Új Néplap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-21 / 69. szám
1992. MÁRCIUS 21. 12 Új Néplap-falunap Jászszentandráson Győző reagált az észrevételre:- A régebbi törvénytelenségeket nem lehet most újabb törvénytelenséggel helyrehozni - kezdte, majd így folytatta a türelmetlenség nem vezet sehová, csak káosz lesz az országban. Ha kibírtunk 40 évet, akkor ezt a félévet már ki kell bírni. Az érdekegyeztető fórum remélem megfelelően tudja képviselni a helyi érdekeket. Természetesen e fórum munkájával összefüggésben is érkezett kérdés. Nyilvánvalóan a gazdák zöme út mellett szeretné polgármestert azzal, hogy a tervezet szintjén létező földtörvény megoldást fog találni erre a problémára is.- Hogyan osztják fel a veszteségeket, érdemes lesz-e veszteséggel újra szövetkezni és egyáltalán mit lehet kezdeni a szövetkezeti üzletrésszel? - kérdezte egy fiatalember. Ismét az FM tisztségviselője vette kezébe a mikrofont. Elmondta, hogy a vagyonmegosztás keretében a vagyontárgyhoz kapcsolódó tartozást hozzá kell rendelni, ehhez azonban a hitelező hozzájárulása visszakapni a földjét, s nem pedig a közlekedés szempontjából szinte megközelíthetetlen részeken. A dolog érdekessége az volt, hogy éppen egy olyan ember tett ilyen észrevételt, aki tagja az érdekegyeztető fórumnak. Meghívott szakértőink persze ebben az esetben is segítettek. Mint mondták, ez az a fórum, ahol nem kell feltétlen elfogadni a téesz ajánlatát, viszont célszerű megegyezni. Ha ugyanis lejár a határidő, akkor felsőbb szinten hoznak döntést a földalapok kijelöléséről. A téesz részéről ugyancsak volt hozzászólás ehhez a témához. - Bármelyik táblában hajlandók vagyunk módosításokra, a célunk az, hogy békességben végrehajtsuk a törvényeket - húzta alá a szövetkezet képviselője, aki egy másik szükséges Az üzletrész a vagyon nevesítése után szabadon átruházható értékpapírrá válik, amelyre a szövetkezetnek és a tagoknak elővásárlási joga van. Néhány konkrét esetben a meghívott szakértők ígéretet tettek arra, hogy egyes személyek ügyét kivizsgálják. Emellett bejelentették, hogy az FM kezdeményezésére a napokban jogászok számára tájértekezleteket szerveznek, és a jog itt felkészített alkalmazói minden nagyobb településen (Jászszentandráson is) fogadóórákat tartanak, ahol ingyen és bérmentve tájékoztatják az érdeklődőket. Ezeknek a jogászoknak a tiszteletdíját az állam fizeti majd ki. A szervezők nevében úgy véljük, nem volt hiábavaló ez a kétórás eszmecsere. Szakértőink közreműködésével - akiknek ezkérdésre is megadta a választ. - Senkinek nem kötelező például erdőre licitálnia majd az árverésen, ha mondjuk szántót akar. A polgármester szintén megragadta az alkalmat, hogy megtudja, miért feledkeztek meg a törvényalkotók az önkormányzatok földtulajdonáról. A hatvanas évek végén ugyanis kormányzati intézkedésnek megfelelően a téeszek „potom” pénzért vásárolták meg az egykori tanácsok földterületeit. A községnek mindössze 2 korona 65 fillér földterülete van, ami még lakásépítésre alkalmas telkek kiosztására sem elegendő. Dr. Ko- ronczay Miklós megnyugtatta a úton is megköszönjük munkájukat - sikerült újabb véleményeket megismernünk a mezőgazdaság előtt álló óriási feladattömegről. Különösen a kárpótlás kapcsán tapasztaltunk tájékozatlanságot és bizonytalanságot. Sajnos sokan még mindig abban a hiszemben élnek, hogy a törvény teljes körű kárpótlásra ad módot. Egy dolog mindenesetre biztos, a szentandrási rendezvényen is érzékelhettük, hogy az új törvények mennyi indulat és elkeseredés táptalajául szolgálnak, mennyi régi s talán már behegedt sebet szakítanak fel. Laczi Zoltán Fotó: Mészáros János Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a mezőgazdaság privatizációja, a szövetkezeti szektor átalakulása, s nem utolsósorban a kárpótlási törvény végrehajtása foglalkoztatja mostanság leginkább a falvak, a vidék lakosságát. Ezért nem véletlen, hogy éppen ez volt a központi téma az Új Néplap március 17-én megrendezett első falunapján, melynek a jászszentandrási művelődési ház adott otthont. Hajnal József, lapunk főszerkesztője köszöntötte a megjelenteket és a meghívott szakértőket, dr. Koronczay Miklóst, a Földművelésügyi Minisztérium jogi osztályának helyettes vezetőjét, Vermes Győzőt, a Köztársasági Megbízott Területi Hivatalának főmunkatársát, Vermes Arankát, a hivatal sajtófőnökét, valamint Nagy Sándor polgármestert. A fórum első részében az FM tisztségviselője az Új Néplap átalakulással kapcsolatos kérdéseire adott választ. Mint mondotta, nem könnyű, de nem kilátástalan a mezőgazdaság helyzete. A legfontosabb mozzanat jelen pillanatban a szövetkezetek vagyonának nevesítése, melynek határideje április 30., miközben megkezdődik a kárpótlási törvény végrehajtása. Az átalakulás nyilvánvalóan nem lesz zökkenőmentes, de a szakminisztériumban bíznak abban, hogy miután kikristályosodnak a tulajdoni viszonyok, ismét virágzó mezőgazdaságról beszélhetünk. Addig is az FM illetékese szerint biztosítható a termelés folyamatossága, s ha az ágazat nem is tudja elérni a tavalyi, dollármil- liárdokban mérhető külkereskedelmi bevételt, de megközelítheti azt. A gazdálkodás körülményei mindenesetre semmiképpen nem nevezhetők kedvezőeknek, hisz elég ha a mezőgazdaság jövedelmezőségi viszonyaitól teljesen elrugaszkodott hitel- és kamatpolitikára, a piaci anomáliákra gondolunk. Az ezt firtató kérdésünkre a földművelésügyi tárca képviselője ismertette a termelőket érintő kedvezményes hitelfeltételeket, így például azt, hogy az állam 10 százalékos kamatpreferenciát biztosít a gazdálkodóknak. Még ebben az évben szó lehet az agrárbank megalakulásáról, amely a mezőgazdaság piaci szereplőinek hiteligényét hivatott kielégíteni. Ugyancsak napirenden van a földhitelintézet létrehozása, melynek lényege az lenne, hogy maga a föld értéke nyújt biztosítékot a kedvező kamatozású kölcsönök felvételéhez. Természetesen ebben az esetben a földterületre jelzálogjogot jegyeznek majd be. Dr. Koronczay Miklós néhány évben jelölte meg azt az időszakot, miután már valódi értéke lesz a földnek. Az FM tisztségviselőjének válaszát követően a megjelent falu- beliek tették fel kérdéseiket. Egyrészük a paradicsom termeltetési és értékesítési szerződéseivel, míg másik része pedig a téesz-átalakulással, valamint a kárpótlás végrehajtásával kapcsolatban érdeklődött. Mivel a község határában meglehetősen sokan foglalkoznak paradicsom termesztéssel, ezért a megjelent szentandrásiak közül többen is faggatták dr. Koronczay Miklóst: mikor fizet végre a konzervgyár a tavaly átvett minőségi termésért? Mikor lesz megfelelő jogvédelme a termelőknek a felvásárlókkal szemben? Miért nem vállal az állam garanciát a DEKO tartozásaira? Miért nem segíti a kiszolgáltatott helyzetben lévő termelőket a szakminisztérium? Mikor akar és akar-e egyáltalán a konzervgyár ez évre szerződni, hiszen a magot már vetni kellene? - hangzottak a kérdések.- Nem ismerem pontosan a helyzetet - kezdte válaszát az FM képviselője, majd rögtön hozzátette -, a DEKO nem állami vállalat hanem részvénytársaság, hét egyoldalúan, jogkövetkezmények nélkül felbontani. Ha ez mégis bekövetkezik, a „sértett” fél pert indíthat követelése érdekében. Az igazi baj ott van, hogy a felvásárlónak nincs pénze, valamennyi konzervgyár súlyos gondokkal küszködik - mondotta dr. Koronczay Miklós. A vagyonátadással, illetve ellenőrzéssel foglalkozó szakember, Vermes Győző felhívta a megjelentek figyelmét, hogy egymillió forint alaptőkéjű kft. is köthet százmilliós szerződést, de ha tönkremegy, csak az egymillió forint értékéig felel, tehát a termelőnek alaposan meg kell gondolnia, kivel állapodik meg. Ilyen esetekben - melyek sajnos egyre gyakraban fordulnak elő -, az érdekképviseleteknek nagyon komoly szerepük lehet a megfelelő jogvédelem kialakításában. A jogvédelem mindenesetre nem lehet feladata egyetlen ágazati minisztériumnak sem, ezt helyben kell megszervezni. Egy azonban biztos, egyszer el kell jutnunk oda,hogy szerződéses fegyelem legyen - hangsúlyozták a szakemberek. A legtöbb, sokszor ellentmondásokkal tarkított kérdés a szövetkezeti átmeneti törvénnyel, illetve a kárpótlási törvénnyel kapcsolatban hangzott el. Volt, aki egyszerűen csak információt kért a szakértőktől, volt, aki élesen bírálta a szövetkezeti szektor jelenlegi működését, s volt aki a törvényeket sajátos módon értelmezte. Néhány hozzászólásból egyértelműen kiderült, hogy a gazdaemberek egy részénél összekeverednak az átmeneti és a kárpótlási törvényből adódó jogok, lehetőségek és kötelezettségek. Természetesen meghívott vendégeink igyekeztek válaszolni az általános érvényű kérdésekre, s megpróbáltak megoldással szolgálni egyes konkrét problémát illetően. A saját földjüket bérlők felvetésére válaszolva dr. Koronczay Miklós kifejtette, hogy az átmeneti törvény értelmében ha a haszonbérlő az általa bérelt földet legalább öt éven keresztül műveli, akkor erre a földterületre vételi jog illeti meg a helyileg kialakult forgalmi értékben. Ha bejelenti vételi szándékát az illetékes szövetkezetnek, ott tudnak árajánlatot adni.- Négyezer forintba kerül a föld kimérése, plusz aranykoronánként négy forint. Helyesnek tartják ezt? - hangzott el egy kérdés, melyre az FM illetékese a következőket válaszolta: - Az ál- lam a kárpótlásra jogosultak földjének kimérését magára tudta vállalni, de a tagi földtulajdon kijelölésének költségét már nem.- Meddig tart még a Rákosi- rendszer a földdel kapcsolatban? - kérdezte egy idős férfi. Vermes ezért az állam nem vállalhat garanciát. A Tartósítóipari Kombinát Debrecen Rt. saját vagyonával felel tartozásaiért. A termelő és a felvásárló között létrejött szerződést mindenesetre nem lePénz helyett kötvény A szentandrásiak kérésére megpróbáltunk utánajárni, mikor és hogyan óhajt fizetni a paradicsomtermelőknek a Tartósítóipari Kombinát Debrecen Rt. Nos, mint megtudtuk, a tavaly átvett nyersanyagérték 40 százalékát e hónap végén vagy a jövő hónapban készpénzben fizetik ki, a számla fennmaradó 60 százalékát pedig kétéves lejáratú, körülbelül évi 15 százalék kamatozású DEKO- kötvénnyel kívánják kiegyenlíteni. Az már bizonyos, hogy ez nem megoldás a kiszolgáltatott termelőknek. S az sem, hogy a DEKO az idén is igényt tart a szentandrásiak minőségi árujára, miközben szerződésnek még nyoma sincs. Ez utóbbit pedig a természet a legkevésbé sem veszi figyelembe, hiszen a magnak már a földben lenne a helye. Az megint más kérdés, hogy az a kevéske pénz, amit, reméljük, hamarosan látni fognak a gazdák, elegendő lesz-e arra, hogy az idei termelési költségeket fedezze? Szinte biztosak vagyunk benne, hogy nem. De akkor mégis, hogyan és miből lesz az idén paradicsom termés? Hát kérem, mit lehet erre mondani? Legfeljebb azt, hogy valahogy így működik - néhány kivételtől eltekintve - a mezőgazdasági termeltetés 1992-ben, Magyarországon. L. Z. Paradicsomi kárpótlás?
