Új Néplap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-18 / 66. szám
III. évfolyam 66. szám 1992. március 18., szerda Ára: 9.60 Ft JÁSZ-N A c; YKUN-S Z O I. IS O IC MEGYEI N A P I L A I» TŰZ A MŰVÉSZTELEPEN Kepes információnk a 2. oldalon Demszky Gábor egy ET-bizottság alelnöke Demszky Gábort az Európa Tanács önkormányzati bizottságának alelnökévé választották. A tisztújító konferenciáról szólva a főpolgármester elmondta, hogy az 1957-ben alakult szervezetben Magyar- ország súlya jelentősen megnövekedett, s az EK-orszá- gokban erősödőben van az a felfogás, hogy a demokrácia kiteljesedésében és az emberi jogok érvényesülésében meghatározó szerepet töltenek be az önkormányzatok. Lakásépítési válság A KSH közzétette az 1991- es esztendő lakásépítési adatait, melyek a korábbi évekhez képest jelentős visszaesésről tanúskodnak. Tavaly 33 ezer 164 lakás épült az országban, ebből mintegy 1600-at finanszíroztak a költségvetésből. A statisztikai adatokból az is kitűnik, hogy a felépült lakások alapterülete sem növekedett. Csökkent viszont a különbség a fővárosi és a vidéki otthonok alapterülete között. Telelottó - nyerőszámok A Szerencsejáték Rt. tájékoztatása szerint a Budapesten 1992. március 17-én megtartott márciusi telelottó-sor- solás nyerőszámai a következők: 6, 23, 26, 37,46. Tizenkétmilliárdért kelt el a ,;Növényolaj”? A pénz „überolta” a kárpótlási jegyet Biztató a termelőknek: a felvásárlási szint megtartását ígérik A Növényolaj-ipari és Mosószergyártó Vállalatot megvásárló, a Ferruzzi-csoporthoz tartozó Ce- reol holding vál lalta, hogy megőrzi a magyar növényolajgyártás szintjét, és az idén minimum az elmúlt három év átlagának megfelelő, 763 ezer tonna napraforgó- és repcemagot vásárol fel a termelőktől - jelentette be tegnap a Földművelésügyi Minisztériumban tartott sajtótájékoztatóján dr. Raskó György, az FM közigazgatási államtitkára. Az NMV privatizációjáról folytatott tárgyalásoknak ez volt a vevőkkel szemben támasztott egyik legfontosabb alappilére, egy másik pedig az, hogy a feldolgozóüzemek új tulajdonosa garantálja: magyar viszonyok között reális árat fizet az alapanyag termelőinek. Az államtitkár véleménye szerint erre garanciát vállalt Ferruzzi - igaz, a tárca és a kormányzat törekvéseivel is összhangban arra nem vállalkozik, hogy bármiféle burkolt támogatást is nyújtson a magtermelőknek. Az NMV-nél ugyanis évekig azért nem volt nyereséges az olajgyártás, mert a vállalatnak központilag diktált árat kellett fizetnie a magtermelők vesztességeinek pótlására. Akár a vállalat más tevékenységeiből származó nyereség terhére is. Ennek ellenére nem a privatizáció, nem Cereol-számlára írandó, hogy az olajos magvak felvásárlása árát az idén tonnánként 2000 forinttal csökkentette az NMV - állította az államtitkár. Erről a vállalat még a privatizáció előtt - súlyos likviditási gondjai, milliárdos váltótartozása ellensúlyozása érdekében - döntött. A Cereol viszont képes lesz az NMV likviditási helyzetének gyors javítására - ez is az olasz cég mellett szóló érv volt az AVÜ-nél és az FM-ben. Az FM államtitkára arról számolt be, az „olajos magvú növények terméktanácsának” szintén tegnap tartott ülésén sikerült megnyugtatni az alapanyag-termelőket. Az ő képviselőjük hozzászólásából viszont úgy tűnt: a mezőgazdasági üzemek nem békéitek meg, a sajtótájékoztatón is arra volt kíváncsi, miért nem rúghattak labdába az NMV privatizációjakor? A kérdésre Raskó György úgy válaszolt: „a pénz überolta a kárpótlási jegyeket”. Ugyanis a termelők és a Mentor Kisszövetkezet legjobb közös, egymilliárd forintos vásárlási ajánlata esetén is az ár túlnyomó többségét a téeszek „összeadott” kárpótlási jegyeivel fizették volna ki. Az államtitkár úgy vélekedett, egymilliárd forintnyi részvényt amúgy is értelmetlen lett volna megvenniük a magtermelő gazdaságoknak, hisz ezzel az NMV-ből csupán mintegy 8 százalékos részesedést szerezhettek volna - ezzel pedig az rt. ügyeibe szinte semmi beleszólásuk nem lehetne. Raskó György szavai egyáltalán nem nyugtatták meg a termelők képviselőjét, a sajtótájékoztató képviselőinek viszont alkalmat adtak némi számolásra. „Ezek szerint 12 milliárd forintért adták el a vállalatot?” - kérdezték. A nem pub- likus adat helyességét sem az FM, sem az olasz cég képviselői nem erősítették meg, ellenben elismerték az újságírók számtantudását. Az Új Néplap kérdéseire a Fer- ruzzi-csoport képviselője meglehetős általánosságokban válaszolt. Számítanak-e a termelési rendszerekre, vagy a termelés szervezését ezentúl saját kézbe veszik? - kérdeztük. „A termelőkkel kiépített kapcsolatokat érdekünk fenntartani” - hangzott a válasz. A viszonylag új és korszerű martfűi gyárban is a beharangozott 40 százalékos létszámcsökkentésre kell a jövendő öt évben számítani? „Az egész NMV-nek el kell érnie az európai termelékenységi szintet.”. A megyei székhelyű GITR egyik fontos részvényese az NMV, tulajdonosi kapcsolataik ezután is megmaradnak? „Még nem vizsgáltuk, milyen érdekeltségeket kívánunk fenntartani.” V. Sz. J. Titokzatos átülés a végén Egyetértés Bős- Nagymaros ügyében A legfőbb ügyész nyomozást rendelt el a Moszkvába küldött dollárszázezrek felelőseinek megállapítására — Négyszázezer vállalkozó érdekében képviselői javaslat az idei személyi jövedelemadó-szabályzat módosítására Szerencsére csak egy napirendi felszólalással kezdődött tegnap az Országgyűlés tavaszi ülésszakának tizenötödik napja. Jánosi György (MSZP) emelt szót a Televízió körül kialakult csatározások s a március 15-i tüntetések ügyében. A tanácskozás nyugodt, csendes napirenddel folytatódott: a Postáról szóló törvényjavaslat általános vitáját kezdték meg a képviselők. Siklós Csaba miniszter expozéjában a negyvenhatezer magyar postás munkájáról s a posta szolgáltató tevékenységéről beszélt, külön hangsúlyozva, hogy több monopóliumot megszüntet a javaslat a posta munkájában. Annál nagyobb érdeklődés fogadta a Bős- Nagymaros 1977. évi magyar- csehszlovák szerződés felbontására benyújtott kormányjavaslatot. Ritka pillanat a fiatal szabad parlament életében: kormány- párti és ellenzéki egyetértés jellemezte a napirend tárgyalását. Külön érdekessége volt ennek, hogy egymás után három MDF- es képviselő kért szót. Csapody Miklós kijelentette: „Nem azért tüntettem kinn ellene, hogy most melléálljak benn!” Szél Péter (MDF) és Zsigmond Attila (MDF) képviselő a szerződés felbontását szorgalmazták, s ugyanígy vélekedett Kiss Róbert (SZDSZ), Rótt Nándor (KDNP) és Király Zoltán (független képviselő) is. O mellesleg bírálta a parlamentet is. Felszólalása idején, déli 12 óra 20 perckor jó ha száz képviselő ült a teremben .. .A napirend pikantériája különben, hogy MDF-es képviselők bírálata mi^tt Keresztes K. Sándor miniszter kétszer is „magatisztázó’ ’ kétperces felszólalásra kért lehetőséget... Az interpellációk máskor langyos pengeváltásai megszokott idején bomba robbant. Gáspár Miklós (KDNP) kérdést intézett Györgyi Kálmán legfőbb ügyészhez, mit szándékozik tenni az állampárt idején Moszkvába szállított dollárszázezrekért vétkesek ügyében. A képviselő felkészült a kérdésre, bemutatta a Háznak az Izvesztyija egy számát, amelyben kinyomtatták, hogy 1986-87 között Magyarországról 650 ezer dollárt szállítottak Moszkvába. A legfőbb ügyész válasza: „Február I8-án ténymegállapító vizsgálatot rendeltem el, majd március 9-én az illetékes ügyészi nyomozóhatóság devizagazdálkodás különösen nagy értékére elkövetett bűntett alapos gyanúja miatt nyomozást rendelt el - a részletekről még korai volna szólni." (Folytatás a 2. oldalon) Hétszáz éves Tiszaörs Hétszáz éves fennállását ünnepli az idén a Tisza-völgyi település, Tiszaörs. Az ősi falu eme jeles évfordulójáról április végén, május elején szinte egész éven át tartó láncolattal rendezvénysorozat kezdődik. A falu lakói és a falutörténelmek iránt érdeklődő polgárok már ebben az időszakban kezükbe vehetik azt a háromszáz oldalnyi település- történeti tanulmánykötetet, amelyet Szabó István, a Damjanich János Múzeum tudományos munkatársa készített. A képekkel, rajzokkal gazdagon illusztrált könyv átfogó képet ad Tiszaörs hét évszázadának jellegzetességeiről, történéseiről. Bemutatja a vízközeli település természetföldrajzát, biológiai környezetét, terepbejárás alapján rögzíti régészeti múltját. Történeti része kezdettől a huszadik századig kíséri nyomon az örsi fejlődést, változásokat. A kötet második fontos fejezete felöleli a gazdaság, a víz menti emberek gazdálkodási módszereit, a halászatot, vadászatot, a pákászkodást. A múltból kitárulkozik a falu társadalmi arculata, az itt élő Tisza-völgyi emberek sajátosságai. Mindezeket gazdagítja a népszokások gyűjteménytára, azok olvasmányos leírása. A történeti kötet a debreceni „Etnika” kiadó gondozásában lát rövidesen napvilágot. (Ki)tárogató Ezzel a címmel olvashatják csütörtökön plusz 8 oldalon az Új Néplap tavaszi mellékletét.
