Új Néplap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-25 / 47. szám
1992. FEBRUÁR 25. Hazai körkép 3 Lesújtó helyzetjelentés / ; 9(eddi jegyzet Megyei foglalkoztatási körkép ’91 A megye múlt évi munkaerő- piaci helyzetét elemezve meglehetősen borús kép rajzolódik ki. Miskó Istvánné, a megyei munkaügyi központ igazgatója vezetésével összeállított helyzetjelentés egyik legfontosabb s egyben legriasztóbb adata a munka- nélküliek számának megötszö- röződése. A korábban - munkaügyi szempontból - nyugodtabb körzetekben még gyorsabb volt ez az emelkedés. Jászberény és környékén 13-szoros, Martfű és környékén 10-szeres, Szolnok és környékén 8-szoros a növekedés. így értük el a 12,9 százalékos munkanélküliségi rátát. A megye gazdaságát a munkaerőkereslet általános csökkenésén túl a tömeges létszámleépítések jellemezték. Nyolc munkáltatónál 300 fő felett, további 14mun- káltatónál 150 fő felett volt az elbocsátott dolgozók száma. A nem bejelentett, fokozatosan megvalósított létszámcsökkentésekkel együtt mintegy 20 ezerrel csökkent a megyében a fog- lalkozatottak száma. Ha az arányokat vizsgáljuk, látható, hogy a mezőgazdaságban apadt leginkább a létszám. Az egy évvel korábbinak már csak a 78 százalékát foglalkoztatják. Hasonló a helyzet az építőiparban. Őket követi az abszolút létszámleadásban vezető ipar. Elhelyezkedésre a munkanélkülieknek egyre kisebb az esélye. 1991 decemberében 684 bejelentett álláshely volt a megyében - ennek több mint a fele Szolnok körzetében -, ami azt jelentette, hogy átlagosan minden 100. munkanélkülinek csak 2-3 munkahelyet tudtak ajánlani. A legkisebb igény a segédmunkások iránt nyilvánult meg. Nőtt viszont a relatív igény a szakmunkások és a magasan kvalifikált szellemi dolgozók iránt. Ebben a keresletben megjelentek a gazdasági társaságok, a magánmunkáltatók, de még számottevően nincsenek hatással a munkaerőpiacra. A munkaerő-túlkínálatra is - értelemszerűen - a mennyiségi változások a legjellemzőbbek. A fizikai foglalkozásnak száma egy év alatt ötszörösére, a szellemi munka- nélküliek száma a hatszorosára emelkedett. A felsőfokú végzettségű munkanélküliek száma 25-ről 447 főre nőtt. Jelentős a túlkínálat műszaki szakemberekből, de 79 pedagógust, 39 számviteli szakembert és 33 agrármérnököt is regisztráltak. A megye körzeteit vizsgálva láthatjuk, hogy a különbségek jelentősek. A szolnoki körzetben egész évben volt számottevő munkaerő-kereslet, s így munkaerőpiac is, de ugyanakkor ebben a térségben történt a legtöbb leépítés, itt volt a legtöbb a munkanélküliek száma. A munka- nélküli ráta a tiszafüredi körzetben érte el a legmagasabb értéket, 23,7 százalékot, majd Karcag következett 20,6 százalékkal. Kunhegyes térsége szintén magas rátát produkált. Ott 19,1 százalék a munka nélkül lévők aránya. A pályakezdő fiatalok helyzete továbbra is kilátástalan. Az év végéig az elhelyezkedni szándékozóknak csak mintegy 30 százaléka talált a megyében megfelelő munkahelyet. A munkanélküli-járadék, -segély számításának alapja az átlagkereset, amely a megyében minden ágazatban alacsonyabb az országos átlagnál, így az ellátás összege is alacsonyabb. Az átlagos havi segély a megyében 6960 forint volt havonta. De közel ezer főnek a havi bruttó segélye a 4 ezer forintot sem érte el, a segélyezettek több mint felének havi 4-7 ezer forintot utaltak ki. A minimumbér alatti ellátások összességében a segélyezettek 67 százalékát érintették. Annak kétszeresét az ellátottak 3 százaléka, a minimumbér háromszorosát pedig mindössze 0,1 százaléka érte el. 1992. évben a megyében is a munkanélküliség további dinamikus emelkedésére kell számítani. A szerkezet átalakulásának még csak a jelei tapasztalhatók, a piaci viszonyokban sem várható gyors változás. A megye gazdasági és egyben munkaerő-piaci helyzetét ez évben előreláthatóan a mezőgazdaság átalakulása a korábbiaknál erőteljesebben befolyásolja. Ennek is köszönhető, hogy a munka nélkül lévők megyei létszáma már az első félév alatt elérheti az év végére prognosztizált 32-34 ezer főt - hangzik a jelentés utolsó mondata. Ez mintegy 17,5 százalékos rátának felel meg. F. I. Falusi hírek TISZABURA Tiszabura község önkormányzata lassan egy hónapja, hogy pontot tett az idei költségvetésről szóló rendeletük végére. E szerint 1992-ben a 2769 lakosú település (persze nem számolva a statisztika készítése óta születettekkel) 57 millió 789 ezer forintból gazdálkodik. Ha szeretnék megtudni olvasóink, hogy az intézmények fenntartásán kívül ez az összeg mire lesz elegendő, azt ajánljuk, további sorainkat is kísérjék figyelemmel! * Már ebben az esztendőben valósággá válik a közvetlen telefon- vonalakon és készülékeken keresztüli kommunikálás a falut illetően. Ha tehát június 30-a után bárki tiszaburai lakossal szeretne beszélgetni. elég, ha tárcsázza majd az ötjegyű számot - persze a körzetszámon kívül. Természetesen ez a lehetőség csak abban az esetben ilyen egyértelmű, ha tiszaburai partnerünk ahhoz a 110 előfizetőhöz tartozik, akik az országos távhívásba bekötésre kerülnek. * Az egyre aktuálisabb és sürgősebbé váló „gázkérdés” sem kerüli ki nagy ívben a Tisza-par- ti községet. Egyelőre a lehetőségeket felmérve, két alternatívában készül tanulmányterv a gázellátást illetően. Az egyik variáció szerint Berekfürdő-Tisza- szentimre-Abádszalók-Tisza- bura irányából érkezne a vezeték, míg a kérdéssel foglalkozók másik eshetőségként a Fegyver- nek-Tiszaroff-Tiszabura vonalat mérlegelik. * A helyi önkormányzat, Szekeres János polgármester űr vezetésével komoly terveket szövöget a pusztataksonyi Faluház tetőterének beépítésével kapcsolatban. Ugyanis Tiszaburán is fontolóra vették a falusi turizmus fellendítését, és ennek az alapját szeretnék megteremteni. Míg a főidényben egyértelmű lenne a Faluház kihasználtsága, ősztől tavaszig ezen férőhelyek a szervezett továbbképzés, átképzés véljait szolgálnák. Az Eldorádó-Holdingba történt belépéssel a folyó Tisza és a Tisza-tó idegenforgalmi lehetőségeit kívánja kihasználni. * Ebben az esztendőben elkészül a pusztataksonyi Monori Pál út terve, amelynek megépítésére 1993-ban kerül sor. Szintén az „ útviszonyokkal’ ’ kapcsolatos hír, hogy még az idén megszabadulnak a sártengertől a Petőfi utca lakói, miután 1 J> millió forintos beruházással szilárd burkolatú úttal gazdagodnak. * Közel félmillió forintos beruházással húsbolt kialakítása van folyamatban, amely a lakosság olcsóbb, nagyobb választékkal való ellátását biztosítja. * Az önkormányzat a „Lungo Drom” cigányszövetséggel közösen mintegy 100-200 fő foglakoztatását biztosító fafeldolgozó üzem megépítését tervezi. A pályázat benyújtásra került a Phare- program keretén belül a Közép-ti- szamenti Települések Jóléti Szolgálat létesítésére. * A közrendbiztonság javítása érdekében, a rendőrség feltételeinek jobbítására az önkormányzat 500 ezer forintot biztosít. Ezenkívül a vagyonvédelem megszilárdítása miatt a képviselő-testület szabályozta a külterületi földeken való tartózkodást. Értesítjük kedves vendégeinket, hogy a Szolnok, Baross u. 21. sz. alatt üzemelő ÉBREDŐ KOS” étterem megnyitotta söröző és borozó vendéglátóegységét. Egytálételek és italok széles választékával várjuk vendégeinket. Nyitva: minden nap 10-20 óráig. *76506/ 1* ...................5* K i váltsa meg a rendszert? Levelet kaptam a napokban. Egy Szolnokhoz közeli településről íródott, melyet módomban áll jól ismerni. A panaszos arról kesereg, hogy a régi rendszer hívei a faluban megkaparintották a hatalmat. Sikerült kigolyózni az önkormányzatból az utolsó független képviselőt is, és most már a falu irányítását nyolcvan százalékban a régi pártbizottság tagjai látják el. Tudván a helyzetet, megerősíthetem, valóban így van. De tessék mondani, kinek kellene megváltani a rendszert? A válasz nem olyan egyszerű, most is itt ülök az írógép mellett, és éppen ezen meditálok. Olvasom Gyilasz könyvét, mely a Sztálinnal való találkozásairól szól. Beszél benne a Kreml egykori ura az ideológiák és társadalmi rendszerek újkori terjedéséről. Ahová egy világhatalom hadserege győztesen megérkezik, oda viszi magával a rendszerét is. Mi tagadás, így történt, két ízben is megtapasztalhattuk, 1945-ben és 1956- ban. Ezt a rendszert, amelyben élünk, nem a fegyverek hozták. Mondhatni magunknak csináltuk. Rendező elvként elfogadtuk a demokráciát. Választottunk önkormányzati vezetőket, vállalati tanácsok választottak igazgatókat. Az önkormányzati választáskor azonban a kényelmünk nagyobb volt, mint az újat akaró szándékunk, így az ablakból figyeltük kissé lenéző mosollyal a választókörzet felé haladókat. Aztán most panaszkodunk, hogy azok, akik már akkor tudták, mi a tét, elénk tolakodtak. Ugyanígy jártunk a vállalati tanácsokkal. Amikor az igazgató megválasztása került terítékre, olyan hevenyészve, semmitmondóan, V ______________________ v égig nem gondolva írták ki a vállalati tanácsok létrehozásának rendszerét, mintha csak egy bürokratikus tennivalót kellett volna kipipálni, és nem az ország sorsa lett volna a tét. Pedig az volt! Hát akkor miért nem mélyedt el az, aki a szabályok kiírásában részt vett a kimunkálás fázisában? Hogy gondolta bárki is, hogy egy vállalati vezető megtűri majd azt az alkalmazottat, aki nemmel szavaz a főnöke ellen? Ugyan már: egy ilyen voksolásért az év háromszázhatvannégy napján keresztül tör- leszthetne az igazgató. Maradtak hát a régi direktorok, most meg kesergünk, hogy miért ők. Azért, mert egy nagy lehetőséget itt is elszalasztottunk. Valljuk be, a rendszerváltás még így felében, harmadában is nagyon sokaknak csalódást hozott. Munkanélküliséget, keresetkiesést, inflációt, már-már mosolyogni való adókat, kifizethetetlen rezsiket, miegyebeket. Jó lenne tudni, hogy egy fenekestől való felfordulás vajon milyen irányba vitte volna ezeket a tendenciákat? Én azt gyanítom, hogy azért a jobb közérzet irányába. Túl vagyunk a felén immár egy választási ciklusnak, a fürgébb pártok, önjelölt politikusok már az új szavazásra készülődnek. Én pedig azon tűnődöm, a mostani átmenet elég lecke volt-e nekünk, választópolgároknak ahhoz, hogy legközelebb sokkal, de sokkal komolyabban vegyük az urnákhoz való zarándoklást. Sajnos az időközi választások azt jelzik, nem nagyon tanultunk a saját kárunkon. Egy panaszos levelet még mindig könnyebb megírni, mint egy választási lapot kitölteni. Palágyi Béla _____________________J A z öccse professzor, neki két polgári sikeredett Szatmári Róza néni Kisújszálláson bizony már a hetvenharmadik esztendejét tapossa, bár amikor 1919. november 26-án e világra érkezett, egy fabatkát sem adtak volna az életéért. Nem másért, mert hét hónapra született. Sajnálták is, hogy árt neki a tanulás, ezért a két polgári befejezése után arra biztatták, segédkezzen otthon. Annál inkább tanult helyette két fiútestvére. István, az idősebbik az Eötvös Loránd Tudományegyetem dékánja, professzora, aki Finnországban évekig tanított a helsinki egyetemen. A másik öccse, Sándor pedig, aki hármójuk közül á legfiatalabb, a sárospataki református gimnázium földrajztörténelem tanára. így azután a régi, nádfedeles szülői házban férfiszabó édesapjával, háztartásbeli édesanyjával ő maradt. Annak rendje-módja szerint ápolta, gondozta őket, míg 1972-ben az apja, majd rá öt évre az édesanyja is kiköltözött az örökös tanyába. Azóta a hajdani szülői ház is megtért abba a földbe, amelyből vétetett. A testvérek pedig lemondtak a jussról nővérük javára, aki néhány éve egy első emeleti garzonlakás tulajdonosa. Segélyt kap a városházától, ebből él. Ezenkívül reggeltől estig az öregek napközijében üti el az időt: tévét, videót néz, olvas, beszélget. Karácsonyra, húsvétra pedig a testvérek viszik el néhány hétre. Szép életem volt, summázza a több mint hét évtizedét, csak az a baj, hogy úgy elszaladt az idő felettem, hogy észre sem vettem, mereng el derűsen a múlton. Templomba is eljár, de amíg csúszós az út, nem merészkedik olyan messzire. Hiába, az éveket először talán a láb veszi észre. Mára már a régi nagy családból csak néhány fénykép maradt, meg a tengernyi emlék szüleiről, gyermekkoráról, az egykori kun rokonokról, ismerősökről. Hál’ istennek jó az egészsége, és ami nem mellékes, a gyomra is. Sorolja a kedvenc ételeit: töltött káposzta, hurka-kolbász, sült hús, pörkölt. Hát kérem, ezek nem kimondottan diétás fogások, de hát Róza néni nem a szóját, a köménymagos levest meg a spenótot szereti. Mit mondjak? Szerintem igaza van ... D. Sz. M. Fotó: Mészáros Pincék, aknák, medencék TALAJVÍZ ELLENI SZIGETELÉSÉT vállaljuk a legkorszerűbb hazai FURTOLAN elasztikus habarccsal. Akár 4-5 mm repedést is képes áthidalni. „A sivatag homokja sem szárazabb!” „FALSZÁRÍTÓ” Épületfelújító Betéti Társaság 5000 Szolnok, Tabán 72. Tel.: (56)30-123 *76130/1*
