Új Néplap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-25 / 47. szám

Az Új Néplap Tiszafüreden 1992. FEBRUAR 25. Hiszem, hogy optimizmusom nem alaptalan Február 13-i lapunkban már beszámoltunk arról a képviselő- testületi ülésről, melyen dr.Dok­tor Zoltán - egészségi állapota miatt - lemondott polgármesteri tisztségéről. Egy év rövid idő az ember életében, de nem biztos, hogy könnyű is. Főleg akkor nem, ha valaki olyan beosztásba kerül, olyan napi teendőket lát el, melyeket korábban sohasem. Igaz ez a volt polgármesterre is, aki a választások előtt hosszú éveken át ügyvédként, az ügyvédi munkaközösség vezetőjeként te­vékenykedett. Az önkormányza­tok a rendszerváltozást követően nehéz helyzetbe kerültek, hiszen nem voltak meg a kellő jogszabá­lyi keretek. Helyzetét nehezítette, hogy megválasztását követően egészségi állapota megrendült, s jelentős időt, heteket-hónapokat kórházban kellett töltenie.- Polgármester úr! Hogyan érintette a hír, mely szerint mun­kaképessége csökkenése miatt a jövőben nem töltheti be válasz­tott funkcióját?- Nem adtam volna fel ezt a megbízatást, ha betegségem rá nem kényszerít. Úgy érzem, Ti­szafüred nagy jövő előtt áll, fej­lődése nem állt le. Reményke­dem, hogy olyan utódom lesz, aki felismeri a lehetőségeket és meg tudja ragadni az adottságo­kat.- Az eltelt egy év alatt milyen benyomást szerzett a képviselő- testületről?- Úgy gondolom, ez az önkor­mányzat mindenképpen alkal­mas a város irányítására. A kép­viselők többségében komoly gondolkodású, felelősen döntő embereket ismertem meg, akik kellő fontosságot tulajdonítanak a város érdekeinek. Ezt bizo­nyítják eredményeink is. Előre­lépésnek tekintem, hogy a város anyagi helyzete nem olyan rossz, mint az korábban volt. A köz- igazgatás jól működött. A tele­fonhálózatot sikerült bővíteni, jelentős esély van arra, hogy Ti­szafüreden két éven belül gázfű­tés legyen, feltételezve ha ezt a lakosság igényelni fogja. Termé­szetesen minden testület követ­het el hibákat, de törvénytelen döntést sohasem hoztunk.- Hogyan ítéli meg a város jö­vőjét?- Tiszafüred jelenleg kétségkí­vül Janus-arcú város. Egyrészről hatalmas az önkormányzat által kezelhetetlen munkanélküliség, mely napjainkra lassan túlszár­nyalja a megyeit, és eléri az or­szágos csúcsot. Óriási probléma a több éve biztos munkahelyeket adó darugyár felszámolása, ami több mint ezer embert érint. Saj­nos az önkormányzat nem tud mindenkin segíteni, erre nincs lehetősége. Nehezen érti meg a lakosság, hogy a rendszerváltás óta a közigazgatás és a gazdaság teljesen elkülönült egymástól, így a képviselő-testület egész egyszerűen képtelen csodát ten­ni. Másrészt nagy perspektívát nyújt a városnak a Tisza-tó léte­zése. Tiszafürednek kenyeret je­lent, hiszen fizetőképes vendé­gek látogatják, évente 25-35 ezer külföldi itt költi el a pénzét. So­kan attól tartanak, Abádszalók nagyarányú fejlesztése mögött háttérbe szorul Tiszafüred. Én nem félek ettől, mert Abádsza- lókkal szemben városunkat az úgynevezett csendes turizmus­32 év gyógyítómunkával a városért 1959 óta óvta Tiszafüred lakóinak egészségét dr.Galaczi András kör­zeti főorvos. Ez év január 31-én utoljára fogadta a körzeti rendelőben betegeit, nyugdíjba vonult, s ezt követően magánrendelőjében találkoz­hatnak majd vele páciensei. Akkor került az egykori Tisza menti faluba, amikor a tsz-szervezések zajlottak, s hirtelen sok lett a biztosított beteg. Bíró és Antalfy doktorok mellé ő harmadik körzeti orvosnak érkezett. Ekkoriban a rendelő a Baross üti patika épületében volt. Létezett már a szülőotthon, a tüdőgon­dozó, s volt a településnek fogorvosa is. Orvosok jöttek-mentek, de ő maradt. Helyettesített, két orvos helyett is dolgozott, ha kellett, betegség, katonai szolgálat teljesítése, vagy éppen a betöltetlen üres állás miatt. A városhoz tartozik ma Kócsújfalu, s nyugdíjba vonulásáig az itt élőket is ő látta el. Kijárt a csaknem tíz kilométerre fekvő településre is. A kocsi kiszállásokat még akkor kezdte, amikor a kocsi lakosság még több volt, mint az örvényi. Húsz évig sorozó orvos volt, 25 évig bírósági orvos­szakértőként is tevékenykedett. Számtalan önként, közösségért vállalt megbízatása volt, de talán szerénységét ismerve bántaná is, ha vala­mennyit felsorolnánk. Szakszervezeti etikai bizottsági tagsága mellett egyik alapítója a MAOTE-nek. Odaadó becsületes munkáját betegei szeretetükkel, ragaszkodásukkal ismerték el. Felettesei is becsülték, ezért kapta 1975-ben a Kiváló Orvos, majd 1987-ben a Munka Érdemrend bronz fokozatát. Ha majd egyszer az utókor számára Tiszafüred egész­ségügyének történelme íródik, nevéhez 32, becsületes munkával töltött esztendő és számos olyan tény, történet fűződik, amelyeket bátran vál­lalhat a ma élők és a jövő emberei előtt is. nak hódolók keresik fel nagy számban, s ennek nagy jövője van. A Tisza-tó Szövetségében - melynek én is egyik létrehozója vagyok - lévő önkormányzatok­nak ebben nagy a felelőssége, hi­szen környezetvédelem, termé­szetvédelem, infrastrukturális kiépítésben is csak együtt létez­hetnek, s az egész környék szá­mára fontos, milyen jövője lesz. Én magam is gyakran járom a vizet, s a horgászturizmusban nagy lehetőséget látok. Feltétle­nül halasítani kell, a horgász­idény márciustól októberig tart, s ez jóval hosszabb, mint a szoká­sos idegenforgalmi időszak. A Tisza-tó jövőjét meghatározó, a kormány elé terjesztendő prog­ramban a turizmusnak prioritást ad. Ezért továbbra is tenni kívá­nok, mint önkormányzati képvi­selő és a Tisza-tó Szövetség el­nöke. Optimista vagyok Tiszafü­red jövőjét illetően, s hiszem, hogy optimizmuson nem alapta­lan. Nívódíjas főépítész Sok vita folyik napjainkban a Tisza-tó jövőjéről, arról, vajon valóban az Alföld Balatonjává válik-e ez a nagy víztükör, me­lyet alkotói eredetileg nem ide­genforgalmi üdülőhelynek szán­tak. Tény, a tó itt van és gyönyö­rű. Nem kevés magyar és külföl­di állampolgár távozik innen nyaranta felejthetetlen élmé­nyekkel. A természeti szépséget az em­ber teremtő szépségével próbálja egyesíteni napi munkája során Balogh György városi és üdülő­területi főépítész, aki 1989 nyara óta látja el ezt a feladatát. Sokáig vitatták egy ilyen építészeti stá­tusz létjogosultságát, de mára a kormányzat, a Tisza-tó melletti települési önkormányzatok is valamennyien egyetértenek ab­ban, hogy az egységes arculat megformálásához szakember kell. A főépítész úr komoly ta­pasztalatokkal rendelkezik, hisz élete során a tervezési munka minden beosztását betöltötte a műszaki rajzolótól az osztályve­zető főmérnöki szintig. Készített regionális jellegű rendezési ter­veket, kiviteli és belsőépítészeti részletterveket is. Tiszafüredre az Északtervtől, Miskolcról ér­kezett, ahol munkáját hat alka­Balogh György főépítész lommal ismerték el nívódíjjal. Tervpályázati munkáit többször ismerték el országos második, il­letve harmadik díjjal, de akadt díjnyertes munkája is, mint pél­dául az egri belváros üzletköz­pontjának rendezése.- Mire vállalkozott, milyen koncepcionális célokat tűzött Majdnem kilencmillióért Gazdát cserélt a Patkós házacskák építése a motel terüle­tén, valamint lovaglási és sétako- csikázási lehetőség megteremté­se. Felmerült az is, hogy a pár kilométerre fekvő, lefojtott ter­málvízkutat is hasznosítsa, eset­leg külföldi vállalkozóval közö­sen. Ez utóbbi ugyan még a jövő zenéje, de várhatóan már az idén megkezdődik a sportlétesítmé­nyek és sportpályák kialakítása, ahol a jó levegőt és a nyugalmat keresők hódolhatnak szenvedé­lyüknek. Az év elejétől új étlappal fogadja vendégeit a Patkós motel és csárda. Az új tulajdonos, Szundi Balázs többek között nagyszabá­sú rendezvényekkel, falusi disznóvágásokkal, ökörsütésekkel is gazdagítani akarja a híres vendéglátóegység szolgáltatásainak palettáját. A Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat az Állami Vagyonügy­nökség jóváhagyásával tavaly ősszel meghirdette a Hortobágy kapujában lévő vendéglátóegy­ségét, a Patkós csárdát és motelt. A versenytárgyalásra november elsején került sor, a kikiáltási ár pedig 5,9 millió forintra rúgott. Végül is 8,9 millióért talált gaz­dára az étterem és az összesen 56 férőhelyes motel. A „befutó” Szundi Balázs jászárokszállási vállalkozó lett, akit a minap a terveiről kérdeztünk.- Az egész komplexumra ráfér a rekonstrukció - kezdte az új tulajdonos -, ami a számításaim szerint mintegy 2 millió forintot emészt majd fel. A motelszobá­kat újra kell szigetelni, legalább négy szobát téliesíteni kell, és a csárda tetőszerkezete is megérett a javításra, hogy csak a legfonto­sabbakat említsem. Ugyancsak szükséges a csárda WC-jének át­helyezése. Ezek lennének a leg­fontosabb tennivalók. Szundi Balázs - aki a kereske­delem és vendéglátás területén jóformán mindenben járatos -, persze bővelkedik távlati elkép­zelésekben. Tervei között szere­pel például a tájba illő nádtetős Feketéző szenesek? Tavaly ilyenkor (áremelés előtti) szénfelvásárlási láz dúlt az országban, s e tüzelőanyag bizony hiánycikknek számított. Most a legtöbb Tüzép-telep megfelelő készlettel várja a vá­sárlókat, így tiszafüredi is, ahol 14 fajtából választhat ki-ki ked­vére valót. Néhányat épp ked­vezménnyel árusítanak, példá­ul van olyan szén is, amelyet most mázsánként 228 forinttal olcsóbban vehetnek meg a vá­sárlók. Éppen ezért csodálkozik a Tüzép-telep igazgatója, Fe­renczi Sándor, mikor egyre többször hall arról, hogy egyes fuvarozók (megyénkén kívüli­ek is) bekapcsolódva a tüzelő­anyag-kereskedésbe, illegáli­san felvásárolják az árut, s azt a környéket járva, jóval drágáb­ban adják tovább. így egy-egy fuvarnál 3000-4000 forinttal is megkárosítják a hiszékeny vá­sárlókat. Felvételünk a tiszafüredi Tü- zép-telepen, rakodásnál ké­szült, bizonyítva, hogy elegen­dő készlettel állnak a lakosság rendelkezésére. maga elé, amikor ezt a munka­kört elvállalta?- Nem kevesebbet, mint egy fiatal város és egy új keletű táji minőség helyi adottságokra és értékekre épülő sajátos egyéni építészeti arculatának kialakítá­sát és kibontatkoztatását vállal­tam építésztársaimmal. Leg­alább ilyen fontosnak tartom azt, hogy a helyileg jellemző karak­teres településszerkezeti és épí­tészeti értékek, adottságok ne vesszenek el, hanem tovább élje­nek az új építészeti alkotásokban is. Napi feladatunkká vált a ter­mészetes és épített környezet vé­delme mindenféle káros hatás, illetve tevékenység ellen. A na­pokban éppen egy fontos zöldte­rületi rendezés, s egyben fontos veszélyelhárítási művelet veszi kezdetét. A Tisza-parton, a füre­di öbölrész mentén a Horgász büfé környékén kettétört, hatal­mas öreg fák veszélyeztetik az arra járók testi épségét, s egyben a karcagi vasútvonalat is. Ezért most egy fakivágási akció indul, melynek tervét a Kertészeti Egyetem Tájrendezési Tanszé­kének hallgatói már korábban el­készítették. A növényritkításra, illetve újak telepítésére a gya­korlatban most kerül sor. A Víz­ügyi Igazgatóság segíti ezt az ak­ciót úgy is, hogy saját költségén több mint kétszer annyi elő­nevelt, tájba illő fát ültet, mint amennyit ki kell vágni, melyeket a lakosságnak a jövőben óvni, gondozni kell. Ezt követi majd a Kossuth tér és a Múzeum park zöldterületeinek rendezése.- Ön szerint a város dinamikus fejlődése nem áll meg?- Minden erőmmel és szakér­telmemmel azon leszek, hogy ez a város, ez a környék Kelet-Ma- gyarország legreprezentatívabb és funkcionálisan is értékes üdü­lőterülete legyen. Fiúpavilon épült A város szívében lévő régi épület 180 fogyatékos gyermeknek ad otthont. A Magyarországon található hat ilyen egyházi intézmény közül a tiszafüredi a legnagyobb, ötholdnyi területen az egykori nemesi kúriában élik a maguk csendes, észrevétlen életüket a termé­szet mostohái. A harmincas években számukra megvásárolt s átala­kított épület a mai kívánalmaknak egyre kevésbé felelt meg. A Magyarországi Református Zsinat Szeretetszolgálati Osztálya húsz­millió forintos korszerűsítés mellett döntött. A fiúpavilon létesítésé­nek csaknem negyven ifjú lakó örülhetett, akik közül sok a túlkoros, csaknem felnőttek már. Igénylik az önállóságot, a saját szekrényt, szobát, hogy ne lakjanak együtt sokan a kisebbekkel. Az új foglalkoz­tatóban majd szövésre, formázásra, fazekasságra tanítják őket. Jól szerepelnek a karatésok Városunk karateszakosztálya 1981-ben alakult. Amint Molnár Balázs szakosztályvezetőtől meg­tudtuk, e nagy népszerűségnek ör­vendő önvédelmi sportág tavaly sikeres évet zárt. A felnőtt hölgyek közül Kovács Veronika elérte a két kiyus fokozatot, míg a férfiak kö­zül többen is három kiyus ered­ménnyel büszkélkedhetnek. Ez nem kis teljesítmény, de szinte va­lamennyien törekszenek az ennél is magasabb szint, a mesteri cím elérésére. Az utánpótlás biztosí­tott, a fiatalok közül egyre több tehetséges versenyző ér el komoly eredményeket. A karatékák közül kiemekedően szerepelt Gál Csaba, aki 13 évesen korosztályában or­szágos második, legutóbb Buda­pesten ért el sikert. A többiek is országos versenyeken kerültek do­bogóközeibe. A csapat létszáma jelenleg húsz, ami nem mondható soknak. A szakosztályvezető sze­rint ennek az az oka, hogy kevesen vállalják a nagy kitartást, szorgal­mat igénylő, megerőltető heti há­rom edzést. Sokan döntenek úgy néhány edzés után, hogy inkább más sportot választanak, ahol nincs ilyen kemény edzésmunka. Akik viszont megmaradtak a kara­ténál, nem bánták meg döntésüket. Nagy segítség a sportág művelői­nek, hogy megoldódott az edzésle­hetőségük, a városi sportcsarnok ad otthont felkészülésüknek. Gon­dot okoz az anyagi lehetőségek szűkös volta, a szakosztály ugyan­is teljesen önfenntartó, elkelne a szponzorok segítsége annál is in­kább, mert a felszerelések és az utaztatások több tízezer forintba kerülnek. Molnár Balázs a nehéz­ségek ellenére bízik abban, hogy az idei évben versenyzői az eddi­gieknél is több örömet okoznak majd a város sportszerető közön­ségének. Az oldalt szerkesztette: Jobbágy Judit Anna Fotó: Mészáros János, Tarpai Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents