Új Néplap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-12 / 61. szám

10 Hazai „felvágott” 1992. MÁRCIUS 12. Ez a kártya lesz az adu ász Gyógyítás - piaci alapon Hogyan történik a biz­tosítási kártya leadá­sa? Mi a tennivalója az állampolgárnak? - kér­dezte az MTI-Press munkatársa dr. Kin­cses Gyula ország- gyűlési képviselőt, a Népjóléti Minisztérium egészségügyi rend­szerváltozást koordiná­ló bizottságának elnö­két.- Ezt kormányrendelet fogja szabályozni. Azért nincsen még erről részletes tájékoztatás, mi­vel a társadalombiztosítási tör­vényt csak nemrégiben fogadta el a parlament. így a hozzá kap­csolódó kormányrendelet be­nyújtására eddig nem kerülhetett sor - hangzott a válasz. Az elképzelések szerint már­cius végén kezdik el a biztosítási kártyák kiosztását. Ezután 3 hó­nap áll a polgárok rendelkezésé­re, hogy döntsenek: kit választa­nak háziorvosul? A biztosítási kártyát mind a 10 millió állam­polgár postán kapja meg. A dol­gozóknak a munkahelyükön, azoknak pedig, akik nem állnak munkaviszonyban, a jogosultsá­gukat megállapító szervnél kell a kártyát érvényesíttetni. így a haj­léktalanok az önkormányzatok­hoz, a munkanélküliek a munka­ügyi központokhoz fordulhatnak ez ügyben. A nyugdíjasoknak a kártyáját érvényesítve küldik ki. Amiért nem kell térítést fizetni- Sokan attól tartanak, hogy ezentúl fizetni kell az orvosi el­látásért, a műtétekért. Igaz ez?- Nem. Az egészségügyi ellá­tás jelenlegi szintje továbbra is ingyenes marad. Ám a biztosítási jogon járó szolgáltatásba ezután sem tartozik bele a kétágyas kór­terem színes tévével. Aki ilyet kér, annak ezt külön meg kell fizetnie. Viszont lesz rá legális lehetőség. Nem úgy, mint eddig, amikor a szokásosnál jobb elhe­lyezésért a beteg az orvosnak volt „hálás”, vagyis zsebből zsebbe ment a pénz. A jövőben tisztességes feltételek mellett vá­sárolhatja meg a páciens az igé­nyei szerinti szolgáltatásokat. Hangsúlyozom azonban, csak a különleges ellátásért kell fizetni.- Félő, hogy a készülő egész­ségügyi reform a legjobb szán­dék ellenére is megnehezíti a be­tegek dolgát...- Nézze, végre tiszta viszo­nyok kellenek. Ha az orvost fele­lőssé tesszük a gondjaira bízott betegért, ezt csak úgy lehet szá­mon kérni rajta, ha tud a pácien­séről. Ezért fontos, hogy ne le­hessen a háziorvost megkerülve máshoz fordulni. Elfogadom, az átmeneti időszakban a beteg szá­mára nem hoz egyszerűsödést a reform. Végső célunk azonban az, hogy a háziorvos folyamato­san képezze magát, és egyre ke­vesebb dolog miatt küldje to­vább a beteget. Akkor az SZTK- ban, a belgyógyászaton nem 200-an fognak várakozni, hanem az a 40 beteg, akit valóban ott kell, hogy ellássanak.- A körzeti orvosok túlterhelt­ségéről hallunk évek óta. A jövő­ben mégis az eddiginél nagyobb teher hárul rájuk, ráadásul abban teszik anyagilag érdekeltté őket, hogy ők gyógyítsák a beteget, ne küldjék tovább. Mitől fog akkor javulni az orvosi ellátás színvo­nala?- Valóban túlterheltek a körze­ti orvosok. Ezen a körzetek nagy­ságának csökkenése fog segíteni. Ezt az új rendszert mindenkinek tanulnia kell, nemcsak az orvo­soknak, a betegeknek is. Az ál­lampolgár közreműködését is meg kell nyerni, hogy vigyázzon az egészségére. A megelőzés az orvos érdeke is, hiszen hosszú távon kevesebb munkát jelent számára. Az új rendszert csak a szakma szabályainak egyértel­mű tisztázásával lehet bevezetni. Meg kell határozni, mi végezhe­tő általános orvosi diplomával, s mi kizárólag szakvizsgával. Ezek az úgynevezett kompeten­cia listák már készülnek, és pon­tosan rögzítik: meddig terjed a háziorvos „jogosítványa”. Be­tartását pedig szigorúan ellenő­rizzük majd. Pénzt érő kártya- Lényeges elmozdulást jelent a szabad orvosválasztás. Igaz ed­dig is átjelentkezhetett a beteg. Ám az orvos - kis túlzással - abban volt érdekelt, hogy elri­assza a pácienseket, különben ugyanannyi fizetésért többet kel­lett dolgoznia. Ezért a többletért a hálapénz kárpótolta. Az új rendszerben az állampolgár tud­ni fogja, hogy a kártyájával pénzt ad az orvosnak. Ez úgy is felfog­ható, hogy a beteg előre odaadja a borítékot. Amennyiben nincs megelégedve, visszakérheti a kártyát és másik orvoshoz me­het. Ez a jog egyértelműen a bete­gek védelmét szolgálja, s csök­kenti kiszolgáltatottságukat.- Az imént a hálapénzt említet­te, a készülő reform megszünteti a paraszolvenciát?- Nem, a hálapénzt kiszűrni abban az esetben lehetne, ha az orvosok jövedelmét nagyon je­lentősen megemelnénk. Erre a gazdaság jelenlegi teljesítőké­pessége mellett nincs mód. A törvény szigorával megszüntetni a hálapénzt, azt hiszem képmu­tatás vagy politikai öngyilkosság lenne. Az más kérdés, hogy a jövő­ben biztosan kevesebb pénzes borítékot kapnak az orvosok. Részben azért, mert a beteg tud­ja, választásával már jövedelmet juttatott a doktornak. No meg a lakosság elszegényedése miatt amúgy is csökkent a hálapénz. Aztán ezentúl a piaci szabályok szerint kiegészítő biztosítás for­májában megvásárolhatja a be­teg mindazt, amit eddig feketén, a hálapénzért kapott meg.- kóka - (MTI-Press) r V--------­- N A szavatosság és a jótállás nem ugyanaz Bár a szavatosság és a jótál­lás fogalmát a Polgári Tör­vénykönyv egyértelműen meg­határozza, a kettő közötti kü­lönbségről meglehetősen tájé­kozatlanok a vásárlók. A két kategória közötti lényeges elté­rés a legjobban azzal érzékel­hető, hogy a tennék meghibá­sodásakor kinek és mit kell bi­zonyítani egy esetleges polgári per során. Eszerint a vevőnek kell bizonyítania a szavatossá­gi hibát, vagyis, hogy az áru már annak átadásakor is hibás volt, bár ezt - rejtett hibáról lé­vén szó - nem ismerhette fel. Ha viszont a jótállás ideje alatt - amit az eladó vállal - elromlik a tennék, az eladónak kell vál­lalnia a felelősséget. Ez alól csak akkor mentesül, ha bizo­nyítja, hogy a vevő rendelteté­sellenesen használta vagy szakszerűtlen javítást kísérelt meg az árun. A jótállási kötelezettség ese­tén a vásárló kérheti a hibás termék kijavítását, árának le­szállítását, az áru kicserélését, s végső soron visszavételét. A visszavétel kivételével a többi lehetőség közül a vásárló sza­badon választhat a Ptk. szerint. Jótállási kötelezettséget az eladó önként vállalhat, de ene jogszabály is kötelezheti, amely meghatározza a jótállás alá tartozó termékek körét, és megállapítja a jótállás legki­sebb mértékét. Ez általában 12 hónap, esetenként 24 hónap, de az eladó, vagy a gyártó önként vállalhat ennél hosszabb jótál­lási időt is. A jótállásról szóló korábbi rendeletek a kijavítást állították a jótállási jogok középpontjá­ba, és a termék cseréjét csak kivételes esetekben választhat­ták a vásárlók. E nemrégiben alkotmányellenesnek minősí­tett feltételrendszerbe tartozott, hogy a vásárló a kicserélést csak akkor kérhette, ha a hibás terméket nem lehetett kijavíta­ni, ha a javítás 60 napnál - köl­csönkészülék biztosítása nél­kül 30 napnál - hosszabb időt vett igénybe, vagy ha a termé­ket már legalább öt esetben ja­vították, és ezután újra meghi­básodott. Személygépkocsinál még a kölcsönjármű biztosí­tását sem írta elő a rendelet. Az új kormányrendelet, amely immár fél éve életbe lé­pettjobban figyelembe veszi a fogyasztói érdekeket, és a ko­rábbinál szigorúbb jótállási fe­lelősséget ró a gyártóra és a kereskedőre. A rendelet ugyan a jótállási jogokat nem szabá­lyozza, de az eladónak min­denkor a Polgári Törvény- könyvben előírtakhoz kell tar­tania magát. Jó tudni azt is, hogy az általános szabály, mi­szerint a tartós használatra szánt termék árának az 1000 forintot meg kell haladnia, te­hát az úgynevezett eldobható kategóriájú olcsó termékek nem esnek a rendelet hatálya alá. A személygépkocsiknál viszont megszűnt a korábbi fu­tásteljesítményhez igazodó korlátozás, az a bizonyos 10 ezer kilométer. A jótállási idő legkisebb mértéke egységesen 12 hónap lett, amit igen keve­sen tudnak. (MTI) Csökkent munkaképességűek figyelmébe Kinek jár a rokkantsági nyugdíj? Rohamosan fogyatkozik azoknak a munkahelyeknek a száma, amelyek csökkent műm kaképességűeket foglalkoztat­nak. Az emiatt nehéz helyzetbe kerülőknek némi anyagi támaszt jelenthet a rokkantsági járadék - amelynek egyébként nem felté­tele, hogy igénylője rendelkez­zék valamennyi szolgálati idő­vel. Azok jogosultak ugyanis rá, akik fiatalon, 25. életévük betöl­tése előtt teljesen munkaképte­lenné váltak (az I.-II. csoportba tartozó rokkantak), és a rend­szeres társadalombiztosítási el­látások - nyugdíj, baleseti nyug­díj - egyikére sem szereztek jo­gosultságot. A rokkantsági jára­dékot - ösztönözve a rászorulók önrehabilitációját - munkavi­szony vagy egyéb kereső jogvi­szony esetén is megadják. Részese jogosult a nyugdíja­soknak járó utazási kedvez­ményre, s maga a járadék - adó­mentes. Ha tehát a járadékos dol­gozik, a személyi jövedelemadó megállapításakor járadékának összegét - a nyugdíjtól eltérően! - nem kell összevonnia egyéb jö­vedelmeivel. Vannak azonban megszorító szabályok is. Megszűnik például a járadékra való jogosultsága an­nak, akinek- időközben nyugdíjat vagy baleseti nyugdíjat állapítanak meg;- egészségi állapota - illetékes orvosi szakvélemény szerint annyira javul, hogy munkaké­pesség-csökkenése nem éri el a 100 százalékot;- térítés nélküli intézeti elhe­lyezést biztosítanak. A rokkantsági járadék igény­léséhez feltétlenül mellékelni kell a születési anyakönyvi kivo­natot és az egészségi állapotra utaló orvosi igazolást. A járadé­kot az igénybejelentést megelő­ző hatodik hónap első napjától folyósítják, legkorábban annak a hónapnak az első napjától, amelyben a jogosult beltölti 18. életévét. sz.g. (Ferenczy Europress) Százezrek problémája: a visszér Magyarországon - mint ahogy a többi „túlsúlyos” országban is - többszázezer ember szenved visszérbántalomban. A nehéz test, a túl sok menés, állás és az egészségtelen táplálkozás együt­tesen okozza ezt a nemcsak csú­nya, hanem gyakran fájdalmas betegséget. Elsősorban a nők ve­szélyeztetettek a terhesség, illet­ve a gyengébb kötőszövet miatt, de a pincérek, postások körében foglalkozási ártalomnak is ne­vezhető ez a betegség. Nem hall­gathatjuk el az öröklődés szere­pét sem: de ne feledjük, nem a visszereket, a rá való hajlamot lehet örökölni. Kíméletes élet­móddal megelőzhető a betegség súlyosbodása. Á visszeres láb úgy alakul ki, hogy a vénák nem tudják telje­síteni feladatukat, ezért megda­gadnak. A láb vénái tulajdon­képpen rendkívül nehéz munkát végeznek, hiszen a nehézségi erő ellen kell dolgozniuk: az elhasz­nált vért kell visszajuttatniuk a szívbe. A rugalmas érfal köny- nyen összehúzódik, így pumpál­ja felfelé a vért, de ha az érfal meggyengül vagy túl sok munka hárul rá.nem tud megfelelőképp összehúzódni, a vér tehát ott ma­rad a lábakban, kialakul a pan­gás. A több vérnek több hely kell, ezért kitágul az ér, ez a visszér, pontosabban szólva, a visszeres tágulat. A visszértágulat többnyire a felnőtt vagy az idősebb korosz­tály betegsége, de kialakulása gyakran már a 20. életév fölött elkezdődik, különösen a terhes­ség alatt. Hogyan segíthetünk a már ki­alakult betegségen? Elsősorban kíméletesebb élet­móddal. Ez jóval több fekvést jelent, de akkor sem mindegy, hogyan fekszünk. Szokjuk meg, hogy éjjelre párnát teszünk a lá­bunk alá, a legegészségesebb az, ha lábunk följebb van, mint a szívünk. Nappal is polcoljuk fel lábunkat, amikor csak tehetjük (nem véletlenül alakult ki az Egyesült Államokban az asztalra feltett láb szokása!). Semmiképpen ne álljunk; ha kénytelenek vagyunk például a buszra várni, inkább sétálgas­sunk, toporogjunk közben. Vá­lasszuk meg gondosan székün­ket. Az ülés széle legyen lefelé görbülő; a kemény szél ugyanis elnyomja a comb alsó részén lé­vő vénákat, így a vér még nehe­zebben tud visszaáramolni. Hasznos a mozgás, elsősorban az úszás, valamint a kerék­pározás, ahol nem a láb viseli a test súlyát. Kifejezetten károsak viszont a labdajátékok (tenisz, kosárlabda, ping-pong), ahol nem folyamatosan mozog a láb. Ajánlható a gumiharisnya vi­selése is, ez összeszorítja az ér­falakat, tehát megkönnyíti mun­kájukat. Ferenczy-Europress Suzuki ­jön az új népautó? A japánok malmai lassan, de biztosan őrölnek. Itt van példá­ul a Suzuki cég, amely néhány éve fejébe vette, hogy Magyar- országon teremti meg közép­keleti hídfőállását Japánban felkészített magyar mesterem­berek közreműködésével. Az­óta áll már az esztergomi üzem, s a Magyar Suzuki Személy- gépkocsigyártó- és Értékesítő Rt. épp a napokban jelentette: a Suzuki Swiftek első próba- gyártása a nyár elején, a máso­dik augusztusban indul. Az üzemszerű gyártás pedig az eredeti terveknek megfelelően októberben kezdődik. Évente 50 ezer személygépkocsi ké­szül majd a VEGYÉPSZER fő- vállalkozásában felépült esz­tergomi gyárban. A magyar-ja­pán vegyes vállalat a gyártmá­nyok 40 százalékát exportálni fogja. Sportos, de biztonságos Az Év autója címért az el­múlt években már a japán autók is csatasorba álltak, a „magyar zsűri” előtt azonban csak ez évtől méretődnek meg. A tá­vol-keleti mese tehát realitássá vált, az autó immár kézzelfog­ható közelségbe került. Ehhez kívánunk „kapaszkodót’ ’ nyúj­tani a Suzuki Swift 1,3 bemuta­tásával. Ami első látásra megragadja a szemlélőt, az a kocsi külleme. Elegáns, ám nagy ablakaival rendkívül sportos. A csupa üveg karosszéria, a „körpano­ráma”, a vezetőnek nagy biz­tonságot ad. A sofőr és az utasok szépen formázott, kényelmes ülésen foglalhatnak helyet, a komfor­térzetet csak növeli az esztéti­kus textilkárpit borítás. Ami a vezető számára a leg­fontosabb: a kormánykerék kellemes fogású, a kuplung és a sebességváltó könnyen kezel­hető. A kocsiban nincs kvarcjá­ték színvonalú műszerfal, de tökéletesen áttekinthető, min­denről informál, amire menet­közben szükség van. így az új­donsült vezető is azonnal ott­hon érezheti magát. A kedvező benyomásokat kissé beárnyé­kolja, hogy japánosan túlzsú­foltak a kormánykerék melletti „bajuszkapcsolók”. Igaz szin­te minden kéznél van. Kivétel a hátsó ablaktörlő, amelyet külön gomb üzemeltet. Az utazók biztonságát a hátsó üléseknél is biztonsági öv szolgálja. Az első ajtón lévő kesztyűzsebbe azon­ban jobb ha nem teszünk apró­ságokat, mert az ígéretesen mély, viszont kézszorítóan szűk. A hazánkban összeszerelt Suzuki Swift menettulajdonsá­gai rendkívül kedvezőek, gyári adatok szerint 100 kilométeren 6,3 liert fogyaszt városban, 120 kilométeres sebességnél pedig 5,8-at. A kocsi vásárlói való­színűleg ennél többet fognak mérni, de csak addig, amíg el nem sajátítják a Suzukinak megfelelő vezetéstechnikát. Ezt bizonyítja, hogy az 1000 köbcentis változat az NSZK- ban és az USA-ban is elnyerte a leggazdaságosabb gépkocsi címet. A tetszetős kocsiban egy család könnyedén elfér, a re­méltnél azonban kisebb a cso­magtere. így a nyaraláshoz szükséges utazótáskából kevés fér bele. Teljes terhelésnél a tetőcsomagtartó lehet az egyet­len megoldás, ami a márkake­reskedőknél lesz kapható. A Swift a kiskocsik képvise­lője, olyan kategória, amely eddig teljesen hiányzott a fo­rintért kapható gépkocsik pia­cáról. Tulajdonságai révén minden lehetőség adott számá­ra, hogy az egyik leghétközna­pibb autóvá váljon Magyaror­szágon. Csak legyen pénzünk hozzá. SRI (MTI-Press)

Next

/
Thumbnails
Contents