Új Néplap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-05 / 55. szám

Kertbarát Ássunk vagy ne ássunk? Napjainkban e témában a kistermelők, kertgazdák körében is két irányzat csap össze egy-egy tanácskozáson. A biológiai kertmüvelők azt hangoztatják, hogy ne ássunk, a régi hagyományokra támaszkodó kertgazdák viszont kiállnak az ásás mellett. Kinek van igaza? Kit támogasson, kövessen, melyik oldalra álljon a legújabb hobbitulajdonos vagy a leendő kertgazda? A kérdés nem mai keletű. Már 70 évvel ezelőtt napirendre került, amikor még a szerves trágyának rangja volt, és a kémiai készítmények alkalmazása gyerekcipőben járt. ii a .. : ::: A Válasz ezek után nem könnyű. Mégis azt kell mon­dani, hogy a legeredménye­sebb a középút választása. Sok év gyakorlata azt mutatja, hogy sem a csak biológiai módszerek szerinti talajmű­velés, sem a tiszta és csak mo­dem talajmunka (ásás helyett - biokapa) nem célravezető a növények szempontjából. A szakemberek, szakírók körében is folyik a vita. Gyár­fás József, aki a növényterme­lésnek és a talajgazdálkodás­nak az összefüggéseit vizsgál­ta, egyik 1921-ben megjelent könyvében így ír: „Minél szá­razabb valamely vidék vagy talaj, annál jobban szorul hát­térbe az eke, az ásó. Helyes, ha nem tűrjük az eke vagy ásó egyeduralmát, de ne csiná­lunk hamis isteneket a porha- nyításból sem". A rotációs kapa hátrányai A jelen időszakban a kér­dés egyre élesebben vetődik fel, akkor most ássunk vagy ne ássunk? A magukat biokertésznek kikiáltók azt állítják - bár nem hogy évszázados, de még év­tizedes hagyomány sincs mö­göttük -, hogy a talaj forgatása nem célszerű, rontjuk a talaj életét. Szerintük elegendő a talaj villás ásóval történő mozgatása és lényeges a ter­mőföld takarása (mulcsozás). Véleményük szerint elegendő a sekély porhanyítás. A mo­dem kertgazdák átestek a ló másik oldalára. Ók ugyan nem biogazdák, de az ásó használatát felfüggesztették. Mindezek a „robikapával" jel­szó mellé álltak. Annyiban helyesen teszik, hogy kiskertben a gyomirtást legalább elvégzik, és nem „ké­miai" kapával. Azt már ók sem sejtik, hogy az igen sza­pora gyomok (a pipacs 30 ezer magot érlel, a disznóparéjnál 45-50 ezer magot hoz egyetlen növény) magját csak bekeve­rik, és 8-10 évre biztosítják a gyomok magellátását. Semleges oldalról nézve mégis miért káros minden­áron a robikapa használata? A nagy sebesség következtében a talaj szerkezetét roncsolja (csak szemre finom a szerke­zet, valójában porszemekké őrli a talajt), ami a talajélet, a vízgazdálkodás szempontjá­ból nem kedvező. A10-18 cm- re történő lazítás nem biztosít elegendő levegőt, mert a vé­kony, lazított réteg a taposás hatására könnyen tömörödik. Ennek eredménye az is, ha ter­mőtalajunk penészes lesz, ami nem a kultúrtalaj jellemzője. Mit tegyünk tehát, melyik utat kövessük? Mielőtt konk­rét választ adunk, tisztáznunk kell néhány alapvető fogal­mat. A talajművelő eszközök­kel (ásó vagy eke) a talaj fizi­kai állapotát alakítjuk. El­aprózzuk rögeit, fellazítjuk tö- möttségét, ha túl laza, elhalt felső rétegét életteljesebb alsó rétegekkel keverjük. A műve­letek célja tehát a talaj élettel­jessé tétele. Ha nem tartjuk a talajéletet kedvező állapot­ban, humuszát elveszti, a szél és a víz elhordja, a növényter­mesztés lehetetlenné válik. Egy kis talajtan Legjobb a növény számára az a talaj, amelyben a víz, a levegő és a szerves anyag - ami a szerves trágya alkalma­zását indokolja - egyszerre van jelen. Ha a hőmérséklet kedvező, akkor kialakul a talaj érettségi állapota. A termelők közül bizonyára nem is sejtik, milyen bonyolult „életmun­ka" folyik a talajban. Ha mik­roszkóppal vizsgáljuk, azt ta­pasztaljuk, hogy egy marék talajban több mint egymilli- árd mikro szervezet „műkö­dik". Ezek végzik a talajba ke­rülő szerves anyagok lebontá­sát, a növények számára a táp­anyagok közvetítését. Nem lé­nyegtelen tehát, elősegíti vagy gátolja a talaj művelése a mik­roszervezetek hasznos tevé­kenységét. A biogazdák azt állítják, az a jó talaj, ahol a giliszták szá­ma 20-25 db/m2. Igazuk van. De a kérdés felvetődik, tud­nak-e létezni agyontaposott, levegőtlen talajban? A jó talaj többé-kevésbé sötét színű, nyirkos, morzsa- lékos szerkezetű. Ha a mor­zsákban a talajszemcséket hu­musz tartja össze - ez a tartós jó állapot biztosítéka. A lazítás fontossága Hogyan műveljük földün­ket? A betakarítás után vizs­gáljuk meg talajunkat. Ha na­gyon taposott, tömött - bi­zony, elő kell venni az ásót vagy az ekét. A robikapa ugyanis nem forgatja le a lom­bot, a növényi maradékokat, hanem belekeveri a felső ré­tegbe, és újabb fertőzési kiin­dulópont lehet. Az ásással, szántással mélyre (25-30 cm- re) kerülnek az elhalt növényi részek, és így bizonyos szer- vesanyag-utánpótláson túl bizonyos mértékű vegyszer- mentes növényvédelmet is megvalósítunk. Tavasszal, ahogy az időjá­rás engedi, a legelső teendő a talaj lezárása - lehetőleg ge- reblyével. A gondosan kezelt talajban megindul az élet, el­szaporodnak a giliszták, jára­taikkal levegő és víz számára átjárhatóbbá teszik az alsóbb rétegeket is. Egyes növények gyökérzete is hasonló „mun­kát" végez. A kukorica gyö­kerei 3 m mélyre is lehatol­nak. A bab, a borsó gyökerei tápanyag-utánpótlást is vé­gezve gazdagítják a talaj nit­rogéntartalmát. A kapa le­gyen a leggyakrabban hasz­nált eszköz a kertben. Eső vagy öntözés után a talaj lazí­tása elkerülhetetlen. Ezek után a címre adandó válasz egyértelmű. A mi ég­hajlati adottságaink mellett az ásót vagy ekét a hosszú évti­zedek tapasztalata alapján so­hasem tehetjük végleg „mú­zeumba". Bindics István I Kertbarát Egészséges élelmiszert az asztalra! Az Agroker növényvédőszer- ajánlata A közelmúltban megfogalmazott jelmondat a jelen, de még inkább a közeljövő növényvédelmében, úgy ítélem meg, igen nagy jelentőséggel fog bírni. A mezőgazdaság 50 év óta nem látott szerkezeti átalakulás előtt áll, a magántulajdon vezető szerepe fogja jellemezni ezt a folyamatot, és ma még csak találgatni tudjuk a jövő me­zőgazdaságának méreteit. Egyben azonban biztosak lehe­tünk, a mai helyzetben hatékony nö­vénytermelést nem tudunk folytatni korszerű, magas szintű tudást igény­lő növényvédelmi technika és techno­lógia nélkül. Az eddig folytatott koncentrált nagyüzemi növénytermelést összes­ségében országosan 3500 növényvé­dő mérnök irányította és kivitelezte, Jász-Nagykun-Szolnok megyében ezt a feladatot 65-70 szakember látja el. A Növényvédő Mérnöki Kamará­ba mint szakmai, érdekvédelmi szer­vezetbe tömörült szakembergárda most cselekvő részese kíván lenni az átmeneti folyamatnak, majd a jövő növényvédelmének egyaránt. A nö­vényvédelmet - hazánkban már 24 éve - törvény szabályozza, ami egyér­telműen kimondja, hogy a művelet „veszélyes üzemi tevékenység", hi­szen mérgeket, gyakran kifejezetten veszélyes anyagokat használunk fel a kezelés során. Ezek szakszerűtlen al­kalmazása mind az emberre, mind pedig a környezetre beláthatatlan kö­vetkezményekkel járna. A megye helyzetét megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy a Jászságtól a Kunságig gyakorlatilag minden tele­pülésen, falvakban, városokban van­nak növényvédő mérnökök, mivel mezőgazdasági nagyüzemek a me­gye minden pontján működnek, és a fenti jogszabály, valamint a tevékeny­ség veszélyessége miatt eddig min­den termelőegység kötelezően alkal­mazott növényvédő mérnököt. Az átalakulás során a kárpótlásból visszaigényelt földterületeken, vala­mint a várhatóan megalakuló valódi szövetkezetekben meginduló mun­kák során úgy gondoljuk, nem nélkü­lözhetik az új tulajdonosok azt a kor­szerű növényvédelmi ismeretet és gyakorlatot, amit a megyei kamara hatvannégy tagja tagja szolgáltatás formájában kíván nyújtani. Elképzelésünk - az induló állator­vosi magángyakorlathoz hasonlóan -, hogy a kamara koordinálásával és se­gítségével szolgáltatási körzeteket alakítunk ki az egész megében. A kör­zeten belül tevékenykedő növényvé­dő mérnök vállalkozik arra, hogy az őt megbízó egyéni termelők vagy szö­vetkezők által megművelt terület komplex növényegészségügyét, táp­anyag-gazdálkodását szolgáltatás formájában teljes szakmai szervizben részesíti. Ez magában foglalhatja a tervezés fázisától akár a kivitelezésig vala­mennyi munkafolyamatot. Ha a ter­melő igényli, csak diagnosztizál és szaktanácsot ad, de nagyobb realitá­sát látjuk annak, ha a vállalkozó mér­nök a készítmények beszerzésében, szakszerű felhasználásában is segít­séget nyújt. A jelenleg hazánkban engedélye­zett több mint 650 növényvédő szer­ből közel 300 azon készítmények szá­ma, ami veszélyessége miatt ma a vá­sárló által nem hozzáférhető, felhasz­nálása szakértelemhez kötött. A szolgáltató növényvédő mér­nök segítségével a ma legkorszerűbb készítmények is hozzáférhetőek lesz­nek, a szakszerű felhasználás és fel­ügyelet mellett a fogyasztó is nyu­godt lehet abban, hogy az asztalára került növényi termék egészséges és káros növényvédő szerektől mentes lesz. A növényvédelmi magángyakor­lat mielőbbi megkezdésében a fentiek értelmében mind a termelő, mind pe­dig a fogyasztó egyaránt érdekelt. így a kamarának sem lehet egyéb felada­ta, mint ezen tevékenység jogi, bizto­sítási, financiális hátterét felkutatni, és tagjainak ezen irányú törekvését maximálisan támogatni. Dr. Herczeg Gyula a megyei Növényvédő Mérnöki Kamara elnöke A tél elmúltával a vegetációs időszak kezde­tén megszaporodnak a kerti teendők, megkez­dődnek a növényvédelmi munkák, tápanyagok kijuttatásáról is ilyenkor kell gondoskodni. A tavaszi növényvédelmi teendőknél ki­emelt figyelmet kell és érdemes fordítani az ún. lemosó permetezésekre, mivel a kert növény- egészségügyét szinte egész évre meg lehet ala­pozni ezekkel a kezelésekkel. Az áttelelő kárte­vők különböző alakjait (levéltetvek, atkák tojá­sai, kártevő hernyók stb.) lehet eredményesen irtani, mielőtt tömegesen felszaporodnának a jó idő beköszöntésével. Időben felkészülve erre a szezonra ajánla­tunkban szerepel az ÁGRÓL PLUS, NEVI- KÉN, valamint a NO VEND A 1 kg-os kiszere­lésekben. Ezeket a készítményeket már nem kell külön bemutatni a kertek művelőinek, mi­vel évek óta forgalomban vannak, eredménye­sen használják. Az elmúlt évben került viszont bevezetésre a mészkénlé gyári készítésű folyékony változa­ta TIOSOL márkanéven, amivel a korábbi Bá- riumpoliszulfidot és Neopolt cseréltük le. Mivel folyékony készítmény, könnyebben kezelhető, adagolható, így a fogyasztók nagyon megked­velték már 1991. évben. Aki a gombakártevők ellen kíván már igen korán védekezni, kaphat - a hagyományos réz- gálicon túlmenően - BORDÓI POR, illetve BORDÓILÉ ALAPANYAG néven olyan gyá­rilag előkészített kompozíciót, amit vízzel fel­hígítva a jól bevált bordói lé felhasználási terü­letein alkalmazhat. Igazi újdonságnak szánjuk azt a gomba­ölő szert, ami BORDÓI KÉN néven fog idén tavasszal megjelenni, és mint a nevéből is kide­rül, rezet és ként egyaránt tartalmaz. Fontos tulajdonsága, hogy környezetbarát növényvédő szer révén „BIOTERMÉK” előállítására is al­kalmas lesz. Igen jó tapadó képessége révén esőálló, tartós hatású, folyékony készítmény. A tavaszi teendők szintén nagyon fontos ré­sze a tápanyagok visszapótlása. Erre a célra nitrogén, kálium és foszfor hatóanyagú mono­műtrágyákat ajánlunk 10 és 50 kg-os kiszerelés­ben. Aki úgy gondolja, hogy a három fő táp­anyagot egy menetben juttatja ki, annak össze­tett vagy kevert műtrágyákat is tudunk biztosí­tani 16:16:16, illetve 0:10:24 formájában. A növények fejlődésének kezdetekor BIO- FIT, HUMIX, ZÖLDÍTŐ KOMPLEX lombtrá­gyákat is tudunk ajánlani, amelyek a kiegészítő tápláláson túlmenően azért jelentősek, mert kü­lönleges összetételük révén a növény általános kondícióját is javítják, ami a különböző beteg­ségekkel szembeni ellenállóságot segíti elő. Mindezen készítmények közvetlen fogyasz­tóhoz való eljutásában az idén tavasztól nagy segítséget fognak adni területi üzletkötőink, akik a megye kiskereskedelmi egységeit is járva tanácsolni fogják a mindig aktuális készítmé­nyeket, műtrágyaféleségeket.

Next

/
Thumbnails
Contents