Új Néplap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-07 / 57. szám
4 Szolnoki Extra 1992. MÁRCIUS 7. Szolnoki agglomeráció A történelem tükrében A város fekvésének értékeléséről gyakorlatilag csak az utóbbi másfél-kétszáz évről maradtak fel adatok - húzza alá a tanulmánykötet. Ezek az adatok, illetve megközelítések is ellentmondásosak. Az viszont valószínűleg igaz, hogy Szolnokot tipikusan olyan településnek kell tekintenünk, amelyet a Tisza- Zagyva folyókról való kedvező átkelőhely hozott létre, és összekötött egy ponton egy igen fontos kelet-nyugati irányú útvonalat a Kárpát-medencében. A városnak ez az adottsága városképző erő. Ez a helyzeti energia azonban nem tudott úgy működni, kibontakozni, hogy Szolnok jelentős várossá válhasson. Ennek egyik oka volt a kutatók szerint, hogy a város lakható belsősége rendkívül kicsi volt, és ez, egészen a folyószabályozásokig, meghatározta a város növekedését térben és népesség tekintetében is. A helyzeti és helyi energia, a kedvező fekvés és a gyenge települési adottságok ellentéte úgyszólván végigvonul a város egész történetén, és egyik jellemző meghatározó tényezője a mindenkori városnak, a városi szerepkörnek. Mindezt kiegészítette a város függése a mindenkori központi hatalomtól, amely jövedelmeinek nagy részét elvonta. Emiatt gazdag polgárság nem alakul ki, csupán szolgáló- és hivatalnokszemélyzet, valamint egy-egy híddal, sáncállítással összefüggő mesterség. A kapitalizmus korában a város modem közlekedési csomóponttá vált, s lehetőség nyílott a vízszabályozások miatt a térbeli terjeszkedésre is. A megfelelő pozíciót mégsem tudta kivívni, megyeszékhellyé válása ellenére sem, mert ekkor már múltbeli hagyományai vagy ezek nemléte gátolta ebben. A XIX. század folyamán Szolnok fokozatosan kilépett elszigeteltségéből, sikerült a század második felére lehetőséget teremtenie saját határain belül, kihasználni az átkelőhely jellegből fakadó bizonyos előnyöket. Nem látványos ez a növekedés, de elegendő arra, hogy a helyzeti energia mellé megfelelő teherbírású belső, helyi energiákat is kialakítson. Az eddigi adottságok mellé újabb városképző tényezők társulnak, elsősorban a megyeközpontjelleg. Ez mind a várost, mind annak regionális szerepkörét megnyitja, bár hozzá kell tenni, a megyeközponttá válása nem jelenti, hogy ekkor valóban Szolnok a legjelentősebb város a megyében. Szolnokot megyeközpontnak tekintő tervek kidolgozói viszont meggyőzően bizonyították, hogy Szolnok egy jövendő nagyszabású kapitalisz- tikus fejlődésben épp fekvése, köz-, vízi- és vasúti lehetőségei, átkelőhely szerepe, illetve viszonylag iparosodottabb jellege miatt a jövő városa. Ekkor a tiszai hajózás, a készülő vasúti vonalakba vízszabályozások Szolnokot eleven képként vetítették a jövőbe. Szolnok valóban adottságai miatt lehetett megyeszékhely, de nem önerőből, hanem ismételten a központi hatalom külső beavatkozása nyomán. Emiatt is lehetett, hogy a város kisugárzása már korántsem erős. Megyeszékhely ugyan, de Karcag, Mezőtúr, Kunszentmárton, Kunhegyes, Jászberény, Jászapáti továbbra is őrzik alközponti jellegüket, s Szolnoknak nincs módja e falon áttörni. Csupán a közvetlen szomszédságában lévő községeket kötötte magához. A közelmúltig tartó korszak ismét olyan, amely nem a belső erőkre, a meglévő adottságokra épített, hanem külső elhatározások és koncepciók mozgatták a várost. Ezek az elképzelések figyelembe vették az adottságokat, hivatkoznak erre, ám nem ennek megfelelően cselekedtek. Ugyanakkor szétverték a meglévő társadalmi struktúrát, s egy teljesen idegenekből álló vezetői apparátust juttatnak hatalomra. Végrehajtó szerepük sikeresen működött, hiszen semmi nem hűtötte őket. Helyi ismeretek, lokálpatriotizmus, szakértelem, felelősség. Ideje másképpen csinálni. Ez is lehet a történelem tanulsága itt, Szolnokon. F. I. A vállalkozás új, az építészek maradtak Az Axis tervezői már az első napokban sem csak v ártak a megrendelőkre Nem akasztották tengelyi a Szolnokterv egykori tenfezői volt cégükkel, a sors azonban úgy hozta, hogy a múlt év végén, a cég privatizációját előkészítő „nagyarányú létszámleépítés” során a legismertebb tervezőket is elbocsátották a vállalattól.- Nem sok választásunk maradt, ha építészek kívánunk maradni, magunknak kellett vállalkozóvá lenni. Úgy láttuk, továbbra is célszerű egy „csapatban” gondolkodni, már csak azért is, mert a társaságunkhoz érkező megrendeléseket így ésszerűen meg is oszthatjuk. Gazdasági számításaink is társasági forma mellett szóltak, ezért kft., az Axis (Tengely - a szerk.) Építészeti Vállalkozási Iroda mellett döntöttünk - foglalta össze a társaság megalakítása mellett szóló érveket Pár Nándor, a kft. egyik ügyvezetője. Az Axis név ma még szakmai körökben is újonnan cseng, a társaság tervezőinek többsége annál ismertebb építészi, építtetői berkekben. Igaz, még más cég égisze alatt, de az ő munkájukat dicséri Szolnok új rendezési terve, a Tabán megújult épület- együttese, segítségükkel vált új funkciók ellátására alkalmassá a Technika Háza, a Damjanich Múzeum, bővült új szárnnyal a Varga Katalin Gimnázium, épült fel a megyeszékhely temetőjében a méltóságteljes ravatalozó, hogy csak a legutóbbi munkákat említsük. Barabás Erzsébet, Farkas Renáta, Nagy István, Pár Nándor, Lazáry Zsolt, Csala Sándor, Cser Lajos és Vécsey Zoltán az első hetek tapasztalatai alapján úgy látják, továbbra is megélhetnek szakmájukból. A kisebb szervezetnek előnyei is vannak, hiszen nekik az egészen kicsi munkát is megéri elvállalni, de az iroda „kapacitása” nagy feladatok megoldására is képessé teszi a kft.-t. (Persze szokatlan, hogy az Axisnál az utolsó rajzszegért is a tervező megy a boltba, de a vállalkozás csak így kifizetődő.) Eddigi megbízói kapcsolataikat az Axis tervezőinek sikerült megőrizni, eddigi munkáikat ismerők is mind gyakrabban adnak megbízást az új irodának: ma a szolnoki Ady Endre úton lévő irodában készülnek például Nagykörű faluközpontjának fejlesztési tervei, az itteni építészek készítenek javaslatot az ábádszalóki református iskola hasznosítására és dolgoznak a törökszentmiklósi piac rendezési tervén. V. Sz. J. „Gyermekeink Egészségéért” Alapítvány(jó)sors Fél évszázad a labdarúgás szolgálatában Nem tudom, megfejtette-e már valaki, hogy honnan ered az a varázserő azokból a gömbölyű labdákból, amelyekkel sokan már fiatal korban eljegyzik magukat, és ez a labda iránti szerelem tart egy életen át. A játék öröméből? Az egészséges életmódból? Közösségformáló erejéből? Vagy mindezek összességéből? Ilyen elhivatottak közé tartozik Rátfai József is, aki már gimnazista korában megízlelte a labdarúgásban rejlő sok örömet, szépséget, s azóta sem tudott elszakadni tőle. Első egyesülete 1938-ban a Szolnoki Cukorgyár volt, majd onnan a Szolnoki MÁV-ba igazolt, és állandó tagja lett a B-csapat- nak. Nem mondott ellent, amikor Ceglédre hívták a MOVE NB III-as együtteséhez, amelyben Somlai, Gyulai és Gerle személyében profi játékostársai is voltak. Két év múltán visszatért a MÁV - hoz, és öt alkalommal játszott az akkori „Aranycsapatban”, olyan kiemelkedő egyéniségekkel, mint Kolláth, Szántó és Kis- péter. A háború után kihagyott egy évet, majd egy sajnálatos sérülés miatt a játékvezetést válaszotta, és egy ideig a KÖLASZ-bajnok- ságban működött. Edzői pályafutását 1948-ban az Abonyi MTE cspatánál kezdte, a jó erőkből álló gárdával sikerült bajnokságot nyerni. Két évig Tisza- kécskén edzősködött. A Bács- Kiskun megyei bajnokságban rendkívül erős volt a mezőny, Baja, Kiskunhalas, Jánoshalma, Kalocsa játszották a főszerepet olyan egyéniségekkel a soraikban, mint Bundzsák és Fenyvesi. A fárasztó utazgatás miatt visszatért Szolnokra, és a városi bajnokságban szereplő Építők, majd Vörös Meteor csapatainál egy-egy évet edzősködött, és bajnokságot nyerve mindkettő felkerült a másodosztályba. Szakvezetője volt a Szolnoki Dózsának is. amelyben játszott az a Krizsán, aki később a Magyar Labdarúgó Szövetség főtitkára lett. Kedvenc játékosai közé tartozott Egervári és Szentannai is. Aztán következett a Szolnoki Közlekedési Egyetem csapata, a Haladás, amellyel megnyerte a másodosztályú bajnokságot. Közben a kiesésre álló kunszentmártoniak kérték a segítségét, sikerült is megszerezni a bentma- radást jelentő kilencedik helyet. A Szolnoki MÁV serdülőcsapatával megyei bajnokságot nyert, ezt a törökszentmiklósi Fáklyánál eltöltött két év követte. Remek játékosai voltak - Szecsei, Karakas, Hajik -, meg is nyerték a megyei bajnokságot, és az NB III-ba kerültek. Edzőként egy évet dolgozott még a Szolnoki MTE-nél, az NB Ill-ban a második helyen végeztek olyan labdarúgókkal, mint Sárkány, Vi- lisch, Pallai és Papp. Miután a megyei sportvezetésben főállásban dolgozott, edzői tevékenységét nem tudta folytatni, de a labdarúgástól nem szakadt el. Csaknem tizenöt évig edzősködött, húsz évet dolgozott a megyei sportapparátusban, nyugdíjazása után pedig továbbra is kiveszi a részét a megye labdarúgásának irányításából. Tizenöt éve aktív tagja a megyei labdarúgószövetségnek, volt elnök is, jelenleg elnökhelyettes, az NB III-as Tisza csoport versenybizottságának pedig kilenc éve tagja. A megye labdarúgósportjának érdekében kifejtett fáradozásáért a Sportérdemérem arany fokozatával tüntették ki. Rendkívül gazdag sportpályafutása során számtalan tehetséges fiatalt nevelt a megye labdarúgásának. Sokoldalúságával, hozzáértésével országszerte elismerést, tekintélyt vívott ki. A megye labdarúgásának egyik kiemelkedő diplomatája. Bölcsessége, élet- tapasztalata nélkülözhetetlen a szövetség munkájában. Kiegyensúlyozott, higgadt életmódjából következtetve még hosszú ideig segítheti megyénk labdarúgósportját. Barátai és tisztelői nevében is kívánunk ehhez hosszú ideig tartó erőt és egészséget! pataki Alapítványok ma szép számmal születnek - aztán sok közülük csak vegetál egy ideig,, majd szép csendben kimúlik. így hát nem csoda, hogy egy-egy alapítvány életre hívásakor óhatatlanul kétségek merülnek fel: vajon ebben a Az alapítványból beszerzett EEG- készülék működés közben sanyarú anyagi helyzetben mit remélhetnek a kezdeményezők? Egyáltalán megoldás ez a gondokra? Természetesen alapítványa válogatja, hogy „mit hoz a konyhára”, és még jó esetben is csak némi „gyógyír” a fájó problémák megoldására. A napokban jó híreket hallottunk a Hetényi Géza Kórház gyermekosztálya által életre hívott „Gyermekeink Egészségéért Alapítvány” sorsáról. A még igazán „újszülött” alapítvány igen rövid idő alatt eredményt hozott: a kórházi vezetés közreműködésével végre sikerült beszerezniük a régóta nélkülözött, égetően szükséges EEG-gépet (elektroencephalog- raf). A műszer neve a laikusnak persze semmit nem jelent, de ahogy dr. Vámos Jolán megbízott osztályvezető főorvos, valamint helyettese, dr. Nemes András elmondta, a korszerű gép rendkívül sok mindent tud, segítségével az osztályon olyan kis betegek is sikerrel gyógyíthatók, akikkel korábban nem tudtak foglalkozni. Tehát az egyébként is komplex ellátást nyújtó osztály most újabb profillal is bővült - hála az adakozóknak. A műszer beszerzésével persze nem zárul le a sokakat megmozgató alapítvány sorsa. Sajnos más egyéb eszközökben sem megnyugtató a helyzet - pl. korszerű lélegeztetőkészülékek, EKG-mo- nitorok stb. kellenének. Az osztály most újabb akcióra készül alapítvány ügyben: április 6-án a színházban jótékonysági estet szerveznek. A gyermekosztályon beszélgetve - az alapítványon túl - nem kerülhető meg a kérdés: mi a helyzet Pintér professzor távozása után? Ahogy az osztály vezetői summázták: a gyermekosztály „felnőtt”. Ez azt jelenti, hogy a professzor - ahogy fogalmaztak - „európai léptékkel kialakított, többprofilú” gyermekosztálya kikerülve a „védőszárny” alól, megnövelte az ott dolgozók felelősségét, önállóságát, összetartását. Tehát „felnőttek”. Céljuk, hogy a jól kiépített, a gyakorlat által igazolt struktúrát a beteg gyermekek gyógyítása érdekében optimálisan működtessék - és persze fejlesszék. B. I. Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése 1991-ben Kulturális Alapot hozott létre, melynek 500.000 Ft-os összegét az idén 4.000.000 Ft-ra növelte. A megnövelt összegű alap 1992-ben is Szolnok művészeti életének gazdagítását, az itt folyó alkotómunka értékeinek védelmét, feltételeinek javítását hivatott szolgálni. A Kultúrális Alap számláját az OTP Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatósága vezeti. Számlaszám: 820-051574 Az alap nyitott, mert a közgyűlés számít arra, hogy a szándékaival, célkitűzéseivel azonosulni tudó intézmények, vállalatok, magánszemélyek befizetéseikkel növelik az idei indulótőkét, és részt vállalnak a hasznosításra vonatkozó döntésekben. Az alapból az egyéni alkotómunka támogatására, valamint az intézményi és közösségi keretek között zajló zenei, irodalmi, képzőművészeti, tánc- és színházművészeti tevékenységekre és programokra lehet nyilvános pályázat útján pénzt igényelni. A pályázatokat szakértők bevonásával felügyelöbizottság bírálja el, melynek munkájában az alapra befizetést teljesítő szervezetek képviselői is bevonásra kerülnek. A közgyűlés várja a város művészeti életének értékei iránt felelősséget érző, s anyagi áldozatokat vállalni tudó gazdálkodószervezetek, vállalkozók és magánszemélyek támogatását és közreműködését. Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlésének megbízásából dr. Lengyel Györgyi alpolgármester *77663/1* .
