Új Néplap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-01 / 27. szám

4 Jászsági Extra—Jászfelsőszentgyörgy 1992. február 1. Szentgyörgyről Elsőtől nyolcadikig A pótlólagos (egyre nehezebb) megélhetés ,„Ezen a földön minden megterem.” dinnyét, hátha lesz belőle valami... A szeszfőzdében dolgoztam, ott kaptam infarktust, érszűkületet, szívtengely-ferdülést. Akkor meg­jósolták az orvosok, hogy három hónap az élet.Tizén hat éve vagyok leszázalékolva. Most már azért alakult a helyzetj mert egy szívka- tétere'zeseh átestem, valamennyit segített. Azóta irányítgatom a csa­ládot - mit kell csinálni, hogyan permetezzünk. Ez a szakmai az én feladatom, a kivitelezés afelesége­mé meg a családé.” Az oldalt írta: Bakos Csaba ■ ■ 1 • Fotók: ‘Nagy ZsoIL ' lassan kivonul a sár sát „adják ki”, amelyek kézi­munka igényesek, s azért is na­gyon keveset fizetnek. De ha most lenne annyi idős mint ’75-ben volt, mégis vállal­kozásra adná a fejét. Lehet, hogy más szakmában, egészen más te­rületen. Ahogy mondja: erre szü­letni kell. És kell hozzá egy csi­petnyi, jó értelemben vett csi- bészség... Az általános iskolában a Tol- nainé-féle programozott mód­szerrel okítják az elsősöket az Olvasás és a betűvetés tudo­mányára. Először erről a mód­szerről kérdeztük Molnár Sán- dorné igazgatónőt.- Az első osztályosokkal kap­csolatban a nevelőtestület dön­tött e mellett a módszer mellett, ehhez tavaly az önkormányzat­tól megkaptuk azt a támogatást, amely a feltételeket megterem­tette, hiszen lényegesen több könyvre, szemléltető eszközre van szükség. Az eddigi eredmé­nyek azt mutatják, hogy jó és hasznos ez a módszer, ezért szándékozunk a jövőben is ez alapján folytatni a munkát.- A szülők hogyan fogadták az újdonságot?- A szülők talán nem is azt látják, hogy a gyerekek ími-ol- vasni tanulnak, hanem látják azt a sok szép könyvet, amiből cse­metéik dolgoznak. Nyílt nap az iskolában mindig február, márci­usban szokott lenni, akkor majd a szülők is részletesebb betekin­tést nyernek az itt folyó oktatás­ba. Azt azért el kell mondanom, hogy szükségünk lenne egy kis létszámú első osztály beindításá­ra, mert az iskolába szép szám­mal olyanok is járnak, akiknek a képességeik nem érik el az átlag szintjét. Őket más időbeosztás­sal, speciális módszerekkel le­hetne év végére egy közepes vagy elégséges szintre hozni. Ehhez az önkormányzat további támogatására lenne szükség. Je­lenleg egyébként az elsőben hat olyan gyerekünk van, aki nem oda való. Van aki kétszer ismé­A kézi kapcsolású központ a ma is működű legenda Kicsi posta - kicsi központ A legenda szerint a postán található telefonközpontot az egykori postames­ter a hátán menekítette vissza Szibéri­ából. No, a kor meg is látszik a kom­fortosnak egyáltalán nem mondható készüléken. Leginkább múzeumi tárgynak nézné az ember. Egyetlen te­lefonvonal van a faluban, ha az foglalt, még mentőt, orvost, tűzoltót sem lehet hívni szükség esetén. Sürgős megoldást várnának ez ügyben a település lakói. A hírlapellátás ehhez képest megol­dottnak tűnhet. Legtöbben a Szabad Föld hetilapot rendelik meg, szám sze­rint 242-en. A Reformot sokan lemond­ták mostanában, mindössze három jár. A műsorújságok közül a TVR 7 a leg­kelendőbb, a 25 megrendelt mellett az árus példányok is elfogynak. Napila­pot a legnagyobb számban az Új Nép­lapot fizetik elő, ezt követi&Népszabad­ság. „A CNC eszterga a legmodernebb gépem" Magyar László 1962-ben fe­jezte be az általános iskolai ta­nulmányait. Egyik tanára a me­zőgazdasági iskolát javasolta számára, de ahogy emlékszik - „Kaszab tanár úr’ ’ lebeszélte ró­la. A mezőgazdaság kisgazdasá­gai a téeszesítésekkel tönkre­mentek, úgy látta jobbnak, ha ipari iskolába megy. Budapestre került, kitanulta az esztergályos szakmát. Mint ő mondja, „így lett parasztgyerekből iparos em­ber”. Hazakerült, s a Hűtőgépgyár­ban kezdett dolgozni. Azután jött a téesz gépműhelye, s ismét a „hűtő”. Jeles dátum 1975. ja­nuár 1 -e, hiszen akkor váltotta ki az iparengedélyét. Úgy mentek akkor a dolgok, hogy meghatá­rozták, hogy egy falunak kell kéP fuvaros, két cipész és így tovább. Szentgyörgyön nem volt olyan szakember aki a vasipari munká­kat végezte volna el, így hát meglett az engedély. Persze ak­koriban a lakossági szolgáltatás­ból nem lehetett megélni. A so­rozatgyártás hozta meg a várt be­vételt, mint például a Csepeli Autógyárnak készített csavarok az első időben. Amikor már na­gyobb számban érkeztek a meg­rendelések, elkélt az alkalmazott segítsége is. így kezdődött... Most már ott tart a vállalko­zás, hogy a tizenhárom gépen négy alkalmazott dolgozik. A megrendelések viszont az utóbbi időben el-elmaradnak. „Nem le­het munkát találni” - mondja. A nyugat ugyan plusz piacot jelent, de csak1 azon alkatrMiék'jgyártá-­.Juickó Tibor vagyok, Jászfel- söszentgyörgyön születtem. Szüle­im is itt születtek, ők is földműve­léssel foglalkoztak. Amikor 1959- ben megalakult a téesz, akarva - nem akarva, elvitték az egész va­gyont. Földet, kocsit, lovat, egyéb dolgokat. Der továbbra sem állt meg az élet. Édesapámat kizárták 1967-ben a téeszből. Se háztájit, se földjáradékot nem kapott. To­vábbra vett egy kis földet, elkezdő­dött a kertészet, így tulajdonkép­pen ez családi hagyományá vált. Fiú az apától eltanulta, hogyan kell termelni, főként Felsőszent- györgyön szabadföldi paprikát. Ez nagyon sokáig ment, majd később áttértünk a fóliára. Persze manap­ság a fólia elég rossz. Az elmúlt év igazolta, hogy szinte azt az össze­get alig lehet megkapni, amit rá­fordítanak. Fólia, fóliaváz beleke­rül annyiba, hogy az órabéres munka se jön ki a kertészetből. Nagyon nehéz a piac, nincs keres­let,rá, valami, Wfokli Nevő kelle­ne. Itt a népek olyanok, hogy na­gyon szeretnek a kertészetben dol­gozni. Akármilyen kultúrnövényt tudnának termeszteni. Valami kis összefogás kellene Szolnok me­gyének, hogy szebbet, még divato­sabbat tudjunk termelni, s olyan külföldi tőkésre szert tenni, aki az áruinkat a megyéből kivinné... Nem nagy a fóliánk, 600 négyzet- méter, 200 van egy sátor alatt. Hi­deg-kertészettel foglalkozunk, nem fűtöttek a sátorok. A vízellá­tás automatizált. Leszázalékolt nyugdíjas vagyok. A család összes tagja dolgozik a kertészetben, ami azt jelenti, hogy ez pótlólagos megélhetéstjelent számunkra. ...A föld barna homok, nagyon jó mi­nőségű. Itt mindenfelé jó föld van, min­den megterem. Burgonyától, bú­zától, cukorrépától kezdve, itt mindent termelnek, de ha piac len­ne rá, a nem hagyományos növé­nyeket is lehetne termeszteni... rrkQst■ az idén megpróbálunk- A Jászságnak és Szolnok me­gyének leginkább szélére került települése Pest megyével, Lő- rinckátával határos, ami 4 km-re van tőlünk. Ez viszonylag kis tá­volság, de ha átmegyünk abba a községbe, egy szinte egész más világot találunk ott. Meglátszik azokon a településeken valami­lyen eredmény, amelyek nem voltak társközségi viszonyban 13-14 évig. Felsőszentgyörgy Jászfényszaruval és Pusztamo­nostorral élt közös tanácsi irá­nyítás alatt hosszú ideig. Vi­szonylagos szerencsénk volt amiatt, hogy Jászfényszaru 22 km-re van tőlünk. Nehéz a meg­közelítése, s emiatt nem volt semmiféle kapcsolat a két tele­pülés között. Ez a nagy távolság mégiscsak biztosított valami kis önállóságot a helyi elöljáróság­nak. Nem tudott megszüntetni iskolát, orvosi rendelőt, szóval minden maradt a régiben, csak a tanácsi apparátus került át. De ezzel együtt átkerült a fejlődés­nek a lehetősége is, mert a pénz­ügyeket csak ott intézték. A szét­válás nálunk még abban az idő­ben elkezdődött, amikor nem néztek mosolyogva azokra az emberekre, akik ezt kezdemé­nyezték. Úgy egy évvel később már mindenhol elindult ez a fo­lyamat. Mi még megharcoltunk az önállóságért. Úgy érzem, azóta, amióta a község önállóan gazdálkodik, a saját bevételeiből, illetve a nor­matív támogatásból többre ké­pes. Szinte majdnem újonnan kellett kialakítani a hivatali ap­parátust. A lakosságnak termé­szetes volt, hogy a községháza ismét működik. A képviselő-tes­tületnek tizenegy tagját válasz­tottuk meg huszonkét jelölt kö­zül. Elég érdekes és mozgalmas volt a kampány nálunk is, de ugyanakkor békésen zajlott le. A jelenlegi képviselők nem voltak tagjai különböző testületeknek és azzal a szándékkal, lelkese­déssel indultak, hogy majd meg­mutatják, másként csinálják. Ké­közhasznú munkára 9-10 ezer forintért nem nagyon tudjuk őket alkalmazni, mert a járadék ennél magasabb.- Szociális segélyezésre futja az önkormányzatnak?- A szociális segélyezésre a múlt évben mindennel együtt 3 és félmillió forintot költöttünk, ez évben is 3,428 millió forintot fordítunk erre a célra. Ez a költ­ségvetésünk 10 százaléka. Na­gyon magas ez, főleg akkor, ha a környező településeket nézem. Ehhez azért az is hozzátartozik, hogy ebben az összegben tartjuk nyilván a gyermekétkeztetés költségeit. Ingyen étkeznek a ki­csinyek. Egyszerűbbnek látom, ha a gyerekek étkezési díját vál­laljuk át, mint hogy segélyek formájában fizessük ki ezt a pénzt. Néhány családnál abból a gyermek látná a legkevesebbet.- Hol találnak munkát a kör­nyéken a dolgozók?- Legközelebb Jászberényben találnak a Hűtőgépgyárban, Ap­rítógépgyárban, de csak néhány ember, egyre csökken ez a lét­szám is. Nincs a közelben nagy számban szentgyörgyi dolgozót foglalkoztató egység.- Beindultak-e a vállalkozások a faluban?- Nagyon sok vállalkozási en­gedélyt adtunk ki, elég sokat vissza is adtak. Ezek azonban nem igazi vállalkozások, csak próbálkozások. Olyan, amelyik munkaerőt venne fel, nem ala­kult. A munkalehetőséghez azért hozzátartozik, hogy nálunk évti­zedes hagyománya van a fóliás kertészetnek. Nem igazán nagy jövedelemhez jutnak az ezzel foglalkozók, hanem leginkább kiegészítik a máshol szerzett jö­vedelmüket. Az önkormányzat az ez évi költségvetés utolsó számításait végzi, úgy tűnik, hogy a múlt évinél valamivel nagyobb összeget lehet fejlesztésre for­dítani. Csak kövesutat építe­nek, az volt a legnagyobb átok, hogy elnyelte a települést a sár. Vidám lurkók népesítik be a termeket telte az óvodát, van akinek olyan papírja van, hogy általános isko­lai tanulmányát kislétszámú osz­tályban folytathatja, s mivel ilyen nincs, ott ül a 26 fős normál osztályban. A másik pedig, hogy van olyan pedagógusunk - nem is egy - aki vállalná ezt a nehéz, de nemes feladatot.- Milyen személyi feltételekkel dolgozik az iskola?- Tizenheten dolgozunk az is­kolában és a napköziotthonban együttvéve. Alsótagozatos kol­légáink - egyikük kivételével - több éve eredményesen működő pedagógusok. Az az egy kivétel most végzett, tehát pályakezdő, szép reményekkel. A felső tago­zat szakos aránya ilyen jól talán évek óta nem alakult mint idén. Nincs képesítés nélküli neve­lőnk, legtöbb tárgyban szakos nevelők tartják az órát. Egy ilyen kis iskolában nem is lehet 100 százalékot elvárni, hiszen nehéz a szakpárosítást összehozni.- Milyen idegen nyelveket ta­nulhatnak a gyerekek?- Németet és angolt. Az oroszt nem választották sem a gyere­kek, sem a szülők, tehát erre nem volt igény.- A nyolcadikosokat mostaná­ban leginkább a pályaválasztás foglalkoztatja. Hol tanulnak to­vább és milyen arányban?- Nagyon jó arányban jelent­keztek a gyerekeink gimnáziu­mokba, szakközépiskolákba, szakmunkásképzőkbe a megye különböző területeire. Nagyon nagy gond a szakmunkástanu­lóknál, hogy az olyan helyekre, ahol nincs tanműhely, csak vál­lalat vagy vállalkozó gyakorlati képzésre vonatkozó írásbeli nyi­latkozatával lehet jelentkezni. Úgy néz ki, hogy az egyik nyol­cadikból nem marad itthon - a jelentkezések alapján - senki, míg a másik osztály tanulói leg­inkább a speciális szakiskolákat célozzák meg, kiderül milyen si­kerrel. sőbb sajnos kiderült, hogy a le­hetőségek szerényebbek. Ez egy kicsit el is keserített többeket. Ezt a mostani önállóságot most sem érezzük teljesnek, hiszen a különböző jogszabályok csak kötik a képviselő-testületet, és kötni is fogják mindaddig, amíg nem a saját bevételeinkből gaz­dálkodunk, hanem nagyrészt normatív támogatásból. Csökken a falu létszáma, de olyan nagyon nagy elvándorlás A polgármester azért nem tapasztalható. A téesz 80-90 embernek jelent állandó munkahelyet, azonkívül aztán komolyabb munkalehetőség ä községben nincs. Nagyon nagy gond az, hogy eléggé megszo­kott volt a Pestre való ingázás, nagyon sokan bejártak, és első­sorban ezek a munkahelyek szűntek meg. Az ingázók zöme a cigánylakosságból került ki, másrészt a képzetlen munkaerő­ből - ezekkel a gondolatokkal kezdte Jászfelsőszentgyörgy be­mutatását Ménkű Miklós pol­gármester.- Ők találnak maguknak mun­kát?- Nagyon nehezen. Most a leg­utóbbi adatok szerint a munka- nélküliek száma már 136 fő, ez a munkaképes korú lakosság 17 százaléka. Még idetartozik, hogy a fővárosban magasabb volt a kereseti lehetőség, mint vidéken és emiatt a munkanélkü­lijáradékuk akkora összeg, hogy Vállalkozónak születni kell

Next

/
Thumbnails
Contents