Új Néplap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-04 / 54. szám

III. évfolyam 54. szám 1992. március 4., szerda Ára: 9.60 Fi J Á S Z-N A G Y K U N-S Z O L N O K MEGYEI NAPILAP Csak a tyúktolvajnak éri meg? Alkotmányellenes a Zétényi—T akács-féle törvény Az Alkotmánybíróság keddi teljes ülésén egyhangúan alkotmá­nyellenesnek minősítette „Az 1944. december 21-e és 1990. má­jus 2-a között elkövetett és politi­kai okból nem üldözött súlyos bűncselekmények üldözhetőségé- ről” szóló, az Országgyűlés 1991. november 4-i ülésén elfogadott törvényt. (A testület első alkalom­mal hirdette ki társelőadói rend­szerben a határozatát.) Az előa­dók: Szabó András alkotmánybí­ró és Sólyom László, az Alkot­mánybíróság elnöke. Az Alkotmánybíróság döntése szerint: a törvény sérti az alkotmá­nyos büntetőjognak azt a követel­ményét, hogy a bűncselekmények büntethetőségének elévülésére - beleértve az elévülés félbeszakítá­sát és nyugvását is - az elkövetés­kor hatályos törvényt kell alkal­mazni. Az Alkotmánybíróság a törvény egyes rendelkezéseit vizs­gálva megállapította, hogy a már elévült bűncselekmények újból büntethetővé tétele alkotmányel­lenes. A testület kinyilvánította: alkot­mányellenes a még el nem évült bűncselekmények törvényi elévü­lési idejének meghosszabbítása, il­letve elévülésük törvénnyel való félbeszakítása is. Az Alkotmánybíróság ezért úgy döntött, hogy az elévülés szem­pontjából nem lehet alkotmányo­san különbséget tenni aszerint: az állam politikai vagy pedig egyéb okból nem érvényesítette büntető igényét. „Közömbös, hogy az ál­lam miért nem gyakorolja, vagy miért gyakorolja sikertelenül bün­tető hatalmát, az állam mulasztásá­nak terhét nem lehet az elkövetőre hárítani” - mondta ki a testület. (Folytatás a 2. oldalon) Fegyverropogás szünet nélkül Általános riadót rendeltek el kedden az Adriai-tenger part­ján fekvő Sibenikben - mondta be a horvát televízió. A Sibenik elővárosaiban lakók már reg­gel óta az óvóhelyeken keres­tek menedéket a jugoszláv hadsereg támadása elől. A had­sereg ágyúkkal és nehézgép­fegyverekkel támad. A szövet­ségi erők a Sibeniktől északra fekvő történelmi Skradin vá­rost és környékét is tűz alá vet­ték. Litvánia megkönnyebbül Kedden délelőtt megkezdő­dött az egykori Szovjetunió Litvániában tartózkodó fegy­veres erőinek kivonása. A Lit­vániából elsőként távozó egy­ségnek eredetileg február 25- én kellett volna megkezdenie a kivonulást. Szovjet atomtudós amerikai alkalmazásban Az egyik nagy amerikai szá­mítástechnikai vállalat felvette Borisz Babajant, azt a volt szovjet tudóst, aki a nukleáris fegyverek tervezésére alkal­mas - s szakértők szerint a leg­jobb amerikai gépekkel vete­kedő - szovjet szuperkompu­tert megtervezte - jelentette kedden a The New York Times. Bábáján 50 munkatár­sával Moszkvában nyit labora­tóriumot a kaliforniai Sun Mic­rosystems Inc. cég megbízásá­ból. Ez az első eset, hogy az egykori szovjet atomfegyver- program egyik vezető szakér­tője amerikai alkalmazásba ke­rült. FÁK-örmény összetűzés Az azerbajdzsáni illetéke­sek hétfőn egy agdami mecset­be szállították több mint har­minc ember megcsonkított holttestét, akiket állítólag az örmény fegyveresek a karaba- hi Hodzsali város elfoglalása után gyilkoltak meg. A Reuter szerint a mecsetben van három gyermek holtteste is. Az azeri vádak szerint legalább ezer ember vált az örmények bosszújának áldozatává - több tucat holttest fekszik az utcá­kon. A Karabah hegyvidékről kivonuló államközösségi csa­patok Hankendi (Sztyepana- kert) környékén a keddre virra­dó éjszaka örmény fegyvere­sekkel tűztek össze. JANUÁR 1-JÉTÖL VISSZAMENŐ HATÁLLYAL Téltemetés • Ősidők óta hagyomány már, hogy a telet valamilyen formában elbúcsúztatják. Ennek egyik megszemélyesítője a meghordozott, felöltöztetett szalmabábu, a kisze. A megunt tél helyébe már a tavaszt várják. Ezt a népi hagyományt elevenítették fel Szolnokon a Jászi Ferenc úti óvoda kicsinyei, akik a Zagyvába dobták a kiszét. Fotó: T. Z. Jászladányban egy éve nagyon lopják a tyúkokat. Az ott lakók szerint addig ez a „műfaj” egé­szen ritka volt, azóta viszont sok száz baromfit emeltek el az ólak­ból, a háztáji portákról. Állítólag a rendőrségnek „nem éri meg” nyomozni az „ismeretlen tettes” után, és az sem, hogy a gyanúsí­tottal felutazzanak Berénybe, mert nincs foganatja az eljárás­nak. Az embereknek meg nem éri meg majorságot tartani, ha egy­szer úgysem vehetik hasznát. Pe­dig legtöbbjük idős házaspár, akiknek általában kis nyugdíjuk mellett jól fogna, ha néha levág­hatnának egy-egy saját tenyész­tésű csirkét, vagy rendszeresen behordhatnák az ólakból a tojást. így vannak ezzel Harján Istvá- nék is, a bácsi nyolcvanadik évé­ben jár, a néniről meg, ugye, nem illik megmondani, hogy ponto­san hány esztendős, és nem is ez a fontos. Tizenegyezer forint nyugdíjuk van összesen, persze hogy tartottak régebben 20-25 baromfit. Most csak négyet-ötöt. Többször meglopták őket. Elő­ször tavaly februárban tizen­nyolc tyúkot vittek el a hátsó ud­varon lévő ólból. Aztán gondol­koztak, hogy a hirtelen község- szerte megszaporodott tyúktol- vajlás miatt kellene valamit csi­nálni, és a fiuk felszerelt egy ri­asztókészüléket. Ennek ellenére még kétszer betörtek valami bar­mok az ólba, ezt Harján Istvánná így mesélte el:- A múlt év őszén, egy pénteki napon szerelte fel a fiam a riasz­tót, hétfőn már itt voltak a tolva­jok. Este lezártam a tévét, nem­sokára hallom, hogy valami zö­rög. (Folytatás a 2. oldalon) 13 százalékkal emelkednek a nyugdíjak A JOGÁLLAMISÁG ELVE ALAPJÁN Törvényjavaslatok sürgős, il­letve kivételes eljárásban történő tárgyalásáról döntött a keddi rhunkanap kezdetén az Ország- gyűlés, majd az ENSZ békefenn­tartó erők átvonulásával kapcso­latos, hétfőn napirendre vett ha­tározattervezet vitáját kezdték meg a képviselők. A kormány által előterjesztett javaslat vitája során főként ab­ban a kérdésben ütköztek a vé­lemények: kizárólag az átvonu­lást engedélyezze-e a törvény- hozás, vagy a csapatok esetleges magyarországi állomásoztatásá- hoz is felhatalmazását adja. Ez utóbbi mellett érvelt a vitá­ban felszólaló Antall József mi­niszterelnök, valamint a külügyi tárca illetékesei is. Végül is ezt a szövegváltoza­tot fogadták el nagy többséggel a képviselők, jóllehet a külügyi és a honvédelmi bizottság előző napi ülésén még olyan értelmű indítvány született, amely csak az átvonulást engedélyezte vol­na. (Folytatás a 2. oldalon) T egnap este Zsarkov (sötétben) vezérletével fontos mérkőzést nyert a Bp. Honvéd ellen a Szolnoki Olajbányász. Részletes tudósítás a 2. oldalon. Nyílt tér (4. oldal) Se csavarra, se targoncára nincs megrendelő Félezer karcagi tsz-tag munka nélküli Karcag két mezőgazdasági téeszéből eddig félezren (500-an) kerül­tek az utcára, váltak munkanélkülivé, noha a Magyar-Bolgár Barát­ság Tsz, illetve a Május 1. Tsz a Nagykunság két jelentős élelmiszer­termelő gazdasága volt. A termelés mindennapi gondjai, szűkülése mellett tovább élezi a helyzetet, hogy az elmúlt évtizedekben kialakí­tott melléküzemágak, ipari tevékenységek is „összeomlottak”. A Magyar-Bolgár Barátság Tsz- ben például tartósan munkanélkü­livé vált a 110 tagú építőbrigád, amely felkészültségénél fogva igé­nyesebb kivitelezésekre is alkal­mas volt. Nincs megrendelő példá­ul műanyag árukra, csavarra, tar­goncára, ennél fogva munkásokra sem. Mindebből is következik, hogy 70 millióra tehető a téesz vesztesége, ilyen helyzetben a bank sem folyósít hitelt. A szövetkezetieknek az a véle­ménye, hogy igazságtalanul érinti őket a szinte minden átmenet nél­kül hirtelen jött rendelkezés, a munkaerő-politikával meg kellett volna várni az átalakulást. A tag­ság kilátástalan helyzetében kár­hoztatja a vezetőséget, amely a je­lenlegi helyzetben nem tud munkát adni. A Magyar-Bolgár Barátság Tsz az átmeneti állapotok, a föld­tulajdon-rendezés megoldásáig 12 tagú érdekegyeztető fórumot ho­zott lére. Munkája nem könnyű, hiszen a feleslegessé vált munka­erőknek vagy közös megegyezés­sel, vagy felmondással kellene megválnia a téesztől, az utóbbi esetben azonban végkielégítést kellene fizetni, ha lenne miből. Karcagon a mostani bizonytalan körülmények ellenére - ha vissza­fogottan is - megkezdték a tavaszi munkákat, a föld szeretete még sarkallja azokat, akik tagsági vagy munkaviszonnyal rendelkeznek. A tv elnöke nem adhat fegyelmit az alelnöknek Arról, hogy Hankiss Elemér, a Magyar Televízió elnöke fegyel­mit indít a frissen kinevezett alel- nök, Nahlik Gábor ellen, Juhász Judit kormányszóvivő a követke­zőket mondta el: a jelenlegi hatá­lyos jogi szabályozás és joggya­korlat szerint a médiaelnökök ál­lamtitkári, az alelnökök pedig he­lyettes államtitkári besorolású sze­mélyek, vagyis állami vezetőnek minősülnek. Ennek alapján Nahlik Gábor el­len a munkáltatói jogot gyakorló vezető fegyelmi eljárást a kor­mánynál kezdeményezhet. A hatá­lyosjogi szabályozás és a követen­dő joggyakorlat szerint az elnök távolléte, akadályoztatása esetén az általános helyettest, vagyis Nah­lik Gábor alelnököt automatikusan megilleti az elnöki hatáskör gya­korlásának joga. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents