Új Néplap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-29 / 51. szám

Meplap III. évfolyam 51. szám 1992. február 29., szombat Ára: 9.60 Ft JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI NAPILAP Falmászók a tornateremben Szolnokon, a Pálfy János Műszeripari és Vegyipari Szakközépiskolában a napokban Szűcs László testnevelő ötlete alapján a tornateremben úgynevezett „mászófalat” létesítettek. Az ötletet az adta, hogy az isko­lában sok a barlangász, amatőr hegymászó, s a fal segítségével nyugodtan tréningezhetnek.____________________________________Fotó: - nzs ­Dr. Nánási Ülés a megyei bíróság elnöke Korábban beszámoltunk arról, hogy a megyei összbí- rói értekezleten a megyei bí­róság elnöki pályázatának há­rom jelöltje közöl dr. Nánási Illés kapta a legtöbb voksot: a hatvan szavazatból negyven­egyet. Egyúttal utaltunk rá, ez még nem végeredmény, hi­szen a kinevezés, a döntés jo­ga az igazságügyi miniszter kezében van. Időközben megérkezett dr. Balsai István miniszter értesítése, amely­ben egyetértve a helyi bírák többségének a véleményével, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság elnökének dr. Nánási Illést nevezte ki, aki korábban a Szolnoki Vá­rosi Bíróság elnöke volt. A kinevezés március elsején lép életbe, és ötévi időtartamra szól. Nagy adósok listája Elkészült nagy tartozók lis­tája az Országos Társada­lombiztosítási Főigazgató­ságnál. Az 1991. december 31-i állapotokat tükröző do­kumentumot hamarosan nyil­vánosságra hozzák, abban több mint 7500 munkáltató szerepel. Össztartozásuk 35 milliárd .forint. A listára a nagy munkáltatók közül azok kerültek, amelyek legalább három hónapja minimum egymillió forinttal tartoznak. Az egyéni és társas vállalko­zók közül a névsorban azok szerepelnek, akik legalább hat hónapja nem fizettek, és adós­ságuk minimum 100 ezer fo­rint. Lottószámok: 16, 48, 49, 71, 83 A vállalkozók is támogatják az önálló szolnoki főiskolát Boros Lajos, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke Budapesten tár­gyalt Palotás Jánossal, a Vállalkozók Or­szágos Szövetsége elnökével a szolnoki önálló gazdasági-üzleti főiskola létrehozá­sa és támogatása ügyében. A vállalkozók elnöke egyetért a gazda­sági-üzleti főiskola szükségességének gondolatával, és a vállalkozók támogatá­sát ígérte a főiskola megszervezése, a tan­tervi program kidolgozása és működése anyagi alapjainak megteremtése terén. En­nek érdekében a vállalkozók nemzetközi kapcsolatrendszerét is mozgósítani fogja. A nemzetközi üzleti életbe való bekap­csolódás ugyanis feltételezi, hogy vendég- professzorok is tanítsanak a majdani főis­kolán, illetve a hallgatók külföldön is sze­rezzenek ismereteket. A főiskola anyagi bázisának megteremtése céljából Palotás János is egyetértett egy jelentős alaptőké­vel rendelkező közérdekű alapítvány létre­hozásának szükségességével, amelyet ma­gyarországi vállalkozók is támogathatná­nak. A kormány döntése alapján Az ENSZ-csapatok átvonulhatnak Magyarországon A kormány február 27-i ülésén úgy határo­zott, hogy tárcaközi bizottságot hoz létre, amely a hazánkon és légterünkön áthaladó - Jugoszláviába vezényelt - ENSZ-védőerők át­vonulását és állomásozását koordinálja majd. A bizottság elnöke a külügyminiszter, vagy az általa kijelölt személy lesz. A kormány rövi­desen határozati javaslatot nyújt be az Ország- gyűléshez a hazánkon áthaladó védőerők (Uniprofor) ügyében - tájékoztatta az sajtó képviselőit László Balázs kormányszóvivő pénteken. A kormányszóvivő bejelentette: a kormány úgy határozott, hogy Magyarország csatlako­zik a Nemzetközi Távközlési Műholdas Szer­vezethez (Intelsat) és az Európai Távközlési Műholdas Szervezethez (Eutelsat). A kormány elfogadta a Művelődési és Köz­oktatási Minisztérium tervezetét a magyaror­szági nemzetiségi és etnikai kisebbségek okta­tási, valamint művelődési helyzetének fejlesz­téséről - jelentette be Dobos Krisztina, a kul­tuszminisztérium helyettes államtitkára. A ter­vezet szerint a kisebbségek igényei szerint lehetőséget kell biztosítani az anyanyelvi ok­tatásra, illetve támogatni kell a kisebbségek kezdeményezéseit önálló múzeumok, színhá­zak és kulturális intézmények létrehozásában. Dobos Krisztina hangsúlyozta: az előterjesz­tés egy hosszú távú politika első lépése. A kormány elfogadta az országgyűlési kép­viselők választásáról szóló törvénymódosítási javaslatot. Eszerint az időközi választásokon a sikertelen fordulót követő új szavazást csak egy éven belül kell kiírni, szemben a most érvényben lévő négy hónapos időszakkal. A kormány módosította a családi pótlékról szóló rendeletet: a mindkét szülőjével egy háztartás­ban élő gyerek esetében a pótlékot bármely szülő igényelheti, és érvényesítheti a kedvez­ményt a személyi jövedelemadó alapjának ki­számításakor. (MTI) Tájékoztató a megyeházán Hat téesznek nincs elnöke A hivatal szerint manipulálták a mérlegeket Szűkebb pátriánk ország- gyűlési képviselői is meghívást kaptak arra a tájékoztatóra, me­lyet Boros Lajos, a megyei köz­gyűlés elnöke tartott tegnap a megyeházán. A tanácskozás na­pirendjén a legaktuálisabb gon­dok, így a mezőgazdaság helyze­te és átalakulása, a telefon- és a gázvezetékhálózat fejlesztése, il­letve az M4-es autópálya előké­születei szerepeltek. Elsőként dr. Szabó Gábor, a Magyar Tu­dományos Akadémia három me­gyét érintő területi szervének, a Debreceni Akadémiai Bizottság­nak az elnöke kért szót. Röviden beszámolt a tudományos életben bekövetkezett változásokról, és felajánlotta az önkormányzatok­nak a politikai befolyástól füg­getlenné vált szervezet szellemi kapacitását. Ezt követően került sor a mezőgazdaság helyzetének elemzésére. Benedek Fülöp, a megyei mezőgazdasági termelők érdekvédelmi szövetségének tit­kára összefoglalta a tavalyi esz­tendő eredményeit és gondjait. Nos, mint beszámolójából kide­rült, a figyelemre méltó termelé­si színvonal ellenére a mezőgaz­dasági szövetkezetek teljesen el­lehetetlenült helyzetben próbál­nak eleget tenni az év kihívásai­nak. (Folytatás a 2. oldalon) Új típusú expo lesz Magyarország az első perctől kezdve új típusú világkiállítás le­bonyolítására törekszik, olyanra, ami több részletében is eltér a BIE által ez idáig jóváhagyott rendez­vényektől - mondta Baráth Etele kormánybiztos pénteken az MTI munkatársának. Újdonság, hogy a budapesti ex­póra nemcsak országokat várunk kiállítóként, hanem nemzeteket, ré­giókat és tartományokat is. Ugyan­csak példa nélküli, hogy a rendez­vényt szinte kizárólag privát eszkö­zök bevonásával kívánjuk létre­hozni, amire egyébként az Ország- gyűlés által elfogadott törvény is kötelez. (MTI) TÉRSÉGI EGYEZTETŐ TANÁCSKOZÁS Ki áll középen? Tegnap Szolnok város látta vendégül Kelet-Magyarország régióinak köztársasági megbí­zottait, az országrész megyei jo­gú városai, illetve a megyeszék­helyű városok polgármestereit, a Belügyminisztérium képviselő­jét. Várhegyi Attila, Szolnok pol­gármestere, amikor a térségi egyeztető megbeszélésre invitál­ta az érintetteket, abból indult ki, hogy egyrészt hasonló tanácsko­zás már volt a Dunántúlon, más­részt ezen a területen is felhalmo­zódtak olyan kérdések, amelyek tisztázásra várnak. Mint a tanács­kozás menete is megmutatta, ilyen probléma az önkormányza­tok egymásra épülése, kapcsola­taik rendszere, a köztársasági megbízottak szerepe, s ebben a rendszerben a különböző jogo­sítványok, feladatok elhelyezke­dése. Magát a problémát nehéz tulajdonképpen megfogalmazni, így az erre adandó megoldási ja­vaslatok is különbözőek voltak. Abban nem volt vita, hogy a ma­gyar önkormányzati rendszer alapegysége a települési önkor­mányzat. (Folytatás a 2. oldalon) „Gyógyításra” vár a szolnoki szovjet kórház Tegnap délután Szolnokon járt dr. Kelemen András, a Népjóléti Minisztérium politikai államtit­kára. Megbeszélést folytatott a megyei Hetényi Géza Kórház ve­zetőivel, akik tájékoztatták őt az egészségügyi intézmény jelenle­gi helyzetéről, eredményeiről és természetesen gondjairól is. A tárgyalás során többször föl­vetődött az a kérdés, hogy a szol­noki volt szovjet kórház épületét miként lehetne minél gyorsabban bekapcsolni egy hatékonyabb fekvőbeteg-egészségügyi ellá­tásba. S ennek érdekében van-e le­hetőség állami támogatásra vagy esetleg állami garanciára, ha kül- födi hiteleket vennének fel? Az államtitkár szerint a költ­ségvetés szűkre szabott keretei miatt anyagi támogatásról alig lehet szó, ám mint megemlítette, mégiscsak van megoldás. Hogy valójában mi ez? Erre és még sok más fontos kérdésre is választ kaptunk. La­punk munkatársa a megbeszélés végén interjút kért dr. Kelemen Andrástól, amit hétfői számunk­ban olvashatnak. „ofFmonH fii "'■^ÍTJUIL Ä A C°'L sít 'ßWj; „művír« fí)űsztns0R°n irioíopr' '2,55 «»£**«** IlVIt'«

Next

/
Thumbnails
Contents