Új Néplap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-28 / 50. szám

1992. FEBRUAR 28. Megyei tükör 3 Játék ti számítógépén. ^ kisújszállási Ifjúság úti óvodában az önkormányzat anyagi támogatásával második éve ismerkednek a kicsinyek a számítógéppel. Ötéves kortól Abri Kálmánné óvónő vezetésével megtanulják játékos formában az alapismereteket és így különböző játékprogramokkal tudnak játszani. A megyében ilyen jellegű ismereteket csak néhány óvodában szereznek, ősszel Kisújszálláson az általános iskolában beindul egy elsős informatikai osztály is, amelyhez az óvodai előképzés nagy segítséget jelent. Fotó: Tarpai Látlelet Nyilvánosság és dilettantizmus A politikai demokrácia egyik éltető eleme a nyilvánosság, melyet úgy is felfoghatunk, mint lehetőséget a sokféle állampolgári vélemény meg­jelenítésére. Mi sem egyszerűbb, ezt leírni, s nél­külözhetetlenségét hangsúlyozni. Még akkor is, ha tudjuk, hogy a nyilvánosság ellenőrzésére vagy befolyásolására a fennálló hatalom különböző esz­közöket vesz igénybe. Mert a saját arcát szeretné mindenben látni. S miközben ádáz csata folyik a médiák birtoklásáért, a helyi nyilvánosság formái (főként az írott sajtó) sorra függetlenednek. S ez önmagában tagadhatatlanul örvendetes fejlemény lenne, ha nem szembesülnénk minduntalan áz ön­elégült dilettantizmussal. Jóllehet nem ismerem kellőképp az országban működő helyi televíziókat, de ha olyan műsorstruktúra szerint dolgoznak, mint a jászberényi kábeltelevízió, mérhetetlen szo­morúság fog el. Még az hagyján, hogy a bemondók és a riporterek többsége beszédhibás és enyhén túlkoros (ennek olykor megejtő bája is lehet), a megdöbbentő az, hogy a kábeltelevízió a helyi politizálás egyedüli színtereként kíván megjelenni. Eleinte nem is értettem, miért csökken például az önkormányzati ülésekről szóló híranyagok ideje. Csak később tudatosodott bennem a felismerés, hogy a kábeltévét működtető érdekcsoport alig leplezett szándékainak ez felel meg. Élén a kedve­zőtlen politikai múltját nem is nagyon rejtegető, mostanában viszont sikeres vállalkozóként tetszel­gő személlyel, aki szinte hétről-hétre megjelenik a híradásokban. Változatlan enteriőrben, s legfel­jebb más frizurával. Ám még ez sem lenne baj. Sokkal inkább zavaró, hogy a riportműsorok túl­ságosan is egydimenziósán mutatják be a várost. Mintha csak az lenne fontos, amit az említett ér­dekcsoport fontosnak tart. Akár a telefonhálózat fejlesztéséről van szó, akár arról, hogy a költség- vetésben milyen prioritást kap az egészségügy vagy az oktatás. így mindaz, ami a közvéleményt foglalkoztatja, egyetlen szálra fűződik fel; az ön­kényesen kiragadott tények „természetes” egy­másutánjában idézve fel mennyire tehetetlen az önkormányzat. Kétségkívül van ebben némi igaz­ság. Csakhogy éppen a részrehajlás idegesítő. Már­mint azok számára, akik a város autonóm és füg­getlen polgáraiként akarnak élni. Olykor a politikai beleszólás elemi lehetőségeiről is lemondva, ám mégsem akkora passzivitásba süllyedve, hogy egykedvűen elfogadják a fejük fölött hozott intéz­kedéseket. Nincs mit szépíteni rajta: éppen a helyi televízi­ónak volna a feladata, hogy józanul hűvös módon és egyforma távolságtartással tudósítson azokról a jelenségekről is, melyeket egyik vagy másik párt, érdekcsoport merőben eltérő módon értelmez. Mert a pártok és az érdekcsoportok előbb vagy utóbb felbomlanak, a város polgárainak nagyrésze azonban lakóhelyét sem képes egyik napról a má­sikra változtatni. Kerékgyártó T. István J Pályázatok a munkanélküliség ellen Olcsóbb pénz, szigorúbb feltételek Nemzeti tanterv vita - másképpen INFORMATIKAOKTATÁS •• / / Mielőtt a munkahelyterem­tésre vonatkozó pályázatok meg­jelentek, sok vita folyt az egysé­ges értelmezés körül. Megfigyel­hető ez országos és megyei szin: ten egyaránt. Oka az is, hogy a munkanélküliség, amelyet ezen pályázatokkal céloznak meg, igen érzékeny terület. A leendő munkáltatók viszont általában az olcsó pénz megszerzésében, a megyei munkaügyi tanácsok pe­dig a minél több pénz megyei felhasználásában érdekeltek. A látszólag egybeeső cél ugyanak­kor jelentős feszültséget takar, részben az említettek, részben a főhatóságok és az MMT, részben a főhatóságok egymás közötti vi­szonyában. A lényegben persze mindenki megyegyezik. A munkanélküli­ség csökkentésére szánt pénzt er­re a területre kell fordítani. A feltételekben van a különbség. Az MMT szigorúbbat, a Pénz­ügyminisztérium pedig, a tör­vények betűje szerint, csak vissza nem térítendő támogatást tud elképzelni. így azt a pénzt, amit egyszer kiosztottak senki nem látja viszont. Ezért is kell egy olyan rendszer, amely bizto­sítja a kitűzött cél elérését: a munkanélküliség csökkentését. Jövőben ez azt jelenti, hogy az elbírálás egyértelműbb, követke­zetesebb lesz a munkáltató pá­lyázókkal szemben. Igaz, ez az elbírálókra is alapkövetelményt jelent. Az Új Néplapban szombaton meghirdetett pályázati felhívás mögött tehát látni kell azt, hogy a pályázónak önmagával szem­ben is megfelelő követelménye­ket kell állítani. Ez megjelenhet a pályázat színvonalában. Az Szeretettel várjuk eddigi és leendő ügyfeleinket a II. Szolnoki Autó- és Versenyautó-kiállítás RENAULT- standján! Akciónk továbbra is tart, autók legkedvezőbben csak nálunk! R-5-ös 3 ajtós 1100 cm3 nettó 576.000 Fi R-5-ös 5 ajtós 1100 cm3 bruttó 920.000 Ft és ez csak ízelítő. 5 ajtós R-5-ös vásárlása esetén egy videomagnót kap ajándékba. Az autókiállítás ideje alatt a helyszínen díjtalan műszaki tanácsadás RENAULT tulajdonosoknak! T & T Kft. Szolnok, Sütő utca 2. Tel./fax: (56) 38-265 *77009/1* A KÖZÉPISKOLÁKBAN említett vissztehermentes tőke- juttatás mellett figyelembe ve­endő, hogy az állami támogatás összege más forrásokkal együtt nem lehet több a beruházási ér­ték 50 százalékánál, s a tőkejut­tatás felhasználása a saját tőke felhasználásával arányosan tör­ténhet. A követelményektől való el­térés a támogatás arányos vagy teljes visszavonásával jár. Ä Munkaerőpiaci Bizottság azon értelmezése, miszerint ott kell támogatást adni, ahol az adott szakmában tartósan rosszak az elhelyezkedés esélyei, szintén igen vitatott szempont. Ami vi­szont nem, hogy a bankok, pénz­ügyi szakemberek nagyobb sze­repet játszanak az eddigieknél a pénzügyi kérdések tisztázásá­ban, az adminisztrációs és ellen­őrzési feladatok ellátásában. A fentiekkel egyidőben meg­jelent országos pályázat ma szin­tén a MMK-n keresztül bonyoló­dik. Ez a pályázat a közhasznú munkahelyek megteremtését, a pályakezdők és fiatalok elhe­lyezkedését, a tartósan munka nélkül lévők foglalkoztatását, valamint a megváltozott munka­képességűek munkába állítását hívatott elősegíteni. Ezt a Fog­lalkoztatási Alap centralizált il­letve decentralizált részéről fi­nanszírozzák, így a megyei szempontok itt is előtérbe kerül­nek. Mindkét pályázat esetében ezért is célszerű, annak elkészí­tése előtt, a Megyei Munkaügyi Központot felkeresni. Enélkül, formai okok miatt is, nincs esély sikeres pályázatra. F.I. A korszerű ismeretszerzés, a várható munkakultúra föltételezi a különféle információs technikák hatékony kezelését. Ezt a problé­mát felismerve az új középiskolai nemzeti tanterv is kezdeményezi az informatika oktatásának beve­zetését, heti 2 órában. Ami azon­ban az iskolák többségében még csak a jövő, az a szolnoki Vásárhe­lyi Pál Közgazdasági Szakközépis­kolában már megvalósult elképze­lés, így a többi iskola számára is hasznosítható tapasztalatok elem­zése nem lehet érdektelen. Jelenleg az informatikaoktatás terén igen tarka a kép. A legtöbb helyen az informatika és a számí­tástechnika között egyenlőségjelet tesznek, holott a kettő nem ugyan­az. Bár az is igaz, hogy korszerűen informatikát oktatni számítástech­nikai eszközök nélkül elképzelhe­tetlen. Ma gyakorlatilag két állás­pont létezik e tárgy oktatásában. Az egyik elsősorban a számítás- technikára, ezen belül is a progra­mozásra fekteti a hangsúlyt. A má­sik viszont csak „felhasználókat” képez, s nem veszi figyelembe, hogy az algoritmuskészítésnek mi­lyen jelentősége lehet a gyerekek problémamegoldó készségének fejlesztésében. Mit is kellene tehát az informa­tikának oktatni? A tananyag min­denkori rendező elve az informá­ció, azaz központi helyen kell ke­zelni az információ szerzésének, tárolásának, feldolgozásának, fel- használásának és továbbításának problematikáját. Viszont itt vi­gyázni kell arra, hogy ezt elsősor­ban gyakorlati oldalról közelítsük meg, mert ebben a korban az infor­mációelmélet megfoghatatlan a ta­nuló számára, a leírtak is indokol­ják, hogy a tananyag fejlesztése so­rán a következő tényezőkre helyez­zük a hangsúlyt. Igen fontos a könyv mellett a médiatár használa­ta csakúgy, mint az információhor­dozó, továbbító és tároló eszközö­ké. Hangsúlyozott továbbá a prob­lémamegoldás menete, annak fel­ismerésétől a megoldásig. Ezzel azonban vigyázni kell. A tanári ta­pasztalatok itt Szolnokon is azt mutatják, hogy az önmagában való algoritmuskészítés a gyerek szá­mára rövid időn belül unalmassá válik. Az a veszély áll fenn, hogy ugyan a gyerekeket a problémame­goldásra tanítjuk, de a felírt vagy lerajzolt megoldási módról nincse­nek kézzel fogható bizonyítékai, hogy az valóban a probléma meg­oldását jelenti. Ezért is fontos vala­milyen egyszerű programnyelv ok­tatása. Egy futó program szemlélteti a gyerek számára leginkább azt, hogy itt valóban az adott probléma megoldásáról van szó. Ennek a módszernek előnye még, hogy si­kerélményt ad, ami minden élet­korban fontos az emberek számára. Itt olyan programnyelvet célszerű alkalmazni, amely minimális utasí­táskészlettel rendelkezik. A közis­mert Basic mellett javasolható a Proton, amely teljesíti az előző fel­tételt és strukturált programnyelv. Az elmondottak mellett termé­szetesen hangsúlyt kell fektemi a számítógép felhasználói alkalma­zására is. Mindez azonban nem fel­tétlen jelent oktatási sorrendet. Ami a tananyagot illeti - össz­hangban az eddigiekkel - ezt három fő részre lehet osztani. Az első rész tartalmazhatja az informatika alap­fogalmait, az információáramlás folyamatát, eszközeit, ezek leírá­sát, működési alapelveit. Mindeze­ket figyelembe véve térhetünk ki a hagyományos számítástechnikai - hardver és szoftver - ismeretek ok­tatására. A hardver témakörök központi eleme a számítógéppel, mint eszközzel való ismeretek ok­tatása. A szoftver témakörök fon­tos eleme az algoritmus-tervezés és a programozási alapismeretek tanítása. Ezen oktatási tervezet számos tárgyi és személyi feltétel megte­remtését igényli az iskoláktól. Nél­külözhetetlen a szaktantermek fel­szerelése. Lényeges, hogy az isko­lák rendelkezhessenek megfelelő mennyiségű és minőségű legális szoftverrel. A ma már hagyomá­nyosnak tekinthető információhor­dozó eszközökről sem szabad megfeledkezni, beleértve a jól ellá­tott könyvtárat is. A tananyag, a feladatgyűjtemény szinte termé­szetes, ma mégsem lehetünk nyu­godtak ezen a téren sem. Végül, de nem utolsósorban megfelelő szá­mú szaktanár álljon rendelkezésre, és szinte alapkövetelmény, hogy a többi tanár is ismerje és használja az információ-technikai eszközö­ket. Mindez tehát óriási anyagi és szellemi befektetést jelent, amit az iskolák nehezen tudnak finanszí­rozni, miként maga a kulturális tár­ca is. Amikor tehát politikai viták folynak az alaptantervről, nemzeti tantervről, nem árt ha szót ejtünk tartalmi és anyagi kérdésekről is. Figyelembe véve azt, hogy ha ez a fejlesztés elmarad, akkor az ország tudományos-műszaki-technikai felzárkózása lehetetlenné válik. A tanulók hasznáról ekkor még szót sem ejtettünk. N. A. Gy. ^ Biztonságtechnikai szaküzlet nyitására alkalmas üzlethelyiséget keresünk (20 - 25 négyzetméter) telefonnal, Szolnok belvárosában. Az ajánlatokat az alábbi címre kérjük: Rt. Alföldi Kirendeltség Szolnok, Mészáros Lőrinc u. 2. Telefon: (56) 34-735 Fax: (56) 42-024 Ä *76839/1* meoomncfü" Autóriasztók szerelésére autóvillamossági szerelőt keresünk lehetőleg műhellyel Ajánlatokat az alábbi címre kérünk: RT. Alföldi Kirendeltség Szolnok, Mészáros Lőrinc u. 2. Telefon: (56) 34-735 Fax: (56)42-024 *76841/1* meacimi

Next

/
Thumbnails
Contents