Új Néplap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-10 / 59. szám
2 Hazai tükör 1992. MÁRCIUS 10. Panasznap volt Mezőtúron (Folytatás az 1. oldalról) hiszen hamarosan hatezer tanulót bocsátanak ki az iskolákból, közülük 1200-an tanulnak tovább, a többi viszont a munka- nélküliek táborát gyarapítja. Ami a megye jövedelmi helyzetét illeti, sajnos az utolsó harmadban vagyunk az országos rangsorban. Százharmincezer a nyugdíjasok és a járulékosok száma, így hát a megyei önkormányzat ebben a pillanatban nem lát megnyugtató kiutat e nehéz helyzetből. Dr. Bogdán Piroska, Mezőtúr polgármestere arról panaszkodott, hogy a munkanélküliség miatt jelentősen csökken a személyi jövedelemadóból származó bevétel. Márpedig a munka- nélküliek segélyezésére éppen ebből az összegből futná. Tavaly 30 millió forint volt a segélyre fordított összeg, az idén alig lesz 23 millió. Szomorú állapot, hogy a budapesti székhelyű üzemek először vidéken építik le a leány- vállalataikat, és a fővárosi „vízfejekhez” az utolsó percig ragaszkodnak. Szelekovszky István, kunhe- gyesi polgármester a 16,7 százalékos munkanélküli-arányt említette, ami félév múlva akár 30 százalék fölött is lehet. Mint elmondta, a BHG az 1200 dolgozó helyett ma már csak 500 embert foglalkoztat, nevetséges bérért, ám a félezer ember sorsa is kétséges. O is a fővárosi központokra panaszkodott. Olyan gondok ezek, melyekre az ipartelepítés hőskorában senki nem gondolt. Mindenesetre Kunhegyesen szeretnék megszerezni a munkás- őrbázist, ahol nagykunsági népfőiskolát létesítenének. Ferenczi György, a megyei közgyűlés alelnöke arról beszélt, hogy a középiskolákban - elsősorban vidéken - vészesen lecsökkent a jelentkezők száma, pedig a vállalkozások, kft.-k elsősorban olyan fiatalokat keresnek, akik gimnáziumban szereztek általános műveltséget. Szerencsétlen dolog, hogy szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők igyekeznek érettségi bizonyítványt szerezni. Sokkal üdvö- sebb lenne, ha az érettségizett fiatal indulna el egy megszerezhető szakma irányába. Mindenki kíváncsian várta az államtitkár válaszát, aki ígérhető pénzek helyett inkább szentenciákkal szolgált. Elmondta, hogy a felsorolt gondok országosak. Igaz, Szolnok megye a munka- nélküliségben az élenjárók közé tartozik, sajnos, de hát ezt a poharat - mármint a kenyértelenség keserű poharát - a jövő érdekében ki kell üríteni. Szolnok megyének remek adottságai vannak a mezőgazdaság területén, és Rolek Ferencet éppen ezért sokkolta, hogy itt az Alföldön mégis milyen sok a veszteséges termelőszövetkezet. Hát nem lehetett volna ezt jobban csinálni? Arra biztatta a megyei vezetőket, hogy pályázzanak munkahelyteremtésre és egyéb támogatások megszerzésére, mivel a tárca várja az épkézláb ötleteket, mi több jói is dotálja azokat. Felvetette azt a kézenfekvő ötletet, hogy miként lehetne hasznosítani a közhasznú munkásokat. Nem szükséges velük gereblyéz- tetni, árkot ásatni. A fizetésért kérhet az önkormányzat tőlük hasznos és célszerű tevékenységet, hiszen közöttük számos jól felkészült szakmunkás is van. Vegyenek hát részt iskolák, óvodák, szociális otthonok felújításában, készítsenek közhasznú programot számukra, s ebben az esetben azok is jól érzik magukat, akik a szakmájukban alkotó munkát végeznek, de jól jár az önkormányzat is. Szóba jött az is, hogy Szolnokon üdvös lenne egy átképzési központot létesíteni, melynek egyik ága a mezőtúri főiskolára nyúlna. Ehhez minden támogatást megígért az államtitkár. Nálunk egy munkanélküli sem halhat éhen Exkluzív interjú dr. Rolek Ferenc államtitkárral- Államtitkár úr, mi az a mértéke a munkanélküliségnek, amitől már Önök is pánikba esnének?- Nem hiszem, hogy elszabadulhat a munkanélkülivé válás folyamata. Jelenleg országosan 8,5 százalék a munkanélküliek aránya, és ha az átalakulást úgy fejezzük be, hogy a 20 százalékot eléri ez a szám, még nem esünk pánikba. Természetesen a jelenlegi 8,5 százalék úgy oszlik meg, hogy van megye, ahol 16 százalékot ér el, Budapesten viszont 2,5 százalékot.- Mai szemmel nézve az ipar- telepítés helyes dolog volt?- Nézze, a hátulütőjét nem lehetett prognosztizálni. Hiszen ahhoz, hogy így visszájára forduljon a dolog, kellett hozzá a rendszerváltás. Alacsony technológiával, szocialista piacra termeltek a vidéki gyárak, és most, hogy ez nincs tovább, jön a munkanélküliség.- Mennyi pénz van a munka- nélküliség kezelésére?- Rengeteg: fizetnek a vállalatok, fizet Ön, meg fizetek én, úgy százmilliárdos a tétel. Meghaladja a honvédelmi költségvetést, amit valamikor horribilis összegnek könyveltünk el.- Mennyi a munkanélküliségi ráta külföldön?- Nyolc-tíz százalék Angliában, Franciaországban, Hollandiában, Belgiumban. Spanyolországban 20 százalék fölött van, de úgy ám, hogy az ibériai ország Európában a három legdinamikusabban fejlődők között áll.- Az expo mit segíthet rajtunk?- Mindenképp fontos összetevője boldogulásunknak. Százkétszázezer munkahelyet teremthet, a külföldi piac megnyílik előttünk, és jön a nyugati tőke. Aki eddig lamentált, hogy hova fizessen be, most dönteni fog, a javunkra. Itthon pedig végre egynkunkréf cél áll előttünk, amelynek az, érdekében dolgozhatunk.- Végül egy személyes jellegű kérdés: Ón nyolcszoros országos bajnok volt tollaslabdában. Hogyan keveredett a politikába?- Közgazdasági egyetemet végeztem, aztán az Országos Tervhivatalban dolgoztam. Nem vagyok párttag, nem is voltam soha. Felajánlották a munkaügyi államtitkári helyettes posztot, és én elfogadtam. Aztán ment az államtitkár, és én léptem a helyére. Bizakodó vagyok, minden terv szerint halad a kormányzatban. Úgy gondolom, hogy jó úton vagyunk. Egyet ígérhetek, ha valaki akár nyolc vagy tíz évig is munkanélküli lesz, nem halhat éhen. Erre garanciát nyújt majd az idén hozandó szociális törvény.- Köszönöm a beszélgetést.-pbBécsi izraelita hitközség Tiltakozás a magyar nagykövetségnél Az APA osztrák hírügynökség jelentése szerint Paul Grosz, a bécsi izraelita hitközség elnöke, az ottani magyar nagykövetséghez intézett és tegnap nyilvánosságra hozott levelében tiltakozott az ellen, hogy „a kormányhoz közel álló Új Magyar- ország című magyar napilap védelmébe vette a holocaust men- tegetését”. Az APA utal arra, hogy az Új Magyarország március 3-án cikket közölt, amelyben „védelmébe veszi a Hunnia című jobboldali szélsőséges folyóiratot és a folyóiratban közölt tanulmány szerzőjét”. - Ez utóbbi egyebek között ezt írta: „a második világháború 60 millió áldozata közül csak 1,5 millió volt zsidó, közülük 1,2 millió a szovjetek és 300 ezer a nácik számlájára írandó”. „Megütközést kelt, hogy egy kormányhoz közel álló újság közöl ilyen cikket, amely kigúnyolja az áldozatokat, és a gondolatszabadság ürügyén igazolja a holocaust mentegetésére irányuló agitációt” - idézi az APA Grosz- nak a Hunkár Dénes magyar nagykövethez intézett levelét. Ausztriába, amelynek parlamentje egyhangúlag törvényt fogadott el a nemzeti szocialista bűnök tagadása, mentegetése vagy igazolása ellen, bizonyára nem fognak megértést tanúsítani aziránt, „ha egy baráti szomszédos országban kormányhoz közel álló oldalról elfogadnak egy ilyen bűnös magatartást” - hangsúlyozza az APA szerint az izraelita hitközség elnöke. Bécsben tegnap a zsidó hitközség egyik munkatársa, Kari Pfeifer, szóban olyan közlést is tett, hogy tudomásuk van az Új Magyarországban március 6-án megjelent másik írásról, amely interjú volt a magyar hitközség vezetőivel. - Ez az írás már a szomorú tényekről a helyénvaló adatokat tartalmazta, és talán reagálás is volt a zsidó hitközség levelére - mondotta Pfeifer. Aki szelet vet A minap fura nyilatkozat látott napvilágot arról, hogy a megyeházán tartott képviselői tájékoztató egyik beszámolóját az Új Néplap nem közölte szöveghűen. Mi ellen protestált eme nyilatkozat? A szóban forgó két mondat így hangzott: „Dr. Török István, az FM megyei hivatalának vezetője megkérdőjelezte a téeszek összesen 2,1 milliárd forintra rúgó veszteségét. Véleménye szerint elképzelhető, hogy egyes gazdaságokban csúsztatások történtek, a főkönyvelők manipulálták a mérlegeket.” Nos, a lapunkban megjelent tudósítás valóban nem volt szöveghű, nem is lehetett, hisz egy 15-20 perces expozét meglehetősen nehéz így visszaadni. Ha idéztük volna a nyilatkozót, akkor az a következőképp hangzik: „A főkönyvelők ide-oda tologattak összegeket, ezért ilyen nagy a veszteség” - fogalmazott ekképpen dr. Török István, mielőtt konkrét magyarázattal szolgált. Természetesen, erre a felelős vezetőtől nem megszokott, sőt nevezhetnénk úgy is, bátor kijelentésre csaknem valamennyi megjelent felkapta a fejét. Bevallom, én sem hallottam még ehhez hasonlót, főképp nem ilyen jellegű tájékoztatón. A hivatalvezető előadásában egyébként használta a „csúsztatás” kifejezést is, amit bátorkodtunk a cikkben felhasználni. Mondatai félre- érthetetlenek voltak. Dr. Török István mindezek ellenére így nyilatkozott a sajtónak: - „Én ilyeneket nem mondtam. Nem is mondhattam, hiszen a mai napig nem készült el minden szövetkezetben a mérleg. így hamisításról nem eshetett szó.” Még hogy hamisításról? Erről nem is esett szó, a tudósításban ugyanis „manipuláció” szerepel.- „Annyit mondtam viszont” - folytatta a hivatalvezető a sajtónak adott nyilatkozatában -, „hogy decemberben összesen 21 téesz jelezte, hogy várhatóan veszteséges lesz. A kormány ekkor lehetővé tette, hogy a veszteséges gazdaságok közül azok, amelyek az utóbbi két évben nyereségesek voltak, a befizetett vállalkozási nyereségadóból leírhatták a mostani veszteségük bizonyos részét. Erre kiderült, hogy 52, veszteséges téesz lesz. Erre számítani lehetett, de a mérleg meghamisításáról szó sincs. A kormány felkínálta az eredmény kialakítását.” A pontosság kedvéért itt jegyezzük meg, hogy a hivatalvezető állításával ellentétben nem 52 veszteséges téesz van, hanem „csak” negyvenhét. A lényegen ez ugyan nem változtat, de úgy gondoljuk, hogy a Földművelésügyi Minisztérium tisztségviselőjének illene ezt pontosan tudni. Való igaz, hogy a hatályos adójogszabályok értelmében a mezőgazdasági ágazatba sorolt adóalany az elhatárolt veszteséget az adóévet megelőző két adóévben befizetett adójának önellenőrzéssel történő módosításával is rendezheti oly módon, hogy a megelőző két adóév adóalapját csökkenti az elhatárolt veszteség összegével. A szövetkezetek legfeljebb egyharmadában volt értelme élni ezzel a lehetőséggel, hisz a téeszek majdnem kétharmadánál az idei veszteség meghaladja az előző két esztendő együttes nyereségét. Ebből következik, hogy a várhatóan visszaigényelhető adó csak a töredéke lesz a vesz- teségek összegének. Tehát nagyságrendileg ez nem változtat az óriási veszteségtömegen. Ha már a számoknál tartunk, a megye termelőszövetkezetei két éve együttesen még 1,2 milliárd nyereséget tudtak felmutatni, sőt 1990-ben az aszály ellenére is 400 millió plusszal zártak. S hogy most 1 milliárd 900 millió vagy 2 milliárd 100 millió veszteség lesz, azt gondoljuk, mindegy, hisz így is, úgy is padlón van már az ágazat. Valamiképpen fel kellene onnan segíteni. És a hangsúly, úgy véljük, ezen van. Laczi Zoltán Veszélyben a vidék békéje! (Folytatás az 1. oldalról) ről. Tapasztalatai szerint az emberek elégedetlenek a rendszerváltás folyamataival. A politikai erőknek, a parlamentnek, a kormánynak nincs igazi társadalmi bázisa. A politikai intézményrendszerrel szemben tudatos ellenállás tapasztalható a lakosság részéről - például alternatíva híján és nem közömbösségből távol maradnak az időközi választásokon -, és ez a szkepszis egyre inkább indulatokkal töltődik fel, ami rendkívül veszélyes. Komoly lehetősége van annak is, hogy megrendül a hit a demokráciában, amit szélsőséges erők kihasználhatnak, ennek következményei pedig beláthatatla- nok. Nem véletlen - Bíró Zoltán szerint -, hogy egyre több oldalról támadják azt a szisztémát, miszerint a honatyák nem hívhatók vissza, és a kormány nem buktatható meg. Az a nagy kérdés, hogy a parlament és a kormány meddig marad működőképes - fejezte be vitaindítóját a társelnök. A fórum másik előadója Piri- si János, az Agrárszövetség Országos Elnökségének tagja volt. Rövid előadásában a termelő- szövetkezetek és a vidéki emberek rossz helyzetét ecsetelte. Bírálta a kárpótlási és a szövetkezeti törvényeket, melyek - ahogy mondta - kezelhetetlenné tették a mezőgazdaságot, és kiszámíthatatlan módon széthúzzák a szövetkezeteket, veszélybe sodorva ezzel a vidék békéjét. A vitaindító után az előadók a hallgatóság kérdéseire válaszoltak. B.I. Útalap, foglalkoztatás, büntető jogszabályok, fegyverkereskedelem Több törvényjavaslat az Országgyűlés napirendjén (Folytatás az I. oldalról) része fordítható az úthálózat fenntartására és fejlesztésére. Ezért támogatja Békési László (MSZP) képviselő javaslatát, hogy tudniillik a súlyadó már 1993-tól teljes egészében kerüljön közlekedési célú felhasználásra. Bogárdi Zoltán (MDF) megfontolásra ajánlotta a kerékpárutak építésének fontosságát. Az útalapról szóló törvény- tervezetet összességében minden felszólaló elfogadhatónak, illetve jónak tartotta. A vitát Szabad György házelnök öt órakor elnapolta. A T. Ház tegnap délután megkezdte a foglalkoztatási törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitáját. A törvényjavaslat célja, hogy mindazok számára lehetővé váljon a végkielégítés és a munkanélküli-járadék párhuzamos fizetése, akiknek 1991. december 29-e előtt mondtak fel. A tervezetet az illetékes bizottságok támogatták. Az MSZP-nek az általános vitában felszólaló képviselői ugyancsak támogatták a javaslatot, de benyújtott indítványuk minden munkavállalónál függetlenné kívánja tenni a vég- kielégítésre való jogosultságot a munkanélküli-járadék fizetésétől. A törvényjavaslatot a T. Ház határozatképtelensége miatt nem tudták részletes vitára bocsátani. Ezt követően az üzemanyagok környezetvédelmi termékdíjáról szóló törvényjavaslat részletes vitájára került sor. Tarján Lászlóné (FKGP) amellett érvelt, hogy a környezetvédelmi termékdíjak bevezetését az üzemanyagok fogyasztási adójának május 1-jei második emelésével együtt kellene hatályba léptetni. Török Gábor (MDF) valamennyi repülőgép-hajtóanyagra javasolta kiterjeszteni a termékdíjfizetést. Pap János (Fidesz) ismételten hangsúlyozta, hogy frakciója nem támogatja a törvényjavaslatot, mivel az jelen formájában nem éri el célját: a környezetvédelemre fordítható megfelelő bevételt. A büntető jogszabályok módosítását célzó törvényjavaslat megtárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés. Felszólaló ugyan a részletes vitában nem akadt, ám Szigethy István (SZDSZ) időközben benyújtott módosító indítványára való tekintettel a vitát csak ma zárja le, s határozatot is várhatóan akkor hoz a Ház. A fegyverkereskedelmi törvény megalkotásáról szóló országgyűlési határozati javaslat vitájára tért rá ezután a plénum. Mécs Imre és Nagy András szabaddemokrata képviselők - mindössze egymondatos - indítványukban azt kezdeményezték, hogy a kormány belátható időn belül terjessze az Országgyűlés elé a fegyverkereskedelmet szabályozó magas szintű jogszabályt. Boross Péter belügyminiszter a kormány nevében nyilatkozva szintén helyeselte a határozattervezet célját. Miután több hozzászóló nem volt, az elnöklő Szűrös Mátyás a vitát lezárta. (MTI) A hatos lottó nyerőszámai A Szerencsejáték Rt. tájéKoz- tatása szerint a Budapesten megtartott március havi Jia.toslottó- sorsolás nyerőszámai: 9,18,25, 28,31, 42 pótszám: 26 CONEX EXPORTLEHETŐSÉG MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEKRE MÁRCIUS 13-IG! Érdeklődni lehet: Jászfelsőszentgyörgy, Fő út 87. alatt 8-16 óráig. Telefon: 23, Laczkó Tibor. *77558/1*
