Új Néplap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-06 / 31. szám

N OJ N co —; m M s -S -a o DC 2 'S g O ° Ö cd N N V0 2 ÍH VO '2 '0 r-H 3 4a e * ese M q ^3 Ö 0 '<r> a 3 T3 cO O <z> cO . ^3 ^CO V 'd óid '<D <D N c_, r~r* Í 'Q3t2 S o N co Ö <o 0 z CM Ű * ^ ko m N +j 0 2 ^ 2 w ­3 H <# N U 3 f-H id E-* o o o CO &> cd K u '3 « ■p/o' £ co .5 oo s 6 u veo CO *­>> ^ 00 o ea -5 s 5 < > *J -JÖ 3 CO c QJ P4 ADO 1AÍN AUS ALHJ- Az adómentes jövedelmet az adóalap megállapítása során figyel­men kívül kell hagyni, s fő szabályként be sem kell vallani. Az adómentességek köre ez évtől csökkent, de még mindig jelentős számú jövedelemre terjed ki. A tételes felsorolás helyett azt érdemes számba venni, hogy a korábbiakhoz képest milyen jövedelemtípusok adómentessége maradt meg, illetőleg szűnt meg. Az állami szociálpolitika vagy a társadalombiztosítás keretében nyújtott különböző segélyek (anyasági, temetési) változatlanul adó­mentesek. A nyugdíjak három típusára biztosít az új törvény adómentességet Ezek: az árvaellátásra jogosult gyermekre tekintettel kapott özvegyi nyugdíj, a baleseti állandó nyugdíj és a külföldről kapott nyugdíj. A családi pótlék adómentes. A gyermekgondozási segély, továbbá a szakmunkástanuló, vala­mint a közép- és felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójának ösztöndíja eddig adómentes volt. E jövedelemtípusok adómentessége 1992. január 1-től megszűnt Ezek a jövedelmek a nyugdíjjal azonos adókedvezményt élveznek (a 108 ezer forintos kedvezmény nélkül). Ez azt jelenti, hogy a jövedelem megállapítása során figyelembe kell őket venni, de a rájuk eső adót nem kell megfizetni. Az üdültetési hozzájárulás - akár pénzben, akár természetben nyújtják azt - adóköteles. Az üdülés ára alatt vagy a beutaló megvá­sárlási költségét (amikor például a munkáltató, az érdekképviselet mástól vásárolja meg a beutalót) kell tekinteni, vagy - a saját üdülő­Nem kell adózni a munkáltató által természetben nyújtott mun­karuha, formaruha után. ben történő üdültetés esetén - a számviteli szabályok szerint megál­lapított önköltség az az összeg, amely a magánszemély jövedelme. A belföldi gyógyüdültetés (orvosi beutalással) mentes az adó alól, valamint az az érték is, amelyet az Üdülési és Szanatóriumi Főigaz­gatóság juttat A szociális segélyek közül csak azok mentesülnek az adó alól, amelyeket az állami szociális rendszer keretében nyújtanak, vagy az önkormányzat juttat. A lakásvásárláshoz, -építéshez, -felújításhoz, a lakásbérleti jog megszerzéséhez nyújtott vissza nem térítendő mun­káltatói, helyi önkormányzati támogatás és szociálpolitikai kedvez­mény adómentes maradt. Adómentes a lakásvásárlási hitel jogsza­bály alapján elengedett része, valamint a külön jogszabályban ilyen­ként meghatározott hiteltörlesztési támogatás. (A kormányrendele­ten alapuló OTP-tartozások elengedése tavaly is, ez évben is adó­mentes.) A társaság vagy a munkáltató által elengedett olyan hitelek összege után, amelyek nem jogszabályon alapulnak, a magánsze­mélynek a hitel elengedésének évében adót kell fizetnie. Megmaradt a lakásbérleti jog lemondásáért kapott térítés adómen­tessége. Megszűnt 1992 évtől a munkáltató által viselt (átvállalt) albérleti és szállásdíj havi 4000 forintig terjedő adómentesség. (Kivéve fegy­veres erőket, testületeket, rendőrséget és a rendészeti szerveket a hivatalos állományú tagok esetében). Adómentes a munkáltató által természetben biztosított étkeztetés. Az étkeztetés pénzbeni megváltása teljes egészében adóköteles. A havi 800 forintos adómentesség tehát megszűnt. (Természetben nyújtott étkezésnek kell tekinteni, amikor a munkáltató olyan bont, utalványt, jegyet ad a dolgozónak, amely vendéglátó-ipari egységben kizárólag étkeztetésre váltható be.) A munkáltató által természetben nyújtott munkaruha, formaruha és védőeszköz adómentes. Ezek pénzbeli megváltása viszont teljes egészében adóköteles. Amennyiben a munkaruhát a cég pénzéből elszámolási kötelezettség mellett vásárolja meg az alkalmazott, azaz a cég nevére szóló számlát a cég számolja el saját költségei között, úgy az ilyen összeg a magánszemélynél nem bevétel, nem adóköte­les. Az egyenruha pénzbeni megtérítésének adómentessége megma­radt. A tartósan külföldön foglalkoztatott részére fizetett devizaellát­mány, valamint az ehhez kapcsolódó kiegészítő juttatás adómentes­sége változatlan. A vagyonszerzési illetékkötelezettséggel járó érték megszerzése általában adómentes. Kivéve a gépjármű és a pótkocsi formájában, valamint az ingatlanok és a vagyoni értékű jogok cseréjéből szerzett vagyoni értékeket A társadalmi szervezettől, továbbá vetélkedők és a versenyek díjaként kapott tárgyjutalom értékéből az alkalmankénti 5000 forin­tot meg nem haladó összeg adómentes. (Nem tekinthető tárgyjuta­lomnak az értékpapír, a biztosítási kötvény, a takarékbetét, a vásár­lási utalvány /kivéve a könyvvásárlási utalványt/, a nemesfémtárgy és az ékszer.) Az ingó vagyontárgyak nem üzletszerű értékesítéséből származó jövedelemnél az évi 100 eezer forintos adómentesség megmaradt. Megszűnt viszont a találmány ellenértékének első százezer forintja utáni adómentesség. 4. - És mi számít valóban adómentesnek?- A KST-betét, az iskolai takarékbélyeg, az átutalási betétszámla, látra szóló takarékbetét, a látra szóló csekkszámlabetét (ide nem értve az egyéni vállalkozó vállalkozási bankszámláját), a devizaszámla kamata (!), valamint az ifjúsági takarékbetét és az egyébb lakáscélú takarékbetét kamata, ha a betét összegét lakás vásárlására, építésére, bővítésére használják fel. 3

Next

/
Thumbnails
Contents