Új Néplap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-26 / 73. szám
1992. MÁRCIUS 26. Kunsági Extra — Karcag 5 Lepedő nélkül fekszenek Nemrégiben egy sorozat jelent meg lapunkban arról, hogyan élnek, helyesebben hogyan halnak meg a megye szakmunkásképző intézetei. Írásunkban szó volt a karcagi 629. Sz. Ragó Antal Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola sorsáról is. Azóta viszont két dolog történt: megláttuk, hogy az iskola udvarán tanműhely épül, valamint megtudtuk, hogy a kiírt igazgatói állásra senki nem pályázott. Tóth Ferenc megbízott igazgatótól kérdeztük,- Mi ez a derűs optimizmus, amely a cikksorozatban hallottak ellenére arra készteti önöket, hogy tanműhelyt építsenek éppen most és itt?- A tanműhely épül, épül, de nem tudjuk, mi lesz. Kőműves- és szobafestő-tanulóknak szól ez a 2 millió 300 ezer forint beruházással készülő terem, viszont vannak tanulóink, akik bérelt tanműhelyben dolgoznak. Hogy ne kelljen 15-20 ezer forintos bérleti díjat fizetnünk, lehet, hogy végül ezeket a gyerekeket hozzuk át ide. Olyan dolog ez, hogy csinálunk valamit, de sem a célt, sem a végét nem látjuk.- És vajon a gyerekek, hogyan élik meg mindezt? ők tudják, felfogják egyáltalán, mi vár rájuk? Helyesebben azt, hogy semmi sem vár rájuk?- Az az érzésem, hogy nem - mondja rezignáltam Az adott tényeken túl súlyos örökség ez rajtunk, de ki a felelős, még az is túlságosan összetett kérdés. Mit gondol, hány hiba van egy hatsoros tollbamondásban?- Ahány sor, annyi hiba?- Akkor az hat hiba. Az igazság az viszont, hogy ahány betű, annyi hiba. Kérem, ez analfabétizmus. A felelőtlenség, a nemtörődömség és valami furcsa infantilizmus, nemcsak a gyerekek hibája. Beszéljünk erről? Minek? Megsértődni megsértődne érte az általános iskolától a szülőtől kezdve az egész ársadalom, erről egyelőre jobb nem beszélni, ha tenni ellene ügyiem tudunk.- Kérdezzem még, miért nincs rályázó a kiírt igazgatói állásra? Ehelyett azt kérdezném, kell még egyáltalán szakmunkásképző isko- 'a ebben az országban?- A minisztériumtól mi is ezt kérdeztük. Ők is mondják azt a tivatalos szöveget, ami a könyökünkön jön ki. Legyen az iskola inálló, nyisson a társadalom felé, A jövő csak egy lehet: modern technika hogy érzékelhetőbb legyen, mennyire fontos, ez az amerikai magyar orvosi kapcsolat. A karcagi kórházban elég sok férőhely van, ami nincs is mindig kihasználva. így kerestük fel ismét dr. Szabó János országgyűlési képviselőt, igazgatót. Beszélgetésünk után néhány nappal készen volt a kórház kimutatása arról, mennyi üres hely van általában a kórházban, és hogy milyen betegeket tudnának fogadni. Eddig legálisan nem lehetett Magyarországon külfödieket ilyen módon gyógyítani. Ebben van többek között a kaliforniai orvosok segítségének legfőbb szerepe: ők adnak bizonyos mennyiségű felszerelést, melynek fejében gyógyíttatnak határainkon túl élő magyarokat, külföldi állampolgárokat. Amikor végigmentünk a karcagi kórházon, Romániához képest üdítő látvány volt, az amerikaiak viszont találtak úgymond kívánnialót. Vállalták karcagi orvosok amerikai továbbképzését is, és egyéb jellegű segítség- nyújtást. Van az országban más kórház is, amellyel ilyen módon együttműködik a kaliforniai keresztyén orvos egyesület az amerikai Presbiteriánus Egyház keretén belül. A tanműhely épül, de nem tudni kinek, minek? A HAGE (Hajdúsági Agráripari Egyesülés) neve eltőtt ma ott áll a PURINA szó is, amely a részvénytársasággá alakult gyár amerikai tulajdonos cégének nevét jelzi. A gyár története politikai, gazdasági krimi is lehetne - mondotta dr. Erős Sándor igazgató, ha érdemes lenne a múlttal foglalkozni. Mielőtt a nemrég Spanyolországban járt igazgatótól a gyár legújabbkori történetét hallanánk, álljon itt mégis egy rövid, történeti visszatekintés. Ezt a gyárat 1978-ban a Fila- xia hozta létre. Akkori profilja premixgyártás, valamint különböző vitaminok, fémsók, gyógyszerek és egyéb biológiailag nagy hatású készítmények gyártása volt - kizárólag állati tápanyagként történő felhasználásra. A Filaxia állami tulajdon volt, melyet 1981-ben, egy szövetkezeti gazdasági egység, a HAGE megvásárolt. Hogy Szolnok megyében miért nem kellett, azt most ne firtassuk, a mögöttes érdekekről hosszas krimit lehetne írni, ezért idő és hely hiányában ugorjunk át rajta, s máris 1982- ben vagyunk, amikor is a PURINA olaszországi vállalatától sertéstápszer gyártására alkalmas gépsort vásárolt a gyár. Innentől kezdve piaci sikereket értek el, míg 1990-ben a Purina amerikai vállalat, amely 16 országban tart fenn hasonló gyárakat szerte a világban, 51 százalékos részarányban társult a Hagéval, így jött létre a mai Purina Hage Rt.- Mi történt ezután, és mi a jövő útja? - kérdeztük dr. Erős Sándort.- A részvénytársaság még csak az együttműködés kezdetét jelyamatban van: a premix, a supplement visszaszorul, a kon- centrátumok felé nyitunk. Olyan sertés-, baromfi-, nyúltápkon- centrátumot gyártunk, amelyhez már csak búzát, kukoricát, árpát kell hozzákeverni. Egyelőre magyarországi piacra dolgozunk, a keleti piacon a pénz behajtása ugyanis kétséges - finoman szólva. ■ - A Purina spanyolországi gyárában járt nemrég. Mit lehet egy ilyen útból profitálni?- Az egy akkora üzem, mint a karcagi gyár. Termékeinek 60 százaléka nyúltáp. Miért jó ez? Nyugaton nagyon nagy becsben áll a nyúl, mint az emberek egyik legfőbb tápláléka, ezért gyárt a spanyol Purina nyúltápot. Emellett hihetetlenül jó kutyaeledelt gyártanak, olyan steril körülmények között, hogy ember is fogyaszthatná. Én magam is megkóstoltam. Nem dögből, hanem steril, emberi fogyasztásra is alkalmas alapanyagokból készül. A sterilség, a fantasztikus technikai színvonal mellett a munkaerő-gazdálkodás módjából is tanulni lehet. Egy ugyanolyan laboratóriumban, mint a miénk, két ember dolgozik. Ezzel szemben nemrég nálunk még 26 dolgozója volt a labornak, ma csak kilenc. Gépesíteni kell ezen a területen is. A jövő csak egyféle lehet: minél nagyobb hasznot kell letenni az asztalra, és ha ez megvan, újabb ésszerű beruházásokat kell kezdeményezni, az üzemek számát növelni kell, teljesen új termékcsaládokat kell bevezetni, de ezeket nagyon modem technikával kell gyártani - mondotta az amerikai-magyar gyárigazgató Karcagon. Két kép - két vállalkozás. Itt és most. És amiért hírt adunk róla. az az, hogy elmondjuk, valami pezsdül már Karcagon. Nehezen indulnak be az oly hosszú ideig szunnyadó városban a vállalkozások. Az első kis lépések viszont már megvannak. A város központjában két új üzlet is nyflott a közelmúltban. Bal oldali képünkön tv-szer- v ízből szatócsüzletet alakított át Kovács István. Az eleinte rádió-, tévéalkatrészre szakosodott kis üzlet lassan, de biztosan követi az igényeket. Az iskola közelsége arra indította, hozzon üzletébe játékokat, modellezéshez szükséges felszereléseket. Majd arról hallott, nincs horgászfelszerelés az egész városban. Most itt, ha szétnézünk, van itt csali, van itt horog meg ami kell. Sportfelszerelés is, és ráadásul van egy új szolgáltatás, amiről a városban jószerével még nem is tudnak: itt lehet előrendelni az ORION készülékeket - olcsóbban, mint bárhol az országban, mert egyenesen a gyárból hozzák. Másik felvételünk a szomszéd boltját mutatja. Úgy látszik, Karcagon is megtört ajég, van hová betérni, hogy gyorsan harapjon valamit az ember. Az az üzlet neve is, hogy Hami gyorsharapó. A két hete megnyílt kis üzem szakács tulajdonosa, Bartha Gusztáv saját specialitásaival bővíti a 22 féle ételből álló listát. Az úgynevezett halburger és az aránylag olcsó cserkész kifli máris népszerű az arra járó iskolások vagy az éppen átutazóban lévők körében. Az oldalt írta: Kátai Szilvia Fotó: Mészáros János Lapunkban nemrégiben adtunk hírt a karcagi kórház és amerikai orvosok között létrejött együttműködésről. A rövid hír nyomába eredtünk. A kapcsolat a karcagi református egyház közvetítésével jött létre, ezért a részleteket ifj. Nagy Kálmán református lelkész mondja el.- A debreceni Református Teológia kollégiumának főigazErdélyben és a Kárpátalján élő magyarok gyógykezelését valamilyen módon segíteni tudják. Emlékeztem rá, hogy az 1989. decemberi erdélyi események idején a karcagi kórház milyen segítőkészen állt az ügy mellé. Elsősorban dr. Szabó János segítségével 70 palack vért vittünk ki Nagyváradra. Az Erdélyben látott kórházak állapota elképesztő volt. és ma is az. Aki nem „Eddig legálisán külföldieket gjógyítani nem lehetett" gatója, Kocsis Attila egyszer, mikor Debrecenben jártam, említette, hogy jön Magyarországra egy keresztyén orvoscsoport Amerikából, melynek az a célja, hogy a határainkon túl, a szomszéd országokban, elsősorban vérzik, azok lepedő nélkül fekszenek a puszta matracon, az egész kórházban hiánycikk az injekcióstű, van olyan város, ahol 11 ezer emberre két orvos jut. Ezeket jobb nem is részletezni, ezt is csak azért említettem, vállalkozzon. Olyan szépen le van írva, hogy lehet egy iskola vállalkozó, de az nincs leírva, hogy lesz- e egyáltalán ipar a városban? Nincs olyan ember a környezetünkben, aki meg tudná mondani, mire képezzük ki a tanulókat? Csak a leépítés, csődeljárás, felszámolás - ez van, erre képezzünk Karcagon szakmunkásokat? Ott tartunk, hogy ha igényként merülne fel, hogy csak olyan tanulót iskolázhatunk be, akinek munkahelye van, bezárhatnánk az iskolát. Tavaly 84 fő végzett, huszonhétnek ajánlottak fel állást ennél jobban jár, ha legalább másfél évig otthon marad. Azzal felsőbb szerveink is egyetértenek, hogy valamilyen szakmai alapot adó iskolát fenn kell tartani. Ezzel az alapelvvel indulunk jövőre mi is. Speciális tanfolyamokat indítunk az iskolán kívül maradt gyerekek részére, hogy valamiféle munkavállalói esélyük legyen, legalább betanított munkásként. Ilyen tanterveket az 1992/93-as tanévre már beszereztük.- Ön nagyon járatos ezekben a dolgokban, miért nem adja be a pályázatát az igazgatói állásra?- Tavaly is az egész nyarunk arra ment rá, hogy a szerződéses tanulókat elhelyezzük. Nem látok másfél éven túlra. Nem tudok egy 5 évre szóló pályázatot jó lelkiismerettel beadni. Szép dolgokat le tudnék írni, de már az első két sor után nevetségesnek érzem, mert tudom azt is, hogy nem tudom megvalósítani. Karcag térségében, ha lennének üzemek, én tudnék pályázatot írni, de a jelenlegi helyzetben, ki mondja meg, mi leszek én? Munkakönyvosztó igazgató leszek, vagy mi leszek én? És mi lesz az iskola? Jelenlegi célunk az. hogy mi átvállaljuk az alapképzést: vállalkozókhoz már valami kis műszaki alapismerettel küldjük a tanulókat. Borzasztó rizikót vállalunk így is, hiszen van olyan vállalkozó, aki Sopronba vitte gyakorlatra a gyerekeket. Ki tudja ellenőrizni, hány órát dolgoztatja őket, hogy bánik velük? Ki tartja a hátát, ha valamelyik gyereket baleset érné? Hogy lehet ezt vállalni egyáltalán? Nekem ezt meg tudják fizetni? lenti. A Purina-elv szerint egy országban egy üzem nem üzem. Két-három üzemet kell létrehozni, s mindezt nem a kelet-európai térségben, hanem csak határainkon belül. „A fizetés nem szerelemből van" A termékszerkezet-váltáshoz racionalizálni kellett a munkaerő-beosztást. Az akkori 404 fő helyett ma 227 ember dolgozik a gyárban. Tonnában ugyanazt a mennyiséget gyártjuk, jelenleg még ugyanazzal a technikával. Február elsején 44 százalékos béremelés volt. A környéken erre még nem hallottam példát. Ez azonban nem szerelemből van, ezért meg kell dolgozni, ezért mindent meg kell tenni, amit a gyár érdekei megkívánnak. Ajö- vő héten szombaton például nagytakarítás lesz a gyárban: rendbe tesszük a gyárudvart, a kertet, parkot, megmetsszük a fákat, rózsabokrokat.- Vagyis kommunista szombat lesz a Hagénél?- A 44 százalékos fizetésemelésben benne van az is, hogy a gyárban rend legyen. Ezenkívül a fejlődés útjára természetesen a termékszerkezet-váltás ma is fo„Munkakönyvosztó igazgató vagy mi leszek én?” Hol síijaink domborulnak . . . Az újságok hasábjain is egyre több és több írás jelenik meg a magyar temetők elhanyagolt állapotáról, vagy a dolog másik oldaláról, a túldíszített, milliókat érő családi kriptákról, méregdrága márvány fejfákról. A karcagi temetőt sem kerülte el ez a két véglet. Ennek hangoztatása csak akkor ér valamit, ha tenni is tudunk a probléma megoldásáért. Kárpáti Jenő tanár fafaragó népművész, akit Karcag városában jól ismernek faragványairól, elhatározta, munkásságával hozzájárul a kunsági temető egységes arculatának, régi, szép hagyományának visszaállításához. Képünkön látható kopjafái egyelőre csak modellek, lakásán várják a megrendelőket, s ha terve sikerül, a kunsági temető egységes, rendezett képet mutathat majd, s ugyanakkor magán viseli a kunsági fafaragó művészet nyomait. Valami pezsdül...
