vereségük (73-70) azt jelentette, hogy 1991 után idén is a bronzére­mért léphettek pályára Takácsék. A „kisdöntőben” az örök rivális MAFC együtese próbálta leszorítani a dobogóról a piros-feketéket, de az egységesebb és remek dobóteljesít­ményt nyújtó szolnokiak végig ve­zetve biztosan nyertek. A 89-82-es eredmény nem fejezi ki hűen a két együttes közti különbséget. A bajno­ki címet végül a Körmend szerezte meg, miután a fináléban kettő ponttal (88-86) legyőzte a ZTE Heraklith gárdáját. *** Ma délután 16 órakor közvetíti a Szolnok Városi Televízió a keddi Körmend-Sz. Olajbányász férfi ko­sárlabda-mérkőzést. Ligaértekezlet Jászberényben Az NB I-es női kézilabda liga so­ros ülésének, a Lehel SC rendezésé­ben, a Jászság fővárosa adott otthont. A szavazási joggal bíró tizenhat résztvevő közül nem képviseltette magát a fővárosi Hargita KC, a BHG SE, a Spartacus, valamint a Dunaúj­város együttese. A szükséges kéthar­mados többség - melyet a liga alap­szabálya rögzít - így is megvolt, tehát dönthettek a fontos kérdésekben a je­lenlévők. A közel nyolcórás tanács­kozás fő témáját a ’92/93-as bajnok­ság lebonyolítása, az ezzel kapcsola­tos kérdések alkották. Parázs vita ala­kult ki az idegenlégiósok szerepelte­téséről. A liga egyhangúlag elfogadta a két külföldi részvételét a bajnoki mérkőzéseken, annak ellenére, hogy ezt Jakab Lajos, a Magyar Kézilabda Szövetség főtitkára (aki meghívott­ként vett részt) ellenezte. További szóváltásra az adott okot, hogy az első osztályú csapatok kép­viselői nehezen egyeztek meg abban, hogy a következő szezonban egy já­tékos csak egy csapatban szerepelhet. A liga, mely 1991 óta működik önál­ló jogi szervezetként, elvetette az MKF által javasolt 50 ezer forintos nevezési díjat, melyet indokolatlanul magasnak tart. Döntés született arról is, hogy a követkző bajnokságban még 16 csapatos lesz az első osztály, de fel kell készülni az átmenetre, a kétszer tíz csapatos erősorrend alap­ján kialakuló alsó-felső házas baj­nokságra. Ennek bevezetésére ’93- 94-től kerülhet sor. A bajnoki rend­szer lebonyolításának elfogadása után a résztvevők a liga elnöki tisztét betöltő Kalocsai Tiboron keresztül kérik az MKSZ elnökségét, hogy az átigazolási díjakat nem rendező szak­osztályokat a szövetség zárja ki az átigazolásból, illetve külföldi játéko­sai részére játékengedélyt ne adjon ki. Szendrei Péter, a játékvezetői bi­zottság elnöke tartott rövid értékelést az NB-s játékvezetők felkészítéséről. Az értékelésére és rangsorolására felkérte a liga képviselőit is. A legna­gyobb felbolydulást a debreceni Bo­csi Tamásnénak és a világválogatott Szántó Annának a magyar váloga­tottba való visszatérése okozta. A li­ga egyértelműen azt szorgalmazza, és ennek érdekében az április 11-én Berényben rendezendő JTKF-Lehel SC - DVSC bajnoki mérkőzésre meghívják Laurenc László szövetsé­gi kapitányt és Jakab Lajos főtitkárt, akik a helyszínen ülnek le a hajdúsági klub vezetőivel és a két játékossal megbeszélni a továbbiakat. Egyönte­tű volt a vélemény, hogy a két játé­kosra a nemzeti csapatnak szüksége van, és teljesítményükkel rászolgál­tak a címeres mezre. Éppen ezért a kapitány személyes bosszújának tar­tanák, ha továbbra is mellőzné őket a csapat keretének összeállításakor. Esztári Ezer futó Tápiószecsőn A napokban Tápiószecsőn ren­dezte meg a Bécs-Budapest szu­permaratoni szervezőbizottsága felkészítő versenysorozatának első állomását. Az 1849. április 4-i tá- pióbicskei csata tiszteletére, a Nagykőrös-T ápióbicske-T ápiósá g-Tápiószecső útvonalon több mint 150-en álltak rajthoz. A 22,4 km-es táv teljesítésével egy időben az általános és középiskolás csapa­tok a tápiószecsői laktanya kör­nyékén 5x5 km-es váltó futáson vettek részt. A 128 alsó- és 30 kö­zépfokú csapat mint létszám ma­gukat a rendezőket is meglepte. Hogyan lehet ekkora mezőnyt „összecsődíteni”? íme a recept: nem kell nevezési díjat kérni; a résztvevők költségeiből vala­mennyit ildomos visszatéríteni; ér­demes vonzó pénzdíjakat kitűzni; ráadásként minden résztvevőt meg kell hívni egy ebédre és egy üdítő­re. Aki mindezeket a feltételeket biztosítja - úgy, mint Tápiószecsőn -, az közel ezer indulót tudhat a „markában”. A férfi egyéni győztesnek járó 30 ezer forint és a nőinek dukáló 20 ezer a magyar élmezőnyt is oda­csalogatta. Az első helyet a nemrég még szolnoki színekben versenyző Sági Ferenc (BVSC) szerezte meg, Lajtos Márton (Sz. MÁV MTE) 10.-ként, Barta István (Újszász) 24.-ként, míg Szaszkó Nándor (Új­szász) 48.-ként intett búcsút a táv­nak. Az iskolás váltók első hat he­lyezettje ugyanannyival tömhette meg a zsebét, mint az egyéniek, ráadásul a versenybíróság által meghatározott szintidőn belül (2:20 óra) célba érkezők 1000- 1000 Ft különdíjban részesültek. Nem tért haza üres bukszával a szolnoki Baross Gábor SZKI Erki Csaba, Csősz Róbert, Fehér Lajos, Szabó Gyula, Visnyés Zsolt ösz- szetételű, harmadik helyen végzett kvintettje sem ... 5. a szolnoki 633. Petőfi Sándor SZMK és SZKI (Hoffer, Varga G., Varga Zs., Sza­bó, Berényi), 6. az újszászi Gimná­zium és Műszaki SZKI (Bodnár, Virág, Hajdú, Almási, Battányi). Szintén Új szászról, a Vörösmarty Ál négy csapattal „vendégszere­peit”, legjobban a Fehér, Oleár- nyik, Polónyi, Bóta, Szekeres öszeállítású gárda szerepelt, mi­után 10. helyen értek célba. * Gyöngyösön, a Komiéi Károly testnevelő és sportvezető emlékére rendezett utcai futóversenyen kü­lönösen a 14 aluliak kategóriája vonzott népes mezőnyöket, ahol az újszászi gyerekek közül néhá- nyan az élbolyban végeztek. Fiúk, 2,4 km. (több mint négyszáz indu­ló): 7. Fehér János, 10. Kis János, 13. Oleámyik Tamás, 15. Joó Sán­dor. Lányok, 2,4 km. (több mint 200 induló): 5. Polónyi Ágnes, 13. Baky Orsolya, 20. Battyányi Ani­kó. Fehér

Next

/
Thumbnails
Contents