Új Néplap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-03 / 28. szám
1992. FEBRUÁR 3. Érdekességek a tudomány és technika világából 11 iwc«. w A Vénusz pókjai a Magellan űrszonda felvételén A legújabb Vénusz űrszondát még 1989 májusában indították útjára az Atlantis űrrepülőgépről, amely alig egy évvel később a belső szomszédunk, az Esthajnalcsillag körüli pályára állt, s megkezdte 243 napra tervezett küldetését. Miközben a Magel- lán űrszonda a Vénusz körül kering, radarhullámai áthatolnak a bolygó vastag felhőrétegén, ami eddig felszínének egyszerű fényképezését lehetetlenné tette. A radarmérésekkel a bolygó felszínének már 15 százalékát sikerült feltérképezni, de máris meglepően eltérő területekről készült felvételeket adott közre az űrszonda üzemeltetője, az Amerikai Geofizikai Unió. Talán a legmeglepőbb a Magellan űrszonda felvételein az előtáruló domborzat ősi jellege. A kozmikus becsapódások nyomán keletkezett kráterek átlagos életkora csak 400 millió év, de a feltevések szerint ezt egy váratlan esemény okozta, ami „újragyalulta” a Vénusz-felszínt. A bolygóról készült radartérképek jellegzetességei a kör és ovális vulkanikus alakzatok, melyek sugaras elrendezésű repedésrendszert mutatnak. A jelenséget körvonalai miatt nevezik pókoknak. A vulkáni kúpokat valószínűleg a mélyből feltört kőzetolvadék alkotja, a póklábak pedig lávával telt árkok lehetnek. Elkezdte működését a „Jules Verne” A franciaországi Nantes- ben most helyezték üzembe a világ legnagyobb időjárás- szélcsatornáját, amelynek alapterülete kereken 5000 négyzetméter. A szokásos szélcsatornákkal ellentétben a „Jules Verne” esőt, napfényt, hideget, meleget, homok- és hóvihart, sőt még trópusi forgószeleket is képes szimulálni. Hat darab, együttesen 3200 kilowatt teljesítményű kompresszorral óránként 300 kilométeres sebességű szelet tudnak létrehozni a szélcsatornában, homokviharokat pedig úgy, hogy minden köbméter levegővel maximum 10 gramm homokot juttatnak a klímakamrába. Víz bepermetezésével még a nyirkos brit időjárást is szimulálni tudja, és percenként maximum 10 mm esőt képes záporoztatni 100 négyzetméteres területre. A természeteshez nagyon hasonló fényt sugárzó halo- gén-fémgőzlámpákkal pedig napos időrés 50 C-fokos meleget lehet előidézni. A mintegy 15 millió márkás berendezésnek konkrét célja van. Épületelemek, repülőgépek és járművek szélsőséges időjárási körül- tnényék közötti viselkedéséinek vizsgálatára fogják használni. Malária ellen v kókuszdióval? Peruban a maláriát terjesztő szúnyogok ellen korábban DDT-vel permeteztek. Az ilyen védekezési gyakorlat egyrészt sokba került, másrészt a környezetet súlyosan károsította. Egy limai biológus egészen újszerű védekezési módot fejlesztett ki hasznos, rovarpusztító baktériumok kókuszdión való tenyésztésével. A baktérium spóráit a kókuszdióba kell befecskendezni, ahol az óriási mennyiségben felszaporodik, és igen egyszerűén, akár a helybeli lakosok segítségével a helyi tavak közelében a kókuszdiók feltörésével a baktériumok kijuttathatok. Minthogy Pe- ruben bőven van kókuszdió, így a módszer rendkívül olcsó és egyszerű eljárásnak számít. Műholdak a haditechnikában Az elmúlt negyven évben az Egyesült Államok megközelítőleg 150 milliárd dollárt áldozott a világ leghatalmasabb és legütőképesebb űrhadseregére. A hadsereg szó alatt azonban ezúttal nem sci-fi jeleneteket idéző, lézerágyúzó űreszközöket kell érteni, hanem egy olyan műholdarmadát, amely ma már nélkülözhetetlen résztvevője a hadviselésnek. Az Öböl környéki eseményeket a sajtó hamar el is keresztelte a történelem első űrkorszaki háborújának, s ha röviden megismerkedünk ennek az űrflottának a képességeivel, meggyőződhetünk róla, nem túloztak. Az űrflotta eredeti rendeltetése az volt, hogy a hidegháborús évtizedek alatt szemmel tartsa az ellenséget, s ha a hideg melegbe fordult volna, aktív részese legyen a Szovjetunió elleni esetleges atomháborúnak. Bár az amerikai űrflotta néhány elemét már kipróbálták (például 1980-ban, amikor az irániak által fogva tartott túszokat akarták kiszabadítani, valamint 1986-ban, Kadhafi „megleckéztetésekor”, Tripoli bombázásánál), első igazi bevetésére Kuvait felszabadításakor kerül sor. Amerika 16 katonai célú kommunikációs műholdat üzemeltet; néhányat ezek közül a Csendes-óceán feletti pályájukról az Öböl vidéke fölé irányítottak. Mindegyik műhold egyidejűleg 1300 beszélgetést képes továbbítani. Washington egyszerre. 128, az Öböl környékére telepített bázissal tudott beszélni. Egy másik fontos stratégiai űreszköz a Globális Helyzetmeghatározó Rendszerbe tartozó navigációs műholdcsalád, amely lehetővé teszi, hogy az amerikai csapatok 15 méteres pontossággal meghatározzák saját helyzetüket. Ez a kietlen sivatagi terepen élet-halál kérdése volt. Január 16-án hajnalban ez a rendszer „vezette be’ ’ Irakba az alacsonyan repülő Apache helikoptereket, amelyek lerombolták a legfontosabb radarállomásokat, s ezzel megnyitották az utat a légierőnek Bagdad bombázásához. A légi armada legfontosabb elemeinek a felderítő, illetve a meteorológiai műholdakat tartják. Az amerikai hadsereg leghatékonyabb kémholdtípusa a Kulcslyuk fedőnevet viseli. Erősen elnyújtott ellipszis alakú pályán keringenek, s amikor a legközelebb - 250 kilométerre - vannak a felszín fölött, optikai érzékelőik a 15-20 centiméter átmérőjű tárgyakat is jól meg tudják különböztetni. Ez pont elegendő ahhoz, hogy célba vegyék például a bagdadi főhadiszállás tetején lévő szellőzőnyílást. Még ezek a műholdak sem mindenhatóak. Éjszaka és rossz időjárási körülmények között például használhatatlanok. Erre az esetre találták ki a radarokkal felszerelt műholdakat, amelyek 24 órán át, felhőn, porviharon át képesek szemmel tartani a felszínt. Igaz, „csupán” 1-3 méteres felbontású képet adnak, de ez éppen elég volt ahhoz, hogy a Scud rakéták indítóállásait figyeljék. Vannak azután figyelmeztető műholdak. Ezeket infravörös érzékelőkkel szerelték fel, s így képesek felfogni az éppen elindított ellenséges rakéta hősugarát. Ez tette lehetővé, hogy az egyesített erők meghatározhassák a Scud rakéták pályáját, s az észlelés után két percen belül elindíthassák a Patriot rakétaelhá- rítót. Az említett Kulcslyuk fedőnevű műholdnak van még egy komoly hátránya: túlságosan jól lát. Úgy működik, mint egy teleobjektív, tehát nagyobb területek szemmel tartására nem alkalmas. Egy általa készített kép legföljebb 4 négyzetkilométeresre tágítható. Vannak olyan polgári rendeltetésű műholdak, amelyek ezt a hiányosságot jól pótolják. A Spot műhold képe 3600, a Landsat-é 35 ezer négyzetkilométert fed le. Irak nem rendelkezik kémholddal, viszont az említett két, nem katonai műhold felvételeit - amelyekhez egyáltalán nem nehéz hozzáférni - elvileg felhasználhatta volna, akárcsak az Irán elleni háborúban. Mihelyt azonban Szaddam Husszein lerohanta Kuvaitot, valamennyi új űrfelvétel embargóssá vált számára, így mondhatjuk, hogy az iraki hadsereg az Öbölháborúban szinte megvakult. Valószínűleg egészen másképpen alakul a harcok kimenetele, ha például az iraki hadsereg vezetése bármit is előre tudott volna arról, hogy több mint százezer ellenséges katona hatol be órák leforgása alatt Dél-Irakba, és felmorzsolja a Kuvaitot megszáló erőket. Egy közönséges polgári műhold képeiről ilyen arányú csapatmozgást könnyedén meg lehetett volna állapítani. Az amerikai hadvezetés viszont nagyon jól tudta, hogy az irakiak nem „látják” mindezt, így bátran, szinte kockázat nélkül nyomulhattak előre. Rövidesen egy sor ország lesz képes saját űreszközeivel kémlelni, hogy mi történik a Föld felszínén. Gyakorlatilag már ma sem lehet semmi olyan hadi jellegű előkészületet tenni, amelyről tudomást ne lehetne szerezni az űrből, csupán az adatok hozzáférhetősége korlátozott. Az Öböl-háború mindazonáltal egyre több országot győzhetett meg arról, hogy felderítő műholdak nélkül ma már nem lehet megvívni egy „modem” háborút. Halott magzatok az élőkért A törvények és tiltások ellenére úgy tűnik, művi terhességmegszakítások mindig voltak és lesznek is. A beavatkozás során az anya megszabadul nem kívánt, vagy beteg gyermekétől, de vajon mi lesz a kicsivel, a néhány hetes magzattal, akinek az élete megszakadt? Áz orvosok már régen felfedezték, hogy a magzati szöveteket nagyon jól fel lehetne használni a gyógyításban. Többek között eredményesen lehetne olyan betegeket kezelni, akik ma a betegségük következtében halálra vannak ítélve. Számos immunrendszeri betegséget, leukémiát, Parkinson-kórt, vagy a gyermekkori cukorbetegséget lehetne gyógyítani a magzatok szöveteivel, sőt talán az idős kori elbutulás egy formáját, az Alzhe- imer-kórt is. Az orvosi lehetőségek hatalmasak, de a fenyegető erkölcsi kérdések is riasztóak. Az Egyesült Államok törvényhozása 1988-ban, az abortusz ellenzőinek nyomására betiltotta a kikapart szövetek fel- használását. ,Az érvek között az is szerepelt, hogy a felhasználás bátorítja az anyákat az abortusz elvégeztetésére, erkölcsileg felmenti őket (hiszen másokon segítenek ezzel), összességében mindez az abortuszok számának emelkedéséhez vezet. Az orvosok véleménye szerint ez nem valódi veszély. Különben is, ez hasonló eset ahhoz, mintha a Az abortusz haszna? gyilkosságok áldozatainak, vagy az öngyilkosoknak a szerveit nem engednék a szervátültetések során felhasználni - érvel az egyik amerikai egyetem etikaprofesszora. Az orvosok szerint sokkal inkább lehet attól tartani, hogy a beavatkozás módja fog megváltozni annak érdekében, hogy jobban felhasználhatóak legyenek a szövetek. Ma, az Egyesült Államokban -a művi terhességmegszakítás legelterjedtebb módszere során egy szívócsövet vezetnek a méhbe, és erős szívással távolítják el a magzatot. Ennek során a szövetek keverednek. Természetesen a nagyobb magzatok szöveteit könnyebb azonosítani és feldolgozni, mint a kicsikét, ebből a szempontból a 7-11 hetes magzatok az ideálisak. Az anya szempontjából természetesen minél korábban kell elvégezni a műtétet. A szakemberek attól félnek, hogy az engedélyezés után megváltozik az abortuszok menete. Félő, hogy például a műtét során a méhszáját jobban ki fogják tágítani, kisebb szívóerőt fognak alkalmazni, esetleg más technikát használnak majd. Az asszonyok egészségi kartonjai, vérvizsgálati eredményeik az orvosok között közkézen fognak forogni, ami a személyiségi jogaikat sérti. Abban mindenki egyetért, hogy az anyákat alaposan fel kell készíteni, és részletesen tájékoztatni kell őket: elegendő szövettel rendelkeznek a gyógyításhoz, ez a szempont ne befolyásolja a döntésüket. Mindenesetre nincs könnyű helyzetben az amerikai törvény- hozás, hiszen ebben az esetben is életről és halálról kell döntenie. Vajon a beteg emberek tömegeire legyenek-e tekintettel, vagy az esetleges visszaélések ellen védekezzenek? Az biztos, hogy a szegény halálraítélt gyerekeknek mindegy, hogyan döntenek. Dr. Buczkó Krisztina Az írás elterjedése volt talán az első információs technológiai forradalom. A beszéd szimbólumokban való megjelenítése lehetővé tette a gondolatok hosszú távú megőrzését emlékező tehetségünktől függetlenül. Napjainkban ez az ősi technológia mindenütt jelen van a fejlett országok mindennapi életében. Nemcsak a könyvek, újságok, magazinok, de még az utcanevek, feliratok, falfirkák is ezt az írásos információt közvetítik. Nehéz lenne elképzelni a modem életet írásbeliség nélkül. A századunk felfedezésein izmosodó szilikon alapú információs technológia, bár még messze áll attól, hogy mindennapi környezetünk része legyen, a személyi számítógépek száma egyre növekszik. Közöttük egyre inkább szaporodik a „multimédia” komputerek száma, amelyek kihasználják a hangos és képi információtovábbítás, grafikus megjelenítés lehetőségeit is. A folyadékkristályok alkalmazása lehetővé tette olyan „laptop” berendezések kifejlesztését, amelyek szinte csak síkbeli, kétdimenziós képernyője a hozzá csatlakozó számítógéppel kisebb egy aktatáskánál. \, » A kréta és a papír lassarrmár a múlté. Hogyan válnak mérgezővé a halak? Előfordul, hogy vacsora közben a vendég bőre hirtelen kipirosodik, és fejfájásról kezd panaszkodni. Később hasmenés, szívdobogás, hányinger vesz rajta erőt. Ezek a panaszok órákig eltartanak, és néha halállal végződnek. A diagnózis: halmérgezés. Amerikai kutatók most megtalálták a mérgezés okát, a hisztamint, tehát halmérgezés esetén antihisztaminnal lehet megszüntetni a panaszokat. A frissen kifogott tonhalban, makrélában nincsen hisztamin. Hűtés nékül tárolva azonban lassacskán öszegyűlik bennük ez a szövethormon, amelynek az allergiában is szerepe van. Halmérge- zéses betegek vizeletében a hisztamin mennyisépge 9-20-szorosa volt a normálisnak, és az anyagcsere lebomlási termék (N-metilhisz- tamin) koncentrációja is 15-29- szeresre nőtt. Megtermékenyítés parancsra A petesejt és spermium közti kommunikációs zavar is oka lehet az ismeretlen eredetű terméketlenségnek. A rehovoi (Izrael) Weiz- mann Intézetben Dina Ralt és munkatársai bebizonyították, hogy a megtermékenyülésre képes női petesejt kémiai anyagok kibocsátásával csalogatja magához a spermiumokat. Kutatásuk során in-vitro (a szervezeten kívül történő) megtermékenyítésre hormon hozzáadással előkészített tüszőket és tüszőfolyadékokat vizsgáltak. Ekkor derült ki, hogy az egyes petesejtek tüszőfolyadékában nem ugyanannyi kémiai csalogató anyag van. Ennek következtében a petesejtek megtermékenyülésének valószínűsége sem egyenlő. De a spermiumok minősége is változó: nem egyformán reagálnak a női csalogató anyagra. Ezt egyfajta kiválogatási mechanizmusnak lehet tekinteni: csak azokat a spermiumokat csalogatja magához a petesejt, amelyek képesek őt megtermékenyíteni. Az oldalt összeállította: Laczi Zoliit
